Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. január 31., szombot 5. Közel 26 éve történi: kőolaj után kutattak a szakemberek Kgers/.alók határában. Dem jenhez is közel. Csodák csodájára, a fúrás nyomán olaj helyett magas nyomású forró víz tört a magasba. Kutat szereltek rá. s döntöttek: mielőbb hasznosítani kell . . . GYÓGYFORRÁS- NÉZŐBEN EGER- SZÁLÓKON GŐZ Elindulunk, hogy szemrevételezzük a terepet A falu végén egy idős nénitől érdeklődünk: ilyen havas időben be lehet-e kocsival hajtani a dombok között csordogáló gyógyvízhez. A fejkendős asszony elképedve néz rám. — Jól nézne ki, ha nem lehetne — emeli fel a hangját. — Akkor, hogy mennének be a turisták?! Tegnap is jártak itt. még busszal is. — Ilyen hidegben? — Hát miért ne? — kérdez vissza. — A víz ugyanúgy gyógyít, mint nyáron. Tovább nem firtatjuk a dolgokat. Folytatjuk utunkat a Demjén—Egerszalók közötti úton. amely itt-ott jégbordázott. Mígnem odaérünk a bekötőúthoz. Mit mondjak? Olyan tiszta, mintha soha nem esett volna rá hó. Letisztították. Micsoda alapossággal. Aki már járt erre. tudja, hogy az út nem vezet egészen a forrásig, fgy hát egyedül ereszkedem le a völgyön át. a tükörsima, lejtős ösvényen. Óvatosan csúszkálom végig azt a 100—150 métert, amely a domb másik oldalán levő medencéhez vezet. Sok-sok befagyott víztócsán keresztül. Látszik a jégen, hogy régebben valaki alatt beszakadt. de az azóta csonttá fagyott lábnyomokból arra lehet következtetni. hogy eljutottak céljukig. A kútból kibomló párától szinte semmit nem látni Hangot sem hallani. s mint kiderül: rosszkor jöttem. nincs senki a mintegy szobányi nagyságú vízmedencében. Közelében egy tábla, felirattal: Természet- védelmi terület. Minden úgy néz ki, mint ahogy ősszel láttam. A havat leszámítva. merthogy most ez takarja a domb oldalát, igaz csak foltokban, mivel a feltörő, szétfolyó meleg víz megolvasztja, ahol csak tudja. Emiatt itt-ott nagy a sár. a latyak. A medencébe egymáshoz illesztett lemezcsatorna-da- rabokon csordogál a kút egyik sugarának vize, a többi pedig szétfolyik a domboldalon, le a völgybe. Pazarlás? Mindenképpen. De hát ez a megoldás is több. mint a semmi, hiszen egy-egy nyári napon nem ritka. hogy száznál többen is megfordulnak itt. Nemcsak környékbeliek, sőt még nem is csak hazánkbe- liek. Időnként csehszlovák, lengyel. sőt. nyugatnémet autók is megjelennek. Ugyanis úgy hírlik, hogy a gyógyvíz kedvezően hat az izületi fájdalmakra, a gyo- morbántalmakra, s ki tudja, hogy még mire. Mindenesetre. akik kipróbálták, esküsznek rá. Alighanem lassan mar egy kötetet lehetne összeállítani azokból a publikációkból, amelyek erről a természeti adományról láttak napvilágot. Lapunkban nem is olyan régen a megyei kórház reumaosztályának osztályvezető főorvosa írt cikket gyógy hatásáról. Ebben amellett tett hitet — tényekkel is alátámasztva —. hogy az országos gyógyvizekkel összevetve számtalan tekintetben is a legfontosabbak közé sorolható. Illetve sorolhatnánk, ha k'használ- nák A Népszavában az elmúlt év októberében egy füzesabonyi nyugdíjas körzeti orvos arra hívta fel a figyelmet. hogy ennek a termálvizes forrásnak a környékén az elpárolgó, elillanó víz után. több méter magasságban gyűlt össze az egyik legértékesebb fürdő- só. Mint irta: a reumában szenvedőknek nem kell spórolniuk, hiszen itt ingyen juthatnak hozzá, akár kilónyit is tehetnek otthon a fürdővizükbe egy-egy alkalommal. Ezt követően sokan kezdték el kapával, csákánnyal kapirgálni a domboldalt, s fél mázsás fóliazsákokban szállították haza a nem lebecsülendő „zsákmányt" Jóllehet, már ezelőtt elkezdődött a terület védetté nyilvánítása, de ezután halaszthatatlanná vált. fgy került ki a már említett Természetvédelmi— terület táblácska. Természetesen a fürdésnek továbbra sincs semmilyen akadálya ... ★ Huszonhat év még egy hőforrás életében sem kis idő. Erről nemcsak a megdézsmált mészkőlerakódás tanúskodik. Első perctől foglalkoztatta a szakembereket hasznosításának gondolata. A helyi tsz például a folyadék hőjét melegházi növénytermesztésre kívánta alkalmazni. A próbálkozást nem koronázta siker. A fellendülő idegenforgalom arra sarkallta ezt a mezőgazdasági nagyüzemet, hogy afféle tábori illemhelyet eszkábál- tasson dolgozóival. Azt viszont lebontották. Az egri és a megyei vezetők is fáradoztak egy üdülőparadicsom létrehozásán. Saját erőből nem tellett, országos támogatást nem kaptak. Svéd és finn partnereket kerestek, olyanokat. akik hajlandók lennének beszállni tőkéjükkel. Több skandináv üzletember is eljött, megtekintette a terepet. sőt. olyan is akadt, aki lubickolt a mondhatni kacsaúsztató nagyságú „lavórban". Tetszett neki a fenyvesekkel ékesített, vadregényes „háttér”. Pénzét viszont nem áldozta a szűz területre. •k Hiszen az nem lehet, hogy ez a természeti kincs, mely egy véletlen során talált utat a fény felé. csak úgy. majdhogynem értelmetlenül vesszen el. Ez a gondolat foglalkoztat, amikor az Egri Városi Tanács elnökével, dr. Varjú Vilmossal beszélgetek. — A mi anyagi eszközeink kevesek az előrelépéshez — mondja dr. Varjú Vilmos. — Ehhez milliók szükségesek . .. S ezzel véget is ér d:s- kurzusunk. A kérdés egyik legavatottabb szakértőjétől. Zám- bőri Ferenctől, a megyei tanács építési és vízügyi osztályvezetőjétől újabb részleteket tudok meg az ügyből A VII. ötéves terv elején elkészült a terület részletes rendezési terve — világosit fel, miközben elém rakja az említett dokumentumot. — Ezt az egerszalóki tanács is jóváhagyta. Ezután a Középülettervező Vállalat egy tanulmánytervet állított össze 1986-ban. amelyből választ kaptunk arra a kérdésre, hogy a környék alkalmas gyógyászati, üdülési létesítmények építésére. Megvizsgálták a gyógyvíz mennyiségét, s kiderült. hogy az ásványiisó- lerakódás miatt a kút vízhozama az idők során felére csökken. Olyan döntés született, hogy újat kell fúrni, amelynek vízhozama 1500 liter lesz percenként, azaz háromszor annyi, mint a mostanié. A Heves Megyei Vízmű Vállalat február végén lát hozzá a munkához. s április végére átadja az új kutat. A régi ezután már csak csökkentett hozammal üzemel. Annyival. hogy biztosítsa a me- dencényi vizet az ide zarándoklóknak. Ez a részleges elfojtás azt szolgálná, hogy v'sszaálljon a régi vízszint. Az Országos Közegészségügyi Intézet a minőséget elemezve megállapította. hogy ez a hévíz alkalmas gyógyászati célokra. A gyógyvízzé nyilvánítást elkezdte a megyei tanács. A végső szót az Országos Gyógyfürdő Vállalat mondja ki. — Az elmúlt év őszén egyeztető tárgyalást hívott össze a megyei tanács elnöke. hogy segítsen ezen az áldatlan helyzeten. Lett-e ennek eredménye? — Az értekezleten a megyei tanács érintett osztályai mellett többek között részt vett a választókerület országgyűlési képviselője, valamint a MEBIB. a Volán és az Egri Áfész egy- egy vezetője, s arról tárgyaltunk. hogy valamilyen közös társulást kellene létrehozni az építkezések elkezdéséhez. A megvalósítandó létesítmények két ütemben készülnének. Az összköltség — múlt évi árszinten — 597 millió forint lenne. Az első ütemben — melyhez 73 millió forint szükséges — egyebek mellett a kétezerszemélyes strand egy része, azaz néhány medence, valamint a nyári fürdőzéshez nélkülözhetetlen öltözősor és a parkoló készülne el. Emellett sor kerülne területrendezésre. a szennyvíz elhelyezésére alkalmas medence létrehozására és az elektromos hálózat bevezetésére is. A második ütemben történne a strand befejezése, valamint a gyógyászati épületek. a gyógyfürdő, a téli öltöző, továbbá a fedett uszoda, a kemping, a sportpálya. a játszótér és a szabadtéri színpad kialakítása, étterem, csárda, s egy négyszázszemélyes üdülőfalu megteremtése. — A tervek csodálatosak. De lesz-e erre anyagi fedezet? — Az említett egyeztetőtárgyaláson azt ecseteltük, hogy az összehívott cégeknek körülbelül mennyit kellene adni ahhoz, hogy az él- ső ütemhez hozzákezdhessünk. Kértük az érintetteket, nézzenek utána, képesek-e biztosítani a reájuk eső részt. Azóta újabb megbeszélés még nem volt. — Bízhatunk abban, hogy végre összejön a szükséges indulótőke? — Felelőtlenség lenne előre bármit is kijelenteni. Az viszont tény, hogy a nyolcvanas években nagyon nagy szellemi erőket fektettünk be mindebbe. Jelenleg fnem arról van szó, hogy rendelkezésünkre áll a pénz és valakinek a hanyagsága, nemtörődömsége akadályozná a gyógyvíz méltó felhasználását. A megyei tanács nagy feladata ebben az ötéves tervciklusban a lakásépítések támogatása és az egészséges ivóvíz biztosítása a településeken. Ezen túl, lehetetlen biztosítani a szalóki létesítményhálózat kialakításának fedezetét. Országos támogatásra pedig nincs különösebb remény. — De mi lesz, ha nem gyűlik össze most sem az első ütemhez szükséges 73 millió? — Ez is előfordulhat. Akkor még elképzelhető, hogy valamilyen módon összejön ennek az összegnek az 51 százaléka, s akkor ismét megpróbálkozhatunk a külföldi tőke bevonásával. Ugyanis csak akkor jöhet létre magyar—külföldi társulás, ha a hazai vállalkozók a bekerülési összeg felével rendelkeznek. Talán, ha elkészül valami, a más országokból való üzletemberek is jobban kapnak a lehetőségen. — Tudomásom szerint, ha eddig jelentős eredmény nem is született, de az sem lebecsülendő, hogy a községben már tavaly elkezdődött az ivóvíz kivezetése a közeli út végéig, a helyi tanács szorgalmazásának eredményeként. Elérhető közelségbe került egy egyedi szennyvíztároló kialakítása is. Tudom, hogy nem horribilis dolgok, de az adott szituációban mégis lényegesek. Ügy érzem, az első percektől kezdve nem hatalmas tervekben kellett volna gondolkozni, hanem ilyen kis lépésekben haladni, s akkor nem itt tartana ez az ügy — jegyzem meg — Ez azt hiszem, vitathatatlan — válaszolja Zám- bori Ferenc. — Azt vallom jómagam is. hogy ha nem gyűlne össze az első ütemhez