Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-03 / 2. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. január 3., szombat 7 Mozi és kultúrpolitika A karcagi zeneiskolában A Heves Megyei Moziüzemi Vállalat az elmúlt ötéves terv időszakában is fő feladatának tekintette, hogy a korábbiakhoz képest ne csökkenjen az előadások száma. így évente 25—26 ezer vetítést nézhettek meg az érdeklődök megyénkben. Ez azt jelenti, hogy 5,5 százalékkal túlteljesítette tervét a vállalat. Arra törekedtek, hogy a filmterjesztés újabb módszerei és formái keresésével további nézőrétegeket nyerjenek meg, illetve megtartsák a meglévő látogatókat. A vállalat műsorpolitikájának alapját, a forgalmazási tervek tartalmi lényegét az eszmeileg-művé- szileg értékes filmalkotások tudatos, elkötelezett forgalmazása adta. Tovább szélesedtek a kisközösségek, rétegigények kielégítésében alkalmazott formák és módszerek. A Heves Megyei Moziüzemi Vállalat célul tűzte, hogy már az óvodás korban megnyerje a gyerekeket. A fiataloknak évente húszezer kedvezményes bérletet adtak ki. Számos rendezvénysorozat segítette a célt: így. szerveztek gyer- mekfilmnapokat és -heteket „Barátunk a film” pályázatot hirdettek, vetélkedőket, játékokat szerveztek. Tavasszal került sor — immár hagyományosan — a nagy történelmi évfordulók megünneplésére: az elmúlt időszakban is nagy sikert arattak az Ifjúsági Filmnapok. Az ismeretterjesztés terén jó eredményeket értek el a filmklubokkal, s valamennyi középiskolában és szakmunkásképző intézetben megszervezték a filmszakköröket. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben is bevezették a bérletakciót. A dolgozóknak külön lehetővé tették, hogy kedvezményes helyáron előadásokat is nézhessenek. Siker koronázta a munkásfilmnapokat, illetve a „Filmnapok falun” rendezvénysorozatát. Ez utóbbiakon főképp magyar filmeket vetítettek. A békehónapok idején vetített alkotások a fasizmus elleni harc, a világbéke megőrzése, a fegyverkezés elleni küzdelem bemutatását szolgálták. A honvédelmi filmnapok pedig közel tízezer nézőt vonzottak. Évről évre megrendezik a Szovjet Filmek Fesztiválját. A Hat évtized — hat mestermű sorozat a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulóját köszöntötte. A felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére rendezett „Sorsforduló” programban 350 szovjet és magyar filmet 550 előadáson ötvenezer látogató nézett meg. A felnőttek körében is eredményesen szervezték meg a filmklubokat, filmbarátköröket. A Megyei Múzeumok Szervezetével közösen 1981-ben nyitották meg a vármozit. Gyöngyösön, a városi Mátra Művelődési Központban működő Művészmoziban stúdió- jellegű és filmmúzeumi alkotások vetítésére is sor került. Két évvel ezelőtt hozták létre a közművelődési filmtárat azzal a céllal, hogy a kölcsönzést szélesebb körben segítsék. Az elmúlt évben létrehozott Videotéka 80 kazettával rendelkezik. Tíz évvel ezelőtt szervezték meg első ízben a Filmművészeti Nyári Egyetemet, amelyen a legújabb alkotások bemutatására, elemzésére és tapasztalatcserére is lehetőség nyílt. Egy ősi-új művészet: a batik Ha valaki ezt a szót hallja, hogy batikolni. tüstént egy iskolai szakkör foglalkozása ködlik fel előtte, amint a kislányok festékesedé- nyekbe mártogatnak holmi gyűrött textíliákat. Gyerekeknek való időtöltés, filléres szórakozás — szól általában a szentencia, pedig ősi. gazdag hagyományú és valóságos remekműveket termő művészet a batikolás. Jó kétezer éve gyakorolják már Földünk keleti és déli tájain, ahol a kellemesebb időjárási körülmények miatt nagy keletje volt és van a tarka, szellős viseleteknek. A viseletkutatók egy csoportja úgy véli, hogy a batikolás — csakúgy, mint any- nyi más művészet és tudomány — egyiptomi találmány, mások viszont per- zsiai vagy indiai eredetre esküsznek. Egyesek szerint a jávai népek embatik kifejezéséből rövidült le a világszerte ismert elnevezés. A művelet kialakulása felől már nincs vita. Egyértelműen kiderült ugyanis, hogy a ruhaanyagokat tartósítás végett kezdték rizsből főzött. keményítővel keneget- ni. Ettől egyúttal meg is szépültek, sőt a mintázásra is alkalmassá váltak. Később az említett masszát viasszal váltották fel, és a batikolásnak — a festékekkel együtt — ez a nélkülözhetetlen kelléke jelenleg is. Lássuk ezek után mi mindent kell csinálnia annak, aki díszítőmintákat vagy ábrákat, jeleneteket akar rászínezni a kelmére! Legelőbb ki kell mosni, majd száradás után ki kell vasalni egy nagyobbacska fehér színű muszlint vagy ba- tisztot. Ezután rá kell erősíteni egy fakeretre, hogy a mintát — vigyázat: mindig puha ceruzával, halványan — felrajzolhassuk. Közben már készülhet a viasz. Ez hatrésznyi méhviaszból, négyrésznyi praffinviasz- ból és kétrésznyi „bolti” viaszból főzhető össze folyékony masszává. Ezt a masz- szát kenjük rá mindazokra a helyekre, amelyeket el akarunk zárni a festéktől. Egyenletesen és a szövet mindkét oldalán viaszoz- zunk! Ezt követően festhetünk. Pontosabban mondva beáztathatjuk a ruhát afes- tékesedénybe. Ha a szövet jól megszívta magát, kiemeljük az edényből, és kimossuk. Azután megszárítjuk, hogy az előzetesen rávitt viaszréteget — amely a textília eredeti színét megőrizte — forró vízzel és tompa élű kaparószerszámokkal eltávolíthassuk. Ha több színű mintát szeretnénk. akkor a később következő festés helyét ismét beviaszoz- zuk, hogy az a kiszemelt felületet óvja. fedje. Ezeket a lépéseket egészen addig ismételjük, amíg a megtervezett díszítés, ábra ki nem formálódik. A legvégső színezés után — az öblítés és vasalás végeztével — végre keményíthetünk. Ügyeljünk arra, hogy a festékes folyadék ne legyen olyan meleg, hogy a viaszt feloldja. Mifelénk többnyire csak az iskolás kislányok kedvteléseként tartják ezt a díszítő- és ábrázoló művészetet, ám azért már arra is akad példa, hogy valaki a legelőkelőbb kiállítási termekig is eljusson a maga bankjaival. Egy makói rajztanárnő, Jámborné Balogh Tünde immár több évtizede mutatja be batikolt képeit mind a fővárosban, mind az ország más tájain, e sajátos műfaj nagy-nagy dicsőségére. Élvonalbeli képzőművésszé nőtte ki magát viaszolt és áztatott textíliáival. A. L. ÚJ MÚZEUM PÉCSETT Martyn Ferenc életműve a közönség előtt Újabb múzeumot avattak nemrég Pécsett a Káptalan utcában, amelyet nevezetes látnivalóiról „múzeum-utcának” nevez a hazai turisták serege: Martyn Ferenc életművéből nyílt kiállítás egy régi kanonok-házban . A Káptalan utca 6. szólmú ház. vagy ahogy a pécsiek nevezik. a Martyn-ház eddig is kínált látnivalót a képzőművészet iránt érdeklődőknek: földszintjén időszaki kiállításokat rendeztek a mester rajzaiból, festményeiből — mostantól kezdve azonban az egész épület megtekinthető lesz. Martyn Ferenc 1974-ben átadta életműve javát. 124 alkotását a Baranya Megyei Tanácsnak, a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak. hogy annak a városnak a tulajdonában legyen, ahol élete javarészét töltötte. A megye és a város pedig a művek bemutatására és Martyn Ferenc alkotó tevékenységének segítésére restaurál- tatta az említett műemlék épületet: az akkor már hetvenöt éves művész műtermét és lakását az emeleten rendezte be. Itt élt 1985-ben bekövetkezett haláláig, ezt a lakrészt és a jelentős műveket bemutató szobákat nyitották meg most a nagyközönség előtt. A magyar kulturális közvéleménynek csak a képzőművészetben járatosabb része ismeri Martyn Ferenc nevét, mert annak a nonfiguratív festészetnek és szobrászatnak, amelyet a Martyn művelt, alig vannak hagyományai a magyar gyaMartyn Ferenc szobraiból (Cseri László felvételei —KS) korlatban Hosszú ideig dolgozott Párizsban, amikor pedig már itthon működött, bár elvei feladására nem kényszerült az ötvenes években sem. elég elszigetelten élt. távol az országos divatoktól. Nemigen hatott a magyar festészet, szobrászat fejlődésére —. de a Pécsről indult képzőművészek több generációja vallja őt mesterének. Kaposvárról indult. Rippl- Rónai József Róma-hegyi műterméből, ahova családtagként. félárva gyerekként került be. A fiatal Martvn Ferenc az első világháborúban az olasz fronton szolgált. a képzőművészeti főiskolát Bécsben végezte. A Tanácsköztársaság bukása után. mint annyi fiatal művész. ő is az emigrációt választotta. Párizsba ment a progresszív képzőművészeti törekvések fővárosába. Akkoribán rendezték meg az absztraktak első nagy közös kiállításukat, és Martyn hamarosan bekapcsolódott az École de Paris néven ismert csoport munkájába. 