Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-14 / 62. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. március 14., szombat Áfészek a lakosságért Jó eredmények az évek során - Milliárdokkal számolnak — A felvásárlás túlteljesítette a tervét Gyöngyösön - Középpontban a költségek csökkentése - Tizenhat kistelepülés Eger körzetében — Közös szakboltok a nagyvállalatokkal — A svéd gépsor bérletét termékekkel fizetik meg - A hálózatfejlesztést saját erőből kell majd megoldani a Mátraalján A siker útja nem könnyű Több közös boltot létesítettek a gyöngyösiek az országos nagyvállalatokkal: a Graboplasttal, az lntertouristtal, a Képcsarnok Vállalattal, a Bútorkerrel és a képünkön látható mintabolt révén, a Taurusszal is (Fotó: Kőhidi Imre) Hányadszor hagy, egymást követően, sikeres évet maga mögött a gyöngyösi Gyöngyszöv Áfész? Nem számoltam meg. Mint ahogy’ azt sem, hogy az érintett tizenkét hónapban hányszor változott a hangulat a szö- vezetkezet vezetői körében, ha az időarányos teljesítés került szóba. Bizony, nem volt egyenletesen emelkedő 1986 gazdálkodása sem. A sikert nem adják ingyen: ezt a régi bölcsességet fogalmazhatjuk meg most is, amikor Rohánszky Ferenccel, a szövetkezet elnökével beszélgetünk az előző évről. — Milyen részletek formálódtak és álltak össze egységes képpé az elmúlt évben? — Sokszor kellett leülnünk és értékelnünk az adott időszak eseményeit, amelyek egy része biztató volt. egy része pedig bizonyos erőfeszítések megtételét sürgette — válaszolta az elnök. — A testületi ülések, a vezetői megbeszélések, a párt, a szakszervezet és a tömegszervezetek tanácskozásai. valamint a dolgozókollektívák ülései mindig jó irányba mozdították elő munkánkat. Azt is hangsúlyoznom kell. hogy a szövetkezet tagsága a célrészjegyek formájában nyújtott jelentős mértékű anyagi támogatást a céljaink eléréséhez. Sokat vitatkoztunk, de éppen ez az együttgondolkodás eredményezte, hogy jobban tudtunk alkalmazkodni a változó piaci viszonyokhoz. — Lefordítaná mindezt a számok nyelvére is? — A nettó árbevételünk meghaladta az egymilliárd- hatszáztizenkét-milliót. a mérleg szerinti nyereségünk pedig kereken hetvenötmilliót tesz ki. Az árbevétel minden üzemágban emelkedett az előző évihez képest. A kitermelt nyereségből a Pattinka üzemi társulás tagjainak majdnem kétmillió forintot adtunk át. — A kereskedelmi forgalomra mindenütt panaszkodtak. Hogyan alakult ez a Gyöngy szőrnél? — A nagykereskedelmi üzemágunk fő feladata az áruházi cserék szervezése és lebonyolítása, öt szocialista országbeli partnerünk van. Gondunk, hogy nehézkesen tesznek eleget szerződéses kötelezettségeiknek. A kiskereskedelemben a gazdálkodás eredményessége jelentősen javult. A forgalom a vegyes iparcikkeknél emelkedett a legjobban. Igaz. kisebb mértékben az élelmiszer-, nagyobb mértékben a ruházati forgalom sínylette ezt meg. A vendéglátásban is szerényebb növekedést könyvelhettünk el. A felvásárlás bevétele és eredményessége javult. Két adatot hadd mondjak: burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a tervezett meny- nyiséget 130 tonnával múlta felül a tény, és majdnem hatezer sertést vásároltunk fel a húsipari vállalat megbízásából. — Az úgynevezett alaptevékenységen kívül mással is foglalkoznak. Mi jellemezte ezt a területet 1986-ban? —- összefoglalóan: pvinden részletben meghaladtuk a bázis és a terv értékeit. A Pattinka üzemben csak a tavasz folyamán voltak értékesítési gondjaink. A húsüzemben javult az eredményesség. A szeszfőzde évek óta veszteséges volt, ezért kénytelenek voltunk értékesíteni. A rézműves üzem szolgáltatásai iránt továbbra is nagy a kereslet. Meg kell említenem még az építőipari tevékenységet is, amely a szövetkezeten belüli feladatok végrehajtását segítette elő. — Mostanában egyik érzékeny pontunk a létszám- és bérgazdálkodás. Ez jellemzi az áfészt is? Egy mondatban: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma ■ csökkent, az átlagbér pedig emelkedett. Okai: belső átszervezések. új üzemeltetési formák és a jövedelmezőség arányához kötött anyagi elismerés. Figyelembe vettük a vezetőktől és a