Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-03 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 2. szám ÁRA: 1987. január 3„ szombat 2,20 FORINT Én és ők Egyik jeles színművészünk — a vele való beszélgetésem során — azt mondotta el, hogy ő azon kevesek közé tartozik, akik a fizetés átvételét igazoló lap aláírásakor csupán a saját nevüket, s a mellette lévő számjegyeket nézik, nem pedig a többiekét. Végtére is — folytatta — számára az a leglényegesebb, hogy ő mennyit keres, nem pedig az, hogy mások mennyit visznek haza. Ám ezzel a nézettel, szemlélettel majdhogynem egyedül van a színházi világban, mert az ottani társak, kollégák leggyakrabban azzal foglalatoskodnak, azzal törődnek, hogy a másiknak milyen vastag a borítékja. Teszik ezt még akkor is, ha az áítaluk bezsebelt összeg tulajdonképpen elegendő lenne a számukra. Mindez tehát vgj7 mi 'keveset . számít nekik, hiszen a felháborodott kérdés — Jó, jó, de miért eny- nyivel-annyival több az övé?! — minduntalan elhangzik. Igen, manapság egyre gyakrabban figyelhetjük meg, hogy az emberek zöme nem önmaga ügyeire koncentrál elsősorban, hanem a szűkebb környezetében élőkére. Ez a magatartásmód viszont elvezet a felelősség elhárításához, sőt, a vádaskodáshoz is. Mert egy-egy hibázást követően korántsem a beismerés, a baki elvállalása az elsődleges reakció, hanem a másokra mutogatás, mondván, ő is, meg ő is rosszul csinálja, ő is, meg ő is téved. A belső önvizsgálat, önértékelés szerepét tehát átveszi egyfajta — vitathatatlanul negatív hatású és következményű — másokat boncolgató, másokat „kiveséző” alapállás. Dőreség lenne persze azt megkívánni, hogy a mindennapos együttlétek során egyszerűen levegőnek tekintsük munkatársainkat, szomszédjainkat, ismerőseinket. Már csak azért is, mert az ilyen viselkedés teljesen ellentétes lenne az emberek jobbik — úgy is mondhatnánk: érzőbb — énjével. Kétségtelen tehát, hogy e káros szemlélet mihamarabbi elvetésével sokat nyerhetnénk. Felfedezhetnénk önmagunkat, sok olyan belső energiát tárhatnánk fel, amelyek meglétéről ez idáig fogalmunk sem volt. Jobban megismerhetnénk saját rejtett „titkainkat”, érzésvilágunkat, gondolkodásunkat, ráadásul — talán — megszabadulhatnánk a másokra való féltékenység kínzó, nyomasztó, sőt, megalázó érzésétől is. Gazdaságunk mai helyzetének megjobbítása folyamán alapvető kérdés lesz. hogy vajon az emberek miként képesek változtatni. megújulni. Ez — természetesen — egy sor más, új követelményt támaszt elibénk. Ezek között szerepel az is, amely azt kívánja: önmagunkban keressük meg a hibákat és értékeket. Mert az előbbieket megszüntetni, az utóbbiakat kamatoztatni kell. . Sárhegyi István Az első munkanapon így kezdődött 1987 Az év első munkanapján: nagyüzem az Egri Dohánygyár filtergyártó során (Fotó: Perl Márton) Üj esztendő — új elképzelések. Ez jellemezte 1987 első munkanapját a termelő üzemekben, a vállalatoknál, a szövetkezetekben. A ■ nehéz 1986 után megújulásra, kibontakozásra van szükség, mert nem mindegy, hogyan alakul az idei év, mennyire sikerül a nép- gazdasági tervnek megfelelően előrelépni. Ezért is fokozott érdeklődéssel néztünk körül néhány helyen, miként vették a rajtot. További fejlesztéssel A program szerint reggel 6 órakor kezdődött a délelőttös műszak az Egri Dohánygyárban. — Füstszűrös Sympho- niát és Helikont, a szivarok közül Csongort és Jávát gyártottunk —- mondta Várhegyi József műszaki-termelési igazgatóhelyettes — Jól zártuk 1986-ot. Túlteljesítettük elképzeléseinket és a tervezett fejlesztések is megvalósultak. A múlt esztendő első felében 75 millió forintért üzembe helyeztük a kocsány feldolgozót. Üj cigarettagyártó gépsorral is gyarapodtunk, amellyel percenként 4 ezer füstölnivalót készítünk. Átadtuk rendeltetésének Egerben a Berva-völgyben új raktárunkat is, ahol nyers dohányt és a cigarettagyártáshoz szükséges egyéb alapanyagokat tárolunk. — Mire készülnek 1987- ben? — Üj termékkel jelenünk meg az első negyedévben. A Debreceni és a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárral együttműködve bővítjük a Symphonia gyártmánycsaládot. Alacsony kátrány- és nikotintartalmú, korszerű terméket bocsátunk a fogyasztók rendelkezésére. Tovább folytatjuk a műszaki fejlesztést, korszerűsítjük a filtergyártást és a csomagolást. Az új csarnokban Leltárral nyílt az első munkanap délelőttje a Csepel Autó Egri Gyárában. Délután pedig már a nemrég átadott új csarnokban is hozzáláttak a termeléshez. Demeter Pál igazgató erről így vélekedett: — A Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat határidőre elkészítette gyárunkban a 4 ezer négyzet- méteres új csarnokot. Így a múlt év december 23-án megkezdtük az áttelepítést. A két ünnep között a tmk- sok eredményesen dolgoztak és biztosították a termelés indításához szükséges vizet, az elektromos energiát és a sűrített levegőt. Tulajdonképpen 300 millió forintos fejlesztési programról van szó világbanki hitellel, amely 1987- ben fejeződik be. A gépek többsége az esztendő második felében érkezik. Ezek forgácsoló és hőcserélők, amelyek komputeres vezérlésűek. A fejlesztéssel a sebességváltó részegységek gyártását növeljük 25 ezerre ebben az. évben, a tavalyi 18—19 ezerről. Jö vőre pedig, ha befejeződik a korszerűsítés, tovább növelhetjük a temelést. Ami 1986-ot illeti, december 23-ra maradéktalanul teljesítettük tervünket. Változatlan létszámmal 13 százalékkal több terméket gyártottunk. Figyelmet a szervezésre — Nálunk az új esztendő első munkanapja úgy kezdődött, mint máskor — említi Lehoczki László, a Vá- mosgyörki Egyesült Barátság Termelőszövetkezet elnöke. — Délelőtt eligazítást tartottunk és elhatároztuk, hogy január 5-ig valameny- nyi főágazatban résztvevők munkamegbeszélést tartanak az 1987-es elképzelésekről. Aztán egyeztetjük és kialakítjuk a végleges programot, amelyet február 20-án, a zárszámadáskor a tagság elé tárunk. — Milyen volt 1986 a szövetkezetben? — Gondjaink ellenére sem panaszkodhatunk, hiszen stabil gazdálkodást folytattunk. Az aszály persze nálunk sem múlt el nyomtalanul, de a munkaszervezésben is akadtak problémák. Nyereségünk várhatóan egymillióval több lesz, mint az előző esztendő végén volt. Fejlesztésre közel 40 milliót költöttünk, többet, mint amennyit terveztünk. 1987-ben újabb erőfeszítésekre lesz szükség az egész kollektíva részéről. A szabályozók előnyösen ösztönzik az állattenyésztés fejlesztését, a bérgazdálkodás viszont sokkal feszesebb, nehezebb lesz, mint tavaly volt. Ettől függetlenül megvan minden reményünk arra, hogy az új esztehdőben is meteremtsük a stabil gazdálkodás folyamatosságát. Az exportot fokozva Pénteken reggel fűtés- és energiaellátási gondok nélkül valamennyi üzemben megkezdődött az újévi termelés a Finomszerelvény- gyárban. Szabó István vezérigazgató-helyettest megbeszélés közepette találtuk. — Kollektívánk legnagyobb erénye volt 1986-ban — említette —, hogy határidőre valamennyi termékünket kiszállítottuk a külföldi megrendelőknek. Túlteljesítettük a tőkés, valamint a szocialista országokba irányult exportunkat. Jelentősen növekedett az árbevételünk és a nyereségünk is. Noha 1987-es tervünket majd csak januárban fogadja el a vállalati tanács, az előzetes elképzeléseink már megvannak, összhangban a népgazdasági tervvel, ebben az évben az átlagosnál nagyobb dinamikát jelöltünk meg a termelésben. Reméljük, hogy ez a tovább növekvő exportban is kifejezésre jut majd. Január 2-án egyébként a pé- tervásári új üzemünkben is megkezdődött a termelés. Értékelemzéssel Enyhe, szinte tavaszias időben láttak az újévi első műszakhoz a Mátraaljai Szénbányáknál. Goda Miklós vezérigazgató-helyettes reggel 6 órakor valamennyi üzembe telefonált, köszöntve a kollektívákat. — Az egercsehi bányászaink 1986rban vtöbb, mint 106 ezer tonna szenet adtak, túlteljesítve tervüket. Bükkábrányiján 430 ezer tonna lignitet bányásztunk ki, melynek döntő hányada a Tiszapalkonyai Hőerőmű ellátására került. A Gagarin Hőerőműnek pedig 5,6 millió tonna fűtőanyagot biztosítottunk. Nyolcvanhétben a Gagarin rekonstrukciójával párhuzamosan gyorsítjuk a visontai Thorez bányaüzem gépparkjának felújítását is. Az Állami Tervbizottság döntése alapján folytatjuk a bükkábrányi bánya fejlesztését, ahol 1990-ig már 2,5 millió tonna szenet termelünk. Fontos célkitűzésünk az anyag- és energiatakarékosság mellett, a termelési folyamatokban az értékelemzés bevezetése, amely a költségtakarékosságot segíti elő. Mentusz Károly | Diplomáciai fogadás Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken az Országházban fogadta a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. A diplomaták az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak. A fogadáson részt vettek Gáspár Sándor és Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) Eredményesen fejlődtek hazánk nemzetközi kapcsolatai Az elmúlt esztendőben tovább erősödtek hazánk nemzetközi kapcsolatai; gazdasági, társadalmi építőmunkánk eredményeire támaszkodva szélesedett a magyar külpolitika mozgástere, s fokozódott aktivitása. Kapcsolatépítésünk prioritásainak megfelelően erősödtek a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fenntartott baráti, szövetségesi kontaktusaink, új elemekkel gazdagodott együttműködésünk. Ugyanakkor a kölcsönös előnyök elve alapján, a béke megőrzésének jegyében fejlődött a más társadalmi berendezkedésű országokhoz fűződő viszonyunk. A kontaktusok építését jól szolgálták a magas szintű küldöttségek, párt- és állami vezetők kölcsönös látogatásai. Az 1986-os esztendő kiemelkedő eseménye volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresz. szusa: a világpolitikai jelentőségű eseményen februárban Kádár János vezetésével magyar pártdelegáció vett részt. A szovjet testvérpárt tanácskozásának tapasztalatait értékelve az MSZMP Központi Bizottsága méltatta az SZKP belpolitikai stratégiai irányvonalát, amely a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását tűzte ki célul, s támogatásáról biztosította a Szovjetuniónak a világhelyzet megjavítását, az emberiség békés, biztonságos jövőjének megteremtését szolgáló kezdeményezéseit. Az MSZMP főtitkárának márciusi munkalátogatása a Lengyel Népköztársaságban tovább erősítette a hagyományos magyar—lengyel barátságot és együttműködést, amely mindkét nép javát ás az egész szocialista közösség egységét, összeforrottságát szolgálja. A KGST-tagállamok társadalmi, gazdasági fejlődésének, műszaki-tudományos haladásának meggyorsítását, a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt pozícióinak megszilárdítását szolgálta a tagországok testvérpártjai vezetőinek novemberi munkatalálkozója, amelyen — a magyar küldöttség élén — részt vett Kádár János. A résztvevők egységesen támogatták a Szovjetuniónak a reykjaviki csúcstalálkozón előterjesztett javaslatait. A KGST-csúcs lehetőséget adott Kádár János és Mihail Gorbacsov találkozójára is. Mozgalmas évet zárt az Elnöki Tanács elnöke. Losonczi Pál vezetésével magyar küldöttség járt májusban Finnországban. A már hagyományossá vált magas szintű látogatások — hangsúlyozták a tárgyalópartnerek — lendületet adnak a két nép hagyományos baráti kapcsolatai sokoldalú fejlesztésének. A kontaktusok eredményes fejlődését hangsúlyozták az Elnöki Tanács elnökének áprilisi nigériai látogatásán is, ahol a gazdasági együttműködés újabb lehetőségeit tárták fel. A Szíriái Arab Köztársaságban szeptemberben tett látogatás alkalmával is a kát ország eredményesen fejlődő együttműködése állt a tárgyalások középpontjában. A magyar—szovjet kapcsolatok jelentős eseménye volt a kormány elnökének decemberi moszkvai munkalátogatása, amelyen a fő figyelmet a gazdasági együttműködés fejlesztésére fordították. Ezekhez a tennivalókhoz adott ösztönzést a KGST novemberben Bukarestben megtartott 42. ülésszaka is, amelyen delegáció élén részt vett Lázár György. Országaink népgazdasági terveinek összehangolása, illetve a hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kérdései álltak a középpontban a májusi magyar-csehszlovák kormányfői tárgyalásokon, illetve Lázár Györgynek és Willi Stophnak, az NDK Minisztertanácsa elnökének szeptemberi megbeszélésein. A belga kormányfő két évvel ezelőtti látogatását viszonozta szeptemberben Lázár György. A brüsszeli tárgyalásokon hangsúlyozták, hogy sok lehetőség kínálkozik a két ország kapcsolatainak. mindenekelőtt a gazdasági együttműködésnek fejlesztésére. Júniusban a pártjaink, népeink, országaink közötti kapcsolatok fejlesztésének kiemelkedő állomásaként hazánkban üdvözölhettük Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát. Kádár János és Mihail Gorbacsov tárgyalásai — miként az MSZMP Központi Bizottsága megállapította — ismételten megerősítették a közös elveken nyugvó, szilárd egységünket, tanúsították pártjaink nézetazonosságát a társadalmi fejlődés és a nemzetközi viszonyok megítélésében, s újabb lendületet adnak politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok dinamikus továbbfejlesztésének, elősegítve az együttműködés fejlettebb formáinak kialakítását. Ugyancsak júniusban fővárosunkban tartotta ülését a VarsóiSzerződés -Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé. Több, más testvérpárt vezetője is felkereste hazánkat. Októberben rövid munkalátogatást tett Budapesten Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, s a pártközi kapcsolatok elmélyítésének jelentős eseményeként hazánkban járt Alessandro Natta, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt, Gerardo Ig- lesias, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára és Lars Werner, a svéd Baloldali Párt — Kommunisták pártelnöke. Hazánk vendége volt októberben Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. Személyében első alkalommal látogatott Magyarországra NSZK-államfő az elmúlt 40 évben. Losonczi Pállal folytatott tárgyalásai során megvitatták, miként erősíthetők tovább a két ország problémamentesen fejlődő kontaktusai. Ugyancsak első ízben üdvözölhettük hazánkban a holland uralkodót. Beatrix királynő októberi látogatása elősegítette egymás jobb megismerését, a kölcsönös bizalom építését, a két ország és a két nép közötti kapcsolatok bővítését. A kontaktusok elmélyítésének jegyében több jelentős együttműködési megállapodás született Canaan Sodin- do Banana zimbabwei köz- társasági elnök, illetve Kenan Evren török államfő júniusi hivatalos magyarországi látogatása alkalmával. Lázár György meghívásának tett eleget szeptemberben Zbigniew Messner lengyel kormányfő. A megbeszélések homlokterében a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek kiaknázása állt. Nyílt és szívélyes légkörű eszmecserére nyílott lehetőség Lázár György és Mir Hoszein Muszavi iráni kormányfő októberi budapesti tágyalásain is. Hazánk — mutatott rá a magyar miniszterelnök — kész sokoldalúan közreműködni az önálló iráni nemzetgazdaság megteremtésében és fejlesztési terveinek megvalósításában.
