Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. januar 2., péntek 3 VÁLLALA1I HÁZASSÁGOK ÉS VÁLÁSOK Ösztönösség helyett tudatos érdekegyeztetés ÖSSZHANGBAN A KONGRESSZUSI HATÁROZATOKKAL Az eddigieknél következetesebben: előre Ilyenkor év vége táján jó alkalom kínálkozik a társadalom. a gazdaság számvetésére. Pontos ez. hogy reálisan, kritikusan szembenézzünk önmagunkkal, munkánkkal és az elért eredmények felsorakoztatása mellett a jobbért, a jövőbe mutatóért tegyünk is. Ezért tanulságos a minap nyilvánosságra hozott 1981. évi népgazdasági terv, amely az idei tapasztalatokat mérlegelve utat mutat a holnaphoz. Ez utóbbit a közelmúltban az Országgyűlés is áttekintette és törvényerőre emelte, figyelembe véve az MSZMP Központi Bizottságának november 19—20-i ülésén hozott határozatait. Az Építőgépgyártó Vállalat eladta veszprémi gyárát. a 43. számú Állami Építőipari Vállalat pedig a 4-es (budafoki) házgyárát. Gyakori mostanában a nagy értékű közületi ingatlanok adás-vétele. Nem is megy már eseményszámba, ha például csupán egy vállalatiszövetkezeti üdülő, munkás- szálló. vagy irodaház gazdát cserél. Vállalatok szétválnak és másokkal újból összeállnak. A szécsényi zár- és lakatgyár nem sokkal aztán, hogy elvált az Elzett-től. összeházasodott a BRG-vel s januártól magnófejeket gyárt sorozatban. Az Egyesült Izzóból kivált Gábor Áron Gépgyárat vonzó öntödei kapacitása miatt előzetesen már gyáregységévé fogadta a REKARD (a győri Mezőgép) vállalati tanácsa. Időközben azonban kiderült, hogy nem 60 millió, hanem 130 millió forint adósság vár rendezésre, ezért a testület „visszamondta a partit”. — „Ilyen magas árat már nem fizethetünk, hiszen ezzel a szokásos évi 5—6 százalékos bérfejlesztést a már elért évi 75 ezer forintos bérszín- ; vonalat veszélyeztetnénk” — nyilatkozták a dolgozók képviselői. Adok és kapok Ilyen és hasonló hírek hallatán óhatatlanul felidéződnek a 60-as és 70-es évek átszervezési hullámai, kampányai. Akkor az összevonásokat nem előzték meg ilyen konkrét gazdasági számítások. körültekintő, részletekbe menő mérlegelések, érdekegyeztetések. A tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium. irányító hatóság központilag döntött — gazdaságpolitikai elképzelések, elvi megfontolások alapján. Az érintett vállalat pedig ä tudomásul vette, hogy a magasabb rendű népgazdasági érdek érvényesül, feltételezve a nagyobb üzemi méreték előnyét, fölényét. Érthető módon másként hatnak ezek a mostani sors- ' fordító elhatározások. Min- , den egyes esetben a közvetlenül érdekelt felek felelős mérlegelésével, érdekegyeztetésével, automatikus dön- c tések születnek. Lehetnek ezek a lépések is politikaitársadalmi jelentőségűek, gazdaságilag másként megalapozottak. mint a korábbi államigazgatási döntések. A vállalatok jól felfogott érdekeiket képviselve kénytelenek előre felmérni a döntés minden következményét, a vele járó előnyöket és hátrányokat. vállalva azok anyagi konzekvenciáit. Egy-egy ilyen döntés az egész kollektíva sokéves szorgalmával, erőfeszítéseivel elért nyereséget emésztheti fel, illetve jelentősen tovább gyarapíthatja. Ilyen felelős módon, saját érdekei által vezérelve járt el a győri Rába vállalati tanácsa. amikor elhatározta a fővárosi Vörös Csillag Gépgyár hidegüzemének felszámolását. A tevékenység ugyanis veszteségessé vált, mivel a kapacitások rosszul kihasználtak. A létszám rohamos lemorzsolódását a kiugróan magas, évi 95 ezer forint átlagbérrel sem sikerült megállítani. Az intézkedés 360 dolgozót érint. Hol helyezkedjenek el? Mehetnének valamennyien Győrbe, az anyavállalathoz dolgozni. Jelentkezett együttes átvételükre és foglalkoztatásukra a Ganz-MÁVAG, mégis valószínűleg a környékbeli kispesti üzemekben helyezkednek majd el — minden bizonnyal kevesebb pénzért. A vállalatok érdekegyeztetése egyértelmű és következetes, a társadalom javát szolgálja összevonás és