dolgozóktól függő költségek alakulását és a készletek mértékét. Az átlagbérek úgy növekedtek nálunk, hogy többletadót nem kellett fizetnünk — A Gyöngyszövtől mindenki azt várja a városban és a községekben egyaránt, hogy egyre korszerűbb körülmények között, egyre magasabb színvonalon álljon a vásárlók rendelkezésére. Mit tesznek ezért ebben az évben? — Csak egy fél perc erejéig: 1986-ban átadtunk Adá- cson egy szép ABC-t, Gyöngyösön a Taurus mintaboltot nyitottuk meg, és megkezdtük a Vörös Hadsereg útján a város jövendő legnagyobb ABC-áruházának az építkezését. A pincegazdaságtól megvásároltuk a Gorkij utcai épületet, hogy a Pattinka üzemünket bővíteni tudjuk. Most már halaszthatatlan az Avar Szálló bővítéssel egybekötött rekonstrukciója, amely három évet vesz igénybe. A már megkezdett munkákat folytatjuk. A Pattinka üzem termelésének növelésére svéd gépsort bérelünk hat évre. A bérleti díjat tőkés piacon értékesített termékekkel egyenlítjük ki, és ezzel együtt évente mintegy tízmillióval növeljük a szövetkezet nyereségét. A hatéves bérlet után a gépsor a tulajdonunkba kerül. Az állóeszközeink fenntartására az idén 15 milliót fordítunk. — A költségek alakulása meghatározó tényező az egész gazdálkodást illetően. Milyen intézkedéseket terveznek ezen a területen? — Csak címszavakban: munkaerő- és bérgazdálkodás, anyag- és energiafelhasználás. a normalizált és normán felüli "hiányok. a veszteségek, a bérleményekkel kapcsolatos és az igazgatási költségek. Még van tehát terület, ahol képesek vagyunk takarékoskodni. Mi abból indulunk ki. hogy a nem is távoli jövőben a hálózatunk bővítéséhez szükséges forrásokat magunknak kell majd előteremtenünk. A legfontosabb tehát a hatékony gazdálkodás javítása, valamint a tagsági hozzájárulás bővítése. Ebben az évben ezért már tovább növeljük a forgalmi és termelési tervünket az 1,6 millárdot jóval meghaladóan, a -nyereséget pedig 80 milliós összegben állapítjuk meg. Tegnap délután Egerben, a Technika Házában tartotta küldöttgyűlését az Ec- ri Általános Fogyasztás: Értékesítő Szövetkezet. A:: eseményen megjelent Hredik Ferenc, a Szövosz főosztály- vezetője. Németh László, az MSZMP Egri Városi Bizottságának első titkára, Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára, dr. Varjú Vilmos, Eger Város Tanácsának elnöke, Zachar Gábor, a Mészöv elnöke, Domán Imre, a MEBIB titkára, valamint Miskolczi László, a Heves Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője is. A küldöttgyűlés mindenekelőtt Harmati Lászlónak, az Egri Áfész-igazgatóság elnökének beszámolóját hallgatta meg az elmúlt évi munkáról, valamint az idei gazdaságpolitikai célkitűzésekről. Az elnök hangsúlyoz-' ta. hogy 1986-ban is az Egri Áfész alapvető célja a lakosság ellátásának színvonalasabbá tétele, a választék bővítése, színesítése, a hiánycikkek csökkentése, piaci pozíciójuk erősítése, a fogyasztói érdekvédelem megszilárdítása volt. Elmondta továbbá, hogy a hagyományos egységeik mellett — vágóhíd, szeszfőzde, autóbolt stb. — tartósító- és édesipari üzemeik, valamint az újonnan szervezett lánckészítő- és lakatosipari üzemek jelentősen emelték tevékenységük eredményét. Tiszteletre méltó számok ezek. Jelzik, hogy a Gyöngyösi Áfész bízik az erejében és abban a kollektívában. amely eddig is évről évre sikerre vitte a vállalásait. G. Molnár Ferenc Már a tervezés időszakában számoltak a szabályozóváltozások esetenkénti kedvezőtlen hatásával, amit egységeik önállóságának növelésével, ésszerű költséggazdálkodással, s igen magas eredmény követelménnyel igyekeztek ellensúlyozni. A kereskedelmi üzletágat az előző években elért eredményre alapozták. A szövetkezet árbevételének több mint 87 százalékát ez a terület produkálta. Különös gondot fordítottak a szolgáltatások színvonalának javítására. a működési területükön élő lakosság igényeinek minél jobb kielégítésére. Meghatározott tervüket túlteljesítették. Az üzletágon belül a bolti kiskereskedelmi forgalom részaránya közel 80 százalékkal több, mint az előbbi évben volt. Az árbevétel növekedése itt a legdinamikusabb, igazolva a választott üzletpolitika helyességét. a kereskedelmi munka szervezésének és irányításának hatékonyságát. Ide tartozik, hogy az Egri Áfész összhangban az országos törekvésekkel, az elmúlt évben is nagyon sokat tett a kistelepülések minél jobb ellátásáért. Az Egri Áfész területén tizenhat olyan kistelepülés van. amelynek lakossága nem éri el az ezerötszázat. Ebből a szempontból sajátos hálózati feltételekkel rendelkeznek. Ennek megfelelően 1986-ban lezárult hároméves rekonstrukciós program végrehajtása jelentős feladatokat rótt a szövetkezetre, ugyanakkor nagymértékben hozzájárult a vásárlási körülmények javításához, az érintett települések népességmegtartó képességének erősítéséhez Bátorban, Makiáron, s Tar- naszentmárián fejezték be élelmiszerboltok, ABC-k, kis- áruházak felújítását. Javították az árubemutatás feltételeit, növelték a hűtőkapacitást, a választékot. Szociális helyiségeket létesítettek. szakosított raktározási lehetőségeket teremtettek. Szakmai összehasonlításban is figyelmet érdemel, hogy a tatarozásra, felújításra fordított összeg aránya az elmúlt évben elérte a forgalom 1,9 százalékát. A korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítottak a termeltetés szervezésére. A Hevesi mozaik ’86 megyei termékbemutató és -vásár kapcsán több megyén kívüli szállítót is megkerestek, amely a későbbiekben üzleti megállapodásokban gyümölcsözött. Törekedtek a minőségi szempontok érvényesítésére is, fokozott figyelmet fordítottak a minőség- ellenőrzésre. Az elnök beszámolójában a továbbiakban részletesen szólt a vendéglátás, a nagykereskedelem, az ipari szolgáltatás. a felvásárlás, a létszám- és bérgazdálkodás, a társadalmi tulajdon és fogyasztói érdekvédelem. a szociálpolitika, a munkavédelem, a munkahelyi demokrácia, a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom, valamint az újítási munkák eredményeiről. Ezt követően az elnök részletesen ismertette az idei esztendő üzletpolitikai irányelveit, amelyből kitűnik, hogy az Egri Áfész továbbra is a dinamikus fejlődésre törekszik. Nagy sikert aratott az a bejelentés, amelyben az elnök közölte, hogy emúlt évi munkájuk eredményeként erőteljesen nőtt nyereségük, ami 55 millió forint. Nem elhanyagolható az sem, hogy az átlagkereset az elmúlt évben közel tíz százalékkal nőtt. A felügyelőbizottság jelentése, valamint a határozati javaslat ismertetését követően az igazgatóság, fel- ügyelőbizottság és a nőbizottság megválasztása követte. Az igazgatóság elnökének újra megválasztották Harmati Lászlót, elnökhelyettesének pedig Gerhát Gézát, aki eddig a Gyöngyszöv Áfész osztályvezetője volt. A felügyelőbizottság elnöke Berecz János, míg a nőbizottság elnöke Jezovicz- ki Vincéné lett. Kis Szabó Ervin Jó évet zártak Bálint gazda közelről Az első, ami néhány mondat után feltűnik, a Hevesi Rákóczi Tsz-ben tartott előadásában az, hogy milyen .briliáns módon képes lekötni hallgatói figyelmét akkor is, ha a székek egyik részén agronómusok. nagy tudású szakemberek ülnek, a másik részén pedig a mindennapok során sokat tapasztalt, ám elméletiekkel nem fölvértezett kétkezi dolgozó asszonyok. Amint egy-egy új zöldség vagy gyümölcs termesztését propagálja a tanár úr, szól a külpiaci lehetőségekről, aztán arról is, milyen kevés fáradságba kerül a háztájikban a kísérletezés. S milyen gazdagon megtérül később A datokat sorol, anek- dotázik, egyszóval rögtön látszik, hogy „Bálint gazda" vagy még családiasabban Gyuri bácsi nem a televízióban tanulta meg, hogyan érdemes az emberekkel szót váltani. — Nem bizony — "helyesel. amikor néhány óra múlva, a kérdések özöne után. a városi könyvtárban leülünk beszélgetni. — Pályám kezdete óta foglalkozom ismeretterjesztéssel, mert mindig is úgy tartottam, ez majdnem olyan fontos, mint az alap- tevékenység. Azt hiszem ugyanis, a tudás karbantartásának az egyik legjobb módszere a munkatársakkal folytatott eszmecsere az újabb és jújabb eredményekről. Ettől pedig már csak egy lépés a nem szakmabéliek tájékoztatása. — Miként kezdett el épp a kiskertekkel, a kistermelőkkel foglalkozni? — Ügy jó húsz esztendeje. Korábban a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa voltam tíz évig, aztán lettem a Fejér megyei főkertész. Mint ilyen, sok tanfolyamot, továbbképzést kellett a háztájikban is van mód tem rá, mennyire hiányosak az ismereteik a kertek művelőinek, s mennyire éhesek az információkra. Ennek az időszaknak köszönhetem. hogy amikor még nem volt, úgymond divatos a hobbitelek. már rájöttem, milyen nagy jelentőségű, hogy nálunk a nagyüzemek mellett a háztájikban is van mód a piaci termelésre. — Megérzése bevált, hisz manapság még a nagyvárosok lakói is azon igyekeznek, hogy legalább egy tenyérnyi helyet megművelhessenek . . . — Majd másfél millió család a felmérések "szerint, és ez a szám még növekedhet! — így nyilván egyre fontosabb a kertbarátokat naprakészen fölvilágosítani arról, milyen növényeket érdemes a hagyományosak mellé meghonosítani, s melyek a legkorszerűbb technológiák. — Bizony! És ezért jó. hogy nemrégiben újjászerveződött a Kertbarátok Országos Szövetsége, amelyhez 850 kör tartozik. Még Budapesten is 67. Pontosan tudom, mert ezeknek én vagyok az elnöke. — Hol tartunk más nációkhoz képest? — Bár elég sokat utazom szerte a világban — legutóbb épp Amerikában jártam —, mégis azt mondanám, az eltérő körülmények miatt csak a szocialista országokkal érdemes összehasonlításokat tenni. Nos, maga a mozgalom az NDK-ból indult, ahol eleinte mozgásszervi betegségekben szenvedők számára ajánlották gyógymódként a kerti munkát, a haj- ladozást. A legnagyobb hagyományok, így természetesen itt vannak. '»Csehszlovákiában elsősorban a kereskedelmi szervek irányítják a kistermelőket, a Szovjetunióban a szakszervezet a gazda, nálunk a Népfront Egyébként országos szövetsége van a lengyeleknek is. — Van-e valami, amit külhonból különösen érdemes lenne átvenni? — A legégetőbbnek én a termények begyűjtését érzem. Az NDK-ban például naponta körüljárja egy-egy teherautó a portákat, s akár egy kiló szilvát is fölvásárolnak. Nálunk a kereskedőknek állítólag nem éri meg. A gyümölcs ott rohad a fákon, mert pár ládával senki sem fog pia- cozni... — Lemondóan legyint, ezek szerint nem nagyon bízik abban, hogy rövidesen kedvező fordulat állhat be e téren. Általában hogy érzi, mennyire van foganatja szavainak? — Az Ablak című műsorhoz érkezett kérdések, levelek, s az ilyen találkozók is, mint amelyen most a Rákóczi Tsz-ben és a könyvtárban részt vettem, azt mutatják, hogy szerencsére van értelme az új terjesztésének. Próbálkoznak, kísérletezgetnék az emberek, s néha igencsak el kell gondolkodnom a feleleten. — Nyilván azért is, mert az országot járva mindenütt mások az adottságok, amelyekhez a tanácsokat igazítani kell. Az ön kertje — ha jól emlékszem a televízióból — Balatonfüreden van. Nagyobb az átlagosnál? — Háromszáz négyszögöl, tehát pontosan az átlag. De rengeteg minden van benne. Egy német barátom egyszer megszámolta, azt mondta, talán 250 féle növény is. De szerintem lefelé tévedett. Büszke _ vagyok rá. hogy amilyen" zöldséget, gyümölcsöt, virágot én ajánlok, azt mind ki is próbáltam. Nem hagyatkozom csak a szak- könyvekre. — Van kedvence? — Mindig a legújabb. Most épp a spárga, mert először készülünk szüretére. — Voltak-e csalódásai? — Ha ezen kudarcot ért. hát igen, voltak. Egy szilvafa gyümölcsére például öt esztendőt kellett várnom, mert nem ismertem föl hamarább, hogy a mellette álló fa alkalmatlan a megtermékenyítésére . . . — Végül egy személyes kérdés. Az előadásában nagy biztonsággal sorolta a piszke e tájon ismert neveit., Netán idevalósi? — Gyöngyösi születésű vagyok, még a gimnáziumot is ott végeztem. Szóval, a hevesi tájon szerettem meg a földdel való foglalkozást. Nem volt nehéz, mert nálunk a családban mindenkinek volt valamilyen köze hozzá. — S az utánpótlás? — A fiam, János, ötezer hektárral gazdálkodik. Le is nézte egy kicsit mindig az apját, aki „csak” kertész. Egészen addig, míg egy kertes családi házba „be nem nősült". Most aztán szaladgál haza hozzám magvakért, tanácsokért. — S ön mikor jön legközelebb „haza”? — Épp most invitáltak Tarnaörsre és Tiszanánára Az az igazság, nem szoktam sűrűn előadásokat vállalni. de ezekre azért a nyár végén sort kerítek. Németi Zsuzsa
