Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-25 / 71. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. március 25., szerda A Borisz Pjadisev tájékoztatója Moszkvában ülésezik a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. A képen balról jobbra: Várkonyi Péter, Pjotr Mladenov, (Bulgária). M. Orze- chowski (lengyel). D. Fischer (NDK), I. Totu (román), E. Sevardnadze (szovjet), Bi Chnoupek (csehszlovák) külügyminiszter (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Tovább erősödnek a világban a szocialista közösség nem. zetközi pozíciói. Ez a folyamat a szocialista országokban zajló belső változások közvetlen következménye — állapí­tották meg kedden Moszkvában kezdődött tanácskozásu­kon a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. A VSZ külügyminiszteri bizottságának üléséről Borisz Pja­disev, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztá­lyának helyettes vezetője számolt be. A bizottság kedd délelőtti ülésén Petar Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, a délutánin Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztere elnökölt, Edu­ard Sevardnadze, a Szovjet­unió külügyminisztere mon­dott bevezetőt. Sevardnadze és a többi felszólaló elsősorban az eu­rópai és a világhelyzettel foglalkozott. Mondanivaló­juk középpontjában korunk legfontosabb kérdései, a nuk­leáris háború veszélyének megszüntetése, a nukleáris fegyverek felszámolása, az európai és az egyetemes biz­tonság kérdései állottak. Megállapították, hogy a reykjaviki találkozón kép­viselt szovjet álláspont mind­ezekben a kérdésekben mi­nőségileg új hozzáállást tük­röz. Rámutattak arra, hogy az új külpolitikai gondolko­dásmódot tükrözi az a prog­ram, amely a nukleáris fegy­verek szakaszos felszámolá­sát irányozza elő az évszá­zad végéig, s amelyet 1986. január 15-én elhangzott nyi­latkozatában ismertetett Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára.-A külügyminiszterek sík- raszálltak azért, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok haladéktalanul ír­jon alá megállapodást az Európában telepített köze­pes hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Az ülésen megvizsgálták a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti fel­hívásával kapcsolatos fejle­ményeket. Megállapították, hogy több vonatkozásban konkretizálták a javaslato­kat. amelyek tárgyalások alapjául szolgálnak. Szót emeltek a vegyi fegyverek betiltásáért. felszámolásuk meggyorsításáért, az ilyen fegyverek gyártására alkal­mas ipari bázis megszünte­téséért. Megvizsgálták a bé­csi utótalálkozó menetét és eredményeit. A találkozó a felelős döntések kidolgozá­sának szakaszába jutott. A leszerelés kérdéskörének a helsinki folyamatból törté­nő kizárása nem segítené elő az európai biztonság erő­sítését — mondotta a szó­vivő. A külügyminiszterek meg­állapították, hogy Nyugaton egyes politikusok késznek mutatkoznak az új, még já­ratlan utak felkutatására, mások azonban továbbra is ragaszkodnak a sehova sem vezető utakhoz, keletről jö­vő fenyegetést emlegetnek és az erő pozíciójából kí­vánják politikai kapcsolatai­kat alakítani. A külügyminiszterek rámu­tattak arra, hogy Genfben komoly tárgyalások folynak, bár amerikai részről törek­vés mutatkozik azok elhúzá­sára, a megvitatott kérdé­sek körének bővítésére. George Shultz amerikai kül­ügyminiszter moszkvai lá­togatása alkalmat nyújt majd az amerikai szándék meg­felelő értékelésére — hang­súlyozta Pjadisev tájékozta­tóján. Azzal kapcsolatban, hogy március 28-án Moszkvába várják Margaret Thatcher brit miniszterelnököt, a szó­vivő kifejtette: 12 év óta először látogat brit kor­mányfő a Szovjetnióba, ezért Moszkvában feltétlenül je­lentőséget tulajdonítanak a látogatásnak. A megvitatan­dó problémák sorában két­oldalú és nemzetközi kérdé­sek egyaránt szerepelni fog­nak. Vannak nyitott kérdé­sek, a két ország vezetőinek lesz miről eszmecserét foly­tatniuk. A brit kormányfő intenzív kunzultációkat folytatott NATO-szövetségeseivel a kö­zepes hatótávolságú rakéták kérdéséről. Szovjet részről érdeklődéssel várják az íz­zel kapcsolatos brit véle­ményt különös tekintettel arra. hogy a londoni állás- foglalás ily módon más nyu­gat-európai országok véle­ményét is tükrözheti — mondotta a szóvivő. Nem kerülte el a szovjet fél figyelmét, hogy Margaret Thatcher március 21-i be­szédében a Szovjetunióval kapcsolatban több barátság­talan megjegyzést tett. Kö­zölte egyebek között, hogy vissza kell fogni a kelet— nyugati kapcsolatok norma­lizálásának folyamatát. Szov­jet részről megállapították, hogy a beszéd nem volt sze­rencsés a látogatás háttere szempontjából, még akkor sem, ha a beszéd hangvéte­lét választási megfontolások diktálták — jelentette ki Pjadisev. .A szóvivő határozottan cáfolta, minden alapot nél­külöző koholmánynak mi­nősítette az ABC amerikai televíziós társaságnak azt az „értesülését”, hogy Moszkvá­ban szovjet—iráni titkos tár­gyalások voltak szovjet rá­diófelderítő állomások Irán­ban történő létesítéséről. Az ABC azt állította, hogy a Szovjetunió két ilyen állo­mást fel is állított iráni te­rületen, cserébe pedig raké­tafegyvereket szállított a kö­zép-keleti országnak, amely azokat be is vetette Irak el­len. Borisz Pjadisev leszögez­te: az amerikai titkosszolgá­latnak ez a nyílt koholmánya azt a célt szolgálja, hogy a térség országai előtt befeke­títse a Szovjetuniót, s ezzel kedvezőbb színben tűntesse fel az Egyesült Államokat, továbbá hogy, elterelje a fi­gyelmet az Iránnak szóló fegyverszállítások nyomán kipattant botrányról. A szóvivő nyilatkozatban ítélte el, hogy az amerikai elnök március 21-ét „Afga­nisztán napjává” nyilvání­totta. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi, az ország szem­pontjából nehéz és forduló­pontot jelentő időszakban ez az amerikai vezetésnek a kérdéshez való negatív hoz­záállását tükrözi. KI Külpolitikai kommentárunk~")—i Csillagháború és a rakéták NÉGY ÉVE, HOGY A GYEREKEK és felnőttek egyaránt kedvelt filmjének címe, a „Csillagok hábo­rúja" bevonult a nemzetközi politika szótárába. Egy filmrendező fantáziájának szüleménye 1983. március 23.-a óta a Föld sorsát fenyegető valós veszélyként tornyosodik. Ronald Reagan „hadászati-védelmi kez­deményezésnek" nevezte el a programot, ám a „vé­delem" valójában fenyegetést, az emberiség történe­tének eddigi legkockázatosabb katonai fejlesztési elő­irányzatát jelenti. Azóta, világszerte, s köztük neves amerikai tudó­sok, a csillagháborús terv megvalósítása ellen szó­laltak fel. A hadászati-védelmi kezdeményezés, angol kezdőbetűivel az SDI, nem az atomfegyverek fel­számolását szolgálja — miként Reagan jövőképe ígé­ri —. hanem éppen az újabb tömegpusztító fegyve­rek létrehozására ösztönöz. Most az évfordulón az amerikai elnök nyilatkozatában mégis a program folytatása mellett tett hitet. Ráadásul olyan időpont­ban, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió az Európában telepített közép-hatótávolságú rakéták megsemmisítését előirányzó megállapodás megkötésé­nek reális közelségébe került. A GORBACSOV ÉS REAGAN reykjaviki megegye­zésén alapuló február végi szovjet javaslat különvá­lasztotta az úgynevezett eurorakéták ügyét az SDI- programtól. ám nyilvánvaló, hogy a csillagháborús terv ellentmond a két nagyhatalom között 1972 óta érvényben lévő SALT—I. szerződésnek. A Szovjet­unió joggal véli úgy, hogy az SDI tervével Washing­ton a hadászati egyensúly megbontására, amerikai katonai fölény elérésére törekszik. Időközben nyugtalanító hírek érkeznek a genfi tár­gyalásokról is. Washington, fő nyugat-európai szö­vetségeseivel összhangban, arra törekszik, hogy az egyezménybe belevétesse a rövid-hatótávolságú ra­kétákat is. A Szovjetunió február végi javaslatában készségét fejezte ki, hogy tárgyaljanak ezekről a fegyvertípusokról is, ám önállóan, s nem a tervezeti egyezmény részeként. A hét végén Viktor Karpov szovjet külügyminísztériumi főosztályvezető a wa­shingtoni taktikázás kapcsán már azt vetette fel. hogy az Egyesült Államok esetleg csak blöfföl, ami­kor megállapodási készségét hangsúlyozza a közép­hatótávolságú atomfegyverek tekintetében. A HÉT VÉGÉN MOSZKVÁBA látogat Margaret Thatcher brit kormányfő, aki most hétfőn Párizs és Bonn véleményét is meghallgatta. Április derekán pe­dig Shultz amerikai külügyminiszter lesz a szovjet főváros vendége. Várhatóan ezeken a tárgyalásokon sok minden tisztázódhat, mindenekelőtt, hogy Euró­pa megszabadul-e legalább a közép-hatótávolságú ra­kéták fenyegetésétől. Ortutay L. Gyula HZ EGÉSZ „VEZÉRKART" ŐRIZETBE VETTÉK Kétszázmilliárdos csalás Japánban NSZK Egy nagy politikus távozása Az ifjú szociáldemokraták háromnegyed órán ál megszakítás nélkül skan­dálták a nevet: Willy, Willy! FáklyásmenetUk nem tágított az Erich Ollen- hauzer-ház. a Német Szociáldemokrata Párt központja elől. Szomorú napja volt ez nemcsak a párt fiatal híveinek és régi harcostársainak, az SPD-tagság nagy részének. Willy Brandt hétfő délutáni váratlan lemondását lehangoltan vették tudomásul sok-sok ezren azok közül is, akik — noha más pártok sza­vazói voltak — a most 73 évesen visszavonult pártelnökben az NSZK törté­netének egyik legnagyobb alakját tisztelik. S elismerésüket es nagyrabecsü­lésüket nem tagadhatták meg tőle békíthetetlcn politikai ellenfelei sem. Színét se látta Japánban senki annak a 200 milliárd jen értékű (1,3 milliárd dol­lárnyi) színaranynak, amely­nek a felvásárlására har­mincezer japánnak adtak el fedezetlen értékpapírokat. A felvett pénzért ugyanis egy grammot sem vásárolt a To­yota Sodzsi cég, amelyet a távol-keleti szigetországban elkövetett eddigi legnagyobb csalás sem tudott megmen­teni a csődtől. A vállalat harmincezer, főleg idős ko­rú embert szedett rá, akik megtakarított pénzüket akar­ták hasznosan befektetni. A Toyota Sodzsi elnöksége azonban a csodában bízva a felvett összeget vesztesege« Kudarccal végződött az ASLV—D—1 jelzésű indiai űrrakéta keddi indítása. A/ Indiai Űrkutatási Szervezet elnökének közlése szerint az Ándhra Prades állambeli sriharikotai központ terüle­téről rendben a levegőbe emelkedett a rakéta, ám öt­venkét másodperc elteltével az indítószerkezet váratlanul levált és a rakéta első fo­kozata nem lépett műkö­désbe. Az ASLV—D—1 fel­tehetően a Bengál-öböl vizé­be zuhant. ügyletei fedezésére és alkal­mazottainak bérére költötte. A botrány két éve pattant ki; az egész világsajtó be­számolt róla akkoriban. A csalási ügy olyan szövevé­nyes. hogy a rendkívül ala­pos japán rendőrségnek is csaknem két évre volt szük­sége. hogy kimondja: va­lóban megtörtént az elkép­zelhetetlen, és harmincezer ember futhat a pénze után. Az oszakai tartományi rend­őrség csak a múlt hét vé­gén vette őrizetbe „szerve­zett keretek között elköve­tett nagyszabású csalás” ala­pos gyanújával az értékpa­pírokkal üzletelő, korábban jónevű vállalat egész „ve­zérkarát". A kísérlet meghiúsulását órákkal a sikeres felbocsá­tásról szóló hírek után tet­ték közzé. A sriharikotai központban az indításnál jelen volt Radzsiv Gandhi kormányfő is. A kudarc bejelentése után leszögezte, hogy az in­diai űrprogram folytatódik. A következő ASLV-típusú rakétával végrehajtandó kísérlet időpontját a szük­séges műszaki vizsgálatok el­végzése után jelölik ki. Bármi volt is a közvetlen oka hirtelen elhatározásá­nak, az utóbbi időkben bár­mennyire vitatták