Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-21 / 17. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. január 21., szerda RENTON: Moszkva „nem várakozik a következő amerikai elnökre” Moszkvai gázrobbanás Gázszivárgás következtében robbanás történt kedden Moszkvában, a szovjet főváros keleti negyedében. A város egyik forgalmas su- gárútja, a Sossze Entuzi- asztov alatti gázvezeték sérült meg. A gázrobbanás következtében három személy életét vesztette, néhány embert, akik megsebesültek. kórházban ápolnak. A baleset következményeinek elhárítására irányuló munkálatok irányítására és az okok feltárására bizottságot hoztak létra. Gandhi sajtóértekezlete India nyugtalan... Pakisztán csapatösszevonásokat hajt végre az indiai határ közelében. Erről Ro' dzsiv Gandhi indiai miniszterelnök számolt be kedden Űj-Delhiben tartott sajtóértekezletén. A kormányfő elmondta: tavaly 'októberben, az indiai határ közelében hadgyakorlatot tartott a pakisztáni hadsereg, s ezután a csapatokat nem vonták vissza állomáshelyükre, sőt újabb alakulatokat vezényeltek a határtérségbe. Radzsiv Gandhi kijelentette, hogy India továbbra is megbékélésre, a kapcsolatok rendezésére törekszik Pakisztánnal, s ezért a maga részéről nem növelte a határok közelében állomásozó csapatok létszámát. A miniszterelnök nyugtalansággal szólt arról is, hogy az Egyesült Államok korszerű fegyverfajtákat bocsát a pakisztáni hadsereg rendelkezésére, majd kijelentette, hogy a külső erőkre támaszkodó szikh szakadárok Pan- dzsáb szövetségi államban tovább szítják a nyugtalanságot. A szakadár erők a jelek szerint most arra törekednek, hogy erődítménnyé, fegyverrak tárrá és terrorista búvóhellyé változtassák a szikhek kegyhelyét, az am- ritszári aranytemplomot. A Szovjetunió még Reagan elnök hivatali ideje alatt fegyverzetkorlátozási megállapodást akar az Egyesült Államokkal, vagyis nem folytat „kivárást” politikát a következő amerikai elnök beiktatásáig — erre a következtetésre jutott moszkvai megbeszélései alapján Timothy Renton brit külügyi és nemzetközösségi államminiszter. aki hétfőn tért haza Moszkvából. / . Mértékadó brit hivatalos körök „nagyon gyümölcsözőnek” minősítették Renton ötnapos moszkvai látogatását. Kiemelik, hogy a szovjet diplomácia rangidős vezetői — Eduard Sevardnad- ze külügyminiszter és Anatoli i Dobrinyin, az SZKP KB Nemzetközi Osztályának vezetője — a protokolláris formaságokon messze túlmenő figyelemben részesítették a brit külügyminisztérium rangban második emberét. Sevardnadze két és fél órás megbeszélést folytatott vele. Londoni vélemények szerint Renton „kivételesen jó fogadtatása” is jelzi, hogy, Moszkva „nagy fontosságot” Iszlámábádban kedden folytatódtak Anatolij Koval- jovnak, a szovjet külügyminiszter első helyettesének konzultációi. Kovaljov ismét találkozott Szabhibzada Jakub Han pakisztáni külügyminiszterrel. A megbeszélésen egyebek között szó volt a szovjet— pakisztáni kapcsolatok javításáról a jószomszédság alapján és az afgán kérdés politikai rendezését szolgáló tulajdonít Margaret Thatcher március végén esedékes hivatalos látogatásának. Hangsúlyozzák, hogy szovjet megítélés szerint a brit kormányfőnek jelentős befolyása van az Egyesült Államok és a NATO álláspontjának alakulására a fegyverzetkorlátozás témájában. Renton megbeszélésein azt a „határozott benyomást" szerezte, hogy a Szovjetunió kész „jelentőségteljes kompromisszumra”. Hangsúlyozta, hogy szovjet részről ragaszkodnak a kölcsönösséghez, vagyis ahhoz, hogy a kompromisszumnak magában kell foglalnia a lemondást az űr- fegyverék kifejlesztéséről és telepítéséről, a szovjet— amerikai ABM-egyezmény szigorú betartása alapján. Londoni hivatalos körök hangsúlyozzák, hogy Nagy- Britannia az Egyesült Államok hűséges szövetségese és a NATO elkötelezett tagja, következésképpen Margaret Thatcher asszony nem közvetíteni szándékozik, hanem kormánya nevében a nyugati szövetség „egyeztetett álláspontját" kívánja majd képviselni Moszkvában. lehetőségekről. Az érdemi nézeteltérések ellenére is nyilvánvaló, hogy a két fél álláspontjában vannak azonos elemek, s ez kedvezőbb távlatokat nyit a szovjet— pakisztáni párbeszéd előre- vitelében. Kedden Mohammad Han Dzsunedzso pakisztáni kormányfő is fogadta Anatolij Kovaljovot. Megbeszélésük tárgyszerű légkörben zajlott le. KGST VB A KGST Végrehajtó Bizottsága kedden Moszkvában, a szocialista gazdasági integrációs szervezet székházában megkezdte 122. ülését A tanácskozáson részt vesznek a tíz KGST-tagállam küldöttségei az országok állandó KGST-képviselőinek vezetésével — köztük a magyar küldöttség, élén Marjai József miniszterelnök-helyettessel — jelen van továbbá Jugoszlávia képviselője. A kétnaposra tervezet t ülésen a testület a tagállamok közötti együttműködés elmélyítésének időszerű kérdéseiről, elsősorban az alig több mint egy éve elfogadott új átfogó együttműködési okmány, a 2000-ig szóló tudományos-műszaki haladási komplex , program megvalósításának feladatairól tárgyal. A testület megvitatja azt is, hogyan alakulnak a KGST-nek az ENSZ-szel és a különféle nemzetközi regionális gazdasági szervezetekkel való kapcsolatai. Újabb támadás Bagdad ellen Föld—Föld típusú rakéta csapódott be kedden hajnalban az iraki fővárosban. Irán tíz nap leforgása alatt ötödik alkalommal intézett rakétatámadást Bagdad ellen. Az iraki főváros lakossága szerint a becsapódást több kilométerre is hallani lehetett. Iraki részről hivatalos nyilatkozat nem hangzott el a rakétatámadással . kapcsolatban, így nem tudni, pontosan hány áldozata van a robbanásnak. Egy bagdadi katonai szóvivő viszont közötte, hogy iraki gépek az elmúlt éjszaka „romboló” támadást intéztek Isz- fahán, Tabriz és Dezful iráni városok ellen, válaszul arra. hogy „Irán folytatja iraki lakott települések lö- vetését”. Kovaljov Iszlámábádban —C Külpolitikai kommentárunk )—. A megbékélés esélyei ALIGHA VÉLETLEN EGYBEESÉS, hogy a pakisztáni fővárosban egyazon időben zajlottak a hét elején magas rangú szovjet és amerikai diplomaták tárgyalásai. Ellenkezőleg, nyilvánvalóan tudatos egyeztetés eredménye, hogy — alig néhány nappal a ka- buli kormány által egyoldalúan életbe léptetett tűzszünet kezdete után — most Iszlámábád vált az Afganisztán helyzetével foglalkozó megbeszélések egyik fő színhelyévé. Igaz. közvetlen szovjet—amerikai kapcsolatfelvételre a helyszínen tartózkodó külügyi szakértők között nem került sor, de a pakisztáni féllel folytatott megbeszélések mégis egyfajta közvetett párbeszéddé változtatták Anatolij Kovaljov első külügyminiszter-helyettes és Midhael Armacost külügyminiszter-helyettes iszlámábádi eszmecseréit. Annyi ez idáig is világos volt, hogy a zaklatott középkeleti térségben kizárólag egy szélesebb körű, a szomszédos országokat is érintő megállapodás kínálhat esélyt az afganisztáni megbékélésre, hiszen a fegyveres harcok kirobbanásában és elhúzódásában is messzemenő szerepet játszott ezen államok (mindenekelőtt Pakisztán és Irán) fellépése. Kabulhoz fűződő viszonya. Ezért hangzott el oly nyomatékosan az Afganisztáni Nemzeti Hazafias Front kongresszusának fegyvernyugvásra történő felszólításában az az óhaj is, hogy Afganisztán „jószomszédságra és együttműködésre törekszik a térség minden államával”. A UTÓBBI NAPOK azonban azt is világosan jelezték, hogy a kabuli kezdeményezés korántsem számíthat egyöntetűen pozitív fogadtatásra. Nemcsak Washingtonban érte bírálat, hanem egyelőre elutasították a legnagyobb afgán ellenforradalmi csoportok is. A megbékélés esélyei tehát elsősorban attól függnek, bekövetkezik-e változás a Fehér Ház, a pakisztáni kormány, illetve e fegyveres szervezetek magatartásában, s abban, hogyan reagálnak a hazatérésre felszólított menekültek, mennyire nyerhet teret a bizalotn és újrakezdés szelleme. KÉTSÉGTELEN, hogy egy — akár közvetett, akái közvetlen — megállapodás igen kedvezően befolyásolná a robbanásveszélyes közép-ázsiai régió kilátásait. A kabuli gesztusok, valamint a szovjet haderők fokozatos csökkentése ügyében kifejezett hajlandóság azt mutatja, hogy a megbékélés egyáltalán nem elképzelhetetlen, megfelelő reagálás- és kompromisz- szumkészség esetén a folyamat fel is gyorsulhat. Kabulban persze nemigen táplálnak illúziókat: jól tudják, hogy a rendezés nagy politikai próbatétel, olyan „cikcakkos út”, amelyen megtorpanások is várhatók A lehetőség azonban fennáll — mutatott rá újfent Nadzsib afgán pártfőtitkár —. ezért ezt az utat mindenáron végig kell járni. Szegő Gábor Bányatűz az NDK-ban Martin Luther King emléke Nagy erőkkel folyik a mentés és a tűzoltás az NDK-ban. abban a Halle megyei bányában, ahol hétfőn hajnalban tűz ütött ki. A niederröblingeni bányában 700 méter mélyen egy szállítószalag gyulladt ki. A fejtésen tartózkodó 15 bányász közül tizenkettőnek Nagy erejű pokolgépek robbantak hétfőn, a Fülöpszigeteki Iloilo kikötővárosban : a robbanószerkezetek megrongálták a Panay" szigeten fekvő város öt legfontosahb hídját, s szinTitkos gyakorlatok Az Egyesült Államok több szövetségesével közösen már évek óta titkos gyakorlatokon készíti fel bevetésre azokat a különleges biztonsági alakulatait, amelyek nukleáris fegyverekkel történt balesetek vagy ilyen fegyverekkel való terrorista fenyegetés esetén lépnének akcióba — ez derül ki az amerikai hadügyminisztérium egy 1984-es jelentéséből, amelyről egy washingtoni magánintézet kutatója számolt be az újságíróknak. sikerült kimenekülnie, a mentőcsapatok azonban kedd délelőttig nem akadtak bentrekedt három társuk nyomára. A lefelé hatoló tűz kiterjedését sikerült megállítani, a lángokat azonban még nem sikerült eloltani. te megbénították a közlekedést a város és ä környező települések között. Személyi sérülésekről nem érkeztek jelentések, s nem tudni, kik állnak a merény- letsorozat mögött. A mintegy százoldalas dokumentum, amely Nagy-Bri- tanniát és Ausztráliát is megemlíti az együttműködő országok között, a hadügyi és energiaügyi tárca első, éves jelentése az amerikai elnöknek „a nukleáris fegyverek biztonságának” szavatolásáról. illetőleg e fegyverek és anyagok megbízható kezeléséről. A különlegesen kiképzett amerikai biztonsági csoportokat az NSZK területén, illetőleg a csendesóceáni Guam szigetén állo- másoztatták. A meggyilkolt fekete polgárjogi vezető, a Nobel Békedíjjal kitüntetett Martin Luther King emlékére hétfőn Philadelphiában jelképesen megkondították a Szabadság-harangot, az Egyesült Államok egyik legnevezetesebb történelmi emléktárgyát. King születésének évfordulója hétfőn az Egyesült Államok nagy részében állami ünnep voit. Az évfordulón a kormány nevében George Shultz külügyminiszter helyezett el koszorút Martin Luther King sírján, s a georgiai Atlantában tartott emlékgyűlésen is felszólalt. A véletlen sajátos összjá- tékaként ezen a napon búcsúzott tisztétől Martin Luther King és az amerikai négerek polgárjogi mozgalmának legádázabb ellensége. George Wallace alabamai kormányzó. Wallace .mondotta 1963-ban azt, hogy „a faji elkülönítés mindörökre megmarad” az Egyesült Államokban, ő szállt szembe erőszakkal az iskolában bevezetett elkülönítés felszámolásával. az ö utasítására zárták börtönbe Alabamá- ban a polgárjogi vezetőt, az alabamai Birminghamben rendőrei kutyákkal támadtak a polgárjogokat követelő feketékre, az ő rendőrei verték szét az emlékezetes el- mai tiltakozó menetet. Wallace elnökjelöltként is fellépett, második ilyen kortes- körútján. 1972-ben merényletet követtek el ellene, deréktól lefelé megbénult, de ismét megválasztották kormányzónak. Hivatali működésének utolsó éveiben többször is kijelentette, hogy elfogadja a változásokat és megbékélt a feketékkel. Az évfordulón jelentette be King özvegye, Coretta, hogy a jövő héten újabb tiltakozó felvonulást tartanak Georgia állam egyik járásában, ahol a múlt héten csuklyás Ku Klux Klan-tagok vezetésével fehér fajüldözők támadtak egy polgárjogi menetre. Az országos megemlékezések során az arizonai Phoenix városában tüntetésen tiltakoztak az ellen, hogy az állam új kormányzója visz- szavonta a King születésének évfordulóját hivatalos ünneppé nyilvánító rendelkezést. Az állam törvényhozásához ötvenezer aláírást jutattak el, követelve, hogy állítsák vissza a meggyilkolt polgárjogi vezető ünnepét. Ecuadori fejlemények Az ecuadori legfelsőbb katonai bíróság elejtette a lázadás vádját Frank Vargas Pazzos tábornok ellen, akinek hívei a múlt héten elrabolták Leon Febres Cordero ecuadori elnököt. — de hétfőn letartóztatási parancsot adott ki ellene egy megvesztegetési ügy miatt. Az amnesztiatörvény azonban csak a lázadás vádjára vonatkozik. Az ecuadori elnök elrablói tehát feltehetően kihagyták a számításból azt. hogy még érvényben van egy korrupciós vád, amely szerint a tábornok 250 ezer dollárt fogadott el egy holland repülőgép megvásárlásáért. Az elnök elrablásának ügye mindenesetre belpolitikai vitákat váltott ki. Bár a hadügyminisztérium közleményben biztosította az ecuadori fegyveres erők támogatásáról Leon Febres Cordero elnököt, és az ország törvényesen megválasztott kormányát, a főbb ellenzéki pártok továbbra is az elnök lemondását követelik. A Demokratikus Baloldal (ID) bírálja az elnököt, mert szabadon bocsátotta a lázadó tábornokot és ígéretet tett arra, hogy nem alkalmaz megtorlást elrablói ellen, s ezzel nem a nemzet, hanem saját érdekeinek rnegfelelően cselekedett. Az 1968-ban meggyilkolt amerikai polgárjogi vezető, Martin Luther King születésének évfordulója alkalmából nagyszabású (elvonulást rendeztek Atlantában. Az első sorban középen Coretta Scott King, King özvegye, mellette jobbról Jesse Jackson tiszteletes, balról Christine King Farris, King húga (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Pokolgépek robbantak Különleges kommandó a „nukleáris terrorizmus” ellen
