Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-29 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 24. szám ÁRA; 1987. január 29.. csütörtök 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Siker A televízió egyik pálya- választási műsorában a ri­porter gimnazistákat fag­gatott arról, mi lesz ve­lük az iskola elvégzése után. Már vagy öt perce arról igyekezett meggyőz­ni a diákokat, hogy tulaj­donképpen a nagy számok törvénye alapján — micso­da megközelítés! — nem valószínű, hogy fölveszik őket a felsőoktatási intéz­ményekbe. A riporter szem­mel láthatóan „szenvedett". Aztán megint megkérdezte: jó. jó de mi van akkor, ha nem sikerül a felvételi? Mire az egyik gimnazista mosolyogva, nagy-nagy ter­mészetességgel azt mondta: azért vagyunk itt, hogy si­kerüljön . . . Ügy érzem ez a maga­tartás sajnos ritkaságnak számít manapság, hisz igen gyakran hallható e kitétel — mi lesz. ha nem sike­rül? — a különböző hely­zetekben. Hazánkbeli spe­cialitás az, hogy a kudar­cok után lelkesen és nagy erőkkel keressük „A” bű­nöst. Elég sokan vannak az országban olyanok, akik ebből, azaz mások hibáiból élnek. Várnak csendben, a háttérben, aztán amikor valaki hibázik, nagy seb- bel-lobbal előjönnek és ítélkeznek külön kérés nél­kül. Tehetetlenségüket, al­kalmatlanságukat igyekez­nek palástolni sokan ezzel a taktikával. Most nem is arra az íróra gondolok, aki a kudarcból csinált könyv­sikert és pénzt. Sokkal in­kább azokra, akik ezzel a magatartással mások vál­lalkozókedvét, egészséges kockáztatni akarását kí­vánják aláásni. A dolog ugyanis ennyiben sokkal veszélyesebbnek tűnik. Visszahúzó hatással bír a gazdaságban, a vállalkozó­kedvre. a kezdeményezé­sekre. ötletekre, és egyál­talán az újfajta gondolko­dásmódra. Talán ezért munkál gyakran bennünk a kérdés: mi lesz. hanem sikerül? Ezt a félelmet kényszerí­ti ránk ez a szemlélet és beidegződés. Igen nehéz nekikezdeni valamilyen munkának úgy, hogy előre lehet sejteni; ha nem sike­rül, mindennek vége. Olyan hangulatra lenne szükség, amelyben erény az egész­séges kockáztatni tudás, az önbizalom, és ha mégsem sikerül a próbálkozás, ak­kor sem kell a balsorsra hivatkozni és főleg nem fe- I jeket követelni. Ehhez j ugyanis nem kell nagy tu­domány. Remélem a tévébeli pá­lyaválasztási film szimbo­lizált azért egyvalamit. Azt. hogy az idősebb riporter aggodalmaskodására a fia- I talabb nemzedék tagja I igen imponáló választ adott. I ■ Sikerülnie kell — mondta I egyszerűen, magától értető- I dően. — Elvégre — azért va- I gyünk itt.. . Havas András BŐVÜLŐ LEHETŐSÉGEK Megyénk és a középiskolák MXSHSNri r P %.. \ . \ i ■Mjktf Épül az új egri középiskola a Csebokszári-lakótelepen Több szempontból is a figyelem középpontjába kerültek ebben az időszakban a középiskolák. Egyrészt a demog­ráfiai hullám elért kapujukig, másrészt az új oktatási tör­vény e nehezebb feltételek között is továbbfejlesztésüket tűzte ki célul. Emellett a végzős általános iskolások hoz­zátartozói is latolgatják az esélyeket és lehetőségeket, sok diáknak sorsdöntő a jelentkezés, a továbbtanulás. Ezért kerestük fel Lassú Árpádot, a megyei tanács művelődé­si osztályának középiskolákkal foglalkozó főelőadóját. El­sőként a feltételek javulásáról érdeklődtünk, arról, hogy mit tudnak tenni a jobb körülményekért. A tanintézményeknek a városi tanácsok a fenntartói, tehát az épületek felújítá­sára elsősorban nekik kell gondolni. A megyei műve­lődési osztály a tartalmi munkára figyel, illetve a fejlesztésekhez anyagi tá­mogatást nyújt. — A tartalmi munkáról szólt. Milyen ennek a szín­vonala. s hogyan lehet a minőséget mérni? — Ez nem könnyű fel­adat. Rangsort felállítani pe­dig majdnem lehetetlen, hi­szen hol egyik, hol másik iskola rukkal elő valami­lyen eredménnyel. Érték­mérőink lehetnek a tanul­mányi versenyek és a fel­vételin nyújtott teljesítmé­nyek. Hogy a tavalyi sta­tisztikára hivatkozzak: jó eredményeket értek el me­gyénk frissen érettségizett­jei, hiszen összességében a felvételizők közel 80 száza­léka megfelelt a követelmé­nyeknek. ' — Természetesen minde­nütt vannak értékek és hiá­nyosságok. de a lehetőségek közel azonosak. Mindenhol több nyelv közül választhat­nak a tanulók, a fakultáció is kínálatot jelent az érdek­lődőknek. Bár ez utóbbinál gondot jelenthet a kisebb gim­náziumokban — így Heve­sen vagy Füzesabonyban —, hogy kevesebb a tanár. így a lehetőség is. Viszont van három speciális gimnáziumi osztály Egerben — orosz, testnevelés és ének-zene ta­gozat —, ahová az egész megyéből lehet pályázni. — Szeptembertől két új tanintézmény is nyílik a me­gyénkben. Milyen sajátossá­gaik lesznek? — A hevesi egyszerre lesz gimnázium. állattenyésztési szakközép- és szakiskola. Az egriben, a Csebokszári-lakó- telepen két gimnáziumi osz­tály indul, illetve átköltözik ide az Alpári Gyula Köz- gazdasági Szakközépiskolá­ból a számítástechnikai programozó és a folyamat­szervezői tagozat, helyette külkereskedelmi ügyintéző és idegen nyelvi gép- és gyors­írói osztályok indulnak ott. — Országos fórumokon gyakran hallani a tanárhi­ányról. Vajon akad-e sző­kébb hazánkban elegendő szakember az új állásokra is? — Igen. Megyénkben pil­lanatnyilag sem tanít senki képesítés nélkül középisko. Iában. Az új csebokszári in­tézménybe például szaktaná­rok „költöznek át" a köz- gazdaságiból. A további ál­lásokra hirdetés útján ke­resünk jelentkezőket. Az anyagi fedezet rendelkezés­re áll a személyi feltételek biztosításához. — Több az iskola, de több lesz a diák is: nemsokára tetőzik a demográfiai hul­lám. Sok lesz a tanulók kö­zött. aki máshonnan jelent­kezik. Milyen a kollégiumi helyzet? — Elsősorban a lányok miatt sürgető ez a gond. A VII. ötéves tervben min­denképpen szeretnénk szá­mukra átadni egy új diák- otthont. A fiúkkal nincs ennyi probléma, főleg Eger­ben könnyített a helyzeten az. hogy az erdészeti szak- középiskola Mátrafüredre költözött, körülbelül 150 kol­légistával. — Ha már Mátrafürednél tartunk: milyenek az otta­ni friss tapasztalatok? — Az indulás nehézségein túl vannak. A közelmúltban átadták a tornatermet is. s örvendetes, hogy van ele­gendő szaktanár. Egyelőre egy szakközépiskolai és szak­munkásképző osztály indul, ez azonban a közeljövőben, a technikusképzés beindulá­sával megváltozik majd. — Hogyan alakul át a kö­zépiskolák belső élete az ok­tatási törvény hatására? — Mindenképpen fel kell figyelnünk a demokratizáló­dási folyamatra. A tapaszta­latok gyűjtése és feldolgo­zása után sorra megalakul­nak az iskolatanácsok, és mindenhol megalkotják a működési szabályzatot is, amely a következő tanévtől érvényes. — összegzésül: hogy áll­nak a helyekkel a középis­kolák, fogadni tudnak-e min­den jelentkezőt? — Megyénkben többen mehetnének középiskolába, mint amennyien jelentkez­nek. Ez persze csak általá­ban van így. hiszen a meg­oszlás iskolánként és ágaza­tonként különbözik. Akad, ahol többszörös a túljelent­kezés. máshol az ellenkező­je igaz. Az igények és le­hetőségek sajnos nem min­dig találkoznak, emiatt a megyei pedagógiai intézet pályaválasztási csoportja nagy figyelmet fordít a ke­vésbé ismert szakmák nép­szerűsítésére. SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK Véget ért az SZKP KB plénuma A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szerdán befejezte kétnapos ülését. A testület megvitatta Mi­hail Gorbacsovnak, a KB főtitkárának, az átalakítási folya­mat és a káderpolitika kérdéseiről kedden tartott előadói beszámolóját. Az ülés második napján a Központi Bizottság 22 tagja szólalt fel, közöttük számos vezető párt- állami és gazda­sági tisztségviselő. A vita befejeztével Mihail Gorbacsov mondott zárszót. A Központi Bizottság a megvitatott napirendi pontról ha­tározatot fogadott el. A testület elfogadta alapként az állami vállalatokról szó­ló törvénytervezetét azzal hogy ezt bocsássák majd orszá­gos társadalmi vitára. A testület a továbbiakban személyi kérdésekről tárgyalt. Megválasztotta a KB titkárává Nyikolaj Szljunykovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját; a Politikai Bi­zottság póttagjává Alekszandr Jakovlevet, a KB titkárát; a KB titkárává Anatolij Lukjanovot. A Központi Bizottság felmentette tisztségéből nyugállományba vonulása miatt Gyinmuhamed Kunajevet, a KB Politikai Bizottságának tag­ját. Ugyancsak felmentette a KB-titkári tisztségéből Miha­il Zimjanyint, aki egészségi állapota miatt nyugállományba vonul. (Folytatás a 2. oldalon) Havasi Ferenc befejezte japáni látogatását Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját japáni látoga­tásának utolsó napján, szer­dán délelőtt fogadta Fuva Tecuzo, a Japán Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága Elnökségének elnöke, akivel a pártközi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről tárgyalt a magyar politikus. A nap krónikájához tar­tozik. hogy a Japán Álla­mi Televízió (NHK) szerda reggeli hírműsorában in­terjút sugárzott Havasi Fe­renccel. Havasi Ferenc dél­után a Toshiba cég kavasza- ki múzeumával ismerkedett és a nap folyamán talál­kozott a tokiói magyar ko­lónia tagjaival. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán találkozott Szuzukival, a Szuzuki autó­gyár tulajdonosával és Jo- nekurával, a C. Itoh keres­kedőház elnökével. Havasi Ferenc Kótaá Gé­zának, az MSZMP KB kül­ügyi osztálya vezetőjének kíséretében január 22-e óta tartózkodott Japánban, Ira­ta Kazuonak, a Japán—ma­gyar Gazdasági Klub elnö­kének meghívására. A kül­döttség szerdán befejezte japánii látogatását és este elutazott Tokióból. Ülésezett a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának újon­nan megválasztott elnöksé­ge Szabó István elnökleté­vel, szerdán megtartotta el­ső ülését. A testület a me­zőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusának határo­zataiból adódó tennivalókat vitatta meg. Megállapította: a kongresz- szus a szövetkezeti mozga­lom helyzetéhez és céljai­hoz, valamint az időszerű népgazdasági és társadalmi követelményekhez igazod­va elkötelezett és felelős­ségteljes munkát végzett. A dokumentumokban és a fel­szólalások során napirendre került témák között nagy súllyal szerepeltek a szö­vetkezeti mozgalom erőinek, tartalékainak mozgósításá­val összefüggő teendők. To­vábbá az, hogy a következő időszakban az eddiginél na­gyobb gonddal kell nyomon követni a gazdálkodás kül­ső feltételeinek alakulását. A mezőgazdasági szövetke­zetek előtt álló feladatok teljesítése a szövetkezetek­nek és azok érdekképvisele­tének következetes munká­ját és nagyobb erőfeszíté­seit igényli. Vannak azon­ban olyan tennivalók — mutatott rá az elnökség —. amelyek elvégzéséhez álla­mi intézkedésekre is szük­ség van. Sajtótájékoztató a szovjet kulturális központ idei terveiről A szovjet kulturális köz­pont idei terveiről tartottak sajtótájékoztatót szerdán a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Ivan Bagyul kö- vetségi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsé­gének magyarországi képvi­selője. valamint Nyikolaj Kosztyucsenko, az SZKTH igazgatója. Az elmúlt esz- ' tendő tevékenységét értékel­ve elmondotta: sikeres évet zártak, a kulturális központ­ban tavaly megtartott mint­egy három és fél ezer ren­dezvényen csaknem 900 ez­ren vettek részt. Az idei programok között is szerepelnek kiállítások, filmbemutatók, neves mű­vészek vendégszereplései. Szakemberek tartanak elő­adásokat. a szovjet szövetsé­gi köztársaságok fejlődésé­ről. a magyar és szovjet nép közti együttműködés ered­ményeiről és további lehető­ségeiről. Idén két jeles évfordulót ünnepelnek a Szovjetunió­ban: novemberben a nagy októberi szocialista forra­dalom 70., decemberben pe­dig a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 65. évfor­dulóját. E két jelentős ese­ményről számos programmal emlékeznek meg a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban is. Októberben a Szov­jet Kultúra Napjainak ren­dezvényei között számos, a kulturális intézményben meg­tartandó előadás, közönségta­lálkozó szerepel. Szeptemberben Szibéria a tudományban címmel kiállí­tást láthat a közönség a távoli országrész gazdasá­gáról. tudományos eredmé­nyeiről. Októberben és no­vemberben két köztársaságot ismerhetnek meg a látoga­tók: Litvániát, illetve Üz- begisztánt; mindkettőt első­sorban kulturális eredmé­nyeik. nemzeti fejlődésük szempontjából. Kiállításokon mutatják be népi iparművé­szeti termékeiket, s ugyan­akkor népi együtteseik is fel­lépnék az SZKTH színpadán. Hazánk valamennyi me­gyéjében lesznek barátsági napok és hetek, a fővárosi kerületek közül pedig Ferenc­város mutatkozik be a köz­pontban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom