Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-03 / 2. szám

10. * NÉPÚJSÁG, 1987. január 3., szomboi A tudományos technikai forradalom korában nem kevés azon hétköznapi termékek száma, amelyek­nek kifejlesztését szinte kizárólag az űrkutatás, vagy a haditechnika követelményei indokolták. Az egyik olyan területe életünknek, ahová az űrtech­nika vívmányai viszonylag korán bekerültek, az a fotótechnika. A Pentax-cég volt például az egyik legnagyobb vásárlója annak a szabadalomkiárusí­tásnak, amelyet az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA rendezett az Appolo-prcgram végén. Mai összeállításunkban a felvételtechnika, illetve a nyersanyagok elérhető színvonalával ismertetjük meg olvasóinkat — két budapesti kiállítás kap­csán. A Fuji — a Fujiyama csúcsain Talán véletlen — de le­het, hogy tudatosság van a dolog mögött —, hogy rövid időn belül két nagy bemu­tatót is tartottak a fotótech­nika világszínvonalát jelen­tő cégek Magyarországon. Másik cikkünk a felvételi eszközöket sorolja fel — a Váci utcában székelő World Trade Center bemutatóján pedig a Fuji cég mutatko­zott be nemrég filmanyagai­val. Nem kevesebb, mint 300 fotóművész és fotóriporter volt jelen a profik tovább­képzésére szánt délelőttön. Ito úr, a Fuji düsseldorfi képviseletének műszaki fő­nöke igen meggyőzően ér­velt termékei bemutatása­kor: egymás után vetítette a teljesen azonos témákról, azonos világítással készített felvételeket a Kodak, az Ag­fa és a Fuji anyagaiból. Nem említve meg, pusztán sugall­va, hogy termékeik dupla olyan érzékenységnél kép­viselnek hasonló minőséget, mint a konkurenciáé ... Az élre mindenképpen az 50 ASA érzékenységű Fuj- chrome professionál D dia kívánkozik, amellyel a há­rom-négy évvel ezelőtti 6X6- os diapozitívekkel azonos nyomdai minőség érhető el kisfilmes anyagon. Egészen fantasztikusan tiszta színek, kiváló színegyensúly, nagy expozíciós tűrés, és a hosz- szú megvilágítási időkkel szembeni teljes érzéketlen­ség jellemzi ezt az anyagot. Minden profi fotós álma le­hetne, hogy erre az anyag­ra dolgozzék — addig, amíg a Fuji cég egyéb gyártmá­nyaival meg nem ismerke­dik ... Mert ha nem is is­mertetjük itt valamennyi gyártmányukat, a Professio­nal jelzésű 100 és 400 ASA érzékenységű napfény-diák egészen elragadóak voltak, és a villanyfénynél haszná­latos Fujichrome 64 T jel­zésű anyag is fantasztikus minőségű színházi felvétele­ket tesz lehetővé. Az igazán nagy felhördü­lést azonban az 1600 ASA alapérzékenységű, vagyis 38 DIN-ig „nyúzható” színes fordítós anyag hozta, amely- lyel adott fénynél lehet a villámgyors jégkorongot, nagy teleobjektívekkel bel­ső felvételeket fényképezni. Ennek a filmnek a hívás hosszabbításakor sem válto­zik lényegesen a színegyen­súlya — így valóban egy új fejezet kezdete lehetne, ha lehetne kapni. Pedig aki egyszer is belekóstolt a Fo­texnél működő laboratórium tiszta színeibe, rendkívül éles képeibe, annak aligha kell magyarázni, hogy a Fuji színes papírjai, vegy­szerei sem maradnak el a filmek minőségétől. Most már csak az lenne a kér­dés — hiszen ezen a tovább­képzésen a filmek haszná­latára is kioktatott bennün­ket a világcég képviselője —, hogy mindezt hol, mikor, mennyiért teszik hozzáfér­hetővé? És ez nem a fotó­sok kérdése elsősorban, hi­szen ők sohasem maguknak, hanem a vásárlóközönség­nek dolgoznak . . . Újdonság a Pentaxtól Az elektronikus fényképe­zés úttörője volt közel két évtizede az akkor még Asahi Pentax cég, amely mára ne­vének csak második felét tartotta meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vá­sárlóközönségét rövidítené meg, hiszen az állandó meg­újulás és a legkorszerűbb technika tulajdonképpen ha­gyományszámba megy a 66 éves vállalatnál. A fotósok Mekkájaként is­mert kölni vásárra, a Pho- tokina-ra rukkoltak elő az amatőr fényképezésben tel­jesen új elgondolású gépük­kel, a Pentax Zoom 70-nel. Lassan négy évtizede min­denki úgy képzelte az ama­tőr fényképezést, hogy az igényes fényképező választ magának egy fényképezőgép­vázat. lehetőleg olyat, amely tükörreflexes kivitelű. (Ez a magyar Dulovits Jenő ál­tal javasolt megoldás azt jelenti, hogy a fényképező­gép belsejében egy ferde tükör fölfelé vetíti a képet, amelyet Dulovitsnál porro- prizma, később a pentapriz- ma fordított oldalhelyes kép­pé, és ezáltal a fotós min­dig azt a képet látta, amely a tükör felcsapódása után a filmre került.) Ehhez a gépvázhoz cserélhető módon többféle objektivst csatlakoz­tat azután, hogy a különfé­le felvételi távolságokhoz más-más képszöget alkal­mazhasson. A Pentax cég szakított ez­zel a hagyománnyal. Az űr­technológiából leszűrt elekt­ronikai fejlesztések, és a szá­mítógépes objektívmérete­zés tette lehetővé, hogy a távolság mérését és az ob­jektív élesre állítását igen kicsi, integrált áramkörös elektronikai megoldások végzik. A Pentax Zoom 70- ben fixen beépített, 33—70 milliméteres objektív mű­ködik, ami egyhelyben áll­va is lehetővé teszi a fotós­nak, folyamatosan változó képkivágások alkalmazását. A tükörreflexes keresőt itt egy rendkívül egyszerű ke­retes kereső pótolja, amely­ben az éppen alkalmazott képszögnek megfelelően lát­ható a képkivágás. Ezzel a tükörreflexes keresők hát­rányát, a sötét keresőképet sikerült kiküszöbölni. A rendkívül könnyű, beépített vakuval is ellátott szerkezet még profik számára is al­kalmas, amolyan „jegyzete­lő” kameraként. A csúcstechnológia üzenete Az NSZK fotóipara tulajdonképpen a fotótechnika úttörői közé tartozott évtizedeken keresztül. Az 1950 utáni időszakban Japán fotóipara a német technoló­gia „koppintásából” indult, és mára gyakorlatilag nemcsak az amatőrök, de a profik nagy részét is meg­nyerte magának. Ezt nemcsak azzal lehetne bizonyí­tani, hogy a fotóriporterek túlnyomó többsége Nikont. Canon-t, illetve Pentax-ot használ, de azzal is, hogy az amerikai űrkutatási programhoz is ők szállítják a gépeket. Ezért volt különösen ér­dekes az a kiállítás, amelyet a Duna Intercontinental Szállóban rendezett meg az NSZK tizenöt cége. Itt ugyanis össze lehetett ha­sonlítani a fotóipar mai csúcsteljesítményét azzal, amit a nyugatnémet ipar ma tud. És ebből az össze­vetésből egyáltalán nem vesztesként kerül ki az év­tizedes hagyományokkal rendelkező cégek többsége. A kisfilmes gépek közül elsőként a Leicát kell ki­emelnünk. amelynek ősét még a Tanácsköztársaság előtt konstruálta Oscar Bar- nack. A cég a második vi­lágháború végéig vitathatat­lanul világelső volt, többek között náluk fejlesztették ki az optikákra felgőzölt fémbevonatot, amelynek se­gítségével ugrásszerűen ja­vult az objektívek teljesít­ménye. (Példának okáért a német tengeralattjárók szür­kület idején úgy jelenhet­tek meg a Themzén, hogy az ő periszkópjukon még lehetett látni, az angolokén már nem . . . ). Ez a cég ma a Leica R 4 gépével min­denképpen a világ élvona­lába tartozik, hiszen a sze­lektív fénymérést ez a gép tudta először. Amellett a német precizitás arra is ki­terjedt, hogy a gép bunda­kesztyűben is akadály nél­kül kezelhető. Ma is ez a vállalkozás kínálja a világ legcsendesebb fényképező­gépét, amellyel színházban, titokban úgy lehet fényké­pezni, hogy maga a fotós is alig hallja a zár működé­sét. A Linhof müncheni gyá­ra szintén évtizedek óta a világ élvonalában tanyázik Elsősorban a nagy negatív­méreteket alkalmazó mű­szaki fényképezéshez. légi felvételekhez kínálja produk­cióit. Jellemző alaposságuk­ra, hogy a Sixtusi kápolna freskóinak fényképezéséhez külön kameratípust fejlesz­tettek ki. . . A Multiblitz szintén a profik igényeinek figyelembevételével gyártja örökvakuit. Nemcsak a stú­diókban elérhető fényhatá- tásokat lehet megoldani gyártmányaikkal, de a hor­dozható stúdió lehetőségét is megteremtették a konst­ruktőrök. Egyetlen bőrönd­ben minden olyan nagytel­jesítményű vaku. derítőer­nyő, fényterelő és szűrő ben­ne van, amellyel divat, mű­szaki, reklámfényképezés esetén szükség lehet dol­gozni. A Robot nevű cég már a nevével is igazolhatóan az automatikus fényképezés úttörője. Amit Budapesten kínáltak, az másodpercenként 12 felvétel készítésére al­kalmas, minden negatív kockán számozott, és egy- végtében 1600 fotó készítését megengedő berendezés volt. Mögötte ötvenéves hagyo­mánnyal. A Rollei cég évekig hul­lámvölgyben volt, most vi­szont igazán világszínvonalú technikai teljesítménnyel léptek elő. A világon egye­dülálló, hogy 6X6 centiméte­res negatívra egy másodperc alatt tíz felvételt készítsen 6006 jelű gépük. Az 1100 dolláros (!) gépcsoda termé­szetesen filmcserére is alkal­mas menet közben, és ob­jektívének élességállítását lineáris motorral oldották meg. Másik gépük is uni­kum: a Rolleiflex 3003-as az egyetlen piacon levő gép, amely a kisfilmes, 35 mil­liméteres negatív közepén is lehetővé teszi a filmanyag cseréjét a váltómagazinnal. Emellett tüköraknás, és prizmás keresője egyaránt van, vakuját a filmsíkról vezérli — tehát minden olyan technikai csúcsteljesítményt tud. amelyeket japán kon­kurensei. Nem tudjuk, hogy egy 1972-es Fotó folyóirat­ban bemutatott formaterve­ző iparművész, aki szinte szóról szóra ezt a géprend­szert alkotta meg diploma- munkájaként, látta-e álmai megvalósulását, — amelyet szabadalommal nem védtek! — de mindenesetre fura érzései lehettek . . A többi kiállítócég is azt a benyomást erősítette meg. hogy az NSZK fotóipara a technikai csúcsteljesítmé­nyek területén legalábbis lépést tart a világszínvonal­lal —, hacsak nem képvise­lője annak ... A Cullmann már évek óta híres abszo­lút rezgésmentes fotóállvá­nyairól, és Budapesten is bemutatta ezeket. A profik sorsát nagyban könnyíten­dő. állványaik egy részét az igen könnyű, emellett szi­lárd titánból készítették el. így azok súlya jelentősen csökkent. A Gossen Európa legnagyobb fénymérőelőállí­tó vállalkozása. Valamennyi mérési feladatra, még a sö­tétkamrában szükségesekre is kiváló berendezéseket kí­nál, és a kor divatjának megfelelően mindezeket már folyadékkristályos kijelző­A Rolleiflex 3003, egy magyar formaterv sikeres továbbélése (Fotó: Szántó György) A Cullmann-cég trópusi kivitelű fotóstáskája Ha hihető, ha nem. ez a szivarméretfi cső: tévékamera Az egri Fényszöv is érdeklődik vei látta el. A Hama nevű vállalkozás igen népszerű tartozékokkal nyerte meg a vásárlóközönséget. A diák méretpontos vágását éppúgy meg lehet oldani termékei­vel. mint azt. hogy a gép­kocsi plafonjához rögzített állvány tartsa a kamerát, amellyel menet közben is lehet fényképezni. Ne te­gyük fel most azt a kér­dést. hogy mindezt — mi­nek? A laboratóriumokban könnyíti meg a fotósok éle­tét a Jobo termókcsaládja. amellyel a film, és a színes papírok otthoni kidolgozá­sát teszik lehetővé. Rend­kívül vegyszertakarékos, és mikroprocesszorral vezérelt eljárásokat kínál — nem kevés szakfényképész sor­sát könnyíthetnék meg. ha kaphatók lennének. Ugyanez vonatkozik természetesen a Tetenal vegyszertermékei­re, és a Rowi világszínvona­lú fotóstáskáira. Ez persze az egész kiál­lításra vonatkozik. hiszen ma Magyarországon a pro­fik ..termelőeszközeire” lu­xusvámot rónak ki, nem te­kintve. hogy ezek a munka alapfeltételeit jelentik. De ez már egy másik történet . Kőhidi Imre A világ leggyorsabb 6x6-os képméretű profi fényképezőgépe, a Rolleiflex 6006-os

Next

/
Oldalképek
Tartalom