Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-23 / 69. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 69. szám ÄRA: 1987. március 23., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSÁNAK ÉS A KISZ ZÁSZLÓ- BONTÁSÁNAK ÉVFORDULÓJÁN • • Ünnepségek országszerte Országszerte megünnepelték szombaton a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 68. évfordulóját. S midőn a proletárállamot létrehozó forradalmár elődökre emlékeztek, felidéztek egy másik eseményt is: 30 esztendeje e tavasznyitó napon bontott zászlót a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A központi ünnepséget Szekszárdon rendezték annál az emlékműnél, amelyet a helyi direktórium tagjai, a mártírhalált halt forradalmárok tiszteletére állított a tolnai megyeszékhely lakossága. Koszorúzások, nagygyűlések, megemlékezések voltak más településeken, városokban, falvakban is. Koszorúzási ünnepséget rendeztek Budapesten, a Dózsa György úti Tanácsköztársasági emlékműnél. A szekszárdi ünnepségen — amelyen jelen volt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, és Berecz János, az MSZMP KB titkára — Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára méltatta a Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét. A beszédet követően az ünneplők megkoszorúzták a Tanácsköztársasági emlékmű talapzatát. Egerben, a Dobó téren Ifjú Gárda-szemlét és MHSZ-kiállitást rendeztek Megemlékezések az Ifjúsági Házban A föld szeretete Emlékezetem szerint, úgy negyedik osztályos közép- iskolások lehettünk, amikor egy hétig kukoricát törtünk a Füzesabony melletti Pusztaszikszón. Őszintén bevallom, akkor találkoztam először életemben azzal a „termékkel”, amelynek táptalaja a föld volt. Amikor az Országgyűlés másítani ülésszakán előterjesztették a földtörvénnyel kapcsolatos javaslatot, s megkezdődött a vita. ismét eszembe jutott egy emlékezetes mondás. Ezt Szabó Imre a Detki Termelőszövetkezet elnöke mondta egy alkalommal, amikor messzi tájakról érkezett vendégek tekintették meg a közös gazdaságot. Belém ivódott az a mondat — s többször idéztem is már —, amely egy gazdász hitvallása is lehet. Ezt mondta: „A földdel tudni kell beszélgetni, mert meghálálja a jó szavakat!” S hogy igaza volt, az most megerősödött bennem, hiszen a parlamenti felszólalások sora „ágyú- tűzként” célozta meg a környezetvédelmet, a ter- mőitalaj óvását, a talpalát- . nyi föld kihasználását. Dr. Markója Imre igazságügy- S miniszter expozéjában így fogalmazott: „Közismert megállapítás, hogy a fgld nemzeti kincsünk. Ez első hallásra frázisnak tűnik, de ha jobban utánagondolunk, nyilvánvalóvá válik, hogy alapvető igazságról van szó. Hazánk viszonylag kis területű ország, ezért fokozott jelentősége van annak, hogy földvagyonunkkal, ' amelynek mennyisége — más anyagi javaktól eltérően — nem növelhető, ésszerűen gazdálkodjunk.” Mielőtt leültem megírni ezt a cikket, találkoztam egy ismerősömmel, aki kora reggel az eget kémlelte, s azon gondolkodott: érdemes-e már kimenni a telekre, mert palántázni kellene. Azon a sokat emlegetett talpalatnyi földön. De így gondolkodik az a szakember is, aki 2225 hektár „tulajdonosa”, mint tsz-elnök. ö mondta a parlamenti felszólalásában: „Kiemelkedően fontosnak tartom a jogszabálynak azt a kitételét, hogy a termőföld termelékenységének megóvása érdekében pontosan rögzíti: milyen kötelezettsége van a földtulajdonosnak. Ügy érzem, e téren az elmúlt években nem tettünk meg mindent." Az elkötelezettsége — fogalmazódott meg — immár törvénnyé emelkedett. Valamennyiünk számára, hiszen születésünktől a halálunkig nem szakadhatunk el az éltető anyaföldtől. Főként azok után nem. hogy — túl az örök megújulásán — közvetlen megélhetést nyújt hazánk több mint kétmillió lakosának. Azoknak, akik megtermelik mindannyiunk mindennapi élelmét. Akkor, amikor megszavazták honatyáink a földről szóló törvényt, elhatároztam, hogy egykoron, — amikor eljön az ideje — a gyermekeim is beállnak majd dolgozni a kukoricásba .. . Szilvás István Koszorúzási ünnepséget rendeztek Egerben a Tanács- köztársaság emlékművénél. Az MSZMP Heves Megyei és Egri Városi Bizottságának koszorúját Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára és Németh László, a városi pártbizottság első titkára helyezte el. A tanácsok képviseletében Schmidt Rezső, megyei tanácselnök és dr. Varjú Vilmos egri városi tanácselnök koszorúzott. A Hazafias Népfront, illetve a KISZ nevében Mészáros Albert, a HNF megyei bizottságának titkára, valamint Molnár István, a HNF városi bizottságának titkára, Sós Tamás, a megyei KISZ-bizottság első titkára és Barta Imre, az egri városi KISZ-bizottság első titkára helyezte el a kegyelet virágait. A fegyveres erők képviseletében Csábrági László őrnagy, Máté Imre egri városi munkásőrpa- rancsnok és dr. Lantos Bálint rendőr őrnagy, az Egri Rendőrkapitányság vezetője koszorúzott. Ezt követően az Egri Ifjúsági Házban került sor a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségre. A Himnusz eléneklése után dr. Nagy Imre, a megyei KISZ- bizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, közöttük Barta Alajost, a megyei párt- bizottság első titkárát, Schmidt Rezsőt, a megyei tanács enökét, valamint a hajdani ifjúsági vezetőket, a megyei KISZ-bizottság volt első titkárait is. Az Egri 3. Számú Általános Iskola tanulói adtak hangulatos irodalmi műsort, beszámolva zsúfolt mindennapjaikról, majd a Tarnale- leszi Általános Iskola úttörőcsapatának fúvószenekara szórakoztatta a közönséget. A gyerekek színvonalas műsorát nagy taps jutalmazta. Ezután Sós Tamás, a megyei KISZ-bizottság első titkára mondott ünnepi köszöntőt. — Ma megyénk KISZ-tag- ságának közel 80 százaléka harmincéven aluli. így azok a KISZ-tagok és aktivisták írják tovább tevékenységükkel a szövetség történetét, akiknek nagy része még meg sem született, amikor a KISZ zászlót bontott — mondotta bevezetőjében. Szónoklatában felelevenítette az 1957. március 21-i pillanatokat is, majd utalt rá: a kommunista ifjúsági mozgalom megyei történetének jelentős állomása volt a KISZ első megyei értekezlete 1957. október 5-én. Jelentőségét egyrészt az adta, hogy megszüntette a KISZ szerveinek ideiglenes jellegét, és megválasztotta vezető szerveit. Másrészt elősegítette a felkészülést a KISZ első országos értekezletére. A megyei értekezlet programot fogadott el, megválasztotta a 36 tagú megyei bizottságot, a 11 tagú végrehajtó bizottságot, valamint a KISZ titkárát: Szabó Imrét. — A KISZ az 1957-es évet követően tevékenységével megyénkben is a munkásparaszt hatalom megszilárdítását segítette elő — mondta Sós Tamás. — Jól tudjuk, hogy az alapító tagoknak keményen meg kellett (Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás a Tanácsköztársaság emlékművénél Egerben (Fotó: Kőhidi Imre) Berlinbe utazott a KISZ KB delegációja Domonkos Lászlónak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának vezetésével vasárnap Berlinbe utazott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége. Az NDK fővárosában hétfőn nemzetközi ifjúsági szeminárium kezdődik, amelyet a Szabad Német Ifjúság (FDJ) a szooialista Ifjúsági Internacionálé megalakulásának 80. évfordulója alkalmából rendez. A KISZ küldöttségét több mint száznegyven ország kommunista, szociáldemokrata és szocialista ifjúsági szervezetének képviselőivel együtt hívták meg a tanácskozásra. Befejeződött a 28. Magyar Eszperantó Kongresszus Vasárnap, g Magyar Eszperantó Szövetség küldöttközgyűlésének az angyalföldi Láng Művelődési Központban megtartott záróüléséve! befejeződött a 28. Magyar Eszperantó Kongresszus háromnapos programja. A közgyűlés küldöttei megvitatták és elfogadták a szövetség középtávú, 1991-ig szóló munkatervét, amelyben — egyebek között — feladatul jelölik meg. hogy a hazai eszperantisták rendszeres önműveléssel is törekedjenek a nemzetközi nyelv elsajátítására, tökéletesítésére, s az eszperantót is használják fel a baráti kapcsolatoknak, illetve a hasonló érdeklődésű és foglalkozású emberek szakmai együttműködésének erősítésére. A magyar eszperantó mozgalom továbbra is a béke, a népek közötti barátság és a társadalmi haladás ügyét kívánja szolgálni. A több ezer főnyi tagsággal működő Magyar Eszperantó Szövetség az eddigieknél fokozottabb mértékben ellátja a mozgalom társadalmi képviseletét. Hagyományainak megfelelően, lehetőségeihez képest kezdeményező szerepet is vállalva, törekszik a nemzetközi eszperantó mozgalom erősítésére, s kiveszi részét az UNESCO-val is együttműködő Eszperantó Világszövetség munkájából — rögzítették a munkatervben. A szövetség alapszabályát olyan értelemben módosította a küldöttközgyűlés, hogy a működés alapdokumentuma ezután nyitottabbá teszi a tagság intézményét, jobban elősegíti a mozgalom tömegbázisának további szélesítését. A 28. Magyar Eszperantó Kongresszus napjaiban nemzetközi eszperantó színházi találkozót is rendeztek, a Radnóti Színpadon bemutatott előadásokkal. Víz lesz belőle! Avagy: teho csányi módra Csányban többéves gond az ivóvízhiány. Valamikor az 1960-as évek derekán, egyetlen kútra épült a törpevízmű, amely az idők folyamán vesztett hozamából, de igencsak megnőtt a lakosság vízigénye is. így állt elő ' a matt-helyzet amely- lyel a tanácsvezetésnek szembe kellett néznie. A következetesség, a gondok folyamatos napirenden tartása azonban mindig meghozza gyümölcsét. Ekként került sínre — legalábbis most már úgy tűnik! — a csányi vízellátás megoldásának ügye. Milyen elképzelések nyomán ? — Két változat merült fel a téma kapcsán. Először arra gondoltunk, hogy új, nagyobb hozamú kutat fú- ratunk. Ami nem olcsó mulatság. Millió forintokba is kerülhet — mondja Csiszár József tanácselnök. — Ugyanekkor kínálta magát egy olcsóbb, biztonságosabb megoldás. A Hatvani Konzervgyárnak van az állami gazdaságban egy paradicsomlé-vonala, három kút- tal. de régen nem működik! A környéken megszűnt a paradicsomtermesztés. Nosza, járjunk a végére! Hátha e vízforrásokat rá lehetne kötni a községi vízhálózatra ... ? Az ötletet, természetesen, lépés követte. A tanácsiak megkeresték a konzervgyárat, annak vezetőit, segítenék a kérdés megoldását. Bellák István igazgató megértéssel fogadta a csányia- kat, hozzájárult a kutak újbóli hasznosításához. Ezzel azonban nem került minden a helyére! Menet közben derült ki, hogy a kutaknak árt a „pihenés”, vagyis szükséges megvizsgálta- tásuk. Ez utóbbi egyértelműen alátámasztotta, hogy az üzemeltetési szünet miatt a víz pillanatnyilag közfogyasztásra alkalmatlan. de többszöri „megszívatás- sal” rendezhető a probléma. Ezzel egy füst alatt szerették volna a községi vezetők a település vízhálózatát e kutakra köttetni, így a kettős gond a Heves Megyei Vízmű Vállalat portájára irányíttatta lépteiket. Ahol . . .? — Ugyanazt mondhatom, mint a konzervgyári vezetők esetében: megértéssel fogadták igényünket, s kötelezően vállalták, hogy az idő jobbra fordultával mind a kutak „bevizsgálását”, tehát a tisztítást elvégzik, mind pedig vállalják azok hálózathoz kötését — kaptuk a további tájékoztatást. — Természetesen nem köszönöm fejében oldódik meg a régóta feszítő kérdés, mert bár a különböző munkálatok fele költségét magukra vállalták a „víz- művesek”. a másik felét nekünk kell az asztalra tenni. Ám ez nem jelent a tanács pénzgazdálkodásában külön tehertételt. Ugyanis midőn a VII. ötéves terv- ciklus feladataival kapcsolatban megkérdeztük a la kosságot, kértük az emberek véleményét, nagy többségük akként foglalt állást: vízre, utakra, járdákra költsük a településfejlesztési hozzájárulást. Tehát a több, a jobb víz jövője már nem kérdéses Csányban ... •ér Ha már a sokszor, a sokat vitatott tehónál kötöttünk ki. egyéb gondoknak is a nyomába szegődtünk. És mint annyi helyen, ahol ésszel, körültekintően tárták egy-egy település lakossága elé az újféle „adózást . továbbá komolyan vették a polgárok szavát, igényét. Csányban is nyomon követhetők a teho forintjai. Csiszár József kapásból említi például az óvoda rekonstrukcióját, amely tavaly e pénzforrásból valósult meg annyi helybéli család örömére. megelégedésére. Ha pedig befejeződik a „vizes”-program, a hálózatbővítés, következhet a lakók által harmadik helyre sorolt útfelújítás, járdaépítés. Hogy melyik utcán kezdik, melyiken folytatják? A tanácselnök szerint ez nem egyetlen személy döntésén múlik. A program, természetesen, készül, dolgoznak rajta, de a végső szót e témakörben is a községi tanács végrehajtó bizottsága mondja ki.
