Népújság, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-14 / 88. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mérték­tartóbban Az áprilisi „monszun" hatásai — Az árpa és a borsó 70 százaléka földbe került — A hűvös egyedül a búzának kedvez Megélénkül-e a határ...? Legalább kéthetes késésben van a természet. Ez pedig csaknem háromhetes lemaradást jelez a tavaszi munkafo­lyamatokat illetően. Mindehhez hozzájárult az is, hogy az elmúlt hét végén teljesen szokatlan „monszun” esős időszak volt országszerte, így Heves megyében is. Az áprilisra jel­lemző csapadékmennyiség a sokéves átlagnak kétszeresére nőtt, eddig is 70—80 milliméter volt. Ez a nem várt jelen­ség kellemetlen meglepetést okozott a mezőgazdasági szak­embereknek. így kénytelenek voltak az esőáztatta földeken abbahagyni a munkát, amely egyébként is késésben van. Lassan közeledik a tan­év vége. s valószínű, csak a szülők állapítják meg rezignáltam hogy szalad az idő! Hiszen csak nemrég volt. amikor felsőbb osz­tályba lépett a csemete. Nemrég volt, hogy sok csa­ládban lapos lett a pénz­tárca, míg — nemegyszer sok utánajárással — besze­rezték a szükséges, az is­kola által előírt tanszere­ket. tornaruhát. köpenyt. A „gyakorlott” szülőknek már nem újdonság, hogy fekete-fehér, piros vagy éppen kék a kötelező szín az alsóbb fokú intézmé­nyekben. s hogy a közép­iskolában kívánatos-e mondjuk a számológép, vagy sem. Akkor, a tanév elején, ezt mindenki érezte a sa­ját bőrén. Vagyis: az ok­tatás ugyan ingyenes, de a különböző kívánságoknak eleget tenni, a gyereket tisztességgel felöltöztetni, ellátni —. már korántsem az. De így tavasszal, a nyá­ri szünet közeledtével is megállapíthatjuk, megint növekednek a kiadások, a családi költségvetést — kü­lönösen ahol több gyerek van —. megint befolyásol­ja az iskola. Például nem­sokára itt a tanulmányi ki­rándulások ideje. Minél na­gyobb az iskolás. annál messzebbre, annál hosszabb időre viszi őket a busz. a vonat. Hallottam olyanról — s épp a szülői munka- közösség ötlete volt —. hogy egészen extra. magyarul drága utazást terveztek be az osztálynak. Persze, hadd lásson, tanuljon, szórakoz­zon a gyerek. De az éssze­rűség határain belül. Az utazási költségek is nőnek, s egy szülőnek sincs szíve, hogy gyereke esetleg lema­radjon valami jóról. Van példa az okos megoldásra is: a tanév elejétől, rész­letekben kell befizetni a kirándulási pénzt. Aztán itt a búcsú az is­kolától. Valamilyen elru­gaszkodott ötletből már ré­gen nem csak a „vén diák” ballag, s ha így megy to­vább. a hároméves bölcsö- dés is tarisznyát vesz a vállára! S hol van már a matrózruha. a sötét nad­rág. fehér ing korszaka! Legtöbb helyütt ugyan az egyenruha dívik, csak ép­pen a horribilis összegért csináltatott. De tudok olyanról is, hogy másban ballagott és más kosztüm­ben jelent meg az érettsé­gi banketten az egész osz­tály. S 'ami a legkülönö­sebb, ezt már nem az is­kola írta elő, hanem né­hány hangadó szülő eről­tette a többiekre is. Mint ahogyan a legtöbb peda­gógus sem várja el a drá­ga ajándékot, örül egy szép könyvnek is . . . Szép ünnep a ballagás, a búcsúzás. Olyan szép. hogy önmagában is emlékezetes. Nem igényli a ..rongyrá­zást". Mikes Márta Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettesvezetője arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy március 20-ig szinte a tél uralkodott! Végül is a kora tavasz csak az említett hó­nap utolsó hetében köszön­tött be és montanáig mind­össze hat olyan nap volt, amely alkalmasnak bizonyult a talajmunkákra, a vetések­re. Az üzemek többsége ezt ki is használta és így elér­ték, hogy a tavaszi árpa, il­letve a borsómagvak 70 szá­zalékát földbe juttatták. A lucernatelepítés felénél tar­tanak a gazdaságok és a napraforgóvetés tíz százalé­kát is elvégezték. A nehézségek ellenére ide­geskedésre nincs ok. Ha nap­fényesebb órák következnek és a szél is segít, a hét má­sodik felében folytathatják a munkákat a földeken. Fon­tos, hogy az üzemekben vár­hatóan, nyújtott műszakok­ban a minőségi tevékeny­ségre törekedjenek. Amit árpából eddig nem sikerült elvetni, azt a hónap máso­dik felében kukoricával pó­tolhatják. Ez ugyanis jól se­gítheti a gabonaprogram megvalósítását. A gyengébb minőségű földeken, ahol nem érdemes kukoricával foglal­kozni, ott szemes cirokkal, illetve kölessel, mint fontos abrak takarmány-növények­kel pótolhatják a tavaszi ár­pát. Ha melegszik az idő, min­den bizonnyal szükség lesz arra, hogy éjjel-nappal ves­sék a kukoricát. Ehhez kor­szerű géppark áll az üzemek rendelkezésére. Szükség lesz azonban fokozott szervezett­ségre: arra, hogy célprémiu­mokkal, jutalmakkal is ösz­tönözzék az ebben részt ve­vőket. Az is lényeges, hogy a munkák gyorsítására az üzemek segítsék eg-ymást,.el- sösorban technikai eszközök­kel. A gazdaságok, illetve a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztá­lyának szakemberei által végzett március végi minő­sítések alapján a 61 ezer hektár búza változó képet mutat a határban. A kikelt állomány 9 százaléka jó, 34 százaléka közepes és 57 szá­zaléka gyenge minősítést ka­pott. A mostani hűvös, csa­padékos időjárás egyedül en­nek a növénynek kedvez, miután szemlátomást fejlő­dik, növekszik az állomány. Nagyon jól észlelhető, hogy a gazdaságok a téli hetek­ben a nitrogénműtrágya több mint 90 százalékát ki­juttatták. Ez szerencsésen találkozik a „kenyérnekva- ló” növekedésével. A búza többsége ugyanis a hosszan tartó aszály után. február­ban a hótakaró alatt kelt ki. Fontos feladat, hogy ameny- nyire az időjárás engedi, hogy mihamarabb megkezd­jék az őszi kalászosok vegy­szeres gyomirtását. Erre je­lenleg csak a repülőgépes módszer alkalmazható. A búzát továbbra is táplálni kell fejtrágyázással, május­ban pedig levéUrágyázással. Lényeges a szakszerű és gondos növényvédelem mind a gyomok, mind a várható kártevők ellen. Megfelelő szakmai munkával ugyanis megvan a remény arra. amennyiben az időjárás is kedvező lesz, hogy jó gabo­natermést takarítsanak be a gazdaságok. Közvetlenül befejezés előtt áll a metszés az egri és a mátraalji történelmi borvi­déken. Az elmúlt napok nagy esőzései előtt a szőlőtelepí­tést is megkezdték. Várha­tóan ebben az évben 500 hektárt meghaladó területen hoznak létre új ültetvénye­ket megyénkben, melyekhez az oltványok rendelkezésre állnak. A nagyarányú tele­pítésre szükség van a ko­rábbi fagykárok miatt be­következett pusztulások fo­lyamatos pótlására. Az arra alkalmas időt kihasználva folytatták a gazdaságok a gyümölcsösökben a lemosó­permetezést. A mandula vi­rágzik, a korai kajszi pedig közvetlen virágzás előtt van. A zöldségtermelő üzemek­ben főleg a Hevesi Rákóczi és a Hatvani Lenin Terme­lőszövetkezetben szakaszosan vetik a- zöldborsót. A ház­táji és a kisgazdaságokban a gyökérzöldségek és a hagy­ma magjait juttatják földbe. Élénk az élet a fóliasátrak alatt is. Hevesen, Erdőtelken, Hatvanban. Tarnamérán, Horton, Tarnaörsön. Paradi­csom-, paprika- és dinnye­palántákat nevelnek. Me­gyénkben 800 ezer négyzet- méteren foglalkoznak fólia alatti zöldségtermeléssel a fogyasztási, illetve termelő- szövetkezetek szervezésével. Az elkövetkező hetekben tehát napfényes, száraz idő­járásra lenne szükség, hogy a gazdaságok gyorsított tem­póval elvégezzék a talajelő­készítést és a vetést. Ehhez szükséges gépek, magvak rendelkezésre állnak. Min­denesetre az üzemek április második felében versenyt futnak az idővel. Mentusz Károly Magvak gazdag választékából válogathatnak a kistermelők a tavaszi vetéshez Hazánkba érkezett a dán miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Poul Schlüter, a Dán Királyság miniszterelnöke. A képen: Lázár György üd­vözli a vendégeket (MTI-fotó. Wéber Lajos felv. — Népújság-telefotó — KS) Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására hétfőn hivatalos lá­togatásra hazánkba érkezett Poul Schlüter, a Dán Ki­rályság miniszterelnöke, A dán kormányfőt magyaror­szági útjára elkísérte fele­sége. A dán és magyar nemzeti lobogókkal díszített Ferihe­gyi repülőtéren katonai tisz­teletadással fogadták a ma­gas rangú vendéget. Elsőként Lázár György és Várkonyi Péter külügyminiszter üd­vözölte Poul Schlütert, aki ezután vendéglátója társasá­gában fogadta a felsorako­zott díszszázad tisztelgését. A dán és a magyar Him­nusz elhangzása után Poül Schlüter és Lázár György kölcsönösen bemutatták a jelenlévő magyar, illetve dán személyiségeket. Poul Schlüter fogadtatásán jelen volt Hans Kühne. Dá­nia budapesti, valamint Ki­rály Andrásné, hazánk kop­penhágai nagykövete, s ott volt Lázár Györgyné is. A dán miniszterelnök a délutáni órákban megkoszo­rúzta a magyar hősök em­lékművét a Hősök terén, majd Poul Schlüter és Lá­zár György vezetésével hi­vatalos magyar—dán kor­mányfői tárgyalásokat tar­tottak az Országházban. A megbeszéléseken jelen volt Hans Kühne és Király And­rásné. Az MTI tudósítójá­nak értesülése szerint a meg­beszéléseken áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alaku­lását, majd véleményt cse­réltek időszerű nemzetközi kérdésekről. Mindkét részről megelége­déssel állapították meg, hogy a magyar—dán kapcsolatok az élet minden területén egyenletesen, jól fejlődnek, s további bővítésükben nem jelent akadályt a két ország eltérő társadalmi rendszere sem. Az elmúlt csaknem egy évtized során most harmad- ízben tartanak találkozót a két ország kormányfői. Ez­zel kapcsolatban a tárgyaló- partnerek kölcsönösen hang­súlyozták a magas szintű lá­togatások jelentőségét. Ezek a kétoldalú kapcsolatok el­mélyítése mellett — mutat­tak rá — a nemzetközi lég­kör javításához is hozzájá­rulnak. A kapcsolatok fej­lesztésének távlatait felvá­zolva különösen fontosnak tartották a gazdaságban rej­lő lehetőségek együttes ki­aknázását. Elsősorban az együttműködés új formái­nak elterjesztését szorgal­mazták. Ide sorolták a töb­bi között a termelési koope­rációt, a vegyes vállalatok alapítását, a világbanki ver­senykiírásokban való közös fellépést és a harmadik pia­ci együttes fellépést. Ugyan­akkor állást foglaltak a mű­szaki-tudományos, a kultu­rális és az emberi kapcso­latok — köztük a mind élén­kebbé váló turizmus — fej­lesztése mellett. A nemzetközi helyzetet át­tekintve egyöntetűen re­ménykeltőnek nevezték az Európában elhelyezett köze­pes hatótávolságú rakéták leszereléséről folyó szovjet— amerikai tárgyalásokat; ma­gyar és dán értékelés sze­rint egyaránt jó lehetőség kínálkozik a megállapodás létrejöttére. A tárgyalófelek egyetértésüket fejezték ki abban is, hogy a fegyverzet­korlátozás területén mielőb­bi áttörésre van szükség. Ez kedvező hatással lenne a nemzetközi helyzet alakulá­sára is. Ezzel összefüggésben kölcsönösen rámutattak, hogy a nagyhatalmak mel­lett a kis és közepes orszá­gok is fontos szerepet ját­szanak a nemzetközi béke és biztonság megteremtésében és megőrzésében. Ezt tá­masztják alá a helsinki fo­lyamat eredményei is. A magyar—dán kormány­fői tárgyalások után az es­ti órákban Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese szállásán kereste fel Poul Schlütert. A megbeszé­lésen jelen volt a két nagy­követ is. Lázár György és felesége este díszvacsorát adott Poul Schlüter és felesége tisztele­tére a Parlamentben. (MTI) Áradás a Tárnán Első fokú készültség a Tiszán Április 8—12. között az ország északi részén 20—25 milliméternyi csapadék hul­lott, s ennek következtében a folyók felső szakaszán ár­hullámok indultak el. a ki­sebb folyásokon pedig 10— 80 százalékos mederterhelt­ség mellett vonult le a víz. minden kártétel nélkül. Hét­főn reggel a Tárná Tarna- örsnél 190, Tarnamérán 258 centiméteres magasságú volt. s a folyó védelmi vonalai­nak teljes hosszára, míg a Tiszán Tiszavalk és Üjlő­rincfalva között első fokú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. A hét végi csapadékos idő­járás a belvízi helyzetet is rontotta. Növekedtek az el­öntött területek, a főcsator­nák vízállása is elérte vagy meghaladta a mértékadó szintet. A heves—dél-borsodi részen összesen több. mint 3700 hektár — többnyire rét és legelő — van víz alatt. 642 hektáron sajnos a vetést sem kímélve. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom