Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-03 / 28. szám
/ 4. ) NÉPÚJSÁG, 1987. február 3., kedd Georg Trakl Az első világháború döbbenetének költője Salzburgban született, épp száz éve. a legjellegzetesebb természeti s történelmi osztrák környezetben: fölötte az Alpok, körülötte barokk pompa, mozarti lebegés és vaskos kispolgári, papi, katonai K. u. K. világ. Az apa Sopronból átszármazott vaskereskedő. az anya — prágai. Georg Trakl személyében és környezetében íme az egész régi Monarchia. melyhez az apaj és az iskolai szigorúság is hozzátartozik — és aki érzékenyebb a kelleténél, az mindezek ellen lázad'; nem hívő és nem is érettségizik A kispolgári kötöttség azonban még dogja: gyógyszerészgyakornok lesz, három év után patikussegéd, s igy már egyetemre is mehet; Bécsbe, majd egy innsbrucki kórházba kerül. Irodalmár barátra tesz szert, von Fic- kerre, aki közzéteszi legszebb verseit Brenner (Gyújtogató) című lapjában; ennek révén megismerkedik a modern építészet lehetőségeit a teljes egyszerűségig végiggondoló Loos-szal, a modern festészet új drámai lehetőségeit végiggondoló Kokoschkával, s persze írókkal is, köztük az ősi és forradalmár-újító zsidóság megszállott nemtöjével: Else Lasker-Schüllerr el. Trakl tehát a salzburgi hagyományos osztrák létből a hagyományt romboló és új kultúrát teremtő ósztrákság legszűkebb törzsgárdájához jut el már egészen fiatalon — de hisz fiatalon halt is meg. Am-addig még egy sajátos hatás szólt bele az életébe. amely meghökkentően újra „doppingolta” — és ez a szó legszorosabb értelmében értendő: gyógyszerészként nem tud ellenállni a menekülést és fantasztikus álomvilágot kínáló kábítószernek, s minthogy másoknál könnyebben hozzájut, végig élvezője, rabja, majd áldozata lesz. Nem minden lelkiismeretfurdalás nélkül: keresi a kiutat, hol katonai kötelékben, hol kistisztviselői kötöttségben — ámde hiába: a Démon erősebb és nemcsak a kokainé, hanem a lázadás és új művészet démonjaié is. Verseiben azonban egyelőre a Szép kultusza dominál, a természeti szépé, amelybe a feudális és tőkés nagyurak. katonák, hivatalnokok hatalmától megriadt, elidegenült lélek oly szívesen menekülne. A természet azonban nemcsak gazdag, hanem bujaságában fenyegető is. Hiába lesné a hölderlini ragyogást, a klasszikus szépségen Hölderlin őrültsége is áttör. Így aztán a színek, fények, csillogás és vibrálás impresszió- nisztikus. látványai mind sö- tétebb. izzóbb látomásokká alakulnak: a kék ég, a kék, a zöld tó, a zöldellő mező és a zöld erdő világába, világosságába és sötétjébe fényes bíbor lángok törnek be. amelyeket nem képes ellensúlyozni az ezüstös holdsugár átszellemítése sem. Szóval: klasszikus humánum (Hölderlin nyomán), imp- resszionisztikus remegés és lebegés (Baudelaire, majd Rimbaud, Mallarmé hatására). amely aztán osztrák stilizálással szecessziós jelleget ölt, végül a személyiség önkifejezésének lázas ex- presszionizmusába. sőt szür- realisztikus látomásokba fordul: íme századunk elejének egész modernizmusa egy rövid költői pálya . nyelvi, szín- és képvarázslatában. Ami még lehetne kényes- kedö kivonulás, formakultusz és szépelgés is, ha a kispolgári meg (nagypolitikában) az imperialisztikus társadalmi valóságot a háború döhbenete végképp abszurditásba nem taszítaná. Az iszonyat most mindent elborít, a költő üvölt és vonít, így lesz szinte kényszerből valódi expresszionistává. A részvét, undor, kiúttalanság. kétségbeesés, amit mint egészségügyi katona 1914 őszétől a fronton átélni kénytelen,. az őrület szélére sodorja. Szélére? Az őrület örvényébe, amely el is nyeli Krakkóban huszonhét évesen, rejtélyes körülmények között; még halála napja sem biztos, az sem. hogy zaklatottságában a kábítószer megnyugvását vagy kéjét keresve véletlenül vett-e be nagyobb adagot, vagy öngyilkos lett. netán megölték? Sose fog kiderülni. De az kiderült, hogy ez a hajdani közép-európai társadalmi erőktől szétszaggatott. érzékeny, s az önpusztítás hívásának is engedő páratlan lírai tehetség mindezt: szépet, természetit, humánust, szorongatót, undorítót, kétségbeejtőt, részvét- telit — formát bontva és új formát teremtve —, korát megelőzve páratlanul kifejezte, úgy, hogy csak a fasizmus és a második világégés után fedeztük fel, értettük meg igazán, s helyeztük el kora legnagyobbjai: Georg Heym, Kafka, Rilke, Ady, Benn, Broch, Musil mellé. K. N. I. Nemzedékek „ön nagyon jól tudja, hogy nem igaz. amit én önről állítottam — mégis feljelentett. Hát eljárás ez? Hát emberség ez?" Karinthy Frigyes novellájának kifejező sorai ezek, amit a sértő mond az általa igazságtalan helyzetbe sorolt szereplőnek. Az elmúlt héten két részben elhangzó műsort — hétfő. szerda < — . Csapeli György vezette. -Szakértők közreműködésével — szociológus. pszichiáter, kriminológus — beszélgettek a novella kulcsmondatáról. . telefonon érkező reagálásokra adtak szakszerű magyarázatot. A hallgatók tapasztalataira. véleményére, hozzászólására építő műsor elérte célját, mert a bevezető után egyre többen idézték fel történeteiket. Ki-tci egyéni meglátását. átélt helyzeteit mondta el a sértők és a sértettek. az erősek és gyengék, a bántottak és bántok viszonyáról. állásfoglalásait is hangsúlyozva. A téma aktualitására, nehezen körülhatárolható voltára jellemző. hogy nepicsak az utca embere, de sokszor a szakmabeliek véleménye sem egyezett a különböző események megítélésében. Naponta keveredünk olyan szituációkba. amikor helyzetünket sértőnek érezhetjük. s ekkor a kategorikus, olykor túlzottnak mondható kijelentésektől sem tartózkodunk. Pedig sokkal összetettebb. mégis kivédhető a mozzanat, amelyen felháborodtunk. vagy éppen mi voltunk okozói. Szó esett a gátlástalan. rágalmazó emberekről. a névtelenségbe bur- kolódzók jelentgetéseiröl. a különböző bűnök fedezése miatt bántó, mások válla- in keresztül előnyöket szerző agresszorokról. A kiszolgáltatott. a balek. ne csak mástól várja igazságának felderítését — jogi helyzetek —. hanem készüljön fel saját védelmére, segítsen magán. Sok esetben a támadó és áldozat csatájára nem az elefánt—egér párharc a legjellemzőbb. Az emberi kapcsolatok ingoványos talaján figyelembe kell vennünk a hangsúlykülönbségeket. milyen minőségben vagyunk egy-egy helyzetben Az üzletben vásároló idősebb hölgy menthetetlenül védtelennek érezte magát Megszégyenítették. Kifent kardokkal szemben fényes sztaniolpapírból készült fegyverrel nem tarthatta be a játékszabályokat._ Próbáljuk meg inkább kard nélkül. Lövei Gyula Technika és oktatás Az oktatásban is egyre nagyobb szerepet töltenek be a korszerű eszközök. Hogy a diákok lépést tudjanak tartani korunk műszaki fejlődésével, szükséges, hogy már az általános iskolában megismerkedjenek a legkorszerűbb módszerekkel. A video- és számítástechnika egyre inkább hétköznapivá kell. hogy váljon az iskoláinkban. A Heves Megyei Tanács Pedagógiai Intézetének szak- tanácsadói figyelemmel kísérik az iskolák taneszköz- ellátottságát. Megállapították, hogy az alapvető dolgokkal — mint a tévé, diavetítő, lemezjátszó, írásvetítő stb. — rendelkeznek az intézmények. Hiány abból mutatkozik, amelynek