szükséges pénz. akkor még kisebb részekre kell bontani a feladatokat, legalább egy nagy medencét, néhány öltözőt és vécét feltétlen építeni kell .. ■k Gonosz dolog lenne bárkik felett is pálcát törni, akik az elmúlt negyedszázad során elfeledkeztek erről a forrásról. Már csak azért is. mert lehet. hogy például más feladatot — legyen az lakásépítés, üzlethálózat-fejlesztés vagy pusztuló műemléki épületek felújítása — fontosabbnak ítéltek meg. Talán joggal. Viszont azt hiszem, hogy ha évente nem is félmilliárdot. de legalább pár milliót szántak volna a szalóki létesítményekre. fokozatosan beépült volna a táj. Nem igy történt. S azóta ki tudja, mennyi fájdalmat csillapíthatott volna az elpazarolt víz? Azzal a cinikus megállapítással pedig nem érthetünk egyet, hogy az olaj helyett kitörő hévíz annyira meglepte az illetékeseket, hogy 26 év után sem tudtak felocsúdni. Részben azért, mert az ájult emberre ott van helyben a víz. másrészt, az elmondottak is azt igazolják, hogy azért történtek, s történnek erőfeszítések. csak hát pénz nélkül ez édeskevés. Homa János Szokatlan? Engem bosszant a dolog. Az. hogy valaki levelet ir a szerkesztőségünknek. természetes Az. hogy ebben a levélben elmondja a véleményét, rendjén való. Az, hogy ebben a levélben megdicsér valamit, szíve ügye. De. hogy egy szervezetet valaki azért tartson elismerésre méltó nak, mert elvégezte a feladatát, ez már elgondolkoztató. Mert Lencsés István azt kérte a szer kesztőségünktől. hogy mondjunk köszönetét a Volánnak. Hogy miért tegyük ezt meg? Nem másért, mint azért, hogy a Volán autóbuszai rendben, pontosan szál lították céljukhoz a hét végén a síelés ked velőit. Mi van ebben dicséretre való? Akad még egy példám A késő délutáni órában egymaga ült az irodahe lyiségben a munkája fölé hajolva egy személy Miért van még itt min dig? Mert a munkámat végzem. Ez szokatlan? Valóban. hogyan is vagyunk ezzel a munkával. a feladatok elvégzésével? Miért is érezzük hangsúlyozottan kiemelendő jelenségnek, ha valaki elvégzi azt. amiért a fizetését kapja ? Mi lehet az oka ennek a közvéleményben még mindig élő felfogásnak? Azt hiszem, túlságosan lehangoló a lehetséges válasz. Nem azt tartjuk általánosnak és termé szétesnék, hogy minden ki a tőle telhető legteljesebb eredményességgel teljesítse a kötelességét Az évtizedek óta belénk ivódott egyenlősdi azt váltotta ki belőlünk, hogy annak van igaza, aki nem töri magát. Öt eltartják azok. akik mindig érzékenyen ügyeltek a teljesítményükre, a rájuk rótt munka túlteljesítésére. Az úgynevezett nagykalap erre volt jó. Aki veszteséggel zárt. kapott azoknak a nyereségéből, akik meggürcöltek a millióikért. Ide vezetett a rosszul értelmezett szocializmuskép. És még sakkal egyéb gondjainkhoz is. Tehát . . . ? Az utas hálás a közlekedési vállalatnak akkor, ha a céljához szállítják a kifizetett forintjai ellenében Még meg is köszöni Ahelyett, hogy a vállalat mondana köszönetét az utasnak azért, hogy őt választotta a...! Ajaj. baj van. Választhatott volna mást is? De azért maradjunk annál, nem a vállalkozó tesz szívességet soha a partnerjának. Még ha nálunk éppen a rosszul működő szolgáltatások miatt ilyesfajta fals közlemény alakult is ki eddig. Mikor tesszük már rendbe ezeket éT dolgainkat js? (gmf)
