Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-21 / 68. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1987, március 21., szombat Befejezte munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Állampolgáraink nagy többsége megtartja törvényeinket, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik. Ugyanakkor sajnos szaporodnak a jogsértések, a társadalomtól idegen jelenségek, a szocialista erkölccsel össze nem egyeztethető olyan felfogások és magatartásformák is, amelyek olykor már életvitelként értékelhetők. Közülük a legnagyobb ellenérzést a munka nélküli vagy a teljesítménnyel nem arányos jövedelem megszerzése, a munkakerülő életmód, a mértéktelen alkoholfogyasztás váltja ki. A közveszélyes munkakerüléssel is összefügg az alkoholizmus, melynek visz- szaszorítása csak széles társadalmi összefogással oldható meg. Az alkoholistával szemben — végső soron — kimondható kötelező intézeti gyógykezelés is. Évente mintegy 300 alkoholista munkaterápiás intézeti kezelését kezdeményezzük. Ezen felül a büntető eljárásokban évente több mint ezer személy kényszergyógyítását rendelik el. A beszámoló következő része a bűnözés alakulásával foglalkozott: — A bűnözést az jellemzi — mondotta dr. Szíjártó Károly —, hogy az 1980-as évek elejétől nagyságrendje, szerkezete kedvezőtlenül változott. Egyre gyorsabb ütemű növekedés tendenciája vált uralkodóvá. Az évről évre tapasztalt emelkedés hátrányosan érinti a közbiztonságot. Egyes bűn- cselekmények, mint például a betöréses' lopások szaporodása és egy részének fel- derítetlensége ma már gondokat okoz. Bűnözési helyzetünk ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban és az európai országok nagy többségéhez viszonyítva is kedvező. A továbbiakban így folytatta: — Ügyészi munkánk minden területén arra törekedtünk, hogy az alkotmányban foglalt elvek és a jogszabályok törvényes végrehajtását segítsük, sajátos eszközeinkkel támogassuk a központi állami akarat és a társadalompolitikai célkitűzések megvalósítását. Feladatunknak tartottuk az állampolgárok törvényes jogainak és jogos érdekeinek a védelmét is. Tapasztalataink alapján azt is megállapíthatjuk, hogy hazánkban a törvényesség megfelelően érvényesül. Erre utal többek között, hogy törvénysértő, vagy megalapozatlan bírói ítélet viszonylag kis számban fordul elő. Ez okból l’986-ban összesen 463 törvényességi óvást nyújtottam be a Legfelsőbb Bírósághoz. A jogalkalmazás egyéb területein az ügyészi közreműködést a legfontosabb kérdésekre összpontosítjuk. Segítjük hatékonyabbá tenni a gazdálkodás során a szerződések gazdaságszervező szerepét. Eszközeinkkel előmozdítjuk a jogtalan nyerészkedési törekvések érvényesülésének megakadályozását: a munkáltatók és munkavállalók jogainak és kötelezettségeinek érvényesítését. Változatlanul feladatunknak tartjuk az irányító, ellenőrző és felügyeleti szervek törvényességért való felelősségének fokozását. A törvénysértők felelősségre vonásának elvét személyre és beosztásra tekintet nélkül igyekszünk érvényesíteni. Nagy gondot fordítunk az állampolgári jogok és kötelezettségek együttes érvényesítésére. — Jelenthetem a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy a nehéz körülmények ellenére is az ügyészek hivatástudatára építve a Magyar Nép- köztársaság ügyészi szervezete. lehetőségein belül a jövőben is eredményes munkavégzésre törekszik — mondotta végezetül dr. Szíjártó Károly, és kérte az Ország- gyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. Ezután Antalffy György, a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság véleményét tolmácsolva kiemelte: a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a bírói, valamint az ügyészi szervezet egésze eleget tett alapvető kötelezettségének. Megelégedéssel nyugtázta, hogy az ítélkezési gyakorlat megfelelt az elvárásoknak; a jogszabályok az élet változó körülményeihez igazodtak. Barta Alajos (Heves m. 4. vk.), az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára felszólalása következett ezután. Barta Alajos felszólalása A Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a beszámolójához szólt hozzá a plenáris vitában Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára, megyénk országgyűlési képviselője. — Üj megközelítésben hallottuk a beszámolókat — hangsúlyozta beszéde elején. — Azt a fő gondolatot követve, hogy. az igazságszolgáltatás milyen hatást gyakorol társadalmi folyamatainkra, a közmorálra, a közgondolkodás alakulására, hogy az ügyészi szervezetben folyó munka menynyire szolgálja gazdasági és társadalompolitikai célkitűzéseink megvalósítását. Főképp ezért helyeslem tartalmukat, szemléletüket. Ezután arról szólt, hogy az állampolgárok többsége tiszteli törvényeinket, becsületesen él és dolgozik. Ám elgondolkoztató, hogy kedvezőtlen tendenciák érvényesülnek a bűnözés társadalomra való veszélyességében, s ez igaz Heves megye esetében is. Fontosnak vélte a jövőre nézve, hogy a törvények betartásában és betartatásában fordulatra van szükség, ám ennek feltételei nem mindig biztosítottak. Tudjuk — fogalmazta meg —, hogy a bűnözés emelkedése ellenérzést, újabban aggódást kelt az emberekben, a közvélemény egv része pedig a valós helyzettől is rosszabbnak gondolja, érzékeli a közbiztonságot. Ez a társadalmi reagálás és felfogás sajnos mégsem az egyéni és közös cselekvés szükségességének belátásával járt együtt. Leginkább a közömbösség, a hanyagság, az érdektelenség és szervezetlenség hat kedvezőtlenül a bűnözés elleni társadalmi összefogás, az egyéni és közösségi cselekvés kibontakozására. Aggódva említette azt a jelenséget, miszerint tapasztalható, hogy a társadalmi tulajdon hűtlen és hanyag kezelése, megkárosítása nem mindig ütközik az egyének és kollektívák ellenállásába, sőt előfordul, hogy „bocsánatos bűnnek" számít. Éppen a többségre támaszkodva kell mozgósítani és érdekeltté tenni az embereket a rend és fegyelem megszilárdításában. A tapasztalatok ugyanis egyértelműen tanúsítják, azokon a helyeken, ahol szervezettség uralkodik, nincs táptalaja a jogsértésnek. — Nálunk, Heves megyében is működnek társadalmi tulajdonvédelmi tanácsok. önkéntes rendészetek — folytatta képviselőnk. — Ezek rendszerint csak azokban a gazdasági egységekben dolgoznak eredményesen. amelyekben a vezetés érdemi szerepet tulajdonít nekik, igényli és támogatja munkájukat. Aszerint kell tehát cselekednünk, hogy emberek nélkül nem lehet eredményes a bűnözés elle(Munkatársunk telefon jelentése) : Az Országgyűlés két napját követve — s utólag gondolkodván — az került elsőként a parlamenti tudósító jegyzetfüzetébe, hogy nem véletlenül „húzódott" el a megyei képviselőcsoport ülése. Ugyanis Heves megyei „napok” voltak ezúttal a T. Házban: ketten is szót kértek, mindkét téma izgatta a választók megbízottait. Az ülésszak második napján Barta Alajos egri képviselőt illette — többek között — a szó. Mielőtt felKépviselóink az Országgyűlés tavaszi ülésszakának szünetében (Fotó: Perl Márton) ni harc sem, de következetes vezetés és szervezettség nélkül semmi sem tartós. Vállalatainknál, szövetkezeteinknél, intézményeinknél az elsődleges felelősség a munkahelyi vezetőket terheli a törvényes állapotokért. ,A rend erősítése változtatásokat igényel a vezetők szemléletében, munkájában is. Ezt követően Barta Alajos beszélt arról is, hogy a munkafegyelmet erősítendő a Legfelsőbb Bíróság irányelve példamutatóan rövid időn belül követte a párt Központi Bizottságának novemberi határozatát. Példaként emelte ki, hogy a visontai Gagarin Hőerőmű Vállalat vezetése a múlt év végén újabb ésszerű intézkedéseket hozott. Magyar gyártmányú, mágneskártyás beléptetési rendszert honosítottak meg, s azt szigorú számonkérési és elbírálási gyakorlattal párosították. Ily módon mintegy 30 százalékkal csökkent a fegyelemsértések: az igazolatlan távollétek, a törtnapi veszteségek aránya. — Bármennyire is fontos a munkahelyek szerepe — hangoztatta a továbbiakban —, korántsem közömbös, hogy az élet más területein milyenek a viszonyok. Nem mindegy ugyanis, hogy a család, az iskola