Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-09 / 57. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. március 9., hétfő Egy hét... ___________________________ A váltókat mindig benyújtják A KÉPERNYŐ ELŐTT — Egy jogász — újságíró — kritikus kollégám sokszor hallott, s igen bölcs megjegyzését idézem, ö ugyanis — velem együtt — konokul hisz abban, hogy a fon- dorkodás, az áskálódás, a jellemtelenség, a kézzelfogható etikai bárdolatlanság rövidebb vagy hosszabb távon, de csak szigorú elbírálást szül. Kétségkívül így igaz, bár az ilyesmire olykor esztendőket, esetleg évtizedeket kell várni. A jó szándékú tollforga- tók azonban türelmetlenek. Mint például Balzac, akinek nemcsak zsenialitását csodáltam, becsülöm, hanem ritka kitartását, csak azért is újrakezdését, bámulatos munkaszeretetét is. Harminc esztendővel kezdődő egyetemista koromban számos szamársággal gyötörtek. Többek között a polgári realista, kritikai hangoltságú irodalommal kapcsolatban. Aztán rájöttem — ezt sajnos nem okították, hogy felesleges a skatulyázás, mert nincsenek csak jó vagy rossz írások, illetve azoknak különböző fokozatai. szintjei. A szombat este bemutatott Gobseck című csehszlovák tévédráma a francia alkotó kisregénye alapján készült. méghozzá J. Z. No- vák avatott adaptációja nyo-- mán. Ez a produkció ismét megerősítette fentebb ösz- szegzett nézeteim hitelességét. Többek között azt. hogy az igazságra esküdött író nem véletlenül alkotta meg az Emberi Színjáték remekbe formálódott darabjait, egységeit. A látott, a felfedezett, a tapasztalt káoszban rendet kívánt teremteni, egyértelműen is azt sugallva, hogy a váltókat mindig benyújtják. Ez történik ebben a „példabeszédben” is, hiszen a korcs karakterű, meglehetősen elvirágzott grófné, Go- riot apó kíméletlen, a tisztalelkű öreget kisemmiző egyik lánya végül is elnyeri méltó büntetését. Az ítéletosztás hiánytalan, mert semmiféle megértést, szánalmat nem érzünk, mindössze elégtételt, a hétköznapokban sem ritkán szomjúhozott megnyugvást. Mindehhez társul a hamisítatlan katarzis, amely arra utal. hogy ez a rendkívüli képességű szerző nemcsak földönjáró. hanem megnyerőén romantikus alkat is volt. aki makacsul bízott abban — öröm ezt tudni —, hogy a legridegebb lényben is ott szunnyadnak az emberség fényei. Különös sorsú hitelezője, uzsorása — a jelilemfestésnek is mestere volt — megneme- sül. amikor búcsúzik a léttől, s végrendeletével szakít korábbi elveivel. A történet figurái másmás változatban, de köztünk is járnak. Ezért szívmelengető megfogalmazni, hogy a veretes humánum mindig diadalmaskodhat, azaz Juszticia legfeljebb pártatlan, de nem vak és tétova . . . Pécsi István Szembesítés Az elmúlt néhány nap legnagyobb szenzációja a televízió adásában a Vészjel című szovjet alkotás volt, melyben torokszorító képsorok követték egymást. Már maga a téma is olyan volt, amely érdeklődést keltett. A csernobili reaktorbaleset körülményeit taglalta az alkotógárda, s minden eddigi összegzésnél teljesebben és széles körűbben mutatta meg. mi is történt valójában. Nem egyszerű dolog ezekről újra szólni. Ha nem akarja ismételni az eddigieket a film. természetes módon még mélyebbre kell ásnia, utána kell járnia minden ösz- szetevőnek és következménynek. Ezen a szerdai estén a laikus néző szinte mindent megtudhatott a fejleményekről. amit tudományos képzettség nélkül megérthet. S emellett széles ívű emberi hátteret is láthatott: a küzdelemről, a kitelepítés 'körülményeiről, hibákról és a rendkívüli megpróbáltatások idején tanúsított magatartásról. Legnagyobb erénye az volt ennek a dokumentumfilmnek. hogy nem próbált végérvényes igazságokat megfogalmazni. Nem mesélt el — s ezt a szövegben is hangsúlyozták — valamiféle zárt történetet. Pedig kezdődhetett volna azzal, hogy a szörnyűség bekövetkezte után megmozdult a jóakara- tú emberek sokasága, s végül diadalmaskodott. Effajta törekvésnek nyomát sem láttuk. Végig egy szike szigorúságával és fegyelmével dolgozott a kamera, szólt a kísérőszöveg. Az embernek borsódzott a háta, s végig érezte: az alkotók sokat vívódtak azon, hogy miként foglaljanak állást Csernobil esetéről. S arra jutottak, hogy ha felelősöket lehet is találni, azért sok minden már jóvátehetetlen, olyan tragédiák történtek, amelyek örökre nyomot hagynák. Csak dicsérni lehet e mű létrehozóit, mert olyan szigorúsággal, kérlelhetetlen- séggel, mégis emberséggel közelítették meg választott témájukat, ami szinte egyedülálló. Kevés hasonlóval találkoztam, méltó volt a megvalósítás a vállalkozáshoz. Csak ilyen komolyan, nyíltan, felelősen lehet ezekről a kérdésekről'beszélni, felnőttnek tekintve mindazokat, akik a képernyő elé ülnek. Megrázóbb volt a Vész- jel , mint számtalan kiagyalt történet. Jó lenne sok hasonlót látni, természetesen más problémákról, mert remélhetően ily mély önvizsgálat után nem ismétlődik meg ez a katasztrófa sehol. Gábor László Bakó Ferenc könyve, a Gondolat kiadásában, Budapest, 1987 E gy olyan könyvről szólunk, amely több szempontból is megérdemli figyelmünket. Nemcsak a palóckutatás szakembereit érdekli ez a kiadvány. hanem szűkebb hazánk olvasói is örömmel üdvözlik" az utóbbi idők egyik legszínvonalasabb monográfiáját, hiszen szerzője egri néprajztudós, kiváló palóckutató, az egri Dobó István Vármúzeum nyugalmazott igazgatója. Bakó Ferenc írásai eddig is példázták azt, hogy szerzőjüknek különös érzéke és tehetsége van a hiteles adatok tiszteletben tartását is tükröző tudományos igényű, s ugyanakkor a széles körű olvasótábor érdeklődését is tekintetbe vevő adatközlésre és értelmezésre. Szakmai biztonságerősítő tényező nála alapos helyismerete, a korszerű történetiséghez való érzéke és szelektáló képessége. . A Palócföld lakossága anyagi és szellemi műveltségének, életmódjának és szokásvilágának komplex- igényű kutatásához, feldolgozásához nyújt követendő típuspéldát még akkor is, ha csak a palóclakodalom szertartásait, szokásrendjét, szerkezeti felépítését tartja legfőbb feladatának. Éppen a mű komplexitása eredményezi azt. hogy a feltárt ismeretanyagot történeti összefüggéseiben, az átalakulás folyamatának sajátosságaiban, újszerű módszeres eljárásokkal mutatja be és elemzi. A palóclakodalom mozzanatait ábrázoló jelrendszere mellett, a könyv színes képei, ábrázolásai jól segítik az ismeretanyag komplex feltárását biztosító szerzői szándékok érvényre juttatását. Például abban is, hogy a palóclakodalom hagyományozási szokásrendjét szervesen illeszti bele a palócközösségek hagyományőrzésének archaikus jellegű sajátosságai körébe. A lakodalom szokásrendjének leírásában történeti áttekintést nyújt a lakodalomhoz társított különböző népszokások, alakoskodások, játékok, táncok stb, világáról is. Éppen azáltal gazdagodott az a tudományos mű- -hely, amely a hazai palóckutatás feladatait vállalta és teljesíti. Mi éppen ezt kívánjuk ismertetésünk középpontjába állítani néhány példa és kutatási feladat feltárásával. A palóc nyelvjárás szó- és szóláskészletének kutatói számára is forrásértékűek