Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-09 / 7. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. január 9., péntek MEZŐGAZDASÁG, ÉLELMISZERIPAR Jól vizsgáznak a vállalati tanácsok Az új irányítási formákra való áttérést már a kezdetek óta élénk vita kíséri. Sokan erőteljes fordulatot «várnak a nagy számban létrejött vállalati tanácsok működésétől a gazdálkodásban. Az eddigi gyakorlat tapasztalatai általában kedvezőek. Sok helyütt máris megalapozottabb döntések születtek, ami elsősorban a vállalati tanácsok működésének köszönhető. A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátban a tanács megvétózta, hogy az üzem csatlakozzék egy társuláshoz, mivel a tagságból származó előny nem látszott eléggé kézenfekvőnek. Van olyan gazdaság, ahol a vt arról hozott határozatot, hogy a szarvasmarha telep beruházási munkái inkább készüljenek el valamivel később, de ne késlekedjenek a járulékos beruházással, mivel e munkák elhúzódása súlyos anyagi következményekkel járt volna. Ki legyen az igazgató? A vállalati tanácsok — például a dalmandi és a komáromi gazdaságban — sokat tettek azért is, hogy a jövedelmek a korábbinál jobban tükrözzék a teljesítményeket. Egész sor helyen — többek közt Pápán és Környén — javasolták: kapjanak többet az állattartó telepeken dolgozók, akik több műszakban és hét véqeken is dolgoznak. A mezőhegyesi és bábolnai gazdaságban a tanács soronkívüli intézkedést javasolt a pályakezdők támogatására: a fiatal szakemberek letelepedését segítették a korábbinál erőteljesebben. Az. 1986-os esztendő fontos állomás volt az új vállalatvezetési formák történetében. A MÉM által felügyelt területen 1985-ben 209, 1986-ban pedig újabb tíz vállalat állt át a demokratikusabb önkormányzati vezetésre. Ez a folyamat december végén befejeződött. Eddig az igazgatók, vezérigazgatók több mint felét ellenszavazat nélkül megerősítették, 10-en csak a minimumot kapták. 6-an pedig nem szerezték meg a szavazatok kétharmadát. Nyugdíjazás, betegség, elhalálozás miatt 29 pályázatot írtak ki. Csupán négy esettben választottak meg külső pályázót. Egyes üzemekben a vt-k első döntései közé tartozott, hogy azonnal fölemelték az igazgatók bérét. Néhol több ezer forinttal is. A mező- gazdaságban nem ez volt a jellemző: általában 5—6 százalékos — a többi dolgozóval azonos — mértékben növelték az első számú vezetők bérét. Sokakat izgat az is, hogy vajon a legalkalmasabb emberek kerültek-e a vállalati tanácsokba? Olyanok, akikben megbíznak, s így képesek hatni a kollektívákra ? A felmérések arról tanúskodnak, hogy a különféle körzetekben, a gazdaságok egészében a legalkalmasabb, legfelkészültebb dolgozókat jelölték. Ezt igazolja az is, hogy a kiválasztottak alig kaptak ellenszavazatot. Rangos emberek A fizikai dolgozók közül szinte mindenütt azok kerültek a tanácsba, akik az elmük esztendőkben, évtizedekben rangot vívtak ki maguknak, akik szívesen adtak tanácsot, útbaigazítást másoknak, akiknek véleménye mindig is perdöntőnek számított. Egyes helyeken szabályozták a beválasztás feltételeit: eszerint csak az lehetett a vt tagja, aki legalább három éve dolgozik a gazdaságban, jól ismerik a szőkébb környezetben, büntetlen előéletű, s a munkája is kifogástalan. Természetesen az alapos következtetések levonásához, a v,t összetételének minősítéséhez több évre van szükség. Az viszont máris kiderült: a leggondosabb válogatás ellenére is előfordulhatnak személycserék. Az ötvenfős bá- bolna vt-ből például már ketten kiváltak különböző okok miatt. De sikerült helyükre — időben — megfelelő embert találni. Ipari üzemekben vetődött föl. de a mezőgazdaságban is egyre többen foglalkoznak a vt-tagok anyagi ösztönzésének kérdésével. Egyes vezetők szerint erre nincs szükség, hiszen a legjob- bakból állt össze a kollektíva, így a keresetek is tisztességesek. Mások ezzel szemben foglalnak állást, szerintük igenis szükség van a tagok díjazására, hiszen ezzel nőne az érdekeltségük és a felelősségük. A testületnek ugyanis joga van arra, hogy a mulasztó vezetőt felelősségre vonja, szükség esetén leváltsa. Csakhogy eközben á vt-tagok semmiféle védettséget nem élveznek, s anyagi elismerést sem kapnak. A vt-tagok jogvédelme sem egészen tisztázott még. Ezért érdemes volna általánossá tenni, hogy a vt előzetes engedélye nélkül ne lehessen egyetlen testületi tag ellen se fegyelmit indítani, őt áthelyezni. A vt tagjainak ugyanolyan védettséget szükséges biztosítani, mint a többi tisztségviselőnek. így zavartalanul, legjobb meggyőződésük szerint végezhetnék munkájukat. hozhatnának döntéseket. Tanulnak a vt-tagok A vt-tagok felkészítése, .továbbképzése nem mindenütt sikerült jól. Egyik-imá- sik — központilag rendezett tanfolyamon — többnyire csak általánosságok hangzottak el. Sokszor az volt a hallgatók érzése, maguk az előadók sem döntötték még el, melyik oldalon is állnak: hisznek, vagy kételkednek a vt jövőjében. Néhány helyen — például Kör.nyén — bevezették azt, hogy testületi ülés előtt néhány nappal összehívják a választott tagokat, s oldott légkörben megbeszélik a napirenden szereplő kérdéseket. Az ilyen felkészítésnek köszönhetően sokkal bátrabban mernek kérdezni, javasolni az emberek. A jó tapasztalatok ellenére jócskán van még kétely, megválaszolatlan kérdés az emberekben. Az elnökök egy része nyíltan vallja, hogy önmagát tanuló vezetőnek tartja. A lecke nem könnyű, hiszen a vt-k nehéz időszakban jöttek létre, a piaci helyzet sem a leg- rózsásabb. Manapság ezért tekintélyes még azoknak a száma, akik nem mernek egyértelműen állást foglalni a tekintetben, hogy a vt segíti-e a gazdasági fellendülést. vagy csupán technikai szerepe lesz? Valószínű, a gyakorlat némiképpen átformál majd az eredeti célkitűzésekből néhányat. Egy biztos: most mindenütt a vt-k életképességének növelésére. hatékonyságának fokozására kell törekedni. Mert a lehetőség csak úgy ér valamit, ha élnek is vele. Cs. J. NEB-DOSSZIÉ: "Alines üj a nap alatt? 3* A Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság öl hónapot átfogó vizsgálatot végzett nemrég a közérdekű bejelentések és panaszok intézéséről. Ha a tapasztalatokat summásan fogalmaznánk meg. ez így hangozhatna: nincs új a nap alatt, vannak viszont örökzöld témák, a negatív jelenségek bizonyos területeken megcsontosodtak. Ami nem egészen új: változatlanul a megyei NEB-hez érkezik a közérdekű bejelentések és panaszok jelentős része: 68,3 százaléka. A városi NEB-ekhez érkezettek száma csaknem azonos maradt. A bejelentések és panaszok a korábbi időszakhoz képest csaknem öt százalékkal emelkedtek és főleg magánszemélyektől érkeztek. A számottevő gazdálkodó- és társadalmi szervezetek, vagy a kollektívák által tett bejelentések, panaszok száma mindössze három százalék. Ez bizony a jéghegy csúcsának is csak egy kis hányada. A bejelentéseknek 27,3 százaléka viszont alaptalan volt. Ami az örökzöldet illeti; a panaszok jelentős része a kereskedelmi, az ipari, a mezőgazdasági, az államigazgatási ágazatokat érintette. Kisebb számban előfordultak az építőipart, a szociális, a kulturális, az egészséget érintő bejelentések is. Mire irányították a figyelmet a lakosságtól érkező jelzések? Többek között: az állami, állampolgári fegyelem lazulására, az életkörülményekben bekövetkezett negatív változásokra. Szóvá tették a kereskedelmi ellátás javításának szükségességét, sürgették az áruválaszték szélesítését — főleg az olcsóbb cikkek tekintetében. Kifogásolták a fogyasztói érdekvédelem nem kellő érvényesülését, a kultúrált kereskedelmi tevékenység hiányát. Több panasz érkezett a mezőgazdasági termékek szerződéses felvásárlási tevékenységére, amely a termelői kedv csökkenéséhez vezethet. A bejelentések és panaszok tapasztalatai azt mutatják, hogy továbbra is jelentősek a vevőt károsító jelenségek, a többletszámlázás, a súlycsökkentés. Vélemények szerint az ellenőrzéseket nem követik a visszatartó erővel bíró felelősségre vonások, bírságolások. A társadalmi tulajdon védelmének elmulasztása, a jogtalan anyagi előnyök szerzése, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett visszaélésekre vonatkozó bejelentések, csaknem valamennyi ágazatot érintve továbbra is nagy gyakorisággal fordulnak elő. Többségük a szövetkezeti, az ipari, a mezőgazdasági, a kereskedelmi, az építőipari szektort érinti, de előfordul az állami és tanácsi vállalatoknál is. A népi ellenőrök szerint a kedvezőtlen jelenségek kialakulásának és terjedésének okai: az állami, az állampolgári fegyelem lazulása, a szocialista demokrácia érvényesülésének hiánya, a felügyeleti és belső ellenőrzés következetlen végrehajtása. a munkafegyelem lazasága, a munkaköri kötelezettségek vétkes megszegése. Tehát az emberi tevékenységben gyökereznek a hibák, mint ahogy ezt igazolják — amit a bejelentők jogosan kifogásoltak — a pénzügyi, a számviteli, a bizonylati fegyelem, a működési és ügyviteli fegyelmezetlenségek, hiányosságok is. Több bejelentésben elmarasztalták az egyes tanácsi szakigazgatási szervezetek eljárását, például földügyben, az építkezési engedélyek kiadásában. A korábbiakhoz képest gyakoribbakká váltak az építéshatósági eljárásokat kifogásolható lakossági panaszok: a telekszomszédi viták, főleg a zártsorú építkezéseknél. A népi ellenőrzés megfogalmazása szerint; a tanácsok gyakran nincsenek tekintettel a bontási és építési engedélyek kiadásánál a szomszédos telekre kiterjedő hatására. így gyakran előfordul, hogy a „régi” tulajdonos károsodik, aki „köteles" eltűrni a mellette lévő új építkezést. Sokszor a munka elnagyoltsága, az ügyintézés hiányossága, a törvényes rendelkezések helytelen, egyoldalú értelmezése a telekszomszédok közt kutya-macska „barátságot” szül, és nemcsak fülemüle pereket. Növekedtek az ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos bejelentések, panaszok is. Ezek — amelyek többségükben a szövetkezetben és a magánkisipar területén történteket kifogásolják — szóvá teszik a javítási, az átfutási idők indokolatlan növekedését — főleg elektromos készülékeknél és gépkocsiknál —, de sok jogos észrevétel hangzott el a javítások szakszerűségét és minőségét, és az abból keletkező károk megtérítését illetően is. Kifogásolták a lakossági panaszok az árdíjszabást, a számlázást, illetve a kisiparosok esetében a számlakészítés elmaradását is. A bejelentések és panaszok — summázták a népi ellenőrök — jelentős számban foglalkoznak a vezetői magatartásokban fellelhető negatív jelenségekkel, az általuk elkövetett visszaélésekkel. Ezek egyik sajátossága, hogy vannak vezetők, akik beosztásukat igyekeznek felhasználni jogtalan előnyök szerzésére. (Vállalati anyagok és eszközök saját célra való használata, terítés nélküli szolgáltatások igénybe vétele, a beosztottakkal való megengedhetetlen magatartás, jogosulatlan személyek előnyökhöz juttatása.) A lakosság érzékenységét mutatja, hogy növekedett a tanácsi választott vezetőkkel kapcsolatos bejelentések, panaszok száma. Konkrétan hat bejelentés kifogásolta a helyi községi tanácselnökök és vb-titkárok magatartását, eljárását, szabálytalan intézkedését. Az eddig lezárt bejelentések és panaszok többsége a népi ellenőrök tapasztalatai szerint a lakosság valós gondjait és nehézségeit tárta fel, melyek jelentősen befolyásolják a közhangulatot és az egyén vagy közösségek igazságérzetét. A népi ellenőrzés utánajárt a beérkezett jelentéseknek, panaszoknak, törekedett azok megnyugtató lezárására. A bejelentések és panaszok közel 50 százalékát intézésre más szerveknek adták át. Ezeknek — közel féléves vizsgálatoknak — tapasztalatai azt is igazolják, hogy egyes területeken nehéz az előrehaladás, több hiba, mulasztás megismétlődik, amely nyugtalanítja és olykor felháborítja a közvéleményt, a közösséget. Lesz tehát dolga, tennivalója a jövőben is a népi ellenőrzésnek, mely ezúttal is várja, kéri és számít a lakossági bejelentésekre. Papp János Uj autóbuszpályaudvar Pécsett Száznyolcvan nap alatt épült fel Pécs autóbuszpályaudvara. A csaknem 27 millió forintos költséggel épített pályaudvarról naponta hatszáz járatot indítanak (MTI-fotó: Kálmándv Ferenc — KS)