mennyiben nevel munkára, a társadalmi együttélés alapvető normáinak a betartására! Más témára áttérve, az elmúlt évben létrehozott új vállalkozási formák iránti érdeklődésről, az ezzel kapcsolatos. ma is tartó vitákról számolt be képviselőnk a hallgatóságnak. Kétségtelen — mondotta —, hogy többségükben hiányt pótolnak, társadalmi érdekeket szolgálnak és törvényeinket betartják. Azonban e szervezetek számának gyarapodásával, tevékenységi körük bővülésével új bűnelkövetési lehetőségek is teremtődtek. Ügy vélem, a jogalkotás és a jogalkalmazás nem követte megfelelően ezeket a változásokat. Az új vállalkozási formák ellenőrzésének gyakorlata sem forrott ki megfelelően. Előfordul, hogy a jog nem nyújt elégséges védelmet az állampolgároknak ama vállalkozásával szemben, amely nélkülözi a kellő anyagi hátteret, szervezettséget. Méltán fejtegette Barta Alajos, hogy a jog nem lehet elsődleges eszköze gazdasági-társadalmi céljaink valóra váltásának. Egyetértett a legfőbb ügyészszel abban, hogy a gazdálkodás törvényességével ösz- szefüggésben mindenképpen szólalt, a rövid szünetben arról beszélgettünk, hogy mi késztette a véleményének megfogalmazására. — A képviselőnek mindig vállalnia kell a felelősséget a köz ügyében, s éreznie kell a körzete, a szűkebb és tá- gabb hazája gondjait. Mi több: segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy ezek a gondok megoldódjanak. Ezúttal azért kértem szót. mert izgatnak a munkahelyi feszültségek. szeretném, ha mindenütt nagyobb rend lenne, jobb feltételek között dolgoznának az emberek. Arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy akár a szolgáltatásban, vagy az ügyintézésben. netán az élet más területén igazságosan, figyelmesen és odaadóan bánjunk egymással. A hozzászólás elhangzott, s ezt követően többen úgy vélekedtek — s nemcsak a jegyzetelő, mikrofont, kamerát tartó újságírók —, hogy ez a mondandó az életünkhöz igazodó kiegészítése volt a Legfelsőbb Bíróság elnökének. illetve a legfőbb ügyész beszámolójának. ★ Kovács András a tavaszi ülésszakon nemcsak mint csoportvezető dolgozott, hanem a választókerületében felvetett észrevétel ügyében is kereste az illetékeseket. Somogyi Lászlóval, az Épíszemléletváltozásra van szükség. Mindehhez a kedvezőtlen társadalmi jelenségek visszaszorítása érdekében eredményesebbé kell tennünk politikai, gazdasági, kul- tuláris és jogi eszközrendszerünket. — Fejlődésünkkel együtt nő a munka- és lakóhelyi közösségek önállósága, szaporodnak az érdekellentétek. Ez viszont azzal jár, hogy a kollektívák közötti érdekegyeztetésekben fokozódik a jog szerepe, erősödik az igazságszolgáltatási szervek társadalmi funkciója. Mindezekkel együtt érdemesek tehát a társadalom elismerésére és megértésére, de még inkább támogatására, mert csak így vállalhatják fel azon társadalmi szerepet, melynek meg kell felelniük — mondotta felszólalása befejezéseként Barta Alajos. Kovács Lászlóné budapesti képviselő aggasztónak ítélte, hogy növekszik a bűncselekmények száma. s egyre több a fiatalkorú bűnelkövető. Mivel a két beszámoló együttes vitájához több hozzászóló nem jelentkezett, elsőként a Legfelsőbb Bíróság elnöke élhetett a válaszadás jogával. Rámutatott: ahol a szocialista törvényesség a politika velejárója, ahol a társadalmi viszonyok szilárdak, ott az igazságszolgáltatás — minden gondja mellett — hatékonyan szolgálhatja a fejlődést. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. A legfőbb ügyész beszámolójával kapcsolatos észrevételekre dr. Szíjártó Károly válaszolt. Hangsúlyozta: a képviselők árnyaltan megfogalmazott, kritikai elemeket is tartalmazó javaslatait a Legfőbb Ügyészség feldolgozza, s további munkájában hasznosítja. Az Országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját, s a képviselők kérdéseire adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpellációkra került sor. A képviselők kérdésére Somogyi László, dr. Medve László és Kö- peczi Béla miniszterek válaszoltak. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. tési és Városfejlesztési Minisztérium vezetőjével, valamint Ábrahám Kálmánnal, az országos környezetvédők irányítójával tárgyalt. — Régi gondja a Selyp környékieknek, hogy az Eternitművek helyi gyárában tűzálló cementet készítenek, s ez az eljárás szeny- nyezi a környezetet. Nos. jó hírem van: előkészületben van a szűrőberendezés felszerelése. Ábrahám Kálmán még azt is megígérte, hogy a közeljövőben személyesen is felkeresi az üzemet. s igyekszik mielőbb támogatni a környékbeliek panaszának megoldását. ★ Ezen az ülésszakon nemcsak a jogászokat, hanem a képviselőket is foglalkoztatták a bűnözés, az emberi mulasztás, a hanyag életmód kérdései. Zsidei Istvánná, Nagy Endrévé. illetve Nagy Józsefné közösen fogalmazta meg: — A fogadónapjainkon egyre több olyan üggyel találkozunk. amely az elhanyagolt gyermekek sorsával, az idős emberek magányosságával. a családok különféle problémáival függ ösz- sze. Ezért is adtuk a vok- sunkat arra, hogy a jogpolitika a jelenleginél jobban foglalkozzon ezekkel a társadalmi kérdésekkel, természetesen nevelő szándékkal. Eszperantó kongresszus Péntek délután az Országház kongresszusi termében ünnepélyes külsőségek között megnyitották a Magyar Eszperantó Szövetség 28. kongresszusát, amely háromnapos programmal kapcsolódik az eszperantó világmozgalom idei centenáriumának magyarországi megünnepléséhez. A Himnusz eléneklése után Deme László nyelvész- professzor, a Magyar Eszperantó Szövetség tiszteletbeli elnöke köszöntötte a kongresszus több száz küldöttét. majd Sághy Vilmos, a szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Baranyai Tibor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a Béke és Barátság Érdemrenddel tüntette ki az Eszperantó Szövetséget, majd felolvasta azt az üdvözlő levelet, amelyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára intézett a jubileum alkalmából a Magyar Eszperantó Szövetség elnökségéhez. Az eszperantó nyelv létrejötte és maga a mozgalom kezdetétől fogva nemes emberi törekvéseké' fejez ki: a népek közeledésé’, egymás jobb megértését és megbecsülését tűzte ki célul — hangsúlyozta Kádár János, az MSZMP főtitkárának levele. — Az eszperantó terjedése az elmúlt száz évben igazolta mozgalmuk céljainak helyességét. Hazánkban az eszperantó terjedéséhez jelentős mértékben hozzájárult az is. hogy a munkásmozgalom korán felismerte a nyelv szerepét a művelődésben. Sok magyar munkás számára az eszperantó nyitott ablakot a világra. A magyar eszperantisták között ott voltak a munkásmozgalom olyan ismert kiemelkedő személyiségei, mint Stromfeld Aurél, Hámán Kató, Kilián György. Kulich Gyula. Martos Flóra, Kossá István. Szeremi Borbála. A felszabadulás óta eltelt évtizedekben a Magyar Eszperantó Szövetség tevékenysége széles körűen kibontakozott és hozzájárult hazánk tekintélyének növekedéséhez a világban. — Minderre gondolva szívből gratulálok az Elnöki Tanács által adományozott magas kitüntetéshez, eddigi eredményeikhez és kívánok sok sikert nemes céljaik megvalósításában — fejezte he üdvözletét Kádár János, az MSZMP főtitkára. Érdemes lenne konkrét eseteket is sorolni, de azt hiszem, ez a rovat nem lenne elég a képviselőasszonyok történeteinek közreadására. Ök mindenesetre továbbítják minden — az emberi sorsokat befolyásoló — észrevételüket az • illetékesekhez. ★ Árvái Lászlóné is csatlakozott az előbbiekhez: — Az Egri Gyermekvédő Intézetben sok gondot okoz. hogy a 18. évüket betöltött fiataloknak el kell hagyniuk az eddigi „otthont”, s önálló életet kell kezdeniük, ami nem mindig sikerül. A kisegítő iskola állami gondozottjainak az önálló életvitelhez sajnos, nincs módjuk. Az intézet már nem fogadhatja őket. a szociális foglalkoztatóban sincs elegendő hely, s aggódom értük, bármennyire is igyekszünk az egri áfésznál patronálni őket. Lám. ez a képviselői tapasztalat is megért volna egy felszólalást. ★ Az elnöki csengőszóval befejeződött a tavaszi ülésszak. De ahogy a sajtópáholyból érzékeltem, nyárig bőségesen lesz teendőjük a képviselőinknek ... Szilvás István
