Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-19 / 15. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1987. január 19., hétfő P“““'“““““ 1^—. ---------------------N A f “ I r _ KÉPERNYŐ Egy net... [ előtt Egyetlen etika Tisztes szolgálatot vállalt a Hírháttér gondosan felké­szült, hivatásérzettel vezé­relt stábja. Minden jelent­kezésükkor közérdekű kér­déseket taglalnak, boncol­gatnak, elemeznek. Nemcsak a precíz, az alapos tájékoz­tatás, a sokrétű felvilágosí­tás, hanem a véleményfor­málás jegyében is. Ez akkor is igaz, ha foly­vást objektivitásra töreksze­nek, ha kerülik az egyes té­mák szenvedélyes megköze­lítését. A jó szándékú, a szó ne­mesebb értelmében vett in­dulatok — mint hamu alatt a parázs — ott izzanak a higgadtan felsorakoztatott érvek megnyerő hadrendje mögött. Így történt ez az elmúlt héten is, amikor, békéltetést, érdekegyeztetést propagál­va hívták meg a stúdióba az egészségügyi kormányzat képviselőit, valamint Kovács Ádám országszerte ismert rákkutató csoportjának „de­legáltjait". Mester Ákos ismét igazol­ta, hogy kitűnő vitavezető, olyan karakter, aki mind­nyájunk érdekében a későb­bi egyezség reményében üt­közteti az ellentétes állás­pontokat. Ügy vélem, sokak nevében szólok, amikor a valameny- nyiünk számára kamatozó tehetségre, ötletgazdagság­ra, s az ezzel ötvözött egy­értelmű humánumra, félre­érthetetlen emberségre vok­solok, s másokkal együtt azt vallom, hogy csak egyfajta etika létezhet: segíteni azo­kon a menthetetlen betege­ken, akikről már mindenki lemondott. Akkor is ezt kell tenni, ha az effajta cselek­vés, illetve alapállás ütközik a pillanatnyi rendelkezések­kel, körlevelekkel, különbö­ző szintű előírásokkal, jog­szabályokkal. Ha ezek az emberek ké­pesek erre — márpedig úgy tűnik, ez az igazság —, ak­kor le kell vetkőzni a konzer­vativizmust, az értetlenség­ből, a hivatali óvatoskodás­ból fakadó tartózkodást, oly­kor persze ez sem felesleges, a szakmai féltékenységet. Ez bizony hétköznapjaink vé- szesen terjengő, s vissza igen nehezen szorítható kór­ja, s együtt szükségeltetik pontot tenni egy régen be­fejezhető mondat végére. Ez az adás erre figyelmez­tetett. Nem éppen szívderí­tő, hogy a riporterek küz­denek azért a harmóniáért, amely mindnyájunk számá­ra gyümölcsözne. Elkeseredésre azért semmi ok. Ók legalább példát mu­tattak. Mindenekelőtt az il­letékeseknek. Hisszük, hogy nem hiá­ba ... Pécsi István Késői csirkesült A vígjáték akkor jó, ha lehet rajta nevetni. Ez lát­A Cseboksaári-lakótelep közművelődési helyzetén kí­ván segíteni a 6-os Számú Általános Iskolában műkö­dő diákszínjátszó csoport: ímeseszínpadán olyan dara­bok rendezését is vállalja, amelyek a környék felnőtt lakosságának érdeklődését is felkelthetik. Két színjátszókor is mű­ködik itt Nagy Sándorné szakavatott irányításával. A felső tagozatos csoport ér­dekes, mozgássorozatra épü­lő etűdöket mutat be Új­ságpapír-komédiák címmel. szólag egyszerű igazság, de annyi összetevője van, hogy nem árt újra és újra fel­idézni. Az igazi szellemesség ritka, mint a fehér holló. Filmeket azonban készíteni kell, mivel egy csomóan eb­ből élnek, meg aztán a mo­zik, a televíziók jó étvágy- gyal fogyasztják a kedélyes alkotásokat. Azonban péntek este ala­posan a torkán akadt a csir­kecsont annak, aki arra várt, hogy Pierre Richard megnevetteti. A „magas sző­ke férfi" ezúttal egyforma cipőt viselt, túlontúl is tu­catlábbelit. Kétballábas ug- rándozásai így nem keltettek a közönségben túlzott jó kedvet, inkább csak bosz- szankodásba fulladt a háló­kocsi-kalauz hányattatásait bemutató történet. Nem azért, mert eredetiség híján volna ez a francia színész, de mióta kitalálta ezt az ügyetlenkedésében is akroba­tikus mutatványokra képes figurát, azóta nem képes szakítani vele.. így aztán, ha valaki kettőt megnéz alakí­tásai közül, akkor a harma­diknál már csak bosszanko­dik a látványon. Mert bará­tunk minden egyes általa jegyzett históriába beletesz egy-egy olyan epizódot, mint a mostaniban az a bizonyos kakasvadászat. A bonyodal­mak a sablonos mederben csordogáltak, eljutva a tel­jes abszurditásig, míg a fő­hős kezében ott nincs az a bizonyos madár, amely min­den későbbi baj okozója. Nemcsak a filmbelieké, hanem a képernyő előttieké is, mivel sürgősen keresni kell közben egy könyvet, fel kell vetni valami érdekes té­mát a feleségnek, hogy ne teljenek üresen a percek. Ezzel aztán egy csomó idő elmegy, pedig azt a csodá­latos madarat már az elején is kisüthette volna a fősze­replő, így mindnyájan job­ban járunk. Bosszankodásaim talán túlzottak, de a múlt heti szegényes kínálat legjobbjá­nak véltem előzetesen a Ka­kaskodó kakasfogót, így vá­rakozásomban csalatkozva, talán még sötétebbnek is láttam a dolgot, mint ami­lyen. Hiába, bármilyen jók is a televízió riportmúsorai, hírmagazinjai, kisfilmjei, azért leginkább mindenki a jó sztorikra, élvezetes alko­tásokra vár. Ha az asztalunkon a „fő- fogás” szegényes, akkor bi­zony a „körettel” nem csil­lapítjuk étvágyunkat. A kö­zönség sorsokat, érzelmeket, kalandokat, vidám perceket vagy szívfacsaró órákat sze­retne tölteni a készülék előtt, s bizony ezt ritkán teheti meg. Gábor László Most folynak a próbák, ame­lyeken Horgas Béla: Éjnek •éjjele című alkotását, állít­ják színpadra. Az alsósok a Három fiútestvér, avagy a póruljárt királykisasszony című népmesét dolgozzák fel. Az itt folyó munka a Ma­gyar Ú ttörők Szövetségének figyelmét is felkeltette, hi­szen a „Barátunk a szín­ház” akció keretében meg­rendezendő ,,Játékvár” prog­ramsorozatainak állandó színhelye lesz az iskola. Szent­háromság­szobrok Időnként megakad a te­kintetünk az utakon, tereken álló, barokk stílusjegyeket viselő, egyszerű vagy éke­sebb kőoszlopokon. Ormukon csaknem kivétel nélkül idő­sebb és fiatalabb férfi tró­nol, köztük, alattuk vagy fe­lettük galambbal. Ezek a Szentháromság-szobrok vagy -oszlopok a XVIII. század óta részei környezetünknek, karaktert adnak egy-egy vá­ros terének, falu utcájának. Némelyik értékes műalkotás, mások a provinciális művé­szet megtestesítői. Évszáza­dokon át csak ezek az osz­lopok jelentették a köztéri szobrokat a feszületek, Ne- pomuki János- és Szent Fló- rión-szobrok társaságában. Díszítették, változatosabbá, szebbé tették az ember kör­nyezetét, alakították ízlését, hatottak erkölcsére. Nézzük például a sopronit, amely a magyarországi ba­rokk szobrászat egyik legje­lentékenyebb alkotása. Itt alkalmaztak először külső, szabadtéri szobornál csavart oszlopot, megelőzve a ma­gyarországi és ausztriai ha­sonló emlékműveket. 1695— 1701 között készült. Szobrá­szait nem ismerjük. Építte­tője Thököly Katalin és har­madik férje, gróf Löwenburg J. Jakab, az ő címereik éke. sítik az oszlop talapzatát. A címerek felett térdel a há­zaspár. A sarkokon négy szent, köztük István király alakja. A csavart oszlop me­neteiben virágfüzér és an­gyalkák. tövében Mária (Im­maculata) és négy nőszent kisebb alakú szobra áll. A csavart oszlop korinthoszi fe­jezettel .végződik, csúcsán a Szentháromság-csoporttal. — A zene, az énekszó az éltetőm. Kezdettől az volt a vágyam, hogy magam is művelői között lehessek. így kerültem Egerből Pestre, az opera tanszakra, ahol Fábry Edit növendékeként diplo­máztam. Persze, nem volt könnyű az Operaházig veze­tő út. s azt sem dicsekvés­nek szánom, hogy már ötöd­évesen debütálhattam az or­szág első dalszínházának a színpadán. Carmen . .. Mer­cedes ... Nem különösebben nagy szerep, de arra min­denképpen alkalmas volt. hogy felfigyeljenek hangom­ra ... ■k Valóban így történt. És nemcsak felfigyeltek Pán- czél. Éva mezzoszopránjára, hanem rövid két esztendő so­rán nyolc különböző figurát szólaltatott meg az Opera­házban. Énekelte Maddalenát a Rigolettóban, volt a Pa­rasztbecsület Lolája, igazán nagy feladatként pedig a Se­villai borbély Rosináját szó­laltatta meg, eredeti fekvés­ben. Űj feladatok, új szer­zők? A soproni Szentháromság­szobor 1071-ből A római katolikus egyház tanítása szerint a Szenthá­romság (Trinitas) egyetlen Isten, három személyben. A Szentháromságot az első szá­zadokban kéz—bárány—ga­lamb, majd három különálló és egyforma szakállas férfi alak­jában ábrázolták. Az Atya jo­gart vagy földgömböt — ország­almát —. a Fiú keresztet, a Szentlélek kiterjesztett szár­nyú galambot vagy törvény- könyvet tartott a kezében. Ezt a megjelenítési mc XÍV. Benedek pápa 1.745- ben eltiltotta, da már — mint a soproni példa tanú­sítja — korábban áttértek a barokk korban általánossá váló. a soproni Szenthárom­ság-oszlopon látható ábrázo­lásra. A Szentháromságot Jézus megkeresztelésének jeleneté, vei is be szokták mutatni, de inkább a festészetben. „Kegyelem trónja" néven is­mert az az ábrázolás, ame­lyen az Atya a kereszten függő Fiút tartja, s a Szent­lélek galambja az Atya fö­lött, esetleg a mellén vagy alattuk látható, mint a kő­szegi, a fertőrákosi vagy a fertőendrédi oszlopokon. Ez azonban meglehetősen ritka. A tipikus, s falvainkban lépten-nyomon látható Szent- háromság a soproninak kő­faragók által készített egy­— Inkább az előttem álló szerepek újak, mintsem a zeneszerzők. Ezekben a he­tekben Donizetti viszonylag kevéssé ismert Boleyn Anná­jának a bemutatójára készü­lünk. amelyben Jain Sei- mourként, eléggé kényes, igényes feladatot bíztak rám. De a Horváth Ádám rendez­te Sevillai borbély felújítá­sában is benne leszek, ismét Rosinaként! Továbbá rövide­sen hozzáfogunk egy nyári, szabadtéri produkció. a Szentendrén közönség elé ke­rülő, másik Rossini-mű, a Hamupipőke próbáihoz, amelynek a címszerepét osz­tották rám. Ez esetben kü­lön örömöm, hogy az általam igen nagyra becsült Békés András lesz a rendezőnk . . . •k Nincs sok időnk, mert most is próbára készül Pán- czél Éva, de azért érdeklő­dünk a zenei megszólalás, megjelenés egyéb formái fe. lől is. A lemez például ép­pen úgy népszerűsít egy te­hetséget, s előrelendíti pá­lyáján, mint az embermilli­ókhoz naponta bekopogtató televízió. A fertőrákosi Kegyelem trónja szerűbb és kisebb változata, anint például a 'baranyai Ma­gyarszék ilyen tárgyú emlék­műve. A községek, kevésbé tehe­tős városok jámbor polgárai az olcsóbban dolgozó kőía- ragómesterekkef készíttették el a szobrokat. Az oszlopo­kat pedig