Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-04 / 53. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. március 4., szerda 3QEZI3HEZ3 W • I ▼ . 3 . NEM JOBBÁGY - SZOLGABIRÓ A szőlő és bor éve A NÉPI ELLENŐRZÉS A politika szolgálatában 1924-ben nyolc ország, közöttük hazánk alapította a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatalt. Ez a párizsi székhelyű szervezet az idén Rómában tartja 67. közgyűlését. Erre készülve hirdette meg tavaly nyáron, hogy az 1987-es esztendő legyen a szőlő és a bor nemzetközi éve. Ennek érdekében védnökséget vállal minden olyan rendezvény felett, amely a szőlő és a bor jó hírnevének szolgálatában áll. Világszerte tudományos tanácskozások sorát szervezik például ilyen témákban: A bor hírnevének védelme a szőlőtermesztésben; A szőlő és a bor világgazdasági helyzete; A bor útja a fogyasztóhoz; A bor és az egészségügy. A tudományos konferenciák megállapításait az októberi közgyűlésen a szakma nemzetközi szaktekintélyei foglalják össze egy igen rangosra, látványosra tervezett ülésszak keretében. Biorrendek és borlovagrendek A római operaházban a hivatal (eredeti nevén: Office International de la Vigne et du Vin —, vagyis OIV) himnuszával kezdődik a rendezvények sorozata. Ezek keretében átadják a Szőlő és a bor városa címeket, bemutatkoznak a borlovagrendek és borrendek, lesz borismereti verseny pincéreknek. A kongresszus zárónapja október 31-én lesz. Ezt a napot nagy parádéval a világ szőlőtermelőinek nemzetközi napjává teszik. Az egy hétig tartó rendezvényeken a történelmi városrészben kapnak lehetőséget a „Szőlő és a bor városai” a bemutatkozásra, no meg persze a rangot adó gyümölcs és ital megkóstol- tatására. Hazánk világszerte ismert borászata is nyilván a rangjának megfelelően lesz jelen, hiszen a „királyok bora, a borok királya”, vagyis a tokaji bor nélkül egy ilyen esemény elképzelhetetlen lenne. Azt viszont talán már kevesebben tudják, hogy jóval a világhírű aszú előtt is voltak igen kedvelt magyar borok. Hazánk éghajlata, talaja kedvez a mintegy hatezerévesnek becsült szőlő, gyümölcs érleléséhez. Bizonyítékaink vannak arra, hogy mintegy kétezer évvel ezelőtt a kelták a Dunántúlon már fejlett borászkodást folytattak. Ezt követően is nagy becsben állt a szőlő. Több királyunk is fontosnak tartotta a telepítést, és olyan telepesek idehozatalát, akik értettek a szőlőműveléshez. A török uralom ebből a szempontból kettős hatású volt. Részben kíméletlenül kizsákmányolták a földet és a földmívest, hiszen ha ők nem is ihatták a bort. de azért kereskedhettek, és jó pénzhez juthattak vele. Másrészt új fajtákat hoztak. Tizenhat borvidék Ebben az időben terjedt el a kék szőlő és a belőle készült vörösbor. Nekik köszönhető a szekszárdi kadarka is. A külföldre is eljutó, soproni és szerémi borok mellé 1550-ben sorakozott fel a hegyaljai bor. Kiváló minősége hamar magas rangra emelte, amit csak fokozott az, hogy tíz év múlva megjelent a máig rang- első magyar bor, a Tokaji aszú. A szőlészetet. borászatot mindig is szigorúan szabályozták, de a múlt század végén pusztító filoxéra óta ez a szigor még fokozódott. Védett körzeteket alakítottak ki, és szabályozták az ott telepíthető szőlőket. Hazánkban tizenhat borvidék van; további tizenhat „jó bortermő”, de borvidékbe nem sorolt megye, és négy csemegeszőlő-termelő körzet szerepel a ma érvényes bortörvény mellékletében. Többször is szabályozták a telepíthető fajtákat. A filoxéra után ugyanis a sző- lőgyökértetű pusztításának jobban ellenálló amerikai fajtákat kezdték elterjeszteni, közöttük sajnos direkt- termőket is, amelyeket aztán több lépcsőben kellett kiszorítani. Közülük csak egy kapott kegyelmet mind a mai napig, ez pedig az otelló. A szőlő, mint gyümölcs, napjaink kedvelt csemegéje. Évente átlagban 8 kilogrammot eszünk meg belőle. Táplálkozási értéke főleg a századforduló elejétől terjedő csemegeszőlőknek van Légy erősebb A kisgazdaságoknak is kedvelt növénye. A hazai forgalomba kerülő mennyiségnek 55 százalékát itt termelik meg. Szépen díszük a kétmilliónyira becsült kiskertek többségében is, annak ellenére, hogy már Jókai is megmondta: „A szőlő nem engedelmes jobbágy, mint a krumpli, a ki tudja már a kötelességét: — szőlő szolgabíró, a ki munkára hajt s halasztást nem enged. A ki satőlőt ültet nagy urat vesz magának.” Ami pedig bogyójának kisajtolt levéből erjedés útján keletkezett, szeszes ital formájában a poharunkba kerül — mértékkel és kellő megfontolással kiválasztva és fogyasztva egészségünkre válik, kivált, ha megfogadjuk a borivó tízparancsolatát, amelyből a kilencedik így szól: szeresd, de légy erősebb a bornál. F. I. Megkérdettük: Miért elhanyagoltak a kastélyok? Zalában idegenforgalmi célokra hasznosítják a kastélyokat. Heves megyében mintha gazdátlanul pusztulna el ezek közül nem egy. Egercsehiben például nagyon elhanyagolt a Benicz- ky-kúria. Miért? A kérdésre Zámbori Ferenctöl, a megyei tanács építési és vízügyi osztályvezetőjétől vártunk választ. — A Ben iczkv-kúria a bélapátfalvi tsz tulajdonában van, a gazdaság dolgozói laknak benne — mondta. — A megyei „kastély- program” felújítási tervében szerepel idegenforgalmi hasznosítása, szálláshelyek kialakításával. Pénz híján az elképzeléseket eddig még nem tudtuk megvalósítani. '— Mi a helyzet másutt? — Tavaly átadták a hatvani Grassalkovich-kastély nyugati szárnyát, amelyben ifjúsági ház működik. A több mint 28 millió forintos költséget a helyi tanács mellett a megyei tanács és az Országos Műemléki Felügyelőség fedezte. Az idén folytatódik a boconádi Sze- leczky-kastély újjávarázsolása. Két másik községben is tavaly kezdődött az effajta munka. Tarnamérán az Almássy-kastélyban művelődési központ, míg Erdőtelken a Buttler-kúriában öregek napközi otthona lesz, az utóbbi mellékszárnya pedig a falusi turizmust szolgálja. Befejeződött a gyöngyöshalászi szövetkezet Han- nis-kúriájának rendbetétele, az épületet továbbra is a tsz hasznosítja. Mindezek remélhetően azt igazolják, hogy nagy gondot fordítunk e régi műemlékek karbantartására, hasznosítására. A megvalósításban részt vesznek megyénk vállalatai, üzemei és a lakosság társadalmi munkája is nagy segítséget jelent. A megyei párt-végrehajtóbizottság az elmúlt év végén megtárgyalta és értékelte a népi ellenőrzési bizottság munkáját s a további feladatokat, különös tekintettel a Politikai Bizottság 1984. február 28. határozatának megvalósítására. A végrehajtó bizottság aktív és tartalmas vita után hozott határozatában megállapította: az elmúlt években is a megyei NEB és a városi népi ellenőrzési bizottságok rendeltetésszerűen működtek, a pártirányítás maradéktalanul megvalósult és ezzel párhuzamosan növekedett az önálló munkáért és döntésekért érzett felelősségük is. Ellenőrzéseikkel hozzájárultak a megyei párt- és tanácsi vezetés döntéselöké- szítő munkájához, a hibák feltárásához, a társadalmi, a gazdasági feladatok végrehajtásához. Az országos vizsgálatokban való részvételükkel eredményesen segítették a központi határozatok előkészítését és megvalósítását. A határozat nagy részletességgel szólt az együttműködés eredményeiről és gondjairól a párt- és a társadalmi szervezetek, valamint a népi ellenőrzés jövőben még jobb kapcsolattartási feladatainak szűk. ségességéről, hangsúlyozva, hogy a közérdekű bejelentésekkel való foglalkozás ezután is politikai feladat. Nincs mód és lehetőség arra, hogy az egész tanácskozás hangulatát. törekvését visszaadják. Ezért néhány mozaikban próbálkozom visszautalni az ülés résztvevőinek érdeklődésére. véleményére, a munka további segítésére tett javaslatokra. Kérdések és válaszok Jellemző a vb-tagok érdeklődésére, hogy több kérdést tettek fel a napirend előadójának, Csepelyi Ká- rolynak. a megyei NEB elnökének. Ezek főként az állampolgári fegyelem lazulásának okaira irányultak. Arra is, hogy a fegyelem szilárdítására mit tud tenni a népi ellenőrzés, milyen ha- tékonyságúak a felelősségre vonások, a Politikai Bizottság 1984. február 28-i határozatának végrehajtása során milyen eredmények és mülksztások történtek. A vezetők rágalmazása esetén mit tesz a népi ellenőrzés, az adott kollektíva mit tehet a hibák megszüntetéséért. Csepelyi Károlynak a kérdésekre részletes választ adó szavaira a vitában részt vevők is megerősítették tapasztalataikkal, kiszélesítették, elmélyítették és gazdagították mind az összegzést, mind a tennivalókat. A jelentést valósnak, egyértelműen alaposnak, jónak ítélték. Ismét csak a teljesség igénye nélkül a vitában részt vevő vb-tagok véleménye: a jelentés jól mutatja be az eredményeket, a gondokat és a feladatokat. Helyesen fogalmazza meg a társadalmi alap szélesítésének az igényét. Eredményes a kapcsolat a népi ellenőrzés és a szakszervezet között. A legtöbb helyen a szocialista brigádtagok is szívesen vállalnak feladatokat a vizsgálatokban. Minden társadalomnak a negatívumok visszaszorításában alapvető, döntő eszköze az ellenőrzés. Az elkövetett hibával arányban álló következetes és szigorú elbírálás kívánatos mindenkor és mindenhol, amelynek visszatartó, elriasztó ereje van. Ne „érje meg” a szabálytalanság senkinek, ne legyen kifizetődő egyetlen állampolgárnak sem szabálytalanságokat elkövetni, legyen bár az akármilyen poszton. Amikor a gazdasági érdekeltségi rendszer olyan, amilyen, a visszásságok olyanok, amilyenek, akkor csak a kommunista öntudatra apellálni nem elegendő, szükséges a politikai bátorítás is. Egyrészt az ellenőrzés hatékonyságának kezmények visszatartó erejének növelésére kell állandóan törekedni. Szakali József, a KB tagja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság volt elnöke arról szólt, hogy a közérdekű bejelentések az utóbbi időben szaporodnak. Van bizonyos ingerültség, türelmetlenség a közvéleményben, amely fellép a különféle jelenségekkel szemben, intézkedéseket igényel és sürget. A népi ellenőrökről szólva elmondotta, hogy „ügyeik”, a vizsgált kérdések olyanok, hogy csak felkészült, sokoldalú tapasztalatokkal rendelkező emberekkel lehet megoldani. Sokat dolgoznak azok, akik népi ellenőrként tevékenykednek. A munkahelyen és a rájuk bízott vizsgálatokban is tisztességgel elvégzik munkájukat — fejezte ki elismerését és felhívta a figyelmet: törődjünk velük még többet, mert e téren van még javítanivalónk. A továbbiakban arról szólt Szakali József, hogy a népi ellenőrök az elmúlt időben Heves megyében is megbízatásuknak megfelelően, következetesen, hozzáértéssel végezték a munkát és további támogatást kért tevékenységükhöz. Köszönet a munkáért Most pedig idézzünk Bar- ta Alajosnak, a megyei párt- bizottság első titkárának vitazáró beszédéből. Mint hangoztatta, úgy ismerjük szőkébb hazárikban a népi ellenőrzés megyei és városi szervezeteiben folyó munkát, hogy az egyértelműen hozzájárul a párt- és az állami irányítás feladatainak ellátásához, a pártellenőrzéshez és törekvése van arra, hogy a különböző visz- szaélések. szabálytalanságok feltárása megtörténjen. Az a tapasztalat, hogy a népi ellenőrzés megyei, városi szervezeteiben dolgozó vezetők, politikailag elkötelezettek, helyesen gondolkodnak és cselekszenek. Arra törekszenek, hogy az ellenőrzések megelőző jellegűek legyenek, tárják fel a hibákat, a tanulságokat és azt hasznosítsák az állami és a pártszervekben egyaránt. Szemléletük, munkamódszerük mind-mind erősíti a népi ellenőrzés tekintélyét. Nagyobb részük- társadalmi aktivista, különböző munkahelyeken dolgoznak, átszövik társadalmunknak szinte a teljes területét. Kiváló szakemberek, az egyetemi, főiskolai, középiskolai végzettségük megfelelő politikai tisztánlátással párosul. Közel ötven százalékuk párttag, — szakmunkások, szocialista brigádtagok és vezetők. A végrehajtó bízott ság nevében elismerését fejezte ki végzett munkájukért. Barta Alajos megerősítette a népi ellenőröket abban, hogy helyes úton járnak, kellő tekintélyük van a megyében a párt-, az állami vezetéstől kezdve a munkahelyükig, lakóhelyükig. Arra kérte őket: tartsák. erősítsék kapcsolataikat a párt- és állami szervekkel, segítsék őket. A Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vezetése kezdeményező, fogékony az új iránt, törekszik az eredményes, bevált módszerek alkalmazására. Az eredményesség érdekében A végrehajtó bizottság hangsúlyozta: a Politikai Bizottság népi ellenőrzésre vonatkozó 1980. évi határozatának és az arra épülő 1982 évi megyei párt-végrehajtóbizottsági határozatnak a helyességét. Ez ma is időszerű. ezért annak következetes végrehajtására van szükség. A társadalmi-gazdasági . életünkben bekövetkezett változások azonban indokolják, hogy az ellenőrzési munka tartalma és módszerei igazodjanak a megváltozott körülményekhez. Ezért a végrehajtó bizottság a további, a jövő feladatait a Politikai Bizottság 1984. február 28-i határozatának figyelembevételével, annak szellemében határozta meg Azt várja, hogy az ellenőrzési munkában a minőségi követelményék kerüljenek előtérbe. Ezért kevesebb, de mélyrehatóbb vizsgálatokat, továbbá tervszerű utóvizsgálatokat tart szükségesnek a hibák megszüntetése, a kitűzött célok megvalósulása, az akadályozó körülmények elhárítása érdekében Kiemelten fontosnak tartja a határozat a jogsértő magatartások megelőzését, a törvények és jogszabályok betartását, a jó tapasztalatok terjesztését és a népi ellenőrzés segítő jellegének erősítését. Papp János Búzanemesítés a martonvásári kutatóintézetben Az MTA Martonvásári Kutatóintézetének búzanemesí- tési részlegében, a mintegy 800 négyzetméter alapterületű üvegházban, már a második „aratás” előtt állnak. Jelenleg a virágzást ellenőrzik, illetve a kalászokban a magszámlálást végzik. Az eddig végzett módszerek mellett az egyik laboratóriumban steril boxot létesítettek, ahol új biotechnológiai eljárással a búzanemesités idejét felére, harmadára tudják csökkenteni (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd — KS) Szálas és cserepes virágok nőnapra Bármennyire is erősködik a tél, a naptár már az első tavaszi hónapot mutatja. A hét végén köszöntjük lányainkat, asszonyainkat, kolléganőinket és hozzátartozóinkat. Amint már hagyomány, két legnagyobb kertészetünket az Egri Csillagok Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és a városi tanács Mélyépítő és Városgondozási Özemének virágházait kérdeztük meg arról, hogy a szirmok szakavatott gondozói mit javasolnak erre a szép ünnepre. Am, férfitársaimnak az ajándékozás előtt ajánlható a virágkalendárium is, amelyből megtudhatjuk, hogy milyen csokor illik a Máriákhoz, Évákhoz, Tündékhez és Ágnesekhez... Amint megtudtuk, bő választékra van kilátás, hiszen a szakemberek az üvegházak védett falai közt a hidegebb napokon is nevel- gették az egzotikusabb szirmokat is. Az immár szokásos szegfűáradaton túl írisszel, gerberá- val, fréziával is okozhatunk meglepetést, aki a cserepes virágokat választja, azoknak jácintot, tulipánt, cineráriát azáleát és papucsvirágöt is vásárolhatunk. Aki a mediterránom melegét óhajtja becsempészni egy kis időre szíve hölgyének otthonába, az orchideával, streliciával, és holland írisszel lepje meg, no és nem utolsósorban nem elhanyagolható szempont az sem. hogy mennyiért tehetjük ezt. Természetesen a legolcsóbbak a szegfűk lesznek, azokat már 25 forinttól meg- vehetjük, míg a délvidéki virágokért mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni száztól százhatvan forintig kell fizetnünk érte!