Bakó könyvének azon fejezetei, amelyekben a palóc lakodalommal kapcsolatos szókészlet elemeinek szócsalád szerinti bemutatására is példát nyújt: hívogat, hívogatás, hívál, hídos. híkászol. Az eljegyzés: kendőlakás, kendőváltás, kendőosztás stb. Az eljegyzés sajátosan palócos megnevezései tehát nem véletlenül’ jutottak kulcsszerepekhez egy-egy jellegzetesen palócos szólásformában. A palóc szólásvilág kutatása és feldolgozása kapcsán ismerhettem meg ezeket az idevonatkozó típuspéldákat: Többe kerül a kendőlakás, mint a lakodalom. A kendőváltás amolyan kislagzi stb. Hogy egy-egy lakodalmi szokás, szertartásrész való- lakodalmi szokásrenden belül hajnalozás, hajnaltüz- ban sajátosan palóc jellegzetesség, arról a palóc nép szóláskincsébe beleszervült nyelvi alakulatok is tanúskodnak. Bakó könyvének számos adata és értelmezése segít bennünket abban, hogy egy-egy szólásforma fogalmi és használati értékéről megbízhatóbb ismeretünk legyen. Ezekre a szólásokra gondolunk elsősorban: Nagy, mint a lakadalmas örömkalács, Súlyos, mint a hatvani menyasz- szonykalács. A nógrádi palóc lakodalmakban felkínált levesek hosszú sorára utal röviden és velősen ez a palóc népi szólás: Léféle, hétféle. A Heves megyei Zaránk népi szólás- készletének is jellemző szóláshasonlata. megpörkölik, mint a zaránki menyasz- szonyt, — használati értékét és eredetének hátterét tekintve — egyértelműbb funkciót teljesít, ha a palóc járás, •hajnali menyasszony- porkolás rítusos történéseit is jól ismerjük. Erre vonatkozólag igen szemléletes leírásokat találunk Bakó Ferenc művében. Ugyanez vonatkozik erre a Gyöngyösön lejegyzett szólásra is: Mindent szabad, mint a gyöngyösi la- kadalmas maskaráknak. Valóban, a gyöngyösi maskarák a lakodalmas házakban szabadon jártak-kel- tek a vendégek között, kezükben fakanállal, a nők férfi-, a férfiak női ruhákat öltve magukra. A palóc lakodalmi szokásokhoz társuló hagyományos alakos- kodó játékokról nyújtott leírásai önmagukban véve is tanúsítják a szerző szövegformálásának magas színvonalát, forrásainak alkotó módon való felhasználásában jelentkező érzékletes fogalmazási készségének egyéni jellegzetességeit. Azt is jól érzékelteti a szerző, hogy az alakoskodások még komplexebb leírása és elemzése a palóc népiség szórakozási szokásrendjének egymáshoz kapcsolódó, egymást kiegészítő eseménysorozatában tárgyalt összefüggési tényezőket is előtérbe kell állítanunk. Különben a levéltári adatok is ezt teszik az ilyen jellegű bejegyzésekben: „Meg nem engedtetik az ivó tartás, a remén- lés, a Bethlehem és Mát- ka-táll hordás, Húsvéti ön- tözködés, kurjongatás az uttzákon. Lárma és Maskarában járás tiltatik” (Eger város jegyzőkönyve: 1805.). Olvashatunk az egri jegyzőkönyvben „a Lakodalmas Reménylésekről, vagy hajnalozásokról” (1170) is. Példamutatóan színes és gazdag ismeretanyagot közvetít Bakó monográfiája a palóc lakodalmi eseménysorozat jellegzetesen archaikus ízű verses szövegeiből, rigmusaiból, a lakodalmas menet hangos rikkantásaiból, ujjongatá- saiból. A sajátos palóc humor ízei is ótt bújkálnak ezekben a verses megnyilatkozásokban. s egyúttal azt is példázzák, hogy tudnak mértéket is tartani, s ritkán torkollik cinizmusba, trágárkodásba jókedvük. Külön is szólnunk kell a könyv jól megválogatott és valóban önálló ismeretterjesztő funkciót is teljesítő képanyagáról. A szerző saját színes felvételei is emelik a kiadvány használati értékét, s ugyanakkor vizuális kultúránk színesítésében is kiemelkedő szerepet vállalnak. Dr. Bakos József AZ ORSZÁGOS FILHARMÓNIA MAI HANGVERSENYÉN A szólista: Kocsis Albert Ma este, a Gárdonyi Géza Színházban rendezi az Országos Filharmónia idei bérletsorozatának ötödik hangversenyét az Egri Szimfonikus Zenekarral. Ezúttal Kocsis Albert Liszt-díjas hegedűművész az est szólistája és a karmester Farkas István. A műsort Mendelssohn Szentivánéji álom című alkotásából a nyitány vezeti be. Hogy ebben a zenében mi a tündéri, mi is az a lebegés, amely oly álomszerűvé, elringatóvá, megnemesí- tővé teszi a zenét, nem könnyű megragadni. Soksok hallgatás és erőltetett beleélés után az elmúlt hetekben — korán kelő vagyok — az ötórás hírek előtt forgatta le a rádió. Az álom utáni hajnali éberségben úgy bűvöltek el ennek a légies, örömtől átitatott zenének a foszlányai, mintha valóban a valódi boldogságot ígérte volna. Schubert VI. szimfóniája, a C-dúr. egészen más világ. Egy kurta életű, nagy művész, a Földön 31 évet vé- gignyomorgó Schubert önálló zenei tartománya ez az ifjúkori alkotás. Itt-ott érződik az előtte járt mesterek muzsikájából való áthallás. az az olaszoktól. Haydntól, Beethoventől származó tempóvétel, megoldás. mégis ez a szimfónia is a legsajátosabban schuberti mű, mert az elgyakorolt forma származhat több helyről. töltekezhet a művész technikai fogásokkal innen is. onnan is, a tartalom, a zenész vallomása őszinte, megszenvedett mélységekből tör elő. és csakis az övé. Az est szólistája. Kocsis Albert Goldmark Károly, a Keszthelyen született múlt századi muzsikus Hegedűversenyét játssza. Goldmar.król csak annyit elöljáróban, hogy viszonylag későn kezdett a hegedű tanulásba Sopronban, de élete végéig mindig is meghatározó maradt, ahogyan kedvelt hangszere a zene írásánál „befolyásolta”. Ezen a versenyművön is érződik az általunk is nagyon szeretett Mendelssohn és a jelentős formaművész. Brahms hatása. De mindez eltűnik jóformán, ha halljuk a Virtuozitást árasztó darabot. Tudjuk róla, elhisszük neki, hogy szerette a mesét és a zenei mesélést. (f a.) TÖPRENGETŐ Az élet Élni annyit tesz. mint átalakulni. E törvény alól leírt gondolataink posthumus élete sem kivétel. (Anatole France) Valami módon minden megöl mindent. A halászat , például, amennyire eltart és 1 kenyeret ad nekem, annyira i meg is öl. $ (Ernest Hemingway: Az öreg halász) Benjámin: — „Jöttek a gleccserek, majd ismét elolvadtak, legalábbis jó időre: őserdő hajtott ki rajta, aztán jöttek a majmok, az emberek, a görögök, a kínaiak, legalábbis egy időre,"’ (Max Frisch) A beszélgetés az élet egyik legnagyobb öröme. (Sommerset Maugham) Élete a szó szoros értelmében áldozat. Minden gondolata és tette arra irányul, hogy elvégezze a rábízott tennivalókat, ezért talán embertelen aszketizmust erőszakol magára a magánéletben is. s mégsem jó, amit tesz, vagy éppen azért nem jó. (Csák Gyula) A leopárd sem változtatja foltjait, lehetséges hát az, hogy amit az ember élete során megszerez. mindaz nem érinti soha a lényeget? (Jan Brüller Vercors) . .. Mindenki tudja, hogy az élet nem éri meg. hogy végigéljük. (Albert Camus) Minden ember magának él. a maga egyéni céljainak az elérésében teljes szabadságot élvez, és egész lényével érzi, vajon egy bizonyos cselekedetet végrehajthat-e, vagy sem; de legott amint végrehajtja, ez az idő egy bizonyos pillanatában megvalósult cselekedet, visszavonhatatlanná és a történelem osztályrészévé válik, s ebben a minőségben nem önkényes, hanem előre meghatározott jelentőségre tesz szer". (Lev Tolsztoj) Gyűjtötte: Havasházi László