beszerzése nehéz, illetve ára magas. Gondot jelent az elhasználódott berendezések pótlása, illetve az alkatrészellátás nehézségei is hátráltatják a folyamatos munkát. Szertári helyiségek szükségesek mindenhol, hogy az értékek .ne menjenek tönkre időnek előtte. Hozzá kell még tenni: elsősorban a városi iskolák fejlődtek ilyen téren egyelőre jelentősen. A video- és számítástechnika alkalmazása, a szaktanárok tanfolyami képzése itt folyamatosabb: vigyázni kell, hogy ne fokozódjon a községek lemaradása. örvendetes. hogy több tantestület saját ötleteit megvalósítva. házi kivitelezésű eszközökkel járul hozzá az oktatás színvonalának emeléséhez. Nagy szükség van az alkotó, kísérletező pedagógusok munkájára, a meglevő adottságok rugalmas, ésszerű kihasználására is. Készül a Korán a Helikonnál Napjaink külpolitikai jelentései között gyakorta szerepelnek az iszlám világból érkező hirek. Minden bizonnyal ez is motiválja a növekvő érdeklődést a keleti népek kultúrája, vallása, történeti fejlődése iránt. Ennek kíván eleget tenni ebben az évben a Helikon Könyvkiadó. a Korán magyar nyelvű kiadásával MATUZ GÁBOR: CSÍ»lád Negyedszerre is telitöltöt- te a kis műanyag locsolókannát, és pontosan próbálva beosztani a vizet, mindegyik virág tövéhez löttyin- tett még valamennyit. Utána a kannát halkan bevitte a kamrába, visszafelé szobájában könyvet emelt le a polcról, kiment az erkélyre, lehunyta szemét. és arcát jólesően a kora tavaszi, erejüket próbálgató napsugarak elé tartotta. A sokáig szobafogságra kényszerült bőr hamar kipirult, ekkor a nő csendesen a szalmafonatú karosszékbe ereszkedett, lábait keresztbe rakta egymáson. pörgetni kezdte a könyv lapjait, szemét nem nyitotta ki. félt a hunyorgástól. „Ügy látszik, elaludtam", — pislogott bele, hirtelen jövő ásítását elnyomva a gyorsan sötétülő szürkületbe. A vékony függönnyel védett kiságyból apró horkan- tás hallatszott, majd egy rövid sóhajtást követően új. felelősségét nem teljesen tisztázottan érzékelő hang érkezett: — Mama. A nő meglepetten pillantott fel. gondolkodni kezdett, mit is hallott az előbb tulajdonképpen. Rövid töprengés után. a megriasztott agy rendeződésekor rájött, a mama szót rögzítette emlékezete. Nem öntudatlanul kiejtett két szótagot: ma-ma. nem. tisztán, érthetően, igaz kissé félénken: Mama. Elmosolyodott, ujjaival végigsimított a .könyv kemény kötésén. ha nincs egyedül, nevét. Ha nincs egyedül a nagy pillanatban — első értelmes szó! —. mondjuk, ketten tanúi a sorsformáló ese. ménynek. nevet. A másik is nevetne. Nem hangosan, nem egészen felszabadultan, hiszen a felnőttek nevetése nagy örömben harsány, nyolc hónapos fülnek pedig lehet, hogy fájdalmas erősségű — Mama'. Mintha szólította volna ót. az anyját. valamit akar. talán éhes. fel kellene állni... valahol azt olvasta, nyolc hónapos csecsemők nem szoktak beszélni, néha szavakba rendeződő ga- gyogásuk tartalma nem az, amit először veszünk ki belőlük ... mégis, most másodjára a szó keményebben hangzott. . . azt hiszem, keményebben hangzott”. Nahát, ilyen váratlanul, hogy fog örülni a férje! Megszólalt első gyermekük, megkezde kilábalását a felnőttek számára érthetetlen világból, közelíthetnek egymáshoz. Ezután már nem érzik buta szükségét a gügyögésnek. selypítős beszédnek, ha kell hozzá szólni, hiszen már figyel, próbálja megjegyezni a szavakat, nemsokára két lábra kényszeríti kicsiny testét, megteszi az első önálló lépéseket, mindenbe belekapaszkodva. ami nem elég stabil, a földre rántva tör előre, növekszik. — Mama! Nézd. nézd, ez a parancsoló hangsúly, mint aki tisztában van vele. minden körülötte forog mindenki azon fáradozik, maradéktalanul a kedvére tegyen! Váratlanul eszébe jutott József Attila Mama című költeménye, gyerekkora számára legkedvesebb verse: „Már egy hete csak ...”. anyák napján mindig ő szavalta. — Mama! — A nő vágyakozva felállt. | félrehúzta a finom anyag- | ból készült függönyt, és le- f hajolt: — Tessék! — súgta gven- 5 géden. — A kisfiú válaszként is felfogható szavaiba enyhe szemrehányás vegyült, a ma- gárahagyatottság érzésének megpenditése: — Mama! Mi a ... esi- nálsz?! Fáklyavivők Hirdetjük, valljuk, hinnünk kell abban, hogy jövőnk szebb, gazdagabb, re- ményteljesebb lesz. mint jelenünk. Ezért nem elég csak jobban, hatékonyabban munkálkodni, hanem szakítanunk kell káros konzervativizmusunkkal. Nem zárkózhatunk kétségkívül nehezen. átlagon felüli szorgalommal megszerzett tudásunk sáncai mögé. hiszen az ismeret halmaz érteltni kalodává válik, ha lemondunk a szellemi nyitottságról. ha vélt fölényünk bástyáiról nyílzáport zúdítunk vagy nehézágyúkat dörge- tünk a ritka képességű, az új ötletekben bővelkedő, a nagyszerű leleményekkel bátran kirukkoló fáklyavivökre. akik önzetlenül kínálják nekünk valamennyiünknek kamatozó kincseiket. Közéjük tartozik Rákosné Acs Klára pszichografológus. akinek majd két esztendeje jelent meg Vallanak a betűk című könyve, amely mozgósította ellene a maradiak meglehetősen népes táborát. Rögvest kerestem telefonon. s azóta változatlanul csodálom sziklaszilárd meggyőződését. mindmáig töretlen küzdőképességét. tiszta emberségtől áthatott, segítőkész alapállását. Tudománya nemcsak az önismeret, a személyiség jó szándékú fel- térképezésének.. hanem az orozva közelítő betegségek előrejelzéseinek is egyértelmű szolgálója. Kevés embert szerettem meg úgy. mint öt. ám a közelség ellenére is lenyűgöz — néhány esetben használom csak az effajta minősítést — zsenialitása. Legutóbb az elmúlt héten. csütörtök délután hallottam ismét a nyilvánosság százezreket mozgósító fóru_ mán. a Révkalauz című programban. Ezúttal fiataloknak szólt hivatásáról, nem mindennapi küldetéséről. Elismeréssel adózhattunk világos, szabatos. ízes. magyaros gondolatközlésének — de kevesen dicsekedhetnek ilyen erényekkel! —, a bonyolult problémák mindenki számára érthető megközelítésének Azt is igazolta, hogy efféle diploma nélkül is vérbeli pedagógus, aki minden korosztályt más módon nyer meg. Most elsősorban a. diákok fogékony lényét bűvölte el. bízva abban, hogy ók a holnapok sikereinek letéteményesei. s azé az igazi halhatatlanság, aki ifjú szivekben él tovább. Sztorikat idézett, érvelt, magyarázott. Másoktól eltérően nem egyéni érdemeit hangsúlyozta. hanem az általa képviselt ügyet népszerűsítette. megnyerő okossággal, ügyességgel gazdálkodva a rendelkezésére álló percekkel. Úgy. ahogy azt a megszál. lőtt fáklyavivők csinálták, teszik. Nem önérdektől sarkallva, hanem miattunk. értünk jelezve a messzi évek felé ívelő utal... Pécsi István Heti könyvajánlat AKADÉMIAI KIADÓ Ligeti Lajos: A • magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. CORVINA KIADÓ Hegyi Klára—Zimányi Vera: Az oszmán birodalom Európában. Szemadán György: Janko- vics Marcell (Corvina műterem.) EURÓPA KÖNYVKIADÓ Avi-Shaul. Mordechay: A türelmetlenség dalai. Versek. Boszorkányszombat. Brazil elbeszélők. Képes krónika. Tanidzaki Dzsunicsiró Aki a keserűfüvet szereti Regény GONDOLAT KÖNYVKIADÓ Engelmann, Bérűt: Poroszország. A lehetőségek hazája. Mauriac, Claude: A mozdulatlan idő. Válogatás. Pszichiátria és emberkép
