Népújság, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-14 / 38. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. február 14., szombat 7 Sárkányölő Vízi Sándor vizsgája Szinészoklevelet szereztek a Harlekin Bábszínház tagjai No, gyere kiskutyám! — mondja hűséges pulijának Vízi Sándor. — Megkeressük és piegöljük azt á fránya hétfejü sárkányt! Neki is indulnak a nagyvilágnak, és sok-sok kaland után győz az igazság, ahogy az a mesékben meg van írva. A paraván fölött tempósan, precízen folyik február 5- én az előadás. A nézőtér szinte teljesen üres, pedig az egri Harlekin Bábszínház társulata telt házakhoz szokott. A paraván mögött serénykedő színészek arcán mégis ott a bizonyítani akarás feszültsége. A játék ugyanis iá szokottnál nagyobb tétre megy: a néhány, mindenre figyelő szempár ugyanis a vizsgabizottság tagjaié. — Kétéves tanulásra tesz most pontot ez a bemutató — tájékoztat Demeter Zsuzsa művészeti vezető. — önálló színház csak profikkal dolgozhat, ezért volt szükség arra, hogy az egész társulat elvégezze a szín- művészeti főiskolának az Állami Bábszínházhoz kihelyezett tagozatát. A tanulással egy időben folyamatosan működtünk, ezért szinte már elfelejtettük, mi az a szabadidő. El is fáradt mostanára mindenki, de ez szerencsére nem látszik az osztályzatokon. Ezekből pedig akad bőven, hiszen csak most, a záróvizsgán tizenöt elmék ti és gyakorlati tárgyból krl- lett bizonyítani négy nap alatt. Volt nap, amelyikre hat vizsga jutott. És az egészet megkoronázza most ez a vizsgaelőadás, ami la;san véget ér ugyan, de a feszültség nem oldódik. Hiszen hátravan még az értékelés, addig nem lehet biztosat tudni. Bánd Anna osztályfőnök, az Állami Bábszínház rendezője mindenesetre nagyon bízik egri ..gyerekeiben": Balogh Ágnesben, Golev Máriában. Pál Ilonában. Stuth Zsuzsában, Tóth Erzsébetben, valamint Havas- sy Györgyben, Kiss Árpádban és Lénárt Andrásban. — Végig nagyon készségesek voltak. nem tudtam olyat kérni, amit ne teljesítettek volna — mondja büszkén. — Látszott. hogy valóban tanulni akarnak, és ezért meg is tettek mindent. Ügy érzem, rengeteget fejlődtek, és most olyan zá- r óelőadás született, ami a fővárosban is megállná a helyét! Egyébként a kapcsolatunk továbbra sem szakad meg. Vendégrendezcként én állítom színpadra a következő évad egyik bemutatóját Egerben . .. A rendezőnő prófétának bizonyul: dr. Szilágyi Dezső. az Állami Bábszínház igazgatója. a vizsgabizottság elnöke elismeréssel szól az egriek ' teljesítményéről, és a feszültség lassan átadja helyét a felszabadultság- nak. Pezsgősüveg durranása zárja le a kétéves erőfeszítést. amikor megtudjuk a végeredményt: az osztályát- lag 4,4! Érthető hát. hogy pillanatok alatt vidám, zsibongó méhkassá változik az Állami Bábszínház Kamaraszínházának előcsarnoka. Itt ‘ Sárkányölö Vízi Sándor veregeti barátságosan a hétfejü sárkány vállát. ott Hófehérke koccint a hét törpével, amott Aladdin beszélget békésen a palackból kiszabadult szellemmel. Hazafelé a buszon újra az eltelt két évre terelődik a szó. — Voltak olyan időszakok, amikor az is kevés lett volna, ha egy nap 36 órából áll — emlékezik a Golen— Havassy házaspár. — Bár nekünk könnyebb volt a helyzetünk. mert közösen készültünk, és nógattuk a másikat, ha kellett. A szerepeket például mindig munkába jövet-menet tanultuk, fél órát gyalogoltunk oda. fél órát vissza, és közben mondtuk a szövegünket Jól jött a másik segítsége a pantomim- vagy a távtanulásnál is. Tekintetbe vették-e a vizsgáztatók azt, hogy közben dolgozunk is? Jóindulatúnk, segítőkészek voltak mindig. de a szakmai követelményekből nem engedtek, és ebben igazuk volt. Tanulás közben jött rá az ember, hogy mennyi mindent nem tud még .. . — Végre itt egy igazán szabad hét vége. Mit tervezlek erre a két napra? — Három dolgot: aludni, aludni, aludni . . . Alighanem a legtöbb har- lekinesnél ez lesz most a program, gondolom, miközben a busz lassan befordul az úttörőház udvarára. Nem is árt, ha jól kipihenik magukat, hiszen hétfő újra munkanap, és továbbra is két ember helyett kell dolgozni mindenkinek. A színészek bábot varrnak. a bábkészítők a színpadon is játszanak. Egyelőre szükség van erre a többletmunkára, mert kevesen vannak ugyan, de az igényeikből nem akarnak engedni. Az előadásokat profi módon meg kell tartani — elvégre most már papír is van róla . . Konc/. János Egy kiadó baráti köre Sok szó esik manapság arról, hogy az olvasási kultúra háttérbe szorul más információs és művelődési, szórakozási módokkal szemben, s hogy könyvkiadásunk tevékenységét is — más gazdálkodó egységekhez hasonlóan — egyre inkább a mindenáron nyereségre való törekvés határozza meg. Ezért aztán bizonyos kiadványok megjelentetését nem annyira a könyv önnön értéke, vagy a művelődéspolitikai szándék, hanem az olvasói igény, pontosabban igénytelenség határozza meg. Bizonyára találkozunk ilyen jelenséggel is. Ellentmond azonban ennek, hogy az igazi könyvsikereket gyakran a ténylegesen reveláció számba menő, értékes kiadványok érik el. Hányszor előfordul, hogy egy-egy méltán nagy érdeklődést kiváltó könyvet pár nap múlva a megjelenést követően hiába keresünk már a könyvesboltokban! A Gondolat Könyvkiadó sajátos módon kíván gondoskodni arról, hogy kiadványai — a sikerkönyvek is — biztosan eljussanak a komoly érdeklődőkhöz. Baráti Köri alakított, amelynek tagjai len urges „előjogokkal” rendeli,i ,mi. Ez a szervezési fonna jó két évtizede működik, nem árt azonban szólni róla. hiszen azóta az olvasóknak új generációi nőttek fel Milyen előnyöket élveznek a Baráti Kör tagjai? Közvetlenül a kiadótól rendelhetnek könyvéket utánvétellel, vagy folyószámlára történő vásárlással (a postai szállítási dijat a kiadó vállalja). A Baráti Kör tagjai megkapják a kiadó féléves, illetve egész éves tervét, tehát a később megjelenő könyvekre előjegyzési lehetőség is van. így bizonyos szakterület vagy speciális téma iránt érdeklődők tudatosan válogathatják meg a szakterületükhöz, érdeklődési körükhöz kellő könyvet, s azt bizonvosan megkapják. Nem kell részletezni, hogy ez milyen előnyös — különösen a kistelepüléseken élők számára, akik differenciált olvasási, könyvvásáriási igényeiket helyben nem tudják kielégíteni. Milyen feltételekkel, kötelezettséggel jár a tagság? Lényegében semmilyennel, a kiadó kulturális szolgáltatásnak fogja fel eme tevékenységét. A jelentkezés egyszerű: a körbe belépni akaró olvasó jelezze szándékát a kiadónak (1368 Bp. pf. 225.) személyi adataival (név. lakcím, irányítószámmal), s megkapja a tájékoztató prospektusokat. A Gondolat Kiadó a kiadáspolitikát illetően is támaszkodni kíván olvasóira. Rendszeresen közvéleménykutató lapot küld a Baráti Kör tagjainak, akik kifejthetik véleményüket a kiadó elmúlt, évi munkájáról, bírálatokkal, utánnyomási és egyéb javaslatokkal élhetnek. A. J. Nyílnak az orchideák Télen is nagyüzem van a Szombathelyi Kertész Tsz-ben, ahol a nyolchektárnyi üvegfelület alatt több mint nyolcvanféle dísznövényt termelnek. Az üvegházakban most nyílnak az orchideák. Az egy hektáron termelt egzotikus növény több mint száz fajtája bontott virágot, amelyeket hazai és külföldi piacokon értékesítenek (MTI-fotó: Czika László — KS) Mindennapi nyelvünk Ha belegondolunk...?! Közleményünk címe mindennapi nyelvhasználatunknak egy sajátos jelenségére és gyakorlatára hívja fel olvasóink figyelmét. Egyre gyakrabban halljuk és olvassuk az olyan mondatfor- mákat, mondatfordulatokat, amelyekben szövegformálói kulcsszerepet vállalnak a belegondol, meggondol, rágondol, elképzel, elgondol igealákok. Hogy milyen bs- szédhelyzetekben és szöveg- összefüggésekben, arról a sajtó hasábjairól szemlézett példáink bizonykodnak. Újabban egyre gyakrabban hallhatjuk és olvashatjuk a mondatformálásnak ezt a divatos módját: „És gondoljon bele, a tehetséges hegedűsnek nem mindegy, milyen képességű a tanára" (Népszabadság, 1986. dec. 22.). — „Ilyen jó hangulatban rendszerint csupán egyetlen képes levelezőlapra futja. Ha belegondolunk, nem is kevés" (Magyar Nemzet, 1987. jan. 10.). — „De ha jól belegondolunk, az sem akármi, ha nyugodt lélekkel élhetünk" (Népújság. 1987. jan. 15.). — ,,Gondoljunk rá, hogy azok a fiatalok, akik szüleiktől lakást kaptak, kedvezőbb helyzetben kezdik meg pályájukat" (Népszabadság, 1987. jan. 15.). — „Gondolja el. ez a gyár két műszakos" (Nők Lapja, 1987. 3. sz.). — „Képzeljük csak el, hogy mennyivel gyorsabban jutnánk túl a céltalan megbeszéléseken" (Népújság, 1987. jan. 17.). Van-e elfogadható magyarázat ennek a mondatformálási módnak a gyakori használatára? Többféle magyarázat lehetséges. Először az. hogy az írásban történő szövegformálást közelíteni akarjuk az élőszóbeli fogalmazás elevenebb nyelvi fordulataihoz, illetőleg ahhoz a fogalmazásbeli gyakorta thöz, hogy szövegformálásunkban próbáljuk megteremteni a megfelelő szövegrészlet értelmi és érzelmi hatásának harmóniáját. A figyelemfelkeltésnek a gondolkozási készség ébrentartásának a szándékával szerephez juttatott mondatformák le is rövidülhetnek, s ilyenkor modorosán elszaporodik beszédünkben és írásainkban a gondolom, úgy vélem, szerintem; az a véleményünk.. gondoljuk csak meg stb. nyelvi formák. Ha a sportriporter gyakran kezdi így mondandóját: ha belegondolunk, ha fontolóra vesszük .. . , már nemcsak a figyelemfelkeltés szándékával teszi ezt, hanem a megbicsaklott gondolatfolyamat logikus folytatását akarja megtalálni, biztosítani. Az időnyerésnek formális nyelvi eszköztárába is sorolhatjuk egy közéleti vitafórumon elhangzott hozzászólás üres nyelvi fordulatokkal telített mondatát: „Gondoljuk és képzeljük el annak átgondolását, hogy mi lett volna, ha a társadalmi munkát alulterveztük volna (?). Teremtődik olyan beszéd - helyzet is, arhelyben a gondol, a belegondol, mit gondol, úgy gondolja nyelvi formák nem jól szolgálják a, nyelvi kapcsolatteremtés céljait. Mint ügyfél és bizonyos szolgáltatásokat igénybe vevő állampolgár jegyezhettem be füzetembe ezeket az elrettentő és mindenképpen kerülendő nyelvi alakulatokat: Csak nem gondolja komolyan, hogy magának van igaza? — Gondoljon bele. mi lenne velünk, ha mindenki a zárás előtt tíz perccel szeretne vásárolni; gondoljon arra is. nekünk is van családunk stb. A „gondolkodásra" való felhívás áradata nap mint nap eláraszt bennünket, s akadályává válik annak, hogy az egymás között folyamatos gondolat- cserét biztosítani kénesek legyünk. Annyiszor emlegetjük a gondol, belegondol igealakokat feleslegesen és célszerűtlen szerepvállalásban, hogy fogalmi és használati értékük csak veszít erejéből: üres, formális nyelvi alakulatokká válnak. Valóban gondoljuk meg. milyen beszédhelyzetekben bízzunk rájuk közlő. kifejező szerepet. Dr. Bakos József