is számos megnyilvánulását, vezetői stílusát még magában az SPD-ben is, mindez nem vál­toztat a legfontosabb té­nyen: a pártja élén kifejtett majd negyedszázados mun­kásságával egyik alakítója volt hazája — és az NSZK határain túl — Európa po­litikai életének. Távozásának közvetlen oka valóban kisszerűnek lát­szik: Margarita Mathiopu­losznak, egy harmincéves, tüneményes tehetségű. öt nyelvet tökéletesen beszélő görög asszonynak a szemé­lyében olyan újságírót aján­lott az SPD-elnökség szóvi­vőjének tisztségére, aki nem tagja az SPD-nek, és még csak nem is nyugatnémet ál­lampolgár. Ez utóbbi nem lett volna baj. De a párton- kívüli státus szokatlanságá- val a vezetőség zöme nem értett egyet. Miként Brandt hirtelen támadt némely más elképzelésével, önkényesnek tartott egyéb személyi dön­téseivel sem. Azt is felrótták neki. hogy annak idején Johannes Rau kancellárjelölt esélyeit le­kicsinylő nyilatkozatával megnehezítette a népszerű észak-rajna-vesztfáliai mi­niszterelnök választási har­cát. Kifogásolták, hogy nem tisztázta egyértelműen az SPD választási stratégiáját. így a zöldek pártjához való viszonyt. Ezért időről időre mind jobban fel-felizzottak az SPD-ben parázsló belső ellentétek, s ezeken nem tu­dott úrrá lenni. Most mégis nemes tartással, tévényilat­kozatában sem mentegetve hibáit, azzal indokolta meg elhatározását, hogy az im­máron nyilvánossá vált vi­ták közepette nem akar ter­hére lenni az SPD-nek. An­nál kevésbé, mivel a párt egységes fellépést igénylő ne­héz erőpróbák, tartományi választási harcok egész so­rának megvívása előtt áll. Hétfő este a nyugatnémet tévéállomások esti híradóját Brandt lemondásának híre uralta. Lezárult a német szo­ciáldemokrácia egyik nagy korszaka. A párt alapítójá­nak. August Bebelnek kivé­telével Willy Brandt vezet­te leghosszabb ideig a pár­tot. S régi filmhíradók ké­pei villantották fel Brandt' politikai pályafutásának ki­emelkedő állomásait. A hit­leri „harmadik birodalom" fiatal szociáldemokrata me­nekültje. a nácizmus elleni küzdelem külföldi résztvevő­je hazatérése után gyorsan emelkedett az SPD-ben: 1957-ben már. nyugat-berlini kormányzó polgármester. 1964-ben az SPD elnöke, 1966-ban külügyminiszter az úgynevezett nagykoalíció­ban. Már akkor megfogal­mazza azt a tételét, amely­nek később a gyakorlati meg­valósításán fáradozott: az NSZK csak akkor növelheti politikai befolyását, ha te­vőleges részt vállal az eu­rópai enyhülésben. 1969 októbere: a szociálde­mokrata-szabaddemokrata szövetség létrejöttével kan­cellárrá választják. Az NSZK novemberben aláírja az atomsorompó-egyezményt. majd gyorsan testet ölt az új keleti politika: 1970 ja­nuárjában Moszkvával, feb­ruárban Varsóval kezdődnek tárgyalások, márciusban és májusban Brandt találkozik Wiili Stoph-fal, az NDK kor­mányfőjével. Augusztusban, majd decemberben aláírják a Szovjetunióval, illetve a Lengyelországgal kötött szer­ződéseket. Bonn elismeri az Európában fennálló hatá­rokat. A nyugatnémet tévé­nézők újra láthatták és át- érezhették a nagy varsói pil­lanatot: az NSZK kancellár­ja a nácik által földdel egyenlővé tett egykori gettó területén térdre ereszkedve rója le kegyeletét a leg ke­gyetlenebb barbárság len­gyelországi áldozatainak em­lékművénél. 1971 szeptembere: a nyu­gat-berlini kérdést rendező négyhatalmi egyezmény alá­írása. 1972 decembere: alap- szerződés az NSZK és az NDK között. 1973 szeptem­bere: az NSZK-t és az NDK-t felveszik az ENSZ- be. December: szerződés Csehszlovákiával. Willy Brandt 1974-ben le­mondott a kancellárságról, de még előtte. 1971-ben Nóbel- békedíjjal tüntetik ki. A nemzetközi enyhülés elő­mozdításában szerzett érde­meinek elismeréséül. Flesch István INDIA! ŰRRAKÉTA Sikertelen fellövés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom