Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-10 / 58. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. március 10., kedd KALEIDOSZKÓP 5. A színek száma hatszázezer A színek világa minden regénynél izgalmasabb, min­den tájnál változatosabb, a számunkra sok egyébnél fontosabb, hiszen informáci­ónk, értesüléseink nyolcvan százalékát a látásunk útján kapjuk. Látásunkkal is előbb a színeket, aztán a formát, majd a vonalrendszereket fogjvk fel. Szín ott van, ahol fény. A mi színeinket a napfény adja, életünket a nap, a színek az életünk. A megkülönböztethető színek száma: hatszázezer. Az át­lagember szeme ebből száz- hatvanat különböztet meg. S hogy milyen a szókin­csünk: ki-ki megszámolhat­ja: hányat tud néven nevez­ni. Ezek neve is folyton változik, sokszor a divat íz­lése szerint: a csau, a ba­rack és fáradtrózsaszín, vagy pezsgőszín nevét a textilgyárosok költötték. A vegyészet tudománya a köny- nyebbség és biztonság ked­véért számokkal látja el a színeket. A színek szimbolikus ér­telmezését icl ismerjük. A vörös a szenvedély és sze­retet színe, kék a megnyug­tató végtelené, zöld a ter­mékenységé, újjászületésé, ibolya az öregségé, barna a kegyetlenségé. Nem mmden kor, nem minden • nép tu­lajdonít azonos értelmet szí­neinknek. A baranyai Or­mánságban fehérrel gyászol­tak, Egyiptomban ez az öröm színe. A színek hullámrezgések formájában érkeznek hoz­zánk, legsűrűbbel a vörös, majd a narancs, a sárga, a zöld, legritkább hullámmal a kék, végül az ibolya. A gyermek általában a vö­rösre, pirosra, narancsszinre érzékeny, hiszen ezek ostro­molják gyenge szervezetét erősebben, de ismertem két testvért: egyik a pirosért, a másik a kékért ujjongott. A szírrlélektan levonja következtetéseit. A kék iránti vonzódás a befelé for­duló ember tulajdona, a szürke a hangulati semle­gesség mértéke. Amilyen rendkívüli hatással van a szín az emberre, hogy a világban eligazodhasson, olyan mélységben következ­tethetünk kedvelt színéből személyiségére. jellemére, indulataira, érzelmeire, gon­dolkodására. A színlélektant ma már nem csupán az ideggyógyá­szat alkalmazza elemzései­nél, de a kriminológia is. Az ember fizikai és szelle­mi léte együtt rendkívül bonyolultan összetett, ezért óvatosan kell bánnunk kö­vetkeztetéseinkkel, nehogy úgy járjunk, mint az a kli­nika. amelyik túlságosan le­egyszerűsítve a színnek em­berre tett hatását: vörös csempével borította műtő­jét, hogy a kifröccsenő vér ne okozzon az operáltban fe­szültséget. Annál többet oko­zott a vérvörös műtő egésze, s végül be kellett érni az­zal, hogy általában minden­kire a világos, halvány „al- mazöld" hat megnyugtatón A grafológia természetünk sok vonását kihámozhatja írásunkból, a színlélektan mélyebbre képes hatolni, s ma már nem csupán dep­ressziós betegeknél alkal­mazza az elmegyógyászat, de a munkalélektanban és a neveléslélektanban is nagy feladathoz jutott. Nem csupán kultúránk történetében van a színek értékének jelentősége, nem csupán az egyes ember tu­lajdonságaira következtethe­tünk a színek iránti von­zalmából. (A mozgást igény­lő. az életnek a könnyebb, vidámabb oldalát kereső, nem lényeglátó, kiegyensú­lyozott és nem kitartó ser­dülő gyermek kedvelt színe az élénkítő narancssárga, érett korban a nyugalomra vágyó ember az olaj zöldet, a lilát kedveli.) Egyre job­ban felismerjük a színek jó vagy rossz közérzetünket be­folyásoló szerepét. Ezért az építészet mindinkább igény­li a színek helyes alkalma­zását. Milyen más hatással van ránk egy sivár, szürke, szűk utca, mint a derűs ele­ven színekkel ékeskedő!. Ki­meríthetetlen érdekességeket nyújthat számunkra a szí­nek világa abban az össze­függésben : hogyan válnak anyagi, vagyis fizikai inge­rek bennünk hangulattá, ho­gyan befolyásolják a köz­érzetünket környezetünk szí­nei (a természet kékje-zöldje megnyugtatóan, a sötét, szmogos, füstös pára leverő­én), s hogyan következtethe­tünk egyéniségünkre, ér­zelmi, értelmi, akarati vilá­gunkra a színek iránti érzé­kenységünkből. A tudomány gazdag irodalma él a megfi­gyelésekkel, de saját meg­figyeléseinkkel magunk is színesebbé tehetjük isme­reteinket. K. A. H eti umor ét elején Az útkereszteződésnél egy autó meglódul, és csaknem elüt egv arra haladó asz- szonyt. A vezető az utolsó pillanatban fékez. majd mentegetőzik: — Bocsásson meg, össze- tévesz*ettem a feleségemmel. ★ — Igaz. hogy maga azt mondta a főnöknek. hogy ostoba vagyok? — Dehogy mondtam? Tud­ja ő azt úgyis. ★ — Menjen el Karmiicek ze­neszerzőhöz. és készítsen ve­le interjút! — De én nem értek a zenéhez, főszerkesztő úr! — Az nem tesz semmit, ő sem. ★ — Mónikáról igazán nem lehet rosszat mondani! — Akkor beszéljünk vala­ki másról! ★ — Főnök úr, egy hét múl­va megnősülök. — Ennek igazán örülök. A nős férfiak szeretnek munkaidő után is bent ma­radni az irodában. ★ — Észrevette, hogy hull a haja? — kérdezi a fodrász a vendégtől. — Volt vele szakorvosnál? — Nem, Magától kezdett hullni. ★ — Én mindig igazat mon­dok ! — És mi ebben a jó? — Nem kell gondolkod­nom, mikor mit mondtam. BENYOMÁSOK - EMLÉKEK Kairói kaleidoszkóp Több ezer éve jönnek szerte a világból csodájára járni az ókor hét csodája egyikének: a gizehi piramisoknak Lawrence Durell, a híres angol regényíró a modern érzelmi regényfolyam mes­tere, egyben a mediterrán kultúrkör hivatott szerelme­se is. A második világhábo­rú alatt, mint sajtó- és kul- túrattasé Egyiptomban szol­gálta Őfelségét, a „Brit Oroszlánt". Most. hogy annyi tanulás után magam is e tájra igyek­szem önkéntelenül, már Ró­mában a reptéren éreztem az „Olajbogyók Földjének" pikánsan sós ízét, annak a földrésznek semmihez sem hasonlító bűverejét, ahol még manapság is mesés dol­gok történnek. Mesés, leg­alábbis nekünk, akik túl komolyan vesszük még is amit nem kellene ... Nos Durell egyik írásában azt elemzi, miért azok az ég­tájak az emberiség kultúrá­jának meghatározói, ahol az olajfa honos. Így lett örök város Róma, Athén és Kairó. Észak-Af- ■rika koronája... Ez az ol­vasmányemlék végigkísérte ottani napjaim, s igyekez­tem szerényre szabott időm­ben megtalálni azt, ami még ma is él, ha fátyolosabban, fáradtabban is a néhai „aranykor" világából. A repülőút A szépen temperált mosolyú svájci légikisasszonyoknak fel sem tűnt az a görcsös, eről­tetett fesztelenség, ahogy egy magyar pop szakmai delegá­ció „mutatja magát”. Egyéb­ként máig sem tudom, mit kereshettek azon a tájon. Le­het. hogy valamelyik sztá­runkat kívánták szerződtet­ni a piramisok árnyéká­ba... ? Mindenesetre egyikük ki­fejtette, hogy elindulás előtt mérlegelte, a prágai gépre száll át. de ott lévén ja­nuár vége, hideg van. így inkább idézem, „befizettem erre . ..” Közös hahota. Szel­lemes nemde . . . ? Aztán a kellő italmennyi­ség elfogyasztása után, a le­szálláshoz készülődve, re­megő kézzel előkerül az .ott­honi" dugipénz. Zokniba csomagolva. — Nesze, Gazsi, legyen ná­lad is némi apró, jegyzi meg egyikük. Nem bírtam megállni, hogy most én ne tegyem hozzá: — Szellemes nemde, már­mint a töltött zokni! Befagyott mosoly. Hiába, magyarok még itt is vannak. Lehet, hogy ők nem ismerik az olajfák legendáját. . . A „virágzó" Szállodánk ablakából a Nílusra látni. A téli regge­len. mint egy hatalmas da­gonyázó krokodil, olyan zöld és mozdulatlan. Az egész város pedig karmazsinvörös a sivatagi homokos széltől, a hubub-tól. amely a Sza­harából szitál ilyenkor tél­időben. Nem messze tőlünk az ezeréves Al Azhar, a muszlim világ egyeteme, ahol Nasszer óta már világi tu­dományokat is oktatnak, nemcsak a Korán-recitálást. Ez a kerület a Muzulmán Testvérek és egyéb iszlám szélsőségesek fellegvára. Va­lóban eltér a világvárosi metropolisztól. Sok errefe­lé az abájás. fátyolos asz- szony. Különféle turbánok­tól, fezektől, a galabijáktó) tarkállik a tömeg. Egy fia­tal fehérbe öltözött ifjú, kol­légámhoz lép, és angolul bi­zonygatja neki: aki Allah- ban hisz. az a jövőben is. Arabul szólítom meg. mi­re: — Ahlan va Szahlan ja Szidi — azaz légy otthonos nálunk uram. A következő mondatban azt állítja, mi­közben egy brosúrát nyom a kezembe, hogy Nasszer zsidó ügynök volt, s most ő tehet Egyiptom romlásáról. Hiába, ezen a vidéken csak az olajfák örökök, az ideo­lógiák és politikusok alig . . Majd sietve hozzáteszi: — Az ezeregyéjszaka meséjét, ezt a parázna olvasmányt már betiltották . .. Ha ez parázna, mit szól­na a magyar filmekhez, mondjuk a „Falfúróhoz’’. .. A választ megadja egy má­sik utca, ahol az Odeon mo­ziban a hetvenes évek hír­hedt szexfilmje, az „Ema­nuel” a sláger. A plakáton bikinibugyis hölgy... — de fején fátyol. A hastáncosnő A piramisok és a Szfinx „utcájában”, az elegáns Me­na House hotel közvetlen szomszédságában. különbö­ző pénztárcákra szabott mu­latók. Üzleti partnerünk egyik Seherezádéhoz cím­zettbe invitál. Itt „mumta- zan”. azaz csodás a has­tánc . .. A hölgy, aki muszlinken­dőbe burkolódzva lejt, az én méretem, majd száznyolc­van centi, szőke és erőtel­jes. Cserkesz — teszi hozzá sokat sejtetöen Abdu, mi­közben a vad ritmusra a „csiftetelire" ropja a te­nyérnyi porondon a hölgy. A jelen lévő arab és külön­böző nacionáléjú férfiak az asztalon verik a ritmust. A legnépszerűbb hölgyek be­járatosak az elnöki estélyek­re. fogadásokra. Ott bizonyá­ra több piasztert dugnak a bugyijába — mint mi most. De ezt a keveset is hangos „Thank you very much”-csal köszöni meg. Hogyan is gon­dolna arra, körünkben ér­tik az arab szót is . . . Az­tán tovább folytatja „hét- fátyoltáncát”, — a kilátásta- lanság e kiszolgáltatott mat­rónája. A dragomán A piramisok alján még es­te is nagy a forgalom. Jel­legzetes figurák az idegen- vezetők, a dragománok, akik felcicomázctt tevéiken „te- vegeltetik" jó pénzért a tu­ristákat. Este szárított te­vetrágyából raknak tüzet, azt körülülik és tereferél­nek, kit, hogy sikerült, meny­nyiért „megvenniük". A dra­gománok legtöbbje núbiai. igen kemény, durva arabot beszélnek. Nehezen értettem őket. Mikor azt firtattam, miért nem esznek olajbo­gyót kenyérrel, amely errefe­lé kedvelt estebéd. lakoni­kusan megjegyezték: — Szidi rég nem járhat­tál erre. Az olajbogyó, ame­lyik valóban népétel volt. most a világpiacon luxus­cikk lett. Nekünk csak szó- szos „beledire”, azaz le­pénykenyérre futja . . . Mi vonható le ebből: az egés7 olajfahistória mái csak üzletté devalválódott volna . . . Nem, nem hiszem, legalábbis nem akarom el­hinni. S ha Egyiptomról ej­tettünk szót, nem maradhat ki a táj szerelmese Konsz- tantinosz Kavafisz. „Szeretném elmondani ezt az emlékemet. . . De megfakult már . . . alig maradt belőle valami, mert messziről kora ifjú­ságom éveiből dereng fel. A bőre mintha jázminból lett volna ... akkor egy augusztusi — augusztus volt? — délután . . . Alig emlékszem már a szemére — azt hiszem kék volt . . . Igen, igen, látom már zafírkék. Isten tudja, én még ezek után is érzem és szeretem az olajbogyó sós ízét.. . Soós Tamás A sokmilliós világvárosra ma is öszvérhátról néz a lakosság nagyobb része (Fotó: Kőhidi Imre) ÁLLÁSAJÁNLATAI: ÁFÉSZ: Eger, Knézich K. u. 2. Felvételre keres üzemgazdasági osztályára elszámoltatási csoportvezetőt. FELTÉTEL: Pénzügyi vagy kereskedelmi főiskolai végzettség, vagy szakirányú középiskolai végzettség és mérlegképes könyvelői oklevél. Jelentkezés a szövetkezet személyzeti osztályán. Továbbá felvesz szakképzett vagy szakképzetlen bolti eladót. Jelentkezés a szövetkezet hálózatirányítási osztályán. Révai Nyomda Egri Gyáregység: Eger, Vincellériskola u. 4. Alkalmaz kötészeti szakmunkásokat: érettségizett fiatalokat linó- monószedő munkakörbe, tömöntő segédmunkást. Egri Ingatlankezelő Vállalat: Eger, Zalár u. 1—3. Gázszerelő és bádogos szakmunkásokat keres felvételre. Park Szálló: Eger, Klapka u. 8. Azonnali belépéssel felvesz kertész szakmunkást. Továbbá felvesz a Vörösmarty Turistaházba (Mátraháza) és a Vadvirág Turistaházba (Mátraszentimre) felszolgálókat és konyhalányokat. Jelentkezés a Park Szálló munkaügyi osztályán. VILATI Egri Gyára: Eger, Faiskola u. 9. Felvesz felsőfokú végzettséggel rendelkező gyártmány­technológust; szerkesztőmérnököt, valamint felsőfokú végzettséggel vagy ipari árszakértői tanfolyammal rendelkező kalkulációs csoportvezetőt; géplakatos szak­munkásokat és rendész munkakörbe női munkaerőt. AGRIA Bútorgyár: Eger, Kistályai út 8. Felvételre keres gépkönyvelőt; számlaellenőrt; pénzügyi területre gépírni tudó adminisztrátort; asztalos szak­munkást; betanított munkást. Hm.-i Tanács V.B. Művelődési Osztály: Eger, Kossuth u. 9—11. Pályázatot hirdet TERV-BERUHAZASI FŐELŐADÓI munkakör betöltésére. FELTÉTEL: — felsőfokú szakirányú szakmai képesítés. — 5 éves gyakorlati idő hasonló munkakörben. A pályázatokat fenti címre kell benyújtani a megjelenéstől számított IS napon belül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom