Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-19 / 42. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. február 19., csütörtök 5. A SZÁSZ FEJEDELMEK EGYKORI REZIDENCIÁJA Újjáépül a drezdai kastély Negyvenegy évvel a bombázás után A járókelők szemében a kastély még aránylag ép és összefüggő épület benyomását kelti, belül azonban a totális rombolás nyomai láthatók. Aki ezt a várudvart látja, fogalmat alkothat arról, hogyan nézett ki Drezda negyvenegy évvel ezelőtt, az 1945. február 13-i bombatámadás után. A keleti szárny első emeletére keskeny, meredek létrákon lehet csak feljutni. Innen tovább már nem vezet létra — csak csupasz falak merednek az égnek. Fölöttük. tehát a nem létező második emeleten volt a díszlakosztály: az úgynevezett óriásterem, a bálterem, a trónterem, Ágost Frigyes (Erős Ágost) választófejedelem (1670—1730) hálószobája. az első és a második audencia-terem . . . — Az építkezés első szakaszában vagyunk. éppen most bontjuk le az utolsó keresztszelvényt. Nehéz, megerőltető munka ez. Sokat használjuk a légkalapácsot is. Néhol fel kellett másznunk a falak tetejére, hogy lehozzuk a meglazult téglákat — mondja Rudolf Brauer, a kőművesek brigádvezetője. Az évtized végéig Nem kevés erőfeszítésre lesz szükség az 1990-ig kitűzött célok megvalósításához. Az addig elvégzendő munkálatok magukban foglalják a bedőléssel fenyegető épületrészek lebontását, a tartó. A jelen. Pillantás a Színház téri oldal felé: a háttérben a Semper opera. Jobbra az oldalról megtámasztott homlokzati fal (Fotók: ZD — KS — Siegfried Thienel felvételei) szerkezetek, főleg a födémek újjáépítését, a hagyományos vörös cserepes tető acélszerkezetének elkészítését, — a tornyok felépítését, valamint a városképben leginkább domináló homlokzat helyreállítását. Herbert Löschau főmérnök — egyébként a drezdai Kultúrpalota és a Semper- opera épületének tervezője — a kastély újjáépítését élete nagy feladatának tekinti. ..A tervezésben és az építésnél egyaránt tekintetbe vesszük, hogy az épületét elsősorban múzeumi célokra kívánják felhasználni. A tervet nem készíthetjük el teljes egészében előre, hagynunk kell bizonyos mozgásteret a felhasználást illető későbbi döntések számára. Ennél is bonyolultabb a műemlékvédelmi szempont. A kastélyra a XIX. század végének építészeti stílusa volt jellemző. Ám. régebben minden különösebb stílusbeli meggondolás nélkül építettek vagy változtattak rajta. Rábukkantunk például olyan reneszánsz boltozatra is. amely alatt gótikus boltívek rejtőznek. A Semper- operánál egyetlen építészeti stílussal volt dolgunk, itt pedig szinte az egész építészettörténettel. több stílus- korszakkal kell megbirkóznunk. Bonyolult feladatok A katedrális és a kastély között harminc méter hosz- szú és ugyanolyan magas, a talajon tíz méter széles, s felfelé keskenyedö állványzatot építettek Az állványzat megtartja a falat — más építkezéseken a fal tartja az állványzatot. Igen kényes kérdésnek tűnik a Hausmann-torony rekonstrukciója Hogyan készítsék el az ötven méter magas toronysisakot? Állítsák össze a szerkezetet lent a földön és vigyék fel a helyére helikopterrel? Ez aligha lenne megvalósítható. Építsék rá közvetlenül a törzsre? Ez nem realizálható. Herbert Löschau mást javasolt: A sisakot az épület törzsében szereljék ösz- sze. ott vonják be vörösrézzel és hidraulikus emelővel nyomják fel a helyére. Bontás közben olyasmire is gyakran bukkannak, amiről eddig senki nem tudott. Megtalálták például egy citadella maradványait — erről az épületrészről egyik krónika sem tesz említést —. a Várostörténeti Múzeum szakemberei szerint a XI. századból való. Az ilyen felfedezések természetesen kihatnak az építkezés további menetére is. Jörg Marscher (NDK — KS) Így nézett ki a kastély nagy udvarának északi oldala az 1945 februári bombázás előtt Számos építészeti emlék született újjá az elmúlt tíz évben az NDK- ban. Ezek közé tartozik a drezdai Semper-opera. Az operaház közelében található az a romos építmény, amely nem is olyan sokára az ország legszebb újjáépített műemlékei közé kerül: a szász fejedelmek egykori rezidenciája, a drezdai kastély. | CSEHSZLOVÁKIA Falusi emberek A Csehszlovák Rádió szerkesztőségébe irt levelet egy fiatal pár azzal, hogy meg szeretné osztani a hallgatókkal szabadsága alatti élményeit. A fiatalok úgy döntöttek. hogy szabadságuk egy részét gyermekükkel együtt, egy távoli városban lakó szüleiknél töltik, a nyár másik részét pedig falun lakó nagymamájuknál- Már jó előre megkérték szüleiket, hogy ottlétük idejére kérjenek kölcsön egy gyermekkocsit valamelyik szomszédjuktól vagy ismerősüktől, ahol a gyerekek már kinőttek belőle. A szülők bármennyire igyekeztek is. törekvésük eredménytelen maradt. Egészen más volta helyzet a falusi nagymamánál. Amikor a fiatal család megérkezett. az udvaron már negv gyermekkocsi várakozott. hogy kiválaszthassák a legmegfelelőbbet „Még mindig sok mindenre van a falunak szüksége — írja a fiatal házaspár —. hogy elérje a város színvonalát. De a városnak is van mit bepótolnia, elsősorban például éppen az emberek közötti kapcsolatok terén ..." Igaz. a falvak életkörülményei az utóbbi évtizedekben sokat javultak. Mégis, a városok lakossága egyre növekszik, míg a falvaké csokikén. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Csehszlovákiában a lakosság 62 százaléka városokban lakik. A Cseh Szocialista Köztársaságban a városi lakosság 66 százalékot tesz ki. a Szlovák Szocialista Köztár saság városaiban a lakosság 53 százaléka él. A városok gyors fejlődését az ország iparosítása, a népgazdaság összetételi változása és a mezőgazdaság kollektivizálása is elősegítette. Megnyilvánul ez a lakosság szociális rétegződésében is A munkások és alkalmazottak létszámának növekedésével csőikként a szövetkezeti parasztok arányszáma. Az egyes társadalmi csoportokba való tartozás természetesen befolyásolja az emberek életszínvonalát, életmódját, az emberek közötti kapcsolatok kialakulását is. Erről tanúskodnak például a Közép-Szlovákia társadalmi fogyasztásával foglalkozó adatok. Az 1985- ös év adataiból megállapíthatjuk. hogy a szövetkezeti parasztoknak nagyobb létszámú a családjuk, mint a munkásoké és alkalmazottaké. Élelmiszerre, elsősorban húsra, zsírra és zöldségre, gyümölcsre kevesebb pénzt adnak ki. mint a munkások és alkalmazottak, hiszen van saját élelmiszerforrásuk. A mezőgazdasági vállalatok közös étkezési lehetőséggel is szolgálják alkalmazottaikat. Vonatkozik ez a már nyugdíjas korban lévő egyedül élő. beteg és magatehetetlen volt szövetkezeti tagokra is. Az iskolában a tanítók az idősek iránti tiszteletre és segítökészségre nevelik a gyerekeket, akik a kevésbé mozgásképeseknek naponta hazaviszik az ebédet. Az ilyen gondoskodás emberségről és kölcsönös jó kapcsolatokról tanúskodik. Pre- dajná faluban például ennek köszönhetően érték el. hogy az utóbbi években nem csökkent a lakosság száma, pedig sokan a környékbeli ipari központokban dolgoznak. Inkább naponta bejárnak a munkába. Po- niky faluban pedig már többen visszaköltöztek azok közül, akik azelőtt a közeli Besztercebányán találtak lakást. Röviddel ezelőtt munkám egy jellegzetes szlovák faluba, Helpába szólított. Éppen az iskola felé vezetett utam. amikor kapuján kitódultak a gyerekek. A mellettem elhaladó iskolások — bár ismeretlen idegen voltam —. mindnyájan köszöntöttek. Jó érzés volt ez számomra. Gabriela IChmeliková (ORBIS KS) Az emberek segítik egymást. A gyerekek naponta hordják az ebédet az idős. mozgásképtelen embereknek EGY SZCZECINI KERTÉSZETBEN Biológiai növényvédelem A Szczecini Kertészeti Állami Gazdasági Kombinát 4.5 ezer hektáron gazdálkodik. ebből 4,3 ezer hektár a mezőgazdasági művelés alatt álló terület. Miintegy 26 hektár üveggel fedett, egy üvegházak láncolatából álló hatalmas komplexum, valóságos üveghazváros. amelyben az egymásra merőleges utakon elektromos szállítójárművek közlekednek. A szczecini 26 hektáros üvegházi kertészetben összesen 800 millió zloty értékű virágot és zöldségféléket termesztenek. A termesztett virágok és zöldségfélék több mint egyharmadát külföldön értékesítik \ — Termékeinket az NDK- ba. Svédországba, Nyugat- Berlinbe és Ausztriába exportáljuk — tájékoztat Piotr Ostrowski mérnök, a kombinát vezérigazgatója, de jut belőlük a svájci és csehszlovákiai üzletekbe is. Elsősorban paradicsomot és uborkát, a virágokból pedig — a betlehemi csillagnak is nevezett ún. mikulásvirágot, aráliát. fikuszt. páfrányféléket és másokat exportálunk. A szczecini kombinát egyik üvegházában elszaporodtak a növényi kártevők. Ha nem vennék tel ellenük a küzdelmet, a nyár elejére az egész zöldség- és virágül'tet- vényt elpusztítanák. Kiirthatok növényvédő vegyszerekkel is — ez gyors és sikeres módszer, de a kártevőket elpusztító vegyszerek az. emberi egészséget is veszélyeztetnék. Ha csak egy mód van rá. kerülni kell az alkalmazásukat. Épp ezért a Szczecini Kertészeti Állami Gazdasági Kombinátban ké! év óta széles körben alkalmazzák az ún. biológiai növényvédelmi módszert. — A természetben mindig találni olyan kártevőt, amely elpusztítja a másikat, s eközben nem okoz kárt a növényben — magyarázza a biológiai növényvédelem egyik szakértője, miközben megmutatja a kártevők által ellepett növényleveléket. — Ezek a fehér pontocskák a paradicsomon és uborkán élősködő Trialeyrodes vas- porariorum lárvái. Ezek a fekete pontocskák pedig az Encarsia formcsa — az előbbi kártevő természetes ellensége, és a mi szövetségesünk. Az Encarsia formo- sa a Trialeyrodes vaspora- riorum kárára fejlődik, s tojásait annak a lárváiba rakja le, az utódai azokból táplálkozva fejlődnek ki. Ez az eljárás is bizonyítja, hogy csupán a természet saját erejével, a vegyszerek segítsége nélkül is meg lehet védeni a zöldségültetvényeket a kártevőktől. A biológiai növényvédelemnek köszönhetően a termesztett zöldségek sokkal egészségesebbek. és nem kevésbé jól fej lettek. Rajai Jesswein (Interpress — ‘KS) DONYECK Mélyművelésű szénbányák A Donyecki-szénmedence — a Szovjetunió európai területeinek legnagyobb szilárd fűtőanyag szállítója — átáll a mélyebb szénrétegek kitermelésére. Jelenleg 16 bányában egy kilométert is meghaladó mélységekből hozzák felszínre a szenet. A mélyművelésű bányák száma az elkövetkező öt év során további ötvennel bővül. Köztük új fejtések és a rekonstrukciót követően régi bányák is. A bányakitermelés mélységének növekedésével fokozódnak a kitermelés nehézségei : megnövekszik a nyomás, a hőmérséklet, továbbá a kitermelt szén nagy meny- nyiségü, robbanásveszélyes metánt szabadít fel. Az új mélyművelésű bányák tervezésénél ezeket a tényezőket már eleve figyelembe veszik. Bonyolultabb a helyzet a már működő, mélyítésre kerülő fejtések esetében. Ezeknél a korábbi szellőztető rendszerek nem képesek kilométeres mélységekig biztosítani a levegő optimális befúvását. a frontfejtések hűtését és a nagy mennyiségben keletkező metán elvezetését. Ezért a régi bányák rekonstrukciója során további, nagy átmérőjű szellőztető furatokat, és nagy teljesítményű (másodpercenként 700 köbméter) te- vegöbefúvó rendszereket kell alkalmazni A nagy mélységű szellőztető berendezések és a leve- gőbefúvó- és hűtőrendszerek alkalmazása olyan többlet- költségeket jelent, amelyek befolyásolják a donyecki szén kitermelésének önköltségét. Természetesen magasabb az itt dolgozók fizetése is. A mélyműveléssel kitermelt fűtőanyag drágulását a kitermelés maximális gépesítésével és automatizálásával ellensúlyozzák. A soron következő feladat egy új, korszerűbb bányaki termelő-berendezés üzembe állítása. Így például az AFK-komplexum (frontális fejtő- és rögzítő aggre- gát), amelynek jelenleg kísérleti próbái folynak. Legfontosabb előnye a szénkitermelés teljes automatizálása, beleértve a kis hozamú rétegeket is. A komplexum gyakorlatilag a bányászok régi álmát, az emberi közreműködés nélküli szénkitermelés elvét valósítja meg. És végül néhány szót arról: kimerülőben van-e a Donyecki-szénmedence? A Donyecki-szénmedence energetikai potenciálja még távolról sem tekinthető kime- rítettnek. A szakemberek szerint a jelenleg feltárt lelőhelyek is mintegy 200 évre elegendő fűtőanyag-tarta- lékkal rendelkeznek. APN—KS Ezer méter mélységben (Foto. APN — KS> A hegyaljai Predajná községből az emberek nem költöznek a városba
