Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-14 / 38. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1987. február 14., szombat Február ebben az évben a 30. alkalommal a mezőgazdasági könyvek és szakfolyóiratok hónapja. Az elsőn 1957-ben, a könyvhónap rendezését szorgalmazó néhai Erdei Ferenc hangoztatta: „Könyvből nem lehet megtanulni gazdálkodni, de könyv nélkül nem lehet jól gazdálkodni...” A mostani könyvhónap jó lehetőséget kínál a visszapillantásra, a visszatekintésre is. Mai összeállításunkban Heves megye agrártörténetének egy nehéz időszakát, a Gyöngyös környéki filoxéravészt idézzük fel, rámutatva azokra az erőfeszítésekre, amelyeket ma is méltán számon tart az utókor. NEM FELEDKEZHET MEG RÓLA AZ UTÓKOR Filoxéravész a gyöngyös-visontai korvidéken Az 1867 utáni szabadversenyes tőkés gazdasági fejlődés a mátraalji városban, Gyöngyösön is erőteljesen haladt előre. Másfél évtized alatt kereskedelmi és gazdasági központtá vált, és a művelődésügyben, valamint az általános urbanizálódásban is jelentősét lépett. Noha nagy ipartelepek sem itt, sem a környéken nem keletkeztek, a kisiparban, néhány gyárban és malomban nőtt a munkások létszáma. Ennek ellenére a város mezőgazdasági arculata kevésbé változott, megőrizte szőlőtermelő jellegét. Fejlődését mutatja, hogy Egerben, a megyeszékhelyen az első pénzintézet 1846-ban létesült, Gyöngyösön csak 1866-ban, de amíg 1880-ban Egerben 3, Gyöngyösön már 4 működött.-ít ■it m ...k ... * Fcff/frás. mfífítai széffé- *s toräftfegl Hszvfcny t&ísj ,'so. fírtaira réfnkititeit : • Sí, ■ kt-.'s Kereskedelmi és úazdíisagl Bs«k Részvény Társaság »«Sc, fioflda» tíAUM tiyut:* ■ ; Felhívás részvénytársaság alapítására A Gyöngyösi és Gyöngyösvidéki Szőlészeti Egyesület Hivatalos Közlönye A z agrárérdekeket, bir- takosérdekeket kép- viselő Heves Megyei Gazdasági Egyesület (HMGE) székhelye Gyöngyösön volt. A Gyöngyösi Kereskedelmi Csarnok 1875-ben már 29 helyi nagykereskedőt tömörített. fejlődő kisváros képét mutatta, amelynek egén hirtelen a „pusztulás sötét felhői jelentek meg” — amint azrt a HMGE 1884-ben tartott egyik tanácskozásának jegyzőkönyve is megjegyezte. Küszöbön a baj Az említett pusztulásit rovar, a filoxéra szőlőgyökér- tetű idézte elő. Eredeti helyéről. Észak-Amerikából az 1860-as években hurcolták be Franciaországba, ahonnan tovább terjedt. Magyar- országom 1875-ben jelent meg Weifert Ignác birtokos pan csóvái ültetvényén. A hazai szőlőkultúra másfél évtized alatt szinte teljesen megsemmisült. A filoxéra megjelenéséig Magyarország bortermelése a negyedik helyet foglalta el Európában. A vész ausztriai megjelenéséről először a város polgármestere. Csömör Kálmán írt a Gyöngyös nevű újság 1874. december 26-i számában. A szőlősgazdák, miközben borzadva hallják a filoxéra terjedésének és pusztításának hírét, alig tesznek ellene valamit. Nem úgy Csömör polgármester. A vész elleni teendőikről Herman Ottóval levelez, és ismeret- terjesztő előadásokat tart. A Zagyva és a Tama közötti -Mátraalja négy borvidéke közül (Magyarországon akkor 23 borvidék volt) először éppen a gyögyös—vi- sontai területen bukkant fel a filoxéra 1883. szeptember 28-án gr. Westphalen Rhaban, visontai szőlőjébeaa. Alig telik el fél év, és Czauen Rihárd filoxérabiz- tos már a Gyöngyös—Gyön- gyössolymos—Gyöngyöstar- ján határán elterülő plágai dűlőkiben is megtalálja a fertőzést. „Csüggedés helyett munka” Csömör Kálmán mindent elkövet a pusztulásból való mielőbbi kilábalásra. Az általa szervezett Gyöngyösi Phylloxera Bizottság tagjaival a letarolt szőlőföldeket járja, és munkára biztatja a csüggedőket. 