1929-ben Budapesten rendezte első gyűjteményes tárlatát — Párizsból, s miközben párizsi kiállítását halogatta. az itthoni bemutatókra rendszeresen küldött képeket Pestre is. Pécsre is. 1940-ben a közelgő háború hírére tizenöt év munkáit hátrahagyva hazajött Párizsból. Itthon korábbi vázlatai. tervei alapján számos szobrot készített, a két világháború közti élményei még évtizedek múlva is feltűnnek műveiben. Hazatérte után szervezte a dél-dunántúli képzőművészeti életet, s ebben csak az 1944—45-ös esztendő akasztotta meg. amikor Budapesten búit és bújtatta üldözött barátait. Az ötvenes években is rendszeresen dolgozott, festett magának, megszokott stílusában és festett, rajzolt megrendelésre is. de ezek a megrendelt művek semmivel sem maradnak el művészi értékben a többi mögött. Kiválóan rajzolt, minden „műfajban": A fasizmus szörnyetegei című sorozata éppen úgy bizonyítja ezt. mint Petőfi. Dózsa. Táncsics portréi. kurucsorozata. kötetre menő Ulysses-irajzai. Az ötvenes években Journal ’50 címmel „vizuális feljegyzéseket” vezetett: a rajzokon feltűnnek a pécsi hétköznapok eseményei. 1957-ben lépett ismét a nagy nyilvánosság elé képeivel. s ettől kezdve egyre gyakrabban írtak róla úgy. mint a magyar festészet korszakos jelentőségű alkotójáról. Magas kitüntetéseket kapott. Kossuth- és Munkácsy- dijat. Pécs díszpolgárává választotta. és lakása a város művészeti életének egyik központja lett. G. T. Az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági városában minden délután megtelik a zeneiskola gyakorló növendékekkel. 320 zeneiskolás jár ide. Képünkön: A zeneiskola legkisebb növendéke, Mihályi Emese most ismerkedik a zene alapjaival Zbiskó Zoltán zenetanár segítségével. Egy szócsalád életútja... Egy idegen eredetű szócsalád egyre gyakrabban jut nyelvi szerepekihez mai nyelvhasználatunkban szóban és írásban egyaránt. Nem is oly régen még csak a glóbusz szóalak jelénitke- zett nyelvhasználatunkban, de ma már az újabb keletű globális, globalista. globaliz- musa. globalizáció, globali- zált szavak is olvashatók igen gyakran a napilapok és folyóiratok hasábjain. Hogy miilyen beszédbely- zetekben és szövegösszefüggésekben. arról példatárunk nagyon beszédesen bizonykodik: ..Egyre összetettebb, zsúfoltabb a glóbusz” (Népújság. 1986. máj. 15.). — A televízió színes sportadásá- nak a címe: Sportglóbusz. — ,,A glóbusz valamennyi országának biztonsága: globális biztonság”. (Világosság. 1985. 10. sz.). — „Küzdelem az úgynevezett globális problémák megoldásáért: a békéért. az enyhülésért, a nemzetközi együttműködésért”. (Magyar Hírlap, 1986. nov. 22.). — „A globalizált vilódban megnőtt a globális tudat szerepe, erősödött a globalista irányzat, jelentősen előrehaladt a globalizáció s a globalizmus világrendszerré vált”. (Világosság. 1985. 10. sz.). Azt sem tartjuk véletlennek. hogy éppen napjainkban mind sűrűbben halljuk és olvassuk ezeket a jelzős szerkezeteket: globális probléma. globális program, globális kérdés, globális válság, globális perspektíva, globális konzekvencia, globális rakéta stb. Idézett példáinkból az is nyilvánvaló, hogy a szócsalád életútjának alakulásában a megfelelő szóalakok fogalmi tartalma és használati értéke egyre tágulóban van.' s ma még gyakori a bizonytalanság a szócsaláfl nyelvi szerepének megválasztásában. illetőleg értelmezésében. Űjábban különösen sokat vállal magára a globális jelző. Erről tanúskodik az a használati gyakorlat. amelynek alapján a globális szóalak ennek a rokon értelmű szósornak változatos szerepkörét is vállalja éppen napjaink nyelv- használatában: átfogó, teljes, összefoglaló, széles körű. az egészre kiterjedő; általános, egyetemes; elterjedt; mindenre vonatkoztató stb. A nyelvhasználati bizonytalanságnak tudható be az is. hogy pl. a globális nyelvi forma újabban olyan mindenre jó szóként jelentkezik. s éppen ennek következtében a felsorakoztatott rokon értelmű szóformák ritkábban jutnak szerepekhez. Persze, a nyelvhasználati bizonytalanság azonnal megszűnik. ha a jól értelmezhető szövegösszefüggés segít bennünket abban, hogy a globális szó jelentése és használati értéke világos és egyértelmű legyen, úgy. ahogyan ezt ezek a szövegrész- letek tanúsítják: „A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a környezetvédelem új. globális kérdésként megjelenik”. (Társadalmi Szemle. 1986. 5. sz.). „Globális problémáink közül a legfontosabb: a béke kérdése. (Népújság, 1986. okt. 8 ). Mivel nagyon előtérbe kerültek a glóbuszunkat, a világunkat. az egyetemes emberiséget érintő oeoblémák. érdekek, veszélyek, természetes nyelvhasználati jelenségnek és gyakorlatnak ítéljük a bemutatott szócsaíád szerepkörének tágulását és gyakoriságát, hiszen valóban globális, illetőleg világméretű a veszély, s ezért a valóban globális, világméretű biztonságot kell megteremtenünk glóbuszunkon. Dr. Bakos József
