Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-04 / 29. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. február 4., szerda FELHÍVÁS A NAGYHATALMAKHOZ Atomstop Újabb iráni rakéta Iráni föld-föld rakéta csapódott be kedden, az iraki főváros egyik lakónegyedébe — jelentette a bagdadi rádió, hozzáfűzve: a rakéta- csapás számos polgári személyt megölt, sokakat megsebesített és tetemes anyagi károkat okozott. Az idén ez volt a nyolcadik iráni • rakétatámadás Bagdad ellen. Az olasz kormány nem helyeselné, ha az Egyesült Államok katonai erőt alkalmazna a Közel-Kelet és a Perzsa- (Arab-)öböl térségében — jelentette ki az olasz külügyminiszter Washingtonban. Giulio Andreotti, az olasz diplomácia Washingtonban tartózkodó vezetője hétfőn rövid megbeszélést folytatott Ronald Reagannel, az Egyesült Államok elnökével, és hosszasan tárgyalt George Shultzcal, amerikai hivatali Afganisztán Politikai gyilkosságok Meggyilkolták az afganisztáni Legfelsőbb Nemzeti Megbékélési Bizottság egyik tagját — jelentette az afgán Bahtar hírügynökség. Az eset január 28-án történt Nangarhár tartományban: ismeretlen tettesek — feltehetőleg ellenforradalmárok — elrabolták az országos bizottság tisztségviselőjét, Inajatullahot és annak fiát, majd mindkettejükkel végeztek. A Bahtar hírügynökség jelentése a vérontás megszüntetéséért folytatott küzdelem vértanújának nevezi Inajatullahot. Ugyanakkor beszámol a hírügynökség a megbékélési folyamat legfrissebb eredményeiről is. Jelentése szerint újabb fegyveres csoportok szüntették be a harcot Bamiján tartományban. A hatóságok engedélyezték a fegyvert letevő négy csoport tagjainak, hogy meglátogassák hozzátartozóikat a tartomány székhelyén, a kormányerők ellenőrzése alatt álló Bamiján városában. Az utóbbi napokban további 240 afgán család, összesen 856 ember tért vissza a határokon túlról szülőföldjére, Hérát, Kandahár, Nangarhár, Balgán, Kunár és Dzsauzdzsán tartományokba — közölte a Bahtar, utalva arra, hogy a helyi hatóságok mindenütt anyagi segítséget nyújtanak az otthoni élet újrakezdéséhez. A Füzesabonyi Állami Gazdaság húsüzeme azonnali belépéssel felvesz húsipari szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Franz Vranitzky kancellár javaslatára az osztrák koalíciós kormány kedden úgy döntött: felhívja az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy ne végzzenek újabb nukleáris fegyverkísérleteket addig sem, amíg nem születik megállapodás e kísérletek megszüntetéséről. (Mint ismeretes, a Szovjetunió önkéntesen másfél éve nem végez kísérleti partnerével. Andreotti közölte újságírókkal: hamarosan Rómába utazik Michael Armacost amerikai külügyi államtitkár, hogy a Libanonban fogva tartott amerikai túszok kiszabadításának lehetőségeiről tárgyaljon olasz illetékesekkel. A katonai erő alkalmazását azonban Róma nem helyeselné, mert — mint Andreotti mondta — az ilyen lépések nem hozhatják meg a kívánt eredményt. A Fülöp-szigeteken hétfőn elsöprő többséggel megszavaztak egy alkotmánytervezetet. amely igazából csak egy kisebbséget elégít ki. A tervezet a baloldal számára túlságosan konzervatív, a jobboldal számára pedig túlságosain merész volt, ám az ottani bonyolult belső helyzet következtében — az egymással szögesen ellentétes szándékok eredőjeként — más sorsa nem is lehetett, mint hogy elfogadják. Corazón Aquino győzelme világosan mutatja, hogy az elnökasszony irányvonalának jelenleg nincsen kormányképes alternatívája. Ellenfelei ugyanis elsősorban egymás ellenfelei, és így potenciálisan hatástalanítják egymást. Ha Marcos és a jobboldal hívei nyújtanák a kezüket a hatalom felé — mint ahogy egy év alatt háromszor meg is tették —, akkor szembe kerülnének az egész társadalommal, és nem számíthatnának a Fülöp-szigeteken igencsak befolyásos Egyesült Államokra sem. Hasonlóképpen, ha a baloldal próbálna fellépni a jelenlegi kormányzat ellen, akatomrobbantásokat, az Egyesült Államok viszont nem függesztette fel kísérleteit). A bécsi szocialista-néppárti koalíció egyébként úgy döntött, hogy a kormányon belül munkacsoportot állít fel az EGK-hoz való közeledés kérdéseinek tanulmányozására. Mindkét párt célja. hogy Ausztria a lehető legszorosabban együttműködjék az EGK-val. Az olasz politikus és az amerikai elnök megbeszélésein egyébként szóba kerültek más témák is — így például Ronald Reagan júniusra tervezett olaszországi látogatása, a hét vezető tőkés ország Velencében megtartandó gazdasági csúcstalálkozója, a kelet—nyugati tudományos együttműködés, valamint a fegyverzetellenőrzés kérdésköre. kor ellenfelévé válna az egész uralkodó elit. nem is szólva Washingtonról. Az új alkotmány kompromisszumos. senkit sem elégít ki igazán, de egyelőre mégis csaknem mindenki számára elfogadható jellege világosan kitűnik az egyes paragrafusok fogadtatásából. Washington és a hazai jobboldal nemtetszését nyilvánította amiatt, hogy at alaptörvény elvileg az ország atomfegyvermentesságe és az amerikai támaszpontok felszámolása mellett foglal állást. A baloldal viszont azért elégedetlen, mert ezeket a paragrafusokat úgy fogalmazták meg, hogy azokat a parlament érvénytelenítheti. A jelenlegi erőviszonyok mellett olyan törvényhozás megválasztása várható, amely ezt egészen biztosan meg is teszi, ám ha az erőviszonyok megváltoznak. az új alkotmány a baloldalnak is lehetőséget ad elképzelései keresztülvitelére. Hasonló a helyzet a földreformra vonatkozó paragrafussal. amely nincs ínyére a vidéki oligarchiának és a hadsereg földbirtokosi BÉCS Magyarország az európai biztonságért Elsőrendű feladat az európai biztonság erősítése. Ennek érdekében ki kell szélesíteni a stockholmi konferencia mandátumát és a helsinki folyamat keretében mielőbb meg kell kezdeni a tanácskozásokat az európai haderők és a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről. Erről beszélt a bécsi utótalálkozó keddi teljes ülésén Erdős André nagykövet. a magyar küldöttség vezetője. Utalt arra, hogy az előző, madridi utótaláíkozó is világosan állást foglalt az európai katonai enyhülési folyamat folytatása mellett és Bécsben a Varsói Szerződés országai már konkrét javaslatokat terjesztettek elő a kérdésben. Hazánk kormánya azt kívánja, hogy a további késlekedést elkerülve a találkozón a 35 ország adjon megbízást az európai bizalomépítésről, a bizton-- ságról és a leszerelésről tárgyaló konferencia új szakaszának összehívására. Küldöttségünk vezetője szólt arról, hogy hazánk nyílt szellemben vizsgálja a november óta ülésező konferencián eddig előterjesztett javaslatokat a részt vevő orszáqok közötti együttműködés fejlesztésére, s reméli, hogy a többi állam is hasonlóan, a helsinki folyamat hosszú távú érdekeit szem előtt tartva cselekszik. A javaslatokban sok az azonosság, a hasonlóság. Ezért a feladat az, hogy az elgondolásokat összehasonlítva, összekapcsolva, tovább javítva, korszerűsítve törekedjenek a sikerre. így magyar részről előterjesztendő javaslatainkkal kapcsolatban, például a kevésbé elterjedt nyelvek, vagy az ipari együttműködés kérdéséről, tanácskozunk az érdekelt küldöttségekkel, olyan megfogalmazásokra törekedve, amelyek azoknak is megfelelnek. hogy ígv a javaslatok végső soron elfogadhatók legyenek a tanácskozáson. A találkozó gazdasági munkabizottságában képviselőnk rámutatott arra, hogy a kelet—nyugati kereskedelemnek — függetlenül a társadalmi-gazdasági rendszerek különbözőségétől — mentesnek kell lennie a megkülönböztetésektől. hátterű tisztikarának. Pedig ez a paragrafus — néhány taktikai engedménytől eltekintve — nem megy túl a Marcos-féle programon, amely annak idején a megművelhető föld csupán 7,5 százalékának a felosztását irányozta elő. Mivel a reform végrehajtása lényegében maguknak a földbirtokosoknak a kezében volt — és maradt —. 1972, vagyis a program beindulása óta ennek a csekély területnek is csak 32 százaléka lett a parasztoké. Nos, a nagybirtokosok mentalitása nem változott, ám ebben a nagy tömegeket megmozgató kérdésben a baloldal ezután nyilvánvalóan jobban élhet a politikai nyomás eszközével. és legalább azt kicsikarhatja, amit a hatalom „írásba adott". A földreform kérdése szorosan összefügg a hadsereg további szerepével. Ugyanis elsősorban e kérdés megoldatlansága táplálja azt a baloldali gerillamozgalmat, amelyre hivatkozva a hadsereg kiemelt helyet vívott ki magának a politikai életben. Tovább növelte az RÓMAI VÉLEMÉNY LIBANONRÓL .Andreotti washingtoni látogatása Az angol alsóházban súlyosan támadták a kormányt a BBC tévétársaság glasgow-i székháza elleni rendőrakció miatt. A képen: a Scotland yard emberei elszállítják az elkobzott Zircon-riportot tartalmazó tekercseket a Szovjetunió fölött pályára állítandó elektronikus kémholdról (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) FÜLÖP-SZIGETEK flquino újabb győzelme rC Külpolitikai kommentárunk ")—i Túszügyek LIBANON 1975 ÓTA tartó drámájában újabb tragikus felvonással fenyeget a túszháború. Keddre virradóan az Egyesült Államok már a harmadik repü- lőgép-anyahajót irányította a bejrúti partok közelébe, miután a J. F. Kennedy, valamint az atommeg- hajtású Nimitz és kísérő flotilláik fenyegető felvonulása a hét végén megkezdődött. Több, mint kéttucat helikopterrel a fedélzetén a Saipan helikopterhordozó is a térség felé tart — közölte a washingtoni hadügyminisztérium. A flottademonstrációt Washington azzal is nyomaté- kosítja, hogy újabb és újabb nyilatkozatokban utasít el bármiféle engedményt a túszok szabadon bocsátása fejében. Eközben Izrael a maga részéről ugyancsak elzárkózott az Iszlám Szent Háború Palesztina Felszabadításáért elnevezésű szervezet követelésének teljesítésétől, hogy a múlt héten elrabolt három amerikai és egy indiai egyetemi tanárért cserében szabadon bocsássanak 400 Izraelben bebörtönzött palesztint. Kedden hajnalban az iszlám szervezet közölte, Bej rútból biztonságos helyre szállították a túszokat, mert tartanak attól, hogy az Egyesült Államok katonai akciót tervez a túszok kiszabadítására. Szóvivőjük emlékeztetett arra, hogy az amerikai flotta már korábban is hajtott végre „büntető támadást” Bejrút ellen, de mint akkor sem. most sem tud semmit elérni ilyen fenyegetésekkel Libanonban 27 külföldit tartanak fogva az emberrablók, számuk különösen az utóbbi hetekben növekedett meg. AZ ÖSSZEFÜGGÉST nem nehéz kimutatni a Rsa- gan-kormányzat Irangate-botránya és a túszejtő akciók számának megszaporodása között. A szélsőséges szervezetek úgy látják, hogy a -Fehér Ház vezetője sebezhetővé vált politikailag, és ezért a korábbinál jóval tetemesebb váltságdíjat lehet kicsikarni. Ám mióta Terry Waite, a Canterbury érsek különmegbí- zottja, aki 1981 óta több mint egy tucat túsz szabadon engedését tudta kieszközölni közvetlen tárgyalások és nem kis váltságdíj segítségével, maga is immár két hete — feltételezhetően — az emberrablók fogságába került, a nyugati kormányok mind egységesebben vallják, hogy semmilyen engedményt sem szabad tenni a zsarolóknak. Ezt fogalmazta meg például a londoni Times vezércikke: „az egyetlen, amit a bűnözőikkel tehetünk, ha megértetjük velük, hogy gonosztettüktől nem várhatnak semmilyen politikai és pénzügyi hasznot". AZ AMERIKAI katonai fenyegetés jelzi, hogy a túszügy következményeként a feszültség akár nemzetközi konfliktussá is fejlődhet. Ez beleférhet azoknak a szélsőséges szervezeteknek a terveibe, amelyek a libanoni polgárháborúban eleddig is a zavarosban halásztak. Ám semmiképpen sem szolgálja a soka! hányatott ország, és egyben a közel-keleti térség békereményeit. A Szovjetunió maga is többször elítélte a terrorizmust, mint politikai eszközt, de felhívta a figyelmet a külföldi beavatkozás kiszámíthatatlan következményeire is. P. J. egyenruhások szerepét a két évtizedes Marcos-diktatúra. amely jellegénél fogva nem lehetett meg nagyobb létszámú hadsereg nélkül. így aztán az alkotmánynak az a kitétele, amely távol kívánja tartani a fegyveres erőket a politikától, továbbá az a tény, hogy Aquino asz- szony békés módszerekkel kíván véget vetni a gerillaháborúnak és polgári demokratikus rendszert kíván létrehozni, húsbavágó egzisztenciális fenyegetést jelent a tisztikar és a hivatásos állomány számára. Ha ugyanis az elnökasszony sikerrel jár, akkor a kívülről senkitől sem fenyegetett szigetországnak nem lesz szüksége akkora hadseregre, amekkorával jelenleg rendelkezik. A tisztikar osztályjellege mellett ez a fenyegetettség a legfőbb oka annak, hogy a katonák olyan elkeseredetten ellenzik a gerillakérdés békés megoldását és az ország demokratizálását. Hogy az egyenruhások félelmei indokoltak-e, azt végül is a jövő mutatja meg. A belső megbékélés esélyeire mindenesetre árnyékot vetett az a januári vérengzés, melynek során a fegyveres erők tagjai 15, földreformot követelő tüntetőt mészároltak le, majd ezt követően a baloldali gerillák felfüggesztették a kormányzattal folytatott tárgyalásokat. Ez a véres incidens, akárcsak a Marcos-párti jobboldali erők azt követő puccskísérlete végül visszafelé sült el: a gerillaháborúban, a múlt év viharos politikai változásaiban kifáradt, belső békére vágyó lakosság tömegesen vett részt a népszavazáson. és lehengerlő többséggel az alkotmánytervezet és Aquino asszony további elnöksége mellett szavazott. Mindezt annak ellenére, hogy a Fülöp-szigetekiek többsége eddig nemigen kapott bármit is az új kormányzattól: a manilai nyomornegyedek lakosai továbbra is embertelen körülmények között vegetálnak, sok vidéki terület parasztsága pedig változatlanul éhezik. Ezekre a kínzó bajokra nincsen azonnali orvosság az új alkotmányban sem. Az alaptörvény elfogadása így nem is annyira az alsóbb néprétegek, hanem inkább a hagyományos uralkodó elit győzelmét jelenti a húszéves Marcos-korszak felkapaszkodottjai felett. Azt szentesíti, hogy ehelyett a rendkívül korrupt, erőszakos klikk helyett ismét a régi „kékvérű” családok vették kezükbe az ország kormány- rúdját. Hatalmuk azonban már nyilvánvalóan nem a régi. és ez a tény sokat ígérő lehetőségeket tartogat a szélesebb rétegek számára. Kepecs Ferenc