építőmesterek vagy pallérok építették föl. A vallásos érzület nem állt mindig arányban a bugyellá- risok tömöttségével. s a hit­beli célnak így is megfelelt. Még az évszázados kultúrha- gyományú. nagy püspöki vá­ros. Pécs is mesteremberek­re bízta a város központjá­ban emelt Szentháromság­oszlop kifaragását. Az 1713- ban felállított, díszes oszlo­pot egy pécsváradi kőfaragó — nevét nem ismerjük — és Anráth Henrik pécsi szob­rász készítette. Ez annyiban különbözik (a művészi színvo­nalat nem számítva) a sopro­nitól. ahogy az Anya és a Fiú között szökik magasba maga az oszlop, amelynek ormán csupán a kiterjesztett szár­nyú galamb ragyog. Abban már megegyezik, hogy Pé­csett is szentek állnak a ta­lapzat négy sarkán, s előt­tük az Immaculata-szobor fordul barokk taglejtéssel az ég felé. — Az új esztendő ilyen te­kintetben sokat tartogat ne­kem. hiszen rövidesen for­galomba kerül egy nagyle­mez Salieri teljes Falstaffjá- val, amelyben Miss Standért, a mezzoszoprán főszerepet bízták rám. Puccini Angelica nővére viszont az első té­vészereppel ajándékoz meg. Hogy mikor leszek ebben látható és hallható Hat­vanban is? Ez éppen úgy a műsorigazgatóságon múlik, mint a Rigoletto tévéváltoza­ta. amely ismét Maddalena megformálására, jellemének zenei' kifejezésére nyújt le­hetőséget, s ahogyan hallot­tam: előbb Veszprémben, szakmai közönség előtt ve­títik. csak azután kerül kép­ernyőre .. . * Mindezek után, mit vár közelgő első otthoni, hatva­Tipikus falusi Szenthárom­ság-szobor Magyarszéken Minden szempontból méltó párja viszont a soproninak a veszprémi püspöki palota előtt álló Szentháromság-szo­bor — tervezte és a szobro­kat faragta Kovács Ferenc —, amely már több emelet magasságba nyúló, gazdag szoborcsoportozat. E pompás mű a barokk kor önálló szobrászati alkotásai közül első helyen áll a városban, ami nem is csoda, hiszen azt Padányi Bíró Márton püs­pök készíttette 1749—50-ben. aki talán a művészetekre és újjáépítésre legtöbbet áldozó egyházi férfiú volt hazánk­ban. Ebből viszont az is ki­tűnik. hogy a barokk kor­ban a Szentháromság-szob­roknak igen nagy jelentősé­get tulajdonítottak, s való­ban ezek képviselték a sza­badtéri-köztéri plasztikát ha­zánkban. méghozzá helyen­ként igen magas, művészi színvonalon. Mint amilyen az 1714-ben elkészült budai (Tulajdonképpen ezt tekin­tette a püspök mintának.) Érdemes lenne feldolgozni ezeknek a hazai emlékmű­veknek a történetét. ni koncertjétől Pánczél Éva.’ Tudja, hogy a galéria emele­ti termében már több olyan nagyság hangversenyezett, mint Mészöly Katalin, Ilos- falvy Róbert, László Margit, Kováts Kolos. De mint meg­jegyzi: bízik képességeiben, bízik a „hazai pálya" elő­nyében, vagyis a sikerben. Mikor? Kikkel osztozva a tapsokon? A művésznő. a szíves interjúalany január 23-án, pénteken, ’ este 6 óra­kor. Szalma Ferenc érdemes művész, az Operaház magán­énekese. valamint Juhász Flórián zongoraművész tár­saságában mutatkozik be az elbocsátó, kiröpítő város kö­zönsége előtt szerepeinek leg­szebb részleteivel. (moldvay) MESESZÍNPAD Diákszínjátszás felnőtteknek is Cs. K MIELŐTT HATVANBAN BEMUTATKOZNA ... Apja műszaki tisztviselő. Édesanyja a hatvani háziipari szövetkezetben dolgozik. Első zeneiskolai stúdiumon okán is hatvaninak vallja, érzi ma­gát, noha az egri Dobó gimnáziumban tett érettségit, no meg énektanára. Pusztai Jánosné keze alatt eltöltött évek után felvételizett