1884. október 30-án. a városházán ismerteti elképzeléseit: Miivel a fiiloxéra menthetetlenül elpusztítja a szőlőt, rekonstrukció útján kell újrateremteni Gyöngyös és környéke szőlőkultúráját. Ehhez a zöldoltvány termelését ajánlja. Megfogalmazza Gyöngyösön szállóigévé vált mondását: „Csüggedés helyett munka!”. Kell is a biztató szó. A vész gyorsan terjed. Amíg 1884 nyaráig 142 katasztrális holdon. 1885 nyaráig 600 holdon pusztította el a szőlőt a város határában. A szénkéneg- gel való védekezés nagyon költséges, és alig ér valamit. 1885 őszétől már nem rendezik meg a szüreti mulatságokat. Helyettük szerte a határban égnek az „engesztelő” tüzek, a venyigéből és szalmából készített, embermagasságú „bálványok” — eredménytelenül. Az év végéig Nékám Ede városi rendőrkapitány jelentése szerint. Gyöngyös 1388 hold szőlőterületéből 1300-at semmisített meg a filoxéra. A mátraalji és a Heves megyei többi borvidéken addigra már hasonló volt a pusztítás mértéke Kivétel volt a gyöngyöspatai borvidékhez tartozó Gyöngyöstarján és Fajzat határa. Ennek oka, hogy az ottani birtokosok csak hely beli szőlőmumkásokat alkalmaztak, így a környékről nem hurcolhatták be a fi- loxérát. A pusztulás arrafelé 1888—1889-ben következett be. A szénkéneges védekezéssel a nagy szőlőgazdaságokban is felhagytak, ezért Heves megyében gyorsabb lefolyású volt a pusztulás, mint az ország más területein. 1886-iban a megye 15 551 hold szőlőterületéből már 14 905 holdat fertőzött meg a filoxéra. 1888-ra gyakorlatilag megszűnt a szőlőművelés. „Ott, ahol.. vígan dalolt a szüretelő nép. ott. ahol poharak csengése és elmés köszöntők között csapongóit a kedély, ezer és ezer akó számra hevert a drága nektár, .. . üresek voltak a pincék” — írta a gyöngyösi bortermelést jelképező évszázados farkas- mályi pincékről az egyik szemtanú. Gyöngyös határán túl a többi bortermelő hely, Nána, Sár, Domoszló, Visonta, Oroszi, Püspöki, majd Réde, Tarján, Pata és Apc szőlői is elpusztultak. Következményeként megszűnt a szőlőművelő paraszti rétegek állandó munka- alkalma. Fogadóirodává alakult Létbizonytalanságuk mindennapossá vált. hiszen Gyöngyösnek és környékének ipari fejlődése nem volt olyan nagy, hogy a felesleges munkaerőt leköthette volna. Sokan vándoalbotot ragadtak — voltak, akik koldusbotot —, és családostól távoztak Gyöngyösről, vagy az ország más vidékére, vagy kivándoroltak külföldre. Eger gondjai a jelentősebb iparosodás folytán hamarabb megoldódtak. Csömör Kálmán polgár- mesteri szobája fogadóirodává alakult. A szegény napszámosok munkaalkalomért, a kapások városi kölcsönért kilincselnek nála, hogy legalább direkttermőik telepítéséhez kezdhessenek. A kiis- parasztok városi hitelt kérnek, a középparasztok kezességet az oltványtermelés indításához szükséges kölcsönhöz. Csömör nem tartja A rendőrkapitány (eljegyzése Gyöngyös polgármesterének azonos értékűnek a direkt- termőket az oltványszőlőkkel, ennek ellenére a Föld- mívelésügyi Minisztériummal szemben is hangsúlyozza, a gyöngyösi (és környéki) kapás csak otellót és más direkttermőt telepíthet, mivel legfeljebb erre futja a pénze. Abban az időben a szőlőrekonstrukcióval kapcsolatban ez lehetett az egyetlen helyes, de átmeneti álláspont. Bírálták is érte a birtokosok. A kapásokkal csakhamar nehéz dolga támad. Ugyanis az otelló alacsony telepítési költsége miatt az oltványszőlők telepítését már akkor sem vállalták, ha az induláshoz megfelelő pénzösszeget teremtettek. Így már a város paraszti közvéleménye is szembefordult Csömör elképzeléseivel, aki elsősorban az oltványkultúra fejlesztését szorgalmazta. Tizenöt éves, 1891-gyei kezdődő rekonstrukciós tervét a nagy- birtokosok és politikai ellenfelei „kacsatalpon forgó várnak" titulálták, és elvetették. Szerencsére, a következő polgármester. Balogh Gyula csaknem mindenben folytatta Csomornak Gyöngyös és környéke szőlészetére, annak talpraállítására vonatkozó elképzeléseit. Nemcsak átvette Csömör 15 éves Újratelepítési tervét, hanem a felújításnak gyorsabb ütemet szánva, azt 10 évre rövidítette. A talpraállás évei Elődje útját járva Balogh számos levéllel folyamodott a földművelési tárcához előbb az ingyen, majd a kedvezményes árú szőlő- vesszőkért, hogy minél többet oszthasson szét a kisemberek és kapásparasztok között. A városi tanács díjtalan részvételű szőlőoltási vagy zöldoltási összejöveteleket, 1895/1896 telétől tanfolyamokat szervezett. A környékről is jártak a tanfolyamokra az oltást tanulni. Gyöngyös, Pata, Tarján, Réde és Sár kapásaiból néhány év múlva kialakult az a réteg, amelynek a tagjai a nagygazdáknak, a közép- és nagybirtokosoknak, valamint az alakuló mezőgazda- sági részvénytársaságoknak „eredésre” oltottak, azaz a megfogant oltások száma után kapták viszonylag magas munkabérüket. Az oltó emberek létszáma Gyöngyösön 300 körül lehetett, az említett többi helyen 50—150. Elhívták őket még a szomszédos, sőt a dunántúli és az erdélyi vármegyékbe is. „Szőlőműves népünk megtanulta a szőlő fás- és zöldojtásának készítését, és erélyesebben fogott a szőlőtelepítéshez is” — olvasható a rekonstrukciós mun. kólátokról szóló ismertetőből. Balogh polgármester vadvesszőtelepet létesített, amely mind nagyobb meny- nyiségű vesszőt adott át a segélykérőknek. 1895 augusztusában Esztergom, Fejér és Pest—Pilis—Solt—Kis-Kun vármegye szőlőbirtokosai tanulmányúton ismerkedtek Gyöngyös szőlőtelepítési terveivel és addigi eredményeivel, amelyekről elismerően nyilatkoztak. A kortárs történetíró pedig eképpen mél. tányolta az oltási és telepítési eredményeket: „A szőlőfelújítás után alig tíz év múlva, a város lakossága újra jobb napokat látott. Az új telepítéssel meghonosul- tak a legnemesebb csemege- és bor-fajszőlők.” Az utókor egyaránt elismeréssel illeti az akkori városi tanácsot és az említett két polgármestert. Csömör Kálmán 1890-től, mint a HMGE megválasztott titkára küzdött tovább a mielőbbi talpraállításért. 1890. október 18—20-án szőlészeti és borászati kiállítást rendezett Gyöngyösön, amellyel a filoxéra elleni további védekezést és az új, immunis szőlőfajtákat népszerűsítette. 1892-ben lapot indított Egy év a szőlőben címmel, amelyet 1898-tól A Szőlőben címmel adott ki és még távoli megyékből is voltak előfizetői. Népszerűségét a gondosan megírt és szerkesztett szakcikkeinek köszönhette. Balogh Gyula kitűnő személyes kapcsolatait használta fel a város érdekében. Megnyerte a felújítási törekvéseihez a HMGE-t, valamint a Heves vármegyei alispánt, továbbá az egri szőlő- és borkerület újonnan létesített felügyelőségének 1890-ben kinevezett vezetőjét, Ferk Miklós miniszteri biztost. Közreműködött a Gyöngyösi és Gyöngyös Vidéki Szőlészeti Egyesület (Szőlészeti Egyesület) és az 1894-ben alakult Gyöngyösi Szőlészeti és Borászati Egylet (Borászati Egylet) létrehozásában. Az egyesület a szőlőterületek újratelepítését mozdította elő (oltás, vesz- szőszaporítás, -forgalmazás, új alanyok beszerzése), az egylet az új borok tisztaságát vigyázta. Új fajták — országos hírnév A közép- és nagygazdaságok talipraállását a kormány mezőgazdasági fejlesztési politikája is segítette. Ugyanis a megye 25 katasztrális holdon felüli közép- és nagybirtokos gazdaságából 450 szőlőbirtokos kapott kétmillió korona agrárkölcsönt az államtól az 1896: V. te. alapján szőlőterületeiknek felújítására. A helybeli bankéi ipari tőke jelentősen kivette a részét a létesülő mezőgazdasági részvénytársaságok alapításában. A legnagyobb fejlődést azok a részvénytársaságok mutatták fel, amelyek az elpusztult szőlő- területek egy részét felvásárolva legelőbb a telepítéshez láttak. Az első, az 1897-ben alapított Gyöngyös—Visontai Szőlő- és Bortermelő Részvény Társaság volt. Az 1910-es évek közepéig a részvénytársaságok többsége Gyöngyösön és Visontán létesült. A századfordulón olyan, főleg új szőlőfajták terjedtek el, amelyek megalapozták a gyöngyös—visontai borvidék országos hírnevét. A belőlük készített nedűk, a Gyöngyösi siller, a Visontai fehér, a Gyöngyösi riz- ling, a Sárhegyi fehér, a Visontai muskotály, a Gyöngyösi cabernet, a Visontai leányka és a Visontai furmint hamarosan keresetté váltak. A Visontai bikavérről ezt jegyezte meg a hajdani szakértő: „Az egri vörösbor bátran nevezhető a magyar vörösborok királyának, de versenyez veié a visontai is". A nagy gazdaságok ugyancsak ügyeltek az új telepítésű szőlők fajtisztaságára. Külön-külön szüretelték, és tárolták. Ettől az időtől használták a több száz hekitós üvegbélésű cementhordókat. A Gyöngyös—Visontai Bortermelők Szövetkezete Rt. elsőként alkalmazott elektromos gépeket gyöngyösi pincészetében a must előállításától a borfejtésig bezáróan. Sajnos, a nagy nekilendülésnek árnyoldalai is voltak. Terjedtek a direkt- termő szőlők, és errefelé is hamisították a borokat. Ellensúlyozásul — az FM 1897 évi tiltó rendelkezésére hivatkozva — Balogh polgár- mester javaslatára az említett Phylloxera Bizottság Borvédő Bizottsággá alakult, amely rendszeresen őrködött a borok tisztaságán. Csömör Kálmán cikkek sorában ítélte el a borhamisítást A Szőlőben nevű lapjának 1898. évi számaiban. A HMGE pedig 1898-tól évente kerületi borversenyt, 1901- től szőlő, és borkiállítást rendezett Gyöngyösön. Elismerés két minisztertől Gyöngyös és környéke szőlőtermelőinek század eleji bizakodását jellemezte az is, hogy 1904. október 4-én ismét megrendezték a szüreti felvonulást, ünnepélyt és bált a mátraalji kisvárosban. A szőlőtermelés mélypontja 1900-ban volt Magyarországon, de az 1901. évi eredmény már a kilábalást mutatta. A felújított és az újonnan művelés alá vett gyöngyösi szőlők területe 1905-ben 2210 holdra emelkedett, amely túllépte a filoxéravész előtti 1900 holdat. 1908-ban a HMGE alapításának 50. évfordulóján megyei kiállítást hirdetett Gyöngyösre, amelyet országos figyelem kísért. Noha többen voltak a növénytermelő és állattenyésztő kiállítók, a versenyen a gyöngyös—visontai borvidékről 20, Heves megyéből 31 gazda, vagy nagygazdaság nedűje szerepelt az ország 40 helyéről érkezett minta között. A szeptember 6—10-ig rendezett kiállításról Kossuth Ferenc kereskedelemügyi és Darányi Ignác föld- mívelésügyi miniszter is elismeréssel nyilatkozott. Annak ellenére, hogy 1910- re a mátraalji borvidék kiheverte a filoxéra pusztítását, és Gyöngyös termelőire is „szebb napok köszöntöttek", az 1946. április 19-i polgármesteri előterjesztés (a II. világháború utáni első szőlőfejlesztési tanácskozáson) ezekkél a sorokkal kezdte: „Az iszonyú emlékű filoxéravész még ma is bor- zadállyal tölti el Gyöngyös lakosságát.” Száz évvel a történtek után, azaz napjainkban már-már az emléke is feledésbe merül a nagy filoxéravésznek, és azok erőfeszítésének, akik Gyöngyös és környéke szőlőkultúráját ismét országos szintre emelték... Nem feledkezhet meg róluk az utókor. Dr. Misóczki Lajos / ■ v 1 f-■ frí f/rG r A',.' ,'l<■ 'fi úi ti £ //Y./>;• • íU . Ke*/ V f.i'Tó) -•?' a*.. /jfsFf'AsfptA» :✓ .•• :< 'V «.»-A & ó, n £s\M, .■/t.ftf'fj /fléjit ÁJ&C. * S'á 0 Wf/J fi ? e . /. ívzvví-W //■ <. / • fA y.sctui. ■.< VA ! : >' V %•<; i
