Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-13 / 37. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 37. szám ÄRA: 1987. február 13., péntek 1,80 FORINT A műhely becsülete Nagy tisztesség, rang volt egykor, ha valaki műhelyt nyithatott. S merem hinni, hogy a többségnél még ma is sokat jelent. Azok vannak kevesebben, akik puszta szerencsevadászatnak tekintenek egy- egy próbálkozást. Mégis aggaszt — nem tagadom —, amikor itt vagy ott teljesen váratlanul leveszik a cégért, a táblát. Különösen nyugtalanít, amikor egymás közelében, ráadásul pedig vadonatúj szolgáltatósoron, ketten is feladják a helyiséget, s ki tudja milyen — de biztos, hogy az eredetitől merőben eltérő — szándékkal árulják az üzletet. Mert nem nehéz kitalálni, hogy aki ilyent, ekkorát fordul, bizony messzi, nagyon messzi esett már azoktól, akik valaha másra is gondoltak az említett nyitásnál. Sajnos, nyomukba sem léphetnek a hajdani mestereknek, a régen- volt alapítóknak. Náluk ugyanis korántsem csak egyszerű fellobbaoás, kíváncsiság volt kiírni a nevet, s ezt vagy azt a tevékenységet. Az utcának, a falunak, városnak nagyon határozottan üzentek, s munkájuk_ egyben amolyan kihívás is volt a versenytársaknak. Ígéretük felelősséget és kötelességet jelentett a megrendelővel, a fogyasztóval szemben, megjelenésük, létük a folyamatosságot, a kitartást sugározta a konkurencia felé. Presztízse volt a szereplésnek, általában a hellyel-közzel vagy még oly gyakran előforduló kudarc sem vezethetett a meghátráláshoz, visszavonuláshoz. Ha az elején, netalán közben valami miatt nem ment a „bolt”, a tulaj számtalan ötlettel, ilyen-olyan „fogással” igyekezett lendíteni magán, s a pályán maradni. S erre nevelte utódait is, akik á szakmát tovább vitték, leginkább pedig ugyanazon falak között. Mivel gyakran apáról fiúra, unokára szállt a műhely, az üzlet, s egy- egy cégtáblának az is adta /az értékét, hogy menynyi idő óta dolgoznak alatta. Hogyha éppen nem ez emelte mindjárt a legtekintélyesebbé! S eszükibe sem jutott a bentieknek, hogy más valamivel kísérletezzenek, mint, amit tanultak, amivel eredetileg eljegyezték magukat, amire az életüket tették. Nem ment a fodrász zöldségesnek, a cukrász halasnak vagy asztalosnak a hentes. Mivel a maga módján tisztelt annyira minden foglalatoskodást, hogy hozzá nem értően bele ne üsse az orrát, kecsegtessen az akár lényegesebben többel is, mint amit emitt elérit. Vajon lesz-e megint, s mindenütt egyformán becsülete a műhelynek? Mester marad-e a vállatkwaó, akiben mindig bízhatunk? Reménykedjünk. Inkább azonban tegyünk érte! Gyóni Gyula Bízunk abban, huny meguldjuk feladatainkat Grósz Károly, a Politikai Bizottság tagja Heves megyébe látogatott Grósz Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Buda. pesti Pártbizottság első titkára, tegnap látogatást tett Heves megyében. Megérkezésekor a megyei pártbizottság székháza előtt Barta Alajos első titkár, Schmidt Rend, a megyei tanács elnöke és Gampel István, a Központi Bizottság munkatársa fogadta. A kölcsönös fid. vözlések után a Politikai Bizottság tagja a megyei pártbizottság vezetőivel tartott megbeszélést. Megérkezés a megyei pártbizottságra Barta Alajos első titkár elmondotta, hogy a Központi Bizottság tavaly novemberi határozatának feldolgozása, a feladatok meghatározása a megyében megtörtént. A megyei pártbizottság és a városi jogú pártbizottságok novemberben testületi üléseiken vitatták meg a határozatot és az abból fakadó helyi tennivalókat. Ezt követően decemberben a párt- a lapszervezetek taggyűléseken tárgyalták meg a határozatot. Az idei munka a megbeszélések szellemében kezdődött meg. A megye 750 pártalapszervezetéből 350 termelő területen fejti ki tevékenységét, és a politikái munka főként erre a területre koncentrálódik. Barta Alajos elmondotta, hogy a megye közhangulata bizakodó, de ugyanakkor aggályok is felmerülnek, hogy végre tudjuk-e hajtani a Központi Bizottság határozatát. Aggodalmat keltett a megyében, hogy az Országgyűlés téli ülésszakán a pénzügyminiszter bejelentette, hogy 45 milliárd forintos költségvetési hiányt tervezték erre az évre. Sokan szóvá teszik, hogy igen nagy az ország adósságállománya, nem kielégítő a nyugdíjasok és a műszaki értelmiség helyzete. Ugyanakkor a Központi Bizottság határozata nyomán erősödött a dolgozók tettre- készsége is. Az eltelt másfél hónapról azt lehet elmondani, hogy a gépipar termelése növekedett, ugyanakkor a kemény téli napok miatt elmaradt a teljesítménye a viHamosenargia-ipamák, az építő- és élelmiszer-iparnak. A tél Okozta 100 mi'llió forintos termeléskiesés pótlására megtörténtek a kellő intézkedések, és a kiesést az első vagy a második negyedévben mindenütt be lehet pótolni. Barta Alajos azt is elmondotta, hogy a megye termelő üzemeinek 1987. évi terve összhangban van a népgazdasági tervvel. Grósz Károly az elmondottakkal kapcsolatban kifejtette, hogy ezt az utóbbi tényt különösen nagyra értékeli. Jó hallani, hogy a megye politikai hangulata kedvező, a közhangulat kielégítő. Mint a Politikai Bizottság tagjának, számára igen jelentősek a különböző, megyékben tett látogatások, mert a tapasztalatokat a testületi munkában jól tudja hasznosítani. A következőkben az egri városi pártbizottságon konzultációs megbeszélésre került sor, amelyen a megye töhb gazdasági egységének vezetője vett részt Kócza Imre, a Pinomszerel vénygyár vezérigazgatója arról beszélt, hogy a gyár az elmúlt öt évben igen dinamikusan fejlődött. Várhatóan így lesz ez a mostani tervidőszakban is. Termékeikből egyre többet exportálnak a fejlett kapitalista országokba is. Gondot jeleni számukra, hogy partnercégeik a nyersanyagokat, alkatrészeket nem tudják időben szállítani, így jelentős a ■túlkészletezés. Másrészt, amíg a világban a kohászati 'termékek ára csökken, addig Magyarországon nő, és a tőkés exportnál ezt nem tudják érvényesíteni. A többletköltségek erősen rontják a jövedelmezőséget. Kifejtette azt is, hogy az elvekkel ellentétben a támogatások most sem a jól prosperáló cégekhez mennek, hanem fordítva. Czakó Jánosné, a Gyöngyösi Ruházati Ipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy össztermelésükből az export 75—80 százalékot tesz ki. Ennek 70 százaléka rubel-, a többi konvertibilis elszámolású. Ez év másfél hónapjában, az exportot 10 százalékkal tudták növelni, ezen belül különösen a konvertibilis elszámolású emelkedett. A jó eredmények ellenére, egyre nagyobb gondol okoz, hogy a központi elvonások miatt a műszaki fejlesztésre alig van tehetőség. Ha ez nem változik, akkor már rövid távon belül is igen nagy gondjaik keletkeznek. Rohánszki Ferenc, a Gyöngyszöv Áfész elnöke kifejtette, hogy a KB novemberi határozatát igen jónak tartják, és most már a (Folytatás a 3.. oldalon) Tanácskozás a negye vezetőivel Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács megtárgyalta az 1986. évi népgazdasági terv végrehajtásáról, a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről. valamint a népi ellenőrzés 1986. évi munkájáról és ellenőrzési tapasztalatairól szóló jelentéseket. A kormány megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a lakásépítés minőségéről, a szavatossági kötelezettségek teljesítéséről adott jelentését. Ennek kapcsán megállapította, hogy az elkészült lákások minősége éls a szavatossági kötelezettségek teljesítése sok tekintetben továbbra is kifogásolható. Utasította az illetékeseket a szükséges intézkedések meghozatalára. A Minisztertanács tudomásul vette a tankötelezettségi törvény végrehajtásáról szóló beszámolót és megbízást adott a tapasztalatok hasznosítására. Borisz Sztukalin sajtótájékoztatója A Szovjetunió országépítő munkájának feladatairól, a társadalom mélyreható átalakításának folyamatairól tájékoztatta csütörtökön a magyar sajtó munkatársait a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az SZKP Központi Bizottsága januári ülésének tükrében szólt a tennivalókról. Miként elmondta, a testület tanácskozásán felmérték az SZKP XXVII. kongresszusán elhatározott gyorsítás programjának eredményeit, mélyrehatóan elemezték a kibon. takozást gátló tényezőket, s konkrét feladatokban fogalmazták meg a fejlődés irányait. A Központi Bizottság önkritikusan, elvi megközelítésben értékelte a folyamatokat, s a véleményék ütközésének is teret engedő élénk vitákban alakította ki a helyzet megítélését és a fejlődés irányait rögzítő határozatát. A testület állást foglalt amellett, hogy tovább kell folytatni a gazdaság és a társadalom átalakításának programját, s ennek legfontosabb eszközeként a nyilvánosság erősítését, a szocialista demokrácia átfogó kibontakoztatását, a kádermunka színvonalának emelését jelölte meg. A demokrácia kiteljesedésének folyamatába illeszkedve több olyan új törvénytervezetet dolgoztak ki, illetve készítenek elő, amely széles körű társadalmi vita után emelkedik törvényerőre — mondotta Borisz Sztukalin, s végezetül megköszönte a magyar sajtó munkáját, amellyel figyelemmel kíséri az SZKP politikáját és támogatja a szovjet bel- és külpolitikai törekvéseket. Bővülő magyar-szovjet élelmiszer-gazdasági kapcsolatok Csütörtökön a magyar— szovjet mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés eddigi eredményeiről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről tájékoztatta a sajtó képviselőit Doboczky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Elmondotta, hogy a Szov. jetunióba irányuló magyar exportban az élelmiszer-gazdaság termékeinek aránya a VII. ötéves terv folyamán eléri a 16 százalékot, vagyis arányaiban 4 százalékkal lesz magasabb, mint az előző tervidőszakban. Számottevően bővül az értékesebb, a jelentős szellemi teljesítményt tartalmazó termékek kivitelé. így a korábbinál több vetőmagot, tenyészállatot, kész technológiát szállítanak a magyar gazdaságok, s számos helyen együttműködnek különböző termesztési rendszerek honosításában. Mindinkább előtérbe kerülnek a kapcsolatok új formái; a közvetlen vállalati együttműködés, a termelési kooperációk, legújabban pedig néhány közös vállalat létrehozásáról is tárgyalásokat kezdtek. A gazdasági együttműködéshez kedvező feltételeket teremt az a kormányközi megállapodás is, amely lehetővé teszi, hogy hazánk és négy szovjet köztársaság — Ukrajna, Moldávia, Grúzia és Azerbajdzsán — közvetlenül is fejlessze együttműködését. A MÉM az Orosz Föderáció Agráripari Állami Bizottságával kötött együttműködési megállapodást, támogatva a gazdaságok közvetlen kapcsolatainak fejlesztését. Mindezek eredményeként a múlt /esztendőben 17 szovjet gazdaságban összesen 1700 hektáron folytattak kísérleteket 'magyar hibridkukorica- vetőmagvakkal. A magyar korai érésű hibridkukorica- fajták jól vizsgáztak a kedvezőtlen éghajlati viszonyok között, s így a kísérleteket az idén szélesítik. Tárgyalásokat kezdtek arról, hogy a vetőmag-előállítás bővítésére magyar technológiával működő közös vállalatot hoznak létre a Szovjetunióban vagy hazánkban. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát — amely eddig a Szovjetunióban öt baromfi- ipari komplexumot épített fel — jelenleg a Sztavropoli Broiler Termelési Egyesüléssel fejleszti együttműködését. Ennek keretében évente 11 millió darab naposcsibe szállítására vállalkozik, s a tenyésztéshez szükséges technológiai berendezéseket is exportálja. A magyar Merik- lon Egyesülés vírusmentes szövettenyésztéses növény- nemesítési technológiát értékesít a Szovjetunióban. Az idén magyar nemesí- tésű és kikészítésű vetőmagvakkal kezd termelési kísérleteket Ukrajnában a Bácsalmási Állami Gazdaság, a Mairtonvásári Kísérleti Gazdaság és a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát. A Gyümölcs- és Dísznövény- termesztő Fejlesztő Vállalat az Ukrán Kertészeti Tudományos Kutatóintézettel az iparszerű kertművelés technológiai kimunkálására dolgoz ki kutatási programot. Magyar és szovjet szakemberek a gyümölcsfeldolgozás és az üdítőital-gyártásban kialakítandó kooperációról is tárgyalnak. A magyar szellemi termékekért cserébe több szovjet technológiát is vásároltak a hazai gazdaságok, így többek között megvették a folyamatos pezsgőgyártási technológiát, a kubányi rizstermesztési rendszert, valamim az észak-kaukázusi kefirgyártási eljárást.