Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. február 24., kedd

LAPUNK NAPIRENDJÉN

A földhasználat

Hazánkban ma a 'családok nagy részében jelent állandó kiegészítő jövedelmet a földből származó haszon. A bérelt, tartós használatú, vagy saját tulajdonú telkekre vonatkozó jogszabályok és azok módosításai az utóbbi időben már egyre áttekinthetetlenebbek. Nem véletlen hát, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakán napirendre tűzik az új földtörvényt.

A nagy érdeklődésre való tekintettel úgy gondoltuk, hogy különösen aktuális megvizsgálni a témával kapcsolatos problémákat megyénkben is. Ezt támasztotta alá az olvasóinktól beérkezett nagyszámú levél és telefonhívás. Összeállításunkban a legjellemzőbb kérdéseket tettük fel az illetékeseknek.

Mester László, a Heves Megyei Földhivatal ingatlannyilvántartási és föld- használati osztályvezetője, hivatalvezető-helyettes több kérdésre adott választ.

A VEVŐT MEGRAGADÓ VARÁZS

Egy nő a pult mögül

— Ügy .tudom, hogy amennyiben tvalaki állami használatú földet vagy annak \egy részét magánszemélyként birtokolja, attól az állam ívisszakövetelheti a földet, s a magánszemély köteles is (azt visszaadni. Ugyanez miért inem érvényes, Iha magánszemély tulajdonát más személy használja, s azt a tulajdonos szeretné visszakapni? — érdeklődött B. ,1. Füzesabonyból.

— Jól tudja a kérdező, hogy az állami területet a használónak, ha nincs törvényes jogcíme, vagy az megszűnik, vissza kell adnia a tulajdonosának. Állami szövetkezeti földet nem lehet jogtalanul elbirtokolni. Ezt magas szintű jogszabály a PTK mondja ki. Ugyanez tesz' lehetővé megfelelő feltételek mellett a magán- személy tulajdonában álló területekre az elbirtoklást. Az ingatlantulajdonos az illetékes szervektől kérhet birtokvédelmet a háborító- val szemben. Ugyanakkor a másik, az ingatlannyilvántartásban nem szereplő birtokos kérheti a bíróságtól (esetenként a földhivataltól) tényleges birtoklás jogcímén tulajdonjogának megállapítását.

— Földterületet örököltem, s azon ikorábban kijelöltek egy olyan utat, amelyen bárki közlekedhet. Az új tulajdonos kérheti-e az út megszüntetését? — kérdezte Mirkóczki IGuuláné, Egerből. a Zalka Máté utcából.

— A földmérnöki gyakorlat és a jogszabályok általános alapelve. hogy földrészletet kialakítani csak úgy lehet, hogy az közterületről megközelíthető legyen. Ha ez nem biztosítható, akkor a bejárást „átjárási szolgalmi jog” létesítésével kell megoldani. Sajnos, vannak kivételes esetek, amelyek a korábban kialakult birtoklási viszonyokkal vannak összefüggésben. A jogszabály ez esetben is biztosítja az átjárást: ha valamely föld nincs ösz- szekötve megfelelő közúttal. A szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. Például, ha valaki tíz éven át ezen az úton járt át földjére, a tizenegyedik évben ezt a jogát nem léhet megszüntetni.

— Feltehetően az ön esetében az érdekeltek között megállapodás jött létre az átjárás kérdésében. Változatlan feltételek mellett a tulajdonosi változás az örököst nem jogosítja fel - az átjárás megszüntetésére. Ha ez nem így történt, hanem az utat a hatóság jelölte ki, akkor az út céljára használt terület már nem az öné.

— A törvény imódosítja-e a kiskorúak részére ajándékozható, vásárolható jelenleg érvényes ingatlanszerzési jogszabályt? — kérdezte Kovács Ferenc Egerből. a Bartakovics utcából.

— Az új jogi szabályozás

— a korábban megszerzett ismereteink szerint — sok korszerűsítést tervez az ingatlanforgalomban. Rugalmasabb. tágaibb lehetőségeket kíván biztosítani az ingatlanszerzőknek. többek között egy bizonyos kort már elért kiskorúaknak is.

Rófusz Béla, „ Eger Város Tanácsa pénzügyi osztályvezetője válaszolt az adózással kapcsolatos problémákra.

— Megmarad-e a szölő- és gyümölcstelepítés esetén az öt, illetve hét év adó- mentesség?

— A jelenleg hatályban levő jogszabály szerint a zártkerti ingatlan 800 négyzetméter felett adóköteles. A külterületi ingatlan esetében a szántóterület 1500 négyzetmétertői, a szőlő és gyümölcsös 800 négyzetméter fölött adóköteles. A tulajdonosokat vagy bérlőket mindkét esetben bejelentési kötelezettség terheli. Szőlőtelepítés esetén a terület négy évig adómentes, boradó szempontjából viszont nyolc évig. Vegyesgyümölcsös telepítésekor a mentesség hat évre szól. Ha az adózó a mentesség iránti kérelmét késve nyújtja be, az a még le nem járt évekre engedélyezhető.

— A bérelt földek, illetve a hobbitelkek gazdasági haszna beszámít-e majd a személyi jövedelemadóba?

— kérdezte Minczér Balázs Egerből, a Janicsár utcából.

— A személyi jövedelem- adóról még nem jelent meg jogszabály. Előreláthatóan 1988. január 1-től várható változás. Jelenleg a mezőgazdasági földterületeknél van úgynevezett „vélelmezett jövedelem”-megállapí- tás. Az átlagjövedelem kiszámításánál van erre szükség. például az óvodai és napközis térítési díjak megállapításánál.

A tanácsi szerveknek a korábbi kofa helyett kell-e tehát fizetni? Ha valakinek például Ostoroson van bérleménye, akkor ott is köteles befizetni a településfejlesztési hozzájárulást?

— A településfejlesztési hozzájárulás fizetésének alapja a lakásbérlet, illetve a személyi tulajdonban, tartós használatban lévő egyéb ingatlan (műhely, üzlet, műterem, üdülő stb.). Az ingatlan fekvése szerint az illetékes tanács állapítja meg a teho összegét. Előfordulhat, hogy ezt egy személynek több ingatlan vagy bérlemény esetén több helyen is' fizetnie kell. A mezőgazdasági földterület után azonban erre jelenleg nem kötelezhető.

Molnár Albert, a hatvani, és Csernyik József, a gyöngyösi földhivatal vezetője több érdeklődő számára adott tájékoztatást. Információikat Mester László összegezte.

Hol vannak újabb lehetőségek hobbitelkek kialakítására? — kérdezték a megyéből többen is.

— Gyöngyös és Hatvan városokban, körzetükben már az elmúlt években is megszaporodtak a hobbitelkek. Hatvanban és Rózsa- szentmártonban továbbiak kialakítására van lehetőség Űjabb zártkerteket «jelöltek ki Szűcsi, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján községekben. Ezeknek tartós használatba adása folyamatos. A gyöngyösi olvasók érdeklődésére elmondhatom, hogy tervezik a Sárhegy eddig még nem megművelt részeinek átalakítását. Ezen a területen majd úthálózat épül. amelynek elkészülte utón újabb hobbitelkek kiosztására lesz mód.

— Megyénk déli részében már kevesebb a nagyüzemi- lég megművelhető terület, így kevesebb lehetőség nyílik hobbitelkek parcellázására. Legutóbb Tiszanánán a dinnyésháti tanyánál került sor mezőgazdasági rendeltetésű tanácsi és termelőszövetkezeti területen zártkert kialakítására. A nagyszámú igényt a Tisza II. közelsége magyarázza.

Mester László, a megyei földhivatal hivatalvezető-helyettese a parlagon hagyott területekre vonatkozó olvasói megjegyzésekre is reagált.

— A demjéni. szalóki határban sok a parlagon hagyott föld, — panaszolta Neinet Imre Demjénből, a Petőfi utcából.

— Olvasónknak igaza van A jelzett térségben valóban több a műveletlen terület, mint máshol. Ennek egyik magyarázata, hogy ezen a részen sok az olajkút. Másik ok. hogy a terület felszíni tagoltsága nem teszi lehetővé minden esetben a gazdaságos nagyüzemi művelést. A községekben lakók föld- művelési igényét az általában nagyméretű belterületi földek kielégítik. Sőt, az idősebb embereknek már a ház körüli nagy kert megművelése is gondot okoz. Ebből adódik, hogy a térségben sókkal több a hobbitelekként művelhető parcella, mint amire valójában igény van.

— Mi történik azokkal a telkekkel, amiket nem művelnek? — kérdezte S. Z. Egerből, a Makiári útról.

— A mezőgazdasági földek megművelése a birtoklás jogcímétől függetlenül minden földhasználónak kötelessége. Ezt jogszabály írja elő. Aki tehát művelési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy ebben átmeneti akadályoztatását elfogadható módon nem igazolja, az ellen a jogszabályban előírt szankciót kell érvényesíteni. Az eljárás ezzel kapcsolatban a következő: a tavaszi határszemléken évente ellenőrzik a föld megművelését. A parlagon talált földek tulajdonosait, használóit írásban felszólítják. A határidő lejártával újabb ellenőrzés következik.

és ha a földet még ennek ellenére sem művelte meg a tulajdonosa vagy bérlője, akkor azt állami tulajdonba veszik. Az új jogi szabályozás a föld megművelését bírság kiszabásával is biztosítani fogja. Amennyiben a kérdező olyan területekre gondol, amely állami tulajdonú, annak hasznosításáról bérbe adás vagy tartós használatba adás révén a tanács folyamatosan gondoskodik.

— Az új földtörvény szerint a nem tsz-tagok is bérelhetnek hobbitelket? — kérdezte N. J., Egerből.

— A termelőszövetkezet a jelenleg érvényes jogszabályoknak megfelelően úgynevezett kívülállók számára is adhatott bérbe földterületet. Nem volt lehetőség viszont a tartós használatba adásra. Az úgynevezett kívülálló személyek részéről sorra felvetődött az az igény, hogy hobbitelküket nem bérleti jogcímen. hanem a nagyobb biztonságot nyújtó tartós földhasználati jog alapján szeretnék birtokolni. Tudomásom szerint az új jogi szabályozás tervezi ennek a problémának a megoldását.

— Megváltozik-e a bérleti jogviszony az eddig nem tsz-tagok által bérbe vett tartós használatú telkek esetében?

— A kérdés összefügg az előzővel. Csupán annyival egészíteném ki, hogy igen megváltozhat a bérleti jogviszony, ha a mezőgazdasági rendeltetésű föld hasznosítását tartós használat címén kívánják az érdekeltek biztosítani. A bérlet és a tartós földhasználat ugyanazon földre egy,időben nem állhat fenn. Nem kívánatos lenne az a gyakorlat, hogy a már több éve jó gazda gondosságával művelt föld bérleti szerződését azért szüntetnék meg, mert a bérbeadó azt a területet másnak kívánja tartós használatba adni.

— Czifra Józsefné egri olvasónk problémája is ezzel kapcsolatos. Eger Erzsébet- völgy tetején az Egri Csillagok Mgtsz-től bérelt telket tizenöt éve. Sokat művelte. szeretné, ha hosszú távú (legalább ötévenéves) ha. szonbérleti szerződést köthetne. Így nem veszne kárba eddigi munkája. Van-e erre lehetőség? — kérdezte.

— Külterületi földet valóban nem lehet tartós használatba adni. Amennyiben a tsz a terület zártkertté minősítését kéri, — az érvényes rendeletek szerint — a kérdező csak abban az esetben lehet tartós földhasználó. amennyiben tsz-tag vagy alkalmazott. A várható új jogi szabályozás tudomásom szerint lehetőséget ad arra, hogy a tsz földjéből kívülállók is kapjanak területet tartós használatba.

— Tervezi-e, s ha igen. mikor az egri városi tanács tartós használatba adni az almári tanácsbérleményben lévő telkeket? — kérdezte Horváth Ferenc Egerből az Egészségház utcából.

A választ az egri városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztályától kaptuk.

— Az almári területek jelenleg zártkertté vannak nyilvánítva, s nagy részük tartós használatban van. Azok, akik jelenleg még bérlik a földet, de tartós használatba akarják venni, a termelésellátás-felügyeleti osztály ehhez hozzájárulását adja. A kiméréssel kapcsolatos költségeket viszont az érintetteknek kell vállalnia. Ha már korábban kimért terület volt, akkor 720 négyzet- méter alatt is használatba adható. Az újonnan kiparcellázott telkek azonban 800 négyzetméter felettiek lehetnek.

Fáradt, hajszolt napjaink közepette a legkisebb dolog is idegessé tehet bennünket. Munka után indulunk bevásárolni, zsúfolódunk, tolakszunk, a napi liter tejet, felvágottat, vacsoránkat igyekszünk beszerezni. Ilyenkor egészen pici apróságok bosszantóvá válhatnak. Nem csoda, hogy igényeljük az udvarias kiszolgálást, szeretnénk, ha nem csapnának be bennünket, ha mindent megkapnánk igényeink szerint. Ha mindezek mellé még előzékeny kiszolgálás, emberi hangnem is párosul, akkor igazán elmondhatjuk, hogy jó napunk volt.

Vásároltam az egri Széchenyi utcai csemegeboltban, s megragadott a pult mögül áradó mosoly, amely elmosta a fáradt nap emlékeit.

Érdekelt a titok, s ezért kerestem fel Bukta Annát, a 116-os Csemegebolt élelmiszereladóját, kiváló dolgozót, hogy beszéljen a vevőket megragadó varázsról.

— Nehogy azt higgye, hogy mindig jó a kedvünk. Én például gyakran úgy jövök be dolgozni, hogy bebeszélem magamnak: „olyan jó a hangulatom, ma ezt senki nem veheti el tőlem.” Így gondolkoznak társaim is.

— Meg lehet-e tanulni az előzékenységet, a vidám, könnyed, bensőséges kiszolgálást? Az iskolában mit adhatnak át mindezekből?

— Sok alapvető szakmai és udvariassági szabályt megtanítottak nekünk annak idején a kereskedelmiben. Én a jó kedvemet apámtól örököltem. Talán ennek is köszönhető, hogy a szakmai versenyeken hamar felfigyeltek rám, és kiváló tanuló lettem. Ebben a boltban voltam tanuló is, és tíz éve e mögött a pult mögött dolgozom.

— A dolgos hétköznapok során rengeteg vevőt kiszolgált már. Milyen a jó vásárló?

— Az embereket olyannak kell elfogadni, amilyenek. Legfeljebb „átragaszthatom” a hangulatomat rájuk. Azért a határozottakat kedvelem leginkább.

Ha nekünk jó a kedvünk, az persze befolyásolja őket is. Volt egy olyan eset, hogy a munkatársnőmmel összenevettünk valamin. Erre egy idősebb „úr” beállt a sorba és mondta, hogy ő tulajdonképpen nem is akart semmit, de ennek a jó hangulatnak nem tud ellenállni. Szerintem a vásárlók megtartásának ez a legjobb módja.

— Persze, a kiegyensúlyozott áruellátás az alapja a mi hangulatunknak is. Rossz érzés azt mondani, hogy nincs valami, sajnos, elfogyott ... Nem rajtunk múlik, ha vannak hiánycikkek, de az emberek bosszúságai rajtunk csapódnak le. Ez a legnehezebb a munkában, hogy az ilyesmit el kell viselnünk. Szerencse, hogy a munkatársaimmal jól megértjük egymást, ha ez nem lenne, nagyon nehezen tudnám mindennap újra kezde(Fotó: Perl Márton)

ni. A boltunkban mindenki a vásárlók „megfogására” törekszik. Ennek köszönhető, hogy sok a törzsvevőnk. Az évek során ismerősökké válnak a visszatérő arcok. Jólesik, amikor nevünkön szólítanak. vagy névnapra, ünnepekre virágot, apró ajándékokat kapunk. Az ilyen gesztusok adják a legbiztosabb választ, s a legnagyobb örömet ezek jelentik számunkra.

— Biztosan sok érdekesség történt, amiről szívesen mesélne ...

— Nem is tudom melyiket mondjam: azt-e amikor a tíz éve nálunk vásárló látva, hogy buszra várok, udvariasságból hazavisz a kocsiján, vagy segédmunkásunk, a fő mókamester Pista bácsi valamelyik esetét? Nem. A szívemhez az áll a legközelebb, amikor tíz deka parizer lett a kezdete egy kétéves kapcsolatnak. A fiatalember minden nap nálunk vásárolt, s a szokásos felvágott mellé egyik este randevút is kért.

— Kérdezhetem a magánéletéről?

— Az emberi kapcsolatokban a barátságot, az önzetlenséget tartom a legfontosabbnak. Azt a képességet, hogy tudjunk a másikra figyelni. Leggyakrabban kollégáimmal járunk össze. Nagyon jól eltelik az idő Edit néni telkén, szalonnasütés közben, ö már nyugdíjas, de az életkedve minket is feldob. Nála a téma sokféle: kezdve a bolti dolgoktól a magánéletig, minden szóba kerül. Szeretünk strandolni is. Kedves helyünk Egeren kívül Bogács. Máskor hár- man-négyen összebeszélünk, s hosszabb-rövidebb gyalogtúrákat teszünk a környéken. Az egész napos nyüzsgést legjobban az erdő csendje tudja feledtetni.

— Milyen céljai vannak, hogyan érzi magát általában?

— Nagy terveim nincsenek. Annak ellenére, hogy falun, Mezőszemerén nőttem fel, megszoktam és megszerettem a városi életet. Itt mindig összefutok egy-egy ismerőssel, és soha nem érzem magam egyedül. Talán, ha több jó kedvű vevővel találkoznék, a mi dolgunk is könnyebb lenne ...

B. Szabó Pál