Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-02 / 78. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. április 2.. csütörtök 5. SZOVJETUNIÓ Ha jó az ötlet, lesz pénz Is Novoszibirszkben nem akadt egyetlen divatszalon vagy szabóság sem, amelyik vállalkozott volna az amatőr divattervezők bemutatójára. Mindenütt elutasították a kilincselő fiatalokat, mert modelljeik vonalvezetését és színösszeállítását túl merésznek ítélték. A lelkes kezdeményezőkre csak kudarcélmény várt volna, ha nem siet segítségükre az Ifjú Kezdeményezők Alapja. A szervezetet a novoszi- birszki városi Komszomol- bizottság hozta létre. Az alap célja: a városban lakó fiatalok életrevaló kezdeményezéseinek támogatása, valamint az általuk javasolt, társadalmilag hasznos szabadidős programok létrehozása. Olyan szervezet ez, amely adminisztrációs túlbonyolítás nélkül. erkölcsi és anyagi támogatást nyújtva siet a fiatalok segítségére. Népszerűségét igazolja, hogy már eddig is 30 különféle amatőr csoport csatlakozott tevékenységéhez. Az alap anyagi forrásait elsősorban a város üzemeinek, vállalatainak dolgozói biztosítják azzal, hogy a szabad szombatokon végzett munkájuk ellenértékét felajánlják erre a célra. A szervezetnek a városi banknál folyószámlája is van, ahová a különböző ifjúsági rendezvények — koncertek, kiállítások, táncestek — bevétele folyik be. A hitelfeltételek eltérőek. Olykor — megállapodás szerint — a hitelnek csak bizonyos hányadát fizetik visz- sza. Persze, többnyire az egész kölcsönt visszavárják a hitelezési idő letelte után. Sőt. van olyan eset is, amikor a felvett kölcsönt nyereséggel megtoldva kérik vissza az alap pénzügyi szakértői. Nyereséggel növelve általában a rockegyüttesek, tánczenekarok fizetik vissza a kölcsönt. Az amatőr divattervezőktől csak a felvett pénzt — 800 rubelt — várják vissza. Mivel a modellek — például a legutóbb is — óriási tetszést aratva helyben elkeltek, ez nem okozott gondot. A Fáklya Ifjúsági Klub hegymászó expedícióhoz kért támogatást. A pénz egy részét maguk keresték meg szabad szombatokon, a többit' megkapták az alaptól, s a hitelt nem kellett teljes egészében visz- szafizetniük. Akárcsak ez. nem volt nyereséggel kecsegtető vállalkozás a fiatal indiánkutatók expedíciója sem. Ők az alap segítségével teremthettek kapcsolatot a néprajzosokkal. Munkájukat nagy figyelem kíséri, mivel szovjet tudósok egy csoportjának feltevése szerint az indiánok szibériai őslakosok voltak, akik akkor hagyták el szülőföldjüket, amikor Csukotkát és Alaszkát még földszoros kötötte össze. Az Ifjú Kezdeményezők Alapja nyitott és rugalmas, minden jó ötletet, előrevivő vállalkozást szívesen fogad és támogat. LENGYELORSZÁG Nyolcvan perc alatt a világ körül A Lengyel Harcer (cserkész) Szövetség Gaweda művészegyüttesének hagyományai a náci megszállás idejére nyúlnak vissza, amikor Andrzej Kieruzálski megalapította a háborús Varsó bábszínházát. Ebből a magból jött létre 1952-ben a 13 személyes Gaweda, amely ma 700 tagot számlál, s a Varsói Ifjúsági Palotában működik. Az együttes számára a ti- zenhármas amolyan mágikus szerencseszám lett. Alapelveiket 13 pontban foglalták össze. tagfelvételkor pedig 13 gyertyát gyújtanak az ünnepélyes pillanat tiszteletére. Eszményük: az erkölcsileg tiszta, nemes, becsületes ember. Ezért alapelveik között első helyen szerepel az igazmondás. Nagy súlyt helyeznek a kollegialitás, az áldozatkészség, a fegyelmezett magatartás, az egészséges, alkotó jellegű becsvágy, a tanulás fejlesztésére, valamint az anyanyelv szeretetére, megbecsülésére és ápolására. A Gaweda megalakulása óta eltelt 35 év során Kieru- zalski sok tízezer gyermekkel és serdülővel foglalkozott, akik közül nem egy felnőtt korában, esetleg már művészként vissza-vissza tér az együtteshez. Mindmáig segítenek a díszletek összeszerelésében, felállításában, a világítás beállításában, az adminisztrációs ügyekben. A hivatásos zenészek és szövegírók dalokkal, kórusművekkel kedveskednek utódaiknak. a költők, írók műveket írnak a részükre. A hagyományokhoz hű régi tagok, a kiöregedett egykori ifjú gawedások elhozzák az együttesbe saját gyermekeiket, így gondoskodnak maguk is az utánpótlásról. A táncoló, éneklő gyerekeket sok országban ismerik. Jártak már Magyarországon, az NDK-ban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és osztatlan sikert arattak a távoli Kubában is. Fennállásuk harmincadik évfordulójára készült műsoruk, a Nyolcvan perc alatt a Föld körül meghódította a külföld felnőtt- és gyermekközönségét. A cím Verne- regényre utal — nem véletlenül. A színpompás előadás tucatnyi országba kalauzolja el a nézőt a zene, az ének, a tánc és a pantomim nyelvén. Andrzej Kieruzalskit. az együttes motorját, szívét, atyját Mosoly Érdeméremmel tüntették ki munkásságáért, eredeti foglalkozását tekintve képzőművész, de nyugodtan mondhatjuk: ő az együttes mindenese, s neki köszönhető, hogy a Gaweda ma olyan, amilyennek egyik kislány tagja látja: „Itt mindent meg lehet tanulni — énekelni, táncolni, helyesen tartani a kést és a villát, ellátni a műszaki berendezéseket, kivitelezni a díszleteket és a kosztümöket. S ez nagyon jó dolog!” 1237 W 1 -cflk ™ .987 gj NDK A múltat idézik felvételeink a jelenben (Fotó: Pilisy Megkezdődtek az NDK- ban azok az ünnepségek, amelyek Berlin alapításának 750. évfordulóját köszöntik. Az erre való felkészülés jegyében nagyarányú rekonstrukciós és műemlék-helyreállítási munkálatok folytak, melyek során főként a belvárosban egész utcákat, számos történelmi nevezetességű épületet eredeti szépségükben állítottak helyre. A 750 éves város legismertebb, legforgalmasabb útja az Unter den Linden maga a történelem. Mindent végigélt, jót és rosz- szat. amivel Berlin évszázadokon át beírta magát Európa mozgalmas történelmébe. Munkatársunk felvételein a Humboldt Egyetemet, a Régi Múzeum, a XIII, század végén alapított Mária-templom egy-egy részletét varázsolja elénk. A Dóm tiszteletet parancsoló tömbjének tükörképe az Államtanács acélvázas, színes üveg- és alumíniumborítású. modern épületének homlokzatáról villan elő. A képsort az Alexanderplatz egy részlete, a mindenünnen jól látható 365 méter magas televízióstorony látványa egészíti ki. BULGÁRIA Fejlődő lézertechnológia Bulgáriában a tudományra fordított költségek gyors tempóban növekszenek, és már túlszárnyalták az évente kitermelt nemzeti jövedelem 3 százalékát. Ez a százalékérték a világ fejlett országainak viszonylatában is magas. A tudományos-műszaki haladás területén és ágazataiban szép eredményekkel büszkélkedhet a számítás- és a félvezető- technika, külső tárak és miniszámítógépek, távadat-fel- dolgozási rendszerek, fém- vágó gépek és numerikus programozott vezérlésű feldolgozó központok, mikroprocesszoros berendezések, többfajta robot, manipulátorok és technológiái automatikus modulok gyártása. Figyelemre méltó sikereket, ért el az ország az optoelekt- ronika, a lézertechnika, a gyógyszerészeti ipar, valamint az élelmiszer- és könnyűipar területén alkalmazott technológiai eszközök széria- gyártásában is. Több mint 20 év telt el azóta, hogy 1954-ben a Bolgár Tudományos Akadémia Elektronikai Intézetében létrehozták az első bolgár lézert. Manapság a bolgár lézerrendszerek fejlesztésének két alapvető iránya van — egyrészt a lézertechnika kutatása és gyártása, másrészt pedig annak széles körű alkalmazása. Már létrehozták az ipari lézerberendezéseket is, amelyek több területen alkalmazhatók. Lézerrel szétvághatok a textíliák, a faanyagok, a kartonpapír, a műanyag és a fém. A lézer a gépgyártásban mikro- vágásra és hegesztésre is használható. A mezőgazdaságban és a bányászatban is alkalmazzák. A lézerszikével sikeresen dolgoznak az onkológia területén. A lézer a fogorvosok és a szemorvosok munkáját is segíti. Bulgáriában a lézertechnika fejlesztését széleskörűen ösztönzik, alkalmazása és korszerűsítése A szófiai Orvostudományi Egyetemen szemfenéken lévő daganatot lézerrel operálnak egyre fontosabb szerepet játszik az ország tudományos- műszaki haladásában. A Bolgár Tudományos Akadémia Elektronikai Intézetében a lézertechnológiával foglalkozó csoport kísérleti üvegvágást végez széndioxidos lézer segítségével Az optikai szálak fizikai paramétereit héliumneonos lézerrel mérik
