Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-20 / 16. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. január 20., kedd 3 Megyénkbe látogatott Sarlós István :— -------------------------------------------------­___________________1 :_____________________________________ . . — ■ ■. A z Országgyűlés elnöke előadást tart a hatvani pártaktiván Az ifjúsági ház ajándéka: egy rézkarc a várostérképről (Folytatás az 1. oldalról) tékonyabb, fegyelmezettebb munkával a magasabb köve­telményeknek is megfelel­nek. Mindezeket nemcsak szakmai tudásukra, hanem a pártunk politikája iránti el­kötelezettségre is alapozva fogalmazták meg ... — fejez­te be tájékoztatóját Barta Alajos. Ezt követően Szokodi Fe­renc. az MSZMP Hatvan Városi Bizottságának első titkára kért szót. és mutat­ta be Hatvan város gazda­sági, politikai, szellemi éle­tét. munkáját, s terveit a Politikai Bizottság tagjainak Válaszolt: Sarlós István Sarlós István ezután Hat­van város és vonzáskörzeté­be tartozó települések ipari, mezőgazdasági üzemeinek, intézményeinek gazdasági, politikai vezetőivel találko­zott. és válaszolt a már ko­rábban írásban feltett kér­désekre. Korántsem volt könnyű helyzetben a vendég, mert a fórumon igen sok ér­dekes. izgalmas kérdés hang­zott el. Például: mi a véle­ménye az Országgyűlés el­nökének arról a képviselőről, aki nemmel szavaz a Par­lamentben? Osztja-e abban véleményét, hogy joga van-e tévedni egy testületnek, egy vezetőnek? Gyorsan, illetve elég gyorsan adunk-e választ a világpiac kérdéseire? Ho­gyan dolgozhatna hatéko­nyabban, eredményesebben a KGST? Gyártanak-e Ma­gyarországon személyautót? A láthatatlan jövedelmeket — hálapénz, csúszópénz, bor­ravaló stb. — milyen mód­szerrel lehetne láthatóvá tenni és arányosan megadóz­tatni? A demokrácia külön­böző fórumait miként lehet­ne a társadalmi és az egyé­ni érdekeket is figyelembe véve jobban kamatoztatni? Képes-e a magyar gazdaság felzárkózni a világszínvonal­hoz? Elégedett-e a munka­helyi renddel, fegyelemmel? A szabályozórendszer meg­felelően ösztönzi-e a válla­latokat a műszaki fejlesztés­re. az export fokozására? Megfelelően differenciálnak-e az anyagi javak felosztásá­ban a munkahelyeken? Az őszinte kérdésekre őszinte válaszokat adott a vendég. Véleményét röviden úgy summázhatjuk: a tudás, a rend. a fegyelem, a követ­kezetesség és a bátorság ugyanúgy hozzátartozik éle­tünkhöz. a párt politikájá­hoz, a gazdasági építőmun­kához, mint a nyíltság. az igazságosabb köztehervise­lés. az őszinte egyéni véle­mény, az optimizmus, a be­csületes munka, a fizikai, a szellemi értékek tisztességes elismerése. Látogatás a Hatvani ifjúsági házban A délelőtti program to­vábbi részében Sarlós István a múlt év novemberében át­adott hatvani ifjúsági há­zat látogatta meg. A Gras- salkovich-kastélyban kiala­kított közművelődési intéz­ményben a vendéget Micsi- nai Béla, a városi tanács művelődési osztályának vezetője köszöntötte, s ka­lauzolta végig az ízlésesen berendezett, igazán jól fel­szerelt létesítményben. A rövid séta közben Sarlós István különösen elismerő­leg szolt a számítástechnikai berendezésekről. A földszin­ten található úgynevezett irodalmi kávéházban Micsi- nai Béla adott tájékoztatást Hatvan város kulturális éle­tének történetéről. — A huszonötezer lelket számláló városnak — hang­súlyozta a művelődési osztály vezetője — már ré­gi óhaja volt égy művelődé­si centrum megteremtése. Ennek első lépése történt meg az ifjúsági ház és mű­velődési központ létrehozó - sóval. Ezután az Országgyűlés el­nöke arról érdeklődőit, mi­lyen rendezvényekkel igye­keznek a házba csalogatni a művelődni vágyókat. Erre dr. Kasza Sándor, megbí­zott igazgató válaszolt, mondván, hogy már eddig is hasznos előadássorozatuk volt a mai társadalmi-gaz­dasági problémákat tárgyaló Iránytű című előadássorozat. A továbbiakban mindenek­előtt az idegen nyelvi kultúra terjesztésére, a számítástech­nikai képzés fejlesztésére kí­vánják helyezni a hangsúlyt. A műveltség szélesítését szolgálja majd például a munkahelyi népművelők nyári akadémiája. Emellett természetesen lesznek irodal­mi estek, pódiumműsorok is. A látogatás végén a város­térképet bemutató rézkarcot és a Grassalkovich-kastély belsejét ábrázoló stilizált látképet ajándékozták a ven­déglátók Sarlós Istvánnak. Érdeklődés a Selypi / Cukorgyárban Délután a Politikai Bizott­ság tagjának Selypre, a Mát- ravidéki Cukorgyárak helyi gyárába vezetett az útja. Ott Vrabec Mátyás, a Mátravi- déki Cukorgyárak igazgató­ja mutatta be az 1971-ben. a hatvani és a selypi gyárak egyesülésével létrejött vál­lalatot. Elmondotta, hogy a két cég együttesen a hazai cukortermelésnek a 13—14 százalékát biztosítja. Zömé­ben normál kristályt állíta­nak elő, kisebb mennyi­ségben lakossági ellátásra kocka- és porcukrot. Szólt arról is. hogy hatvanhárom mezőgazdasági nagyüzem­mel állnak kapcsolatban, 15 —16 ezer hektár területről érkezik a feldolgozásra váró cukorrépa. Annak feldolgo­zását a múlt év szeptember 25-én kezdték meg, s de­cember 27-én fejezték be. A tervezettnél ugyan kevesebb mennyiségű cukorrépát tud­tak felvásárolni, a hiányzó részt azonban más gyárak­tól vették meg. Az igazgató tájékoztatta Sarlós Istvánt arról, hogy kiegészítő tevé­kenységet is folytatnak: Hat­vanban fehérjepótló takar­mányt előállító üzem, míg Selypen vetőmag-előkészítő üzem dolgozik. Az utóbbi­ban korszerű eljárással ké­szítik elő a vetőmagvakat,'s ma már elsősorban nyugat­európai fajtákat szaporíta­nak Ezután a megye vendége arról érdeklődött, megfelelt-e a más gyáraktól átvett cu­korrépa-mennyiség cukor- tartalma a kívánalmaknak Változó volt, de inkább ala­csonyabb. mint a megszo­kott területekről felvásárol- také — hangzott a válasz Nem felejtették megemlíteni a cukoripari szakemberek azt sem, hogy bizony hát­rányt jelent a cukorrépater- mő területektől való megle­hetősen nagy távolság A tájékoztató után rövid látogatás következett a sely­pi vetőmag-előkészítő üzem­ben. ahol dr. Papp József vezető mutatta meg az Or­szággyűlés elnökének a be­rendezéseket. magát a ter­melési folyamatot. Találkozó párt­aktivistákkal a Qualitálban — 1946. március 1-én ala­kult Budapesten mai cégünk előde. az alumínium-önt- s A Qualital öntöcsarnokában vény gyár — mondotta tör­téneti áttekintőjében dr. Horváth Lajos igazgató, a látogató körút következő ál­lomásán. az apci Qualitál Könnyűfémöntödében — örömünkre, több átszerve­zést követően, 1985. július 1-től önálló vállalat va­gyunk. Nyugodtan mondha­tom. a legnagyobb az ország hatvan öntödéje közül. A tájékoztató további ré­szében arról hallhatott Sar­lós István, hogy az apciak az ország öntvénytermelésé­ből mintegy 15 százalékban részesednek. A fémhulladé­koknak. elsősorban alumíni­umhulladékoknak legalább 80 százalékát ez a gyár hasz­nosítja. A tavalyi év — tu­lajdonképpen az első önál­ló gazdasági esztendő — igen kedvező eredményeket ho­zott:,!^ milliárd forint ter­melési értéket értek el, a ter­vezettnél százmillióval töb­bet. Ugyancsak túlteljesítet­ték tőkés exportjukat: 250 millió forint értékű termé­ket küldtek ki nyugati or­szágokba. A vállalati nyere­ség meghaladta a 120 millió forintot. Dr. Horváth Lajos ismer­tette a távlati elképzeléseket is. eszerint amellett, hogy ebben az évben tovább sze­retnék növelni a tőkés ex­portot, a 90-es évek elejére termékszerkezetüket úgy kí­vánják átalakítani, hogy az öntvénygyártás dinamiku­san fejlődjék, emellett kész, megmunkált alkatrészeket is előállítsanak. Elképzeléseik között szerepel a járműipa­ri alkatrészek termelési ará­nyának fokozása is. — Hogyan jutnak az alu­míniumhulladékhoz? Volt-e reklamáció külföldről ter­mékeik minőségével kapcso­latban? — kérdezte Sarlós István. A válaszok önmagu­kért beszéltek: a Magyar Alumíniumipari Trösztön ke­resztül szerzik be a másod­lagos hulladékok javarészét, a többit -a MÉH Vállalattal közösen. Az elmúlt években arra még" nem volt példa, hogy a külföldi megrende­lők nagyobb horderejű kifo­gással éltek volna. — Mennyire elégedettek az itt dolgozók a bérekkel? — hangzott a Politikai Bizott­ság tagjának újabb kérdése. — Én úgy hiszem, elége­dettek dolgozóink — felelte dr. Horváth Lajos —. hiszen évről évre nő a hozzánk je­lentkezők száma. Ez annak is bizonyítéka, hogy a bér szempontjából vonzó cég a Qualitál. Az is tény viszont, hogy a munkakörülmények már kevésbé azok Meg kell említeni, hogy például a be­osztott mérnökök átlagban 7—8 ezer forint körül keres­nek. míg egy Igazán jó mér­nök alapbére 9 ezer forint, s ha nekidurálja magát, je­lentős összegű mozgóbérhez is juthat. Ezután a vállalat néhány részlegét mutatták meg Sar­lós Istvánnak, aki elismeré­sét írásban is rögzítette. A következőket jegyezte a ko- killaöntöde Balassi Bálint szocialista brigádjának nap­lójába: „A Qualitál szüksé­ges és értékes munkájában nyilván jelentős szerepe van a brigádnak. Termékeik jó­nak és mutatósnak tűnnek Sok sikert és boldog hosszú életet kívánok a brigád min­den tagjának.” A gyár párt-végreh aj tó­bizottságának tagjai, párt­titkárai, üzemvezetői, akti­vistái találkoztak ezt köve­tően kötetlen beszélgetésen az Országgyűlés elnökével. Nagy Imre, a vállalati párt- bizottság titkára vezette be az aktívaértekezletet. Ez­után a feltett kérdésekre vá­laszolt Sarlós István. Az önállósággal kapcsola­tos kérdésre például ezt mondta: a pártpropaganda hibája, hogy bizonyos dolgo- gat túl sokáig tanulmányo­zunk. s emiatt az élet elmegy mellettünk. Teljes önállóság­gal senki sem rendelkezik, azt sokan követelik, de leg­alább ugyanennyien tartanak is tőle. Olyan emberek kel­lenek. akik mernek felelős­séget vállalni, kockáztatni. Kétségtelen tény. ismerte el. hogy az idén az árszínvonal 7. a bérszínvonal viszont csak 5 százalékkal emelke­dik. Ezért főként azok élet- színvonala romlik, akiknek nincs módjuk jövedelmük kiegészítésére. Különösen a legkisebb jövedelműeken kell segíteni, például a nyugdí­jasokon. Érdekes volt a vá­lasza arra a kérdésre is. va­jon mikorra csökken a mű­szaki lemaradásunk a fejlett országokhoz képest. Mint mondotta: a kormány ágaza­tonként konkrét programo­kat dolgozott ki. Csak ott kívánjuk túllépni a műszaki haladásban a fejlett országo­kat. ahol biztosított a szel­lemi megalapozottság. Igv az elektrotechnikában. a gyógyszer- és élelmiszer- gyártásban többek között. Természetesen az is szüksé­ges, hogy a műszaki fejlesz­tésben az egyén is kellően érdekelt legyen. Az eszme­csere befejezéseként az ifjú­ság helyzetéről, nőpoliti­kánkról. s a KGST meg­újulási törekvéseiről tájékoz­tatta hallgatóságát. Sarlós István az esti órák­ban visszautazott a fővárosba Tudósítás: Koós József Szalay Zoltán Fotó. Szántó György Elismerő sorok a brigádnaplóba

Next

/
Oldalképek
Tartalom