szétválás vagy egy üzem megszüntetése esetén. Az adok- kapok. az előnyök-hátrányok mérlegelése aktívummal, mérhető eredménnyel kell hogy záruljon. A. dolgozók és a vállalatok ‘érdekegyeztetése viszont sajátos módon valósul meg. A Vörös Csillag Gépgyár Jiidegüzeméből kilépők többsége például valószínűleg inkább ragaszkodik majd Kispesthez, egy közeli munkahelyhez, mint a kiugróan magas átlagjövedelemhez. Az újra elhelyezkedésnél a dolgozók mérlegelik a kínált lehetőségeket és a hozzájuk tartozó követelményeket. Alkotó béralkut A főváros másik végébe naponta átjárni szintén idő- és áldozatigényes. Főleg akkor. amikor túlmunkával, vgm-ben többet lehet keresni a szomszédos gyárban. Előfordulhat, hogy egyesek kevesebb pénzért is vállalják majd az új munkahelyet egyszerűen azért, mert kedvezőbbek a feltételek, a szociális körülmények. A keresetcsökkenést például ellensúlyozza a kisebb fizikai megterhelés, vagy az állandó délelőttös műszak, esetleg az eleve lazább teljesítménykövetelmény. Nyilvánvalóan van a havi 8000 forintos (az országos átlagnál mintegy 2000 forinttal magasabb) átlagbéres munkahelyeknek is reális alternatívája! Erre utal az a körülmény, hogy a Vöcsi hidegüzemében évek óta több volt a ki-, mint a belépő, ami végül is a létszám elapadásához, a részleg felszámolásához vezetett. A pénz rendkívül döntő, ám a kétoldalú munkaadói-munkaválla- lói szerződések serpenyőiben mégis csak egy tétel. A két serpenyő sok-sok tétele csak együtt mérlegelhető. Megfigyelhető, hogy a változó súlyok ellenére a mérleg nyelve nem mutat nagy kilengést. Az egyensúly gyakran éppen a követelmények lazításával, a teljesítmény visszatartásával áll helyre. A vállalat jól felfogott közös érdeke, hogy a teljesítményeket, a követelményeket a műszaki-társadalmi ésszerűség, a pszichikai-fizikai el- viselhetőség maximumára emeljék. A dolgozó érdeke viszont az, hogy találja meg anyagi számítását. Érje meg jól dolgozni az előkészítésben. a rakodásban, a daruzásban. a szervezési, a műszaki hiányosságok korrigálásában kezdeményező módon közreműködni. A háztáji gazdaságokhoz, a vgm-ek- hez, némely szövetkezethez hasonlóan. A romboló, leszerelő hatású teljesítmény- alku szükséges. Az ilyen béralku helyett építő-alkotó béralku a szocializmustól nem idegen, társadalmunk fontos alapelvének érvényesítése teszi lehetővé. Ne maradjanak rejtettek A hatékony és teljesítményközpontú ösztönzés azonban csak akkor valósítható meg. ha a vállalatok ugyanolyan önállóságot élveznek a bérezésben, mint például a gyárak. üzemek adás-vételében, felszámolásában. Megfelelő játékszabályok, felelős vállalati magatartás esetén megőrizhető. sőt javítható a vásárlóerő-árualap jelenlegi egyensúlya is. A béremelés fedezetéül szolgálhat a kapun belüli munkanélküliség felszámolása. a fajlagos anyag- és energiaköltségek, más ráfordítások csökkentése, a minőség javítása és nem utolsósorban a teljesítmények növelése. Az ösztönzés gyökeres megjavításának tennivalói el nem odázhatóak. Intézkedést sürget, hogy gyakorlatilag minden ágazat és minden szakma anyagi-társadalmi státusza leértékelődésére panaszkodik. A vállalati tanácsok is többnyire azért fordítanak megkülönböztetett figyelmet a bérügyekre, a hatáskörükbe tartozó igazgatói fizetésre, mert a szocialista nagyüzemek létérdeke a dolgozók boldogulási, anyagi érvényesülési feltételeinek megteremtése a főmunkaidőben. Az ésszerű érdekegyeztetés demokratikus módszer, az érintett vállalati dolgozók többségének és a társadalom egészének egyértelműen kedvez. A külön érdeket képviselő kisebbség viszont kénytelen eltűrni, hogy eladják, vagy felszámolják az üzemet. hogy szigorítják a teljesítménykövetelményeket, erőteljesen differencálják a munkajövedelmeket. Még akkor is, ha netán önhibáján kívül került hátrányos helyzetbe. A külön érdek — gyakran rejtett érvényesülése, az indokolatlan anomáliák társadalmi feszültségek és gazdasági veszteségek forrása, irányítási-szabályozási rendezetlenségre. szemléletbeli torzulásra utal. Nem csupán a gazdasági ésszerűség, hanem a demokratizmus fejlesztése is megköveteli, hogy a különböző csoportok, rétegek gyakran rejtett érdekei felszínre jöjjenek, nyíltan megütközzenek és összehangolásra kerüljenek A népgazdaság tervszerű irányítása, össztársadalmi érdek érvényesítése túlmutat a részérdekek ösz- szegezésén, befolyásolja, módosítja a rétegek, a csoportok törekvéseit, perspektívát teremt, a hosszabb távú célok szolgálatára ösztönöz. Kovács József Van mit tennünk, hiszen a múlt év végére kialakult helyzet kedvezőtlenebb annál. mint amit a VII, ötéves terv elgondolásai ez időre feltételeztek. Így érthető, hogy 1987-ben meg kell javítanunk gazdasági munkánkat annak érdekében, hogy a párt Xlll, kongresszusán megfogalmazott és a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai irányvonal az eddiginél következetesebben megvalósulhasson. A célok közül a gyakorlati tevékenységben is első helyre a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való igazodás, a gazdasági szerkezet ezzel összefüggő változásai kerülnek. Ennek feltétele a műszaki fejlesztés gyorsítása, a hatékonyság növelése. Mindez feltételezi, hogy a termelő ágazatok fejlődésében és irányításában, mind az elosztási politikában, a vállalati és a lakossági jövedelmek alakításában differenciáljanak. A terv igen lényeges vonása. hogy rámutat az átlagot meghaladó gazdaságos kivitel fontosságára, a gaz-' daságtalan termelésnek az eddiginél határozottabb visz- szaszorítására. nem kevésbé az egyéni teljesítmények elismerésére. Fontos feladat, hogy az irányítás gyorsabban és rugalmasabban reagáljon a külső és belső körülmények változásaira. a gazdasági folyamatok alakulására. Kezdeményezőbben segítse elő a hatékonyság fejlődését és hárítsa el ennek útjából az akadályozó tényezőket. Az is lényeges, hogy ösztönözze a gazdálkodó szervezetek önállóságának. piacérzékenységének és vállalkozókészségének gyorsabb kibontakozását. Mind az irányításban, mind pedig a végrehajtásban meg kell követelni a színvonalasabb. a jól szervezett, fegyelmezett tevékenységet, nem kevésbé a takarékosságot az élet minden területén A terv teendőink középpontjába helyezi a konvertibilis elszámolású gazdaságos kivitel növelését elősegítő ter- melésszerkezeti változtatásokat. a népgazdaságban a munkerő és a társadalmi töke mozgását. A bankrendszer átalakítása és az új társulási formák révén lehetőség nyílik a fejlesztési forrásoknak a jövedelmező vállalatokhoz való átkerülésére Elengedhetetlen, hogy a gazdasági növekedés élénküléséhez a hatékonyság az ideinél kedvezőbben alakuljon. Tehát megállítsuk a fajlagos anyagfelhasználás romlását. jobban kihasználjuk a termelőeszközöket. Nem mindegy tehát, hogy ezekben és a következő napokban a vállalatok, a szövetkezetek. a tanácsok, az intézmények saját terveiket miként igazítják és véglegesítik a népgazdasági célokhoz Mert csak ezzel összhangban léphetünk látványosabban és főként eredményesebben előre 1987-ben. így válhatunk elismertebbé itthon és a világban is. Mentusz Károly Automatizált gépsorokon készül a hűtőszekrény ajtópalástja . . . n Rózsa Lászlóné a habszifonokra menetet vág ... A jászberényi „Lehelből” A Jászberényi Hűtőgépgyár tavaly több mint 10 százalékkal növelte a termelést, a fő profilt jelentő hűtőszekrények, fagyasztószekrények és -ládák, s a szifonok széles választékából. A jászberényiek Európa számos országa mellett az USA, Ausztrália, Kína piacain is sikerrel szerepelnek gyártmányaikkal. Év végéig 570 ezer darab hűtéstechnikai berendezést, 750 ezer szifont szeretne előállítani az itt dolgozó 5500 ember. A Bosch licenc alapján készülő háromcsillagos hűtőszekrények a gyártósoron . . Utolsó simítások, a hűtőszekrény gyártósor végén: Suha Zsazsa (Fotó: Szabó Sándot t
