Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-09 / 7. szám
4* NÉPÚJSÁG, 1987. január 9., péntek Orvosok — nyugdíjban Az orvosok számára réteg bizottságokat hozott létre az Egészségügyi Szakszervezet. Az a (elismerés vezette, hogy az egészségügy dolgozói korántsem alkotnak egységes tömeget. Különböző csoportok más-más reményekkel és elvárásokkal, örömökkel és csalódásokkal élnek és dolgoznak. Lehet, hogy éppen családot alapítanak vagy lakásra várnak, esetleg már nyugdíj előtt állnak. Eltérő lehetőségük szerint továbbképzik magukat, művelődnek és szórakoznak. Összeköti őket — többé kevésbé — a munkahely, de vannak különböző céljaik és vágyaik, lehetnek elégedettek és lázadók. Közérzetük hat egymásra és közös munkájukat jól, rosszul befolyásolhatja. Hangulatuk pedig sok-sok embert érint: egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan. A bizottság 1986-ban a fiattal orvosok helyzetét vizsgálta felül, majd az eredményeket áttekintve készítettünk használhatónak vélt javaslatokat. Mindezeknek sajtóvisszhangja is volt, megyei és országos napilapban egyaránt. Idei programként a megyében élő nyugdíjas orvosok hely- zetét akarjuk felmérni. Tesszük ezt abból a tapasztalatból, hogy a mostani, mái- általában a felszabadulás után dolgozni kezdett idősebb generáció különösen nagy szellemi tapasztalatokat, értékeket hordoz, melynek elfecsérlése nagy veszteség volna. Vizsgálatunk legfontosabb kérdése: tevékenykedik-e nyugdíjas kollégánk, s ha nem, volna-e ilyen igénye és milyen típusú munkát vállalna szívesen. Mi szervezett intézményes módszerként a nyugdíjas orvosok részállásban való foglalkoztatását ajánlanánk. De talán helyes lenne felmérni a körzeti betegellátásban, az oktatásban, a továbbképzésiben, egészségügyi szervezésben, közigazgatásban, egészségnevelésben, szociálpolitikai területen a tényleges hiányokat, s az ebből származó zavarokat, például a hiányszakmák kérdését, az ötnapos munkahéttel, az évi szabadságolásokkal kapcsolatos problémákat. Ezek enyhítésére, megoldására részállások biztosítása látszik indokoltnak. Egy ilyen megyei tervben nemcsak az idősebbeknek jutna hely hanem sok aktív orvos átcsoportosítható lenne megfelelő munkára, ami jobb kihasználtságot, népgazdasági előnyt jelentene. Egy ilyen koncepciózus káder- fejlesztési és gazdálkodási tervben minden korosztály, minden érték helyet találna. Természetesen a felmérő vizsgálat a fentiek mellett kiterjed e réteg jelenlegi viszonyaira és erre vonatkozóan is gyűjt adatokat. Így érdeklődünk majd kollégánk nyugdíjának összege után, s lakásviszonyaira és egyéb személyes körülményeire is rákérdezünk majd. Az orvosoknál — úgy tűnik — a nyugdíjas korszak előkészítése különös gondosságot, tapintatot igényel. Az alább felsorolt érvek talán meggyőzőek ahhoz, hogy figyelembe vegyük őket: az orvosok túlnyomó többsége dolgozik 65 éves koráig, tehát mindaddig, míg erre lehetősége van, munkájuk hivatásszerű, ezért legtöbben mély érzelmi szálakkal kapcsolódnak munkakörükhöz, mindezzel együttjár a jelenlegi nagy szakmai fejlődési tendencia, mely megköveteli tőlük a nemzetközi tudomány eredményeinek állandó figyelemmel kísérését, ezért bennük lelki készenléti állapot fejlődött ki. Ha a nagy tömegű tudásanyaggal együtt ez haszontalanná válik, minden bizonnyal megrázéan veszélyes lehet a személyiségre. Dr. Szegő Imre Hát ilyen még nem volt! Az újságírók fogadhatták a repülőtéren a még házastársként Budapestre érkező — sőt ki tudja már. hogy egybekelésük hányadik évfordulóját legendás gazdag partival éppen hazánkban ünneplő — világhírű szi- nészpárt Elisabeth Taylort és Richard Burtont. Tudhattuk mikor köt ki a Duna partján a Queen-frákat hozzánk hozó szárnyashajó, hogy hánykor lép be elegáns szállodánk az Atryum Hyatt kapuján Demis Russos. Csak azt tartják titokban, hogy melyik légijárat repíti hozzánk legújabb kedvencünket, Lucelia Santost, azaz Isau- rát. Amit megtudhattunk, csupán annyi, hogy január 11-én teszi lábát hazánk földjére. Szóval valamikor, azon a vasárnapon érkezik. A közönség két nappal később láthatja a Budapest Sportcsarnokban meghirdetett két koncerten. Illetve, ha mi is úgy akarjuk, tán még másnap is, attól függ, milyen lesz az érdeklődés, hogy fogynak a jegyek. És ez a várakozás természetes: mert könnyen megszeretünk valakit, de ugyanolyan köny- nyen feledünk is. Ki tudja, mit hoz nálunk a január. Mindenesetre a televízió óévbúcsúztatóján bőven esett szó Isauráról. Született róla paródia is, ez pedig azt jelzi. hogy közel áll szívünkhöz. Mert ugye mi csak arról viccelődünk, akire figyelünk. De hát ki is Isaura? A rabszolgalány történetét már milliók ismerik, ezt jelzi az úgynevezett televíziós tetszé- si index. Várjuk a regényt, amelyet a brazil filmesek feldolgoztak; az Európa Kiadó a Rabszolgasors című regény gyors megjelentetését ígéri. Szerették volna Isau- rával együtt átadni a könyvet is a közönségnek, de sajnos a fordítás még nincs kész. Isaura tehát előbb jön! A brazil színésznő, akit Lengyelországban és Kínában is hatalmas tömeg ünnepelt. Merthogy ez utóbbi országban nemcsak a Rabszolgasors televíziós filmsorozat ismert. de itt jelent meg a színésznő első nagylemeze is. Hogy miért éppen Kínában? Ki tudja? Való igaz, Kína mesz- sze esik Brazíliától. Azt azonban megtudtuk, hogy ha a lemez megnyeri az itthoniak tetszését, Magyarországon is kiadják. Csakhát várjuk meg ezt a koncertet is, hogy meggyőződjünk arról, hogyan is dalol Isaura. Lucelia Santos harminc esztendeje született San Paulo egyik ipari negyedében. Gyermekként egyetlen pályáról álmodott, a színészetről. Vágya korán beteljesedett, 15 esztendősen már „hivatásos” színésznőkét lépett fel egy színházban. Mestere Eugénio Kuznet profesz- szor volt, aki a világhírű Sztanyiszlavszkij-módszer szerint tanított. Lucelia Santos igazi debütálása 1974- ben volt Rio de Janeiróban, ahol a Godspiel című musi- calban lépett fel. Gyorsan felfedezték a filmesek is, és 1980—81-ben öt játékfilmben is szerepelt nagy sikerrel, hiszen alakításáért elnyerte a brazil filmművészet két legjelentősebb díját. De az igazi népszerűséget a Rabszolgasors című televíziós sorozat hozta -meg számára hazájában és a nagyvilágban. A többepizódos tévéfilmet eddig több mint 30 ország televíziója vásárolta meg, közöttük az Egyesült Államok, Kína, Olaszország, Svájc, Portugália, Anglia, Franciaország, az NSZK, Lengyelország. Magyarország és egész Latin-Amerika. Hazájában gyakran lép fel popénekesnőként is. Sőt, sok időt áldoz politikai és társadalmi ügyeknek. Egyre több politikai megmozdulásban vesz részt, így például szószólója volt a politikai okokból számúzöttek és bebörtön- zöttek amnesztiájáért indított mozgalomnak, részt vett a Munkáspárt választási hadjáratában. Sokan kérdezték — amikor híre jött, hogy hazánkba látogat — elkíséri-e férje. Elterjedt, hogy a Leon- ciót alakító színész .az élettársa. Lucelia Santos valóban- férjnél van, John Neschling karmester hitvese. Kisfia négyéves, és többször kijelentette, hogy jobban szeretne a papa dobogójára lépni. Persze még sok minden Isaura és Leoncio a televíziós sorozatban változhat, hiszen Pedro Hen- rigue még csak óvodás. A négy nyelvet beszélő színésznő — menedzsere társaságában — az Ifjúsági Rendező Iroda és a Skála meghívására érkezik fővárosunkba. és egy hetet tölt Magyarországon. Ellátogat Zalaegerszegre és Kiskunhalasra is. Több városnéző sétát terveznek számára, így például elviszik belvárosi üzletnézésre, és kirándul Szentendrére is. Az előzetes tervek szerint a Skála áruházban dedikál, de egyelőre titokban tartják, hogy mikor. Aki személyesen nem találkozhat Isauraval. annak eláruljuk, hogy a Magyar Televízió mindenhová elkíséri, és a látogatásáról forgatott filmet a képernyőn bemutatják. A Budapest Sportcsarnokban sorra kerülő koncerten egyébként Isaura találkozik magyar hangjával, Detre Annamáriával, aki megígérte, hogy a koncertre „isaurás” lesz a frizurája, és elénekli a színpadon Zsoldos Béla— S. Nagy István Pesti Isaura című dalát. S. E. TÓDOR JÁNOS: Világot jelentő deszkák II/2. Tehát imádtuk Teréziát, gyűlöltük Carment, rettegtünk Gül Babától, Caligulával viszont egészen jól összejöttünk, a színházzal átelleni tiszti klub presszójában. Camus drámáját a „kegyetlen színház” törekvéseinek jegyében vitte színre a pályakezdő rendező, meggyőzve az őrült császárt megjelenítő színészt, hogy már hetekkel a bemutató előtt hasonuljon szerepéhez, s naponként élje meg Caligula személyiségének külső és belső extravaganciáit. A színész borostás volt és elhanyagolt, szeszektől áporo- dottan tévelygett az áprilisi napfényben. A folyamatos koncentráció nyomán meditációi néha oly annyira jól sikerültek, hogy díszletezői segédlettel kellett a színházba áttámogatni. Cipeltük naponta a zongorát, és a balhé érezhetően a levegőben lógott. A zongoracipelés ezen a „pályán” szó szerint volt értendő, hiszen a nagy színházból a kamarába minden reggel átkínlódtuk a kopott Bösen- dorfert, amiért is esetenként és per kopf százötven forint ütötte a markunkat. Nehéz így utólag körülírni a feszültség okát, mibenlétét, tény azonban, hogy olykor az emberek feje kuglóffá dagadt az indulattól, máskor meg úgy magukba roskadtak, mint kishivatal- nokok a fogorvosi váróban. A készülő vihar előszele volt már az is, amikor Herodes és Kozma összeakasztották a díszletezőkalapácsot, s kis híján emberha- lállal végződött a párviadal. Az egyébiránt birkatürelmű. vállig érő hajú óriás, Heródes homlokra irányzott ökölcsapásától Kozma, az ugyancsak szálfaterimetű, ki- ebrudalt katonatiszt néhány percre megadta magát, hogy azután fényes, csillogó, két- szarvú, guminyelú kalapácsával Heródes felé sújtson. Szerencsére az ütés elzúgott a behemót fiú feje mellett, így a loboncos Törzsfőnöknek (akit az akkoriban vetített amerikai film, a Száll a kakukk fészkére hallgatag indiánja után neveztünk így is) módja nyílt másodszor is lecsapni... A Carment csináltuk, amikor kitört a háború. Igyekeznünk kellett, mert a függöny leengedése nélkül, töksötétben építkeztünk, amikor Kecán Feri lábára rátettük a négymázsás „Sziklás hegységet”. Mi hívtuk így azt a famonstrumot, ami a spanyol hegyvidéket szimbolizálta. Ahhoz képest, hogy nyílt törés volt, a fiú angyali arccal viselte, egyetlen nyikkanás nélkül ájult el. Szó nélkül küldtük le a függönyt, a srácot Heródes ölben vitte át a közeli ambulanciára, mi pedig szinte egyszerre indultunk el az ügyelő pultja mellett menedéket kereső, verejtékező színpadmester felé. Többször követeltük tőle előzőleg, hogy ezt a váltást világosban lő- hessük be, azonban ez a szemüveges varangy — saját szakmai presztízsét féltve — mindannyiszor megtagadta kérésünket. Az ügyelő és a színpadi nép halálra váltan figyelték, amint Kozma köpenyénél fogva á magasba emeli a rúgkapáló színpadmestert. és rendíthetetlen elszántsággal a nézőtérrel szemközti díszlethez szorítja, nekünk pedig megparancsolja, hogy a köpeny nyakánál szögezzük föl. Azután ráüvöltött az ügyelőre, hogy húzássá fel a függönyt. Utolsó perceimet töltöttem a világot jelentő deszkákon. Emberi élmény Három kivjánság címmel sugárzott műsort n gyermekeknek a Magyar Televízió /szilveszter napján. Ennek jóvoltából szép számmal láthatták kedvenc pop- vagy beat- együttesüket. Akadt), aki imádott színészével találkozhatott, s az egyik fiúcskának az a kérése is meghallgatást nyert, hogy az Országgyűlés elnökének székéből kívánhasson boldog új évet pajtásainak. Szóval voltak ötletek. Nem egyet eredetinek is tartottam jómagam is. Egy kiváltság azonban mellbe vágott, mi több elszomorított. Nevezetesen: az egyik hatodikos kislány egy olyan filmből kért részleteket — címét is megnevezte —, amely tele van vérrel, gyilkossággal, agresszivitással. Amelyben puskák ropognak, gránátok robbannak. Mindez mélységesen elgondolkoztatott, pedig pedagógus ismerőseimtől nem egyszer hallottam már, a tanulók ilyen jellegű érdeklődéséről, megnyilvánulásairól, igy például arról is, hogy órákon olyan rajzokat készítettek, amelyek bombázó repülőgépeket, késeid gyilkosokat ábrázoltaik. Igazságtalan lennék, ha pusztán a gyermekeket Jedd- ném 'pieg mindezekért, mondván: ejnye, bejnye, hogy juthatott eszetekbe butaságokat .kérni a jó tündérkétól. Az ember — legyen az fiatal vagy öreg — az újságoki. ból, a rádióból, a tévéből arról szerezhet tudomást, hogy valahol szállodát gyújtottak föl, egy másik országban terroristák robbantgatnak, a harmadik helyen pedig tüntető diákok közé lőnek a rendfenntartók. Ebből is ikitü- nik, hogy a tömegkommunikációs eszközök révén életünk részei lettek ezek a tragédiák. A kommersz filmek készítői nem ritkán a legszadistább eseményekből veszik ötleteiket, ezeket sipékelik meg egy kis szerelemmel, nagy látványossággal, k a tömegeket csódítik be a ,mozikba, ültetik le a képernyők elé. S a néző sokszor talán még szimpatizál is a főszereplőver, aki önkényes igazságosztó jelmezben tündököl, s halomra lövi aki ellenére Itesz. Senki se higgye azt, hogy mindezzel azt akarom mondani, a Földön nincs agresszivitás, vagy ha van is, arról nem iszabad tudomást venni. Csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagy a szülők felelőssége, mert úgy kell irányítani a gyermekük fejlődését, hogy ne az agresszivitásból összegyúrt Iműalkotások jelentsék számukra a maradandó élményt. (homa) PESTI DALLAL KÖSZÖNTIK Jön Isaura! A színésznő, mint I popénekes
