Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-17 / 64. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. március 17., kedd S. A polgári védelmi kötelezettség a_. ‘ ' " A honvédelem társadalmi feladat, amelynek ellátásában az állami szervek, a társadalmi szervezetek és a szövetkezetek mellett az állampolgárok személyes szolgálatuk és anyagi szolgáltatási kötelezettségük teljesítésével vesznek részt. A szocialista államra, a népgazdaságra, az egész társadalomra együttesen háruló honvédelmi feladatokat, és ezzel összefüggésben az ország védelméhez legközvetlenebbül kapcsolódó állampolgári kötelezettségeket a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény határozta meg, amikor kifejezésre juttatta, hogy „a haza védelmében személyes szolgálatával és anyagi javaival valamennyi magyar állampolgár köteles a törvény rendelkezései szerint részt venni”. A honvédelmi kötelezettség egyike: a polgári védelmi kötelezettség, amely az állampolgároknak a polgári védelemben való részvételét hivatott biztosítani azzal a céllal, hogy felkészítse a lakosságot a támadófegyverek, elemi csapás, és más rendkívüli esemény okozta károk megelőzésére, felszámolására. és hatásuk csökkentésére. továbbá az ezekkel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtására. Alsó és felső korhatár Polgári védelmi kötelezettség alatt állnak a férfiak 16—65 éves. a nők 16—60 éves korukig. A polgári védelmi kötelezettség önkéntes jelentkezéssel is vállalható. A polgári védelmi kötelezettség —, amely magában foglalja a kiképzésben és a gyakorlaton való részvételt, a polgári védelmi szolgálat ellátását, valamint a bejelentési és megjelenési kötelezettséget — teljesítését a munkahely, illetőleg a lakóhely szerint illetékes polgári védelmi vezető rendeli el. A polgári védelmi kötelezettség egyik fontos eleme a kiképzésben, illetőleg gyakorlaton való részvétel kötelezettsége. Ennek időtartama legfeljebb évi 60 óra. a gyakorlat tekintetében pedig legfeljebb 3 nap. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kötelezetteket évenként ilyen időtartamú kiképzésben , vagy gyakorlatban kell igénybe venni. A jogszabály csak az igénybevétel lehetőségét határozza meg. Az igénybevétel konkrét évi időtartama tekintetében a honvédelmi miniszter, illetőleg megbízásából a polgári védelem országos törzsparancsnoka rendelkezései az irányadók. Kiképzés és gyakorlat A polgári védelmi gyakorlat ideje a kiképzési év óraszámába nem számít be. Ugyancsak nem számít be a kiképzésnek, illetőleg a gyakorlatnak az időtartamába a lakóhelytől vagy a munkahelytől a kiképzés vagy a gyakorlat helyére, és az onnan visszautazáshoz szükséges idő. A kiképzés irányelveit és rendjét, valamint tananyagát a polgári védelem országos törzsparancsnoka határozza meg. Ezzel szemben a polgári védelmi gyakorlat elrendelésére, a jogszabály a honvédelmi minisztert. a polgári védelem országos törzsparancsnokát, és az általuk megbízott polgári védelmi vezetőt egyaránt feljogosítja. Mentesség illeti meg a polgári védelmi kiképzésben és gyakorlatban való részvétel alól a polgári védelmi kötelezettség alatt álló továbbtanuló dolgozót tanulmányainak ideje alatt. Az illetékes polgári védelmi vezető ezen kívül azonban — indokolt esetben (szabadság, kiküldetés stb.) — esetenként, iletőleg meghatározott időre is halasztást engedélyezhet a kiképzésben vagy gyakorlaton való részvétel alól. Ugyancsak mentesség illeti meg a kiképzésben, és a gyakorlaton való részvétel alól azt az egyébként polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt, aki igazolja, hogy az MHSZ-nél honvédelmi oktatásban vesz részt. Szolgálat ideiglenesen — folyamatosan A polgári védelmi kötelezettség legjelentősebb részét a polgári védelmi szolgálat ellátásának kötelezettsége képezi, amellyel lényegében a polgári védelmi kötelezettség célja közvetlenül realizálódik. A polgári védelmi szolgálat folyamatos vagy ideiglenes jellegű lehet. A folyamatos polgári védelmi szolgálat — mint rendkívüli jellegű intézmény — bevezetésére a Minisztertanács által háború idején, a rendkívüli intézkedések körében kerül sor. Ezzel szemben az ideiglenes szolgálat bevezetése iránt, ha annak szükségessége fennáll, a polgári védelem országos törzsparancsnokának rendelkezése alapján a polgári védelem államigazgatási, vagy üzemi vezetője intézkedik. Ennek megfelelően a folyamatos polgári védelmi szolgálat bevezetésére háború. illetve az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély, míg az ideiglenes szolgálat bevezetésére a szükségességtől függően (például elemi csapás, ipari vagy egyéb katasztrófa idején), tehát béke idején is sor kerülhet. A polgári védelmi szolgálat keretében a kötelezettek kötelesek a polgári védelmi vezetőnek az említett feladatok ellátására való felhívását, berendelését (riasztását) és az azoktól kapott feladatokat teljesítem. Bejelentés — nyilvántartásba vétel A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyeket — a honvédelmi miniszter által meghatározott körben — megjelenési és bejelentési kötelezettség is terheli. Ennek alapján a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek — a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemi vezetőjének felhívására — kötelesek nyilvántartásba vételük végett vagy a polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő egyéb okból (például testi alkalmasság megállapítása) megjelenni. A megjelenési kötelezettség mellett további kötelezettséget képez, hogy a kötelezett a polgári védelmi nyilvántartást vezető államigazgatási, illetőleg üzemi vezetőhöz köteles 48 órán belül bejelenteni — írásban vagy szóban — az állandó lakhelyben és a munkahelyben bekövetkezett változást, a szakképzettség, illetőleg az újabb szakképzettség megszerzését. továbbá mindazokat a változásokat, amelyek a polgári védelmi kötelezettség alól mentességet eredményeznek A honvédelmi törvény — az állampolgárok haza védelmével kapcsolatos kötelezettségei mellett — olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a kötelezettségek teljesítésével összefüggően a kötelezettek és a hozzátartozóik érdekeinek védelmét szolgálják. A honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdek- védelméről szóló rendelkezések ugyanis a polgári védelmi kötelezettséget teljesítő állampolgárokra is vonatkoznak. A polgári védelmi kötelezettségét teljesítő személy részére a kötelezettség teljesítésével összefüggésben bekövetkezett baleset, betegség esetén baleseti ellátás jár. Baleseti ellátásként a sérültet baleseti táppénz, baleseti járadék vagy baleseti rokkantsági nyugdíj, halála esetén eltemettetőjét temetési segély, hozzátartozóit pedig baleseti nyugellátás illeti meg. Ilyen esetek előfordulásakor az illetékes polgári védelmi szerv vezetője köteles az eset kivizsgálására bizottságot kijelölni. A baleseti ellátás megállapítására és folyósítására a polgári védelem fővárosi, illetőleg megyei törzsparancsnoka intézkedik. A baleseti nyugellátás iránti igényt a sérülés napjától, illetőleg az első ízben történő táppénzsegélyezés megszűnése napjától számított két (2) év után lehet megállapítani. A polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő betegség, vagy baleset miatt baleseti járadékban, baleseti rokkantsági, további rokkantsági nyugdíjban részesülő személy munkába helyezésére és foglalkoztatására, valamint kedvezményeire a csökkent munkaképességűek védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Keresettérítés — baleseti járulék A munkaviszonyban álló dolgozók részére a munkáltató átlagkeresetet köteles fizetni arra a kiesett munkaidőre, amely alatt a polgári védelmi kötelezettségének teljesítése miatt nem tudott részt venni a munkában. A szövetkezeti tag részére is jár az említett esetre átlag- kereset, illetőleg átlagrészesedés, ha egyébként távoliéle alatt köteles lett volna a szövetkezet közös munkájában részt venni. A munkaviszonyban. szövetkezeti tagsági viszonyban nem állók részére lakóhely szerint illetékes tanács pénzügyi szak- igazgatási szerve térítést fizet a polgári védelmi gyakorlaton való részvétel idejére. A polgári védelmi gyakorlaton részt vevő vagy szolgálatot teljesítő személy részére az előbb említett térítésen felül ingyenes elhelyezés, munkaruha- és élelmezési ellátás jár. Erről az a polgári védelmi szerv köteles gondoskodni, amely a gyakorlatért felelős, vagy ahol a szolgálatot kell teljesíteni. Ugyancsak térítés jár azért a kárért, amely a honvédelmi kötelezettséget teljesítők életének, testi épségének vagy egészségének sérelméből ered, vagy az azzal összefügg. így meg kell téríteni az elmaradt jövedelmet, a dolgokban okozott kárt. a költségeket és kiadásokat, valamint a hozzátartozók kárát. (Az erre vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.) Mentesítések A polgári védelmi kötelezettség alól a jogszabály — a szocialista jogra jellemző humanizmus érvényesítésével — indokolt esetben mentességet engedélyez. Ennek alapján mentesül a polgári védelmi kötelezettség teljesítésétől: — a terhes nő, a terhesség megállapításától kezdődően ; —r az anya. gyermeke 3 éves koráig: — aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ági rokonát, vagy házastársát egyedül látja el: — aki a vele közös háztartásban élő 6 éven aluli vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül látja el; — aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette. vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan ; — akit fontos közérdekből a felügyeletet gyakorló miniszter — a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — a kötelezettség alól mentesít. A felsorolt körülmények fennállását az eljáró polgári védelmi szervnél igazolni kell. A polgári védelmi kötelezettséggel és a kötelezettség alóli mentességgel ösz- szefüggő kérdésekben a polgári védelem illetékes államigazgatási. illetőleg üzemi vezetője határoz. A határozat ellen tizenöt napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelynek azonban a kötelezettség teljesítésére nincs halasztó hatálya. A polgári védelmi kötelezettség teljesítése a törvény szigorával is kikényszeríthető, és a mulasztókat békében szabálysértési eljárás, háború idején büntető eljárás keretében kell felelősségre vonni és büntetni. Dr. Kevés István „Földünk csak egy van - vigyázzunk rá!” Környezetvédelem — polgári védelem Az izotóptárolók szállítása igen kényes feladat Korunk egyik fő problémája. az emberi környezet védelmére — az 1972. évi stockholmi ENSZ-konferen- cia hívta fel először a világ népeinek és kormányainak figyelmét. Akcióprogramjában együttműködésre szólított fel mindenkit a környezet védelme érdekében. Figyelmeztetett, hogy „Földünk csak egy van — vigyázzunk rá!” — mert „az ember tevékenységével súlyosan károsíthatja környezetét. és ezzel saját létét, a jövő nemzedék életfeltételeit veszélyezteti”. A stockholmi felhívást követően hazánkban is megélénkült a környezet védelme iránti figyelem, megkezdődött a célkitűzések, az előírások és követelmények kidolgozása, meghatározása, jogi szabályozás előkészítése. Az emberi környezet védelméről szóló törvényt 1976 márciusi ülésszakán fogadta el az Országgyűlés. A környezetvédelmi célkitűzéseket más jogszabályok is — így többek között a polgári védelem fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat is — megfogalmazták. illetve később megerősítették. Ebből a szempontból a lakosság védelme, az élet. a túlélés feltételeinek biztosítása, a környezet, a növényzet, az állatállomány, az élelmiszer, ivóvíz szeny- nyeződés elleni védelme, a béke- és háborús katasztrófák következményeinek csökkentése — egyértelműen környezetvédelmi célzatú és jellegű polgári védelmi feladat. A környezet szennyezése Földünkön a környezet szennyeződése egészen a természeti környezet kialakulásáig, az ember megjelenéséig vezethető vissza. A koz. mikus sugárzás Naprendszerünkkel, és ezen belül bolygónkkal egyidős. A természeti erők hatására időről időre hatalmas mennyiségű por, korom, vulkáni hamu került a levegőbe és a környezetbe. A körforgásban kezdettől fogva a természetes radioaktív elemek izotópjai és bomlástermékei is jelen vannak. Így az embert már megjelenésekor egy adott környezeti háttér fogadta. A természeti környezet pusztítása és szennyezése tulajdonképpen a tűz felfedezésével. a szerves tüzelőanyagok elégetésével, és a kohászat elterjedésével kezdődött. Az ipari forradalom korszakában a nagyobb ipari centrumokban már komoly gondot okozott a gyakori füstköd, a por, a korom, a rengeteg salak, a sok hulladék és szennyvíz. A tudományos-technikai forradalom időszakában is alig javult a helyzet, egyedül az atomenergia békés célú fel- használása kapcsán valósul meg maradéktalanul a környezet védelme, amit sajnos beárnyékol a nukleáris fegyverkísérletek következménye, a globális radioaktív szennyezés. A gyárkéményeken keresztül még ma is nagy meny- nyiségű szén-dioxid, tökéletlen égés esetén szén-monoxid, különböző — a levegő nitrogénjéből keletkezett — nit- rogén-dioxidok, a nagyobb kéntartalmú szerves tüzelőanyagok égetésekor sokféle kénvegyület — kén-dioxi- dok. kén-hidrogének — és jelentős mennyiségű korom, pernye kerül ki a levegőbe. A hagyományos hőerőművek is hasonló módon, erősen szennyezik a levegőt, és jelentősen hozzájárulnak a pusztító „savas esők” kialakulásához. Az atomerőművek környezetkímélők, nem bocsátanak ki szén-monoxidot, széndioxidot, nitrogén- és kéndioxidot. port, kormot és pernyét. Igaz, hogy még normál üzemj körülmények között is elkerülhetetlen a keletkező, kémiailag semleges radioaktív gázok és aeroszolok, folyékony, illetve szilárd sugárzó hulladékok szabályozott, ellenőrzött kibocsátása, a megengedett értékhatárok között. Az üzemelő atomerőművek gyakorlatilag alig növelik a környezeti háttérsugárzás szintjét. és a sugárterhelés nagyságrendekkel kisebb, mint a légköri kísérleti atomrobbantásokból eredően. A környezet védelme A polgári védelem mérő- és ellenőrző rendszerében működő mérőállomások, laboratóriumok, már több mint két évtizede folyamatosan mérik és ellenőrzik a légkör radioaktivitását, a növények. az élelmiszerek, az állati takarmányok, a víz és talaj sugárszennyezettségét. A radiometeorológiai mérőállomások pedig nemcsak a légtömegek mozgását, hanem a légköri radioaktív aeroszolok útját — kihullását, kiülepedését, kiszóródását — is nyomon követik. Az atomerőművi radioaktív kibocsátásokat az üzemi környező tellenőrző rendszerbe tartozó, számítógéppel összekapcsolt automata és félautomata mérőállomások és a környezeti laboratórium ellenőrzik. A környezeti minták vizsgálatát a hatósági környezetellenőrző laboratóriumok — köztük a polgári védelem rendszerébe tartozó mérőállomások és laboratóriumok — végzik. Az atomerőművi radioaktív hulladékok kezelése, részleges feldolgozása, ideiglenes tárolása a helyszínen történik, és végleges elhelyezésre egyelőre átszállítják a pöspc.kszilágyi izotóptemetőbe. Más radioaktív hulladékok begyűjtését, kezelését és elhelyezését is a püspökszilágyi új radioaktív hulladékfeldolgozó és -tároló intézmény végzi. A régi, solymári izotóptemető felszámolásában. a hulladékok átszállításában a polgári védelem szakemberei, szervezetei és technikái is részt vettek. A mérgező hulladékok keletkezésének ellenőrzését és azok ártalmatlanítását. tárolását -is minisztertanácsi határozat szabályozza. A szabályozás és hatósági ellenőrzés dacára még mindig sok a feltáratlan keletkezési hely, a felelőtlen kibocsátás, az eltitkolt felhalmozás, a szakszerűtlen ártalmatlanítás. A polgári védelem, és jogelődje, a légoltalom, már a hatvanas években szembekerült a veszélyes hulladékok megsemmisítésének problémájával. Az embereket nagyon nyugtalanította a sok felhalmozódott mérgező hulladék. ami nemcsak kellemetlen, hanem veszélyes is volt. A közvélemény elvárta, hogy a polgári védelem segítsen megoldani a problémákat. Ilyen előzmények után semmisítettünk meg több tonna gyógyszertári hulladékot, szerves oldószert, és sok más vegyi anyagot. A környezet védelme társadalmi ügy, társadalmi feladat. a mi génerációnk jelene és jövője, utódaink léte forog kockán, ezért mindnyájunknak cselekedni kell. A - polgári védelem célkitűzéseinek, feladatainak megvalósításával. a környezet, a levegő, az élelmiszer, a víz, a talaj, a növény- és állatvilág szennyeződésének megelőzésével, folyamatos ellenőrzésével. a katasztrófák következményeinek elhárításával mi is részt vállalunk az emberi környezet védelmében. Tokai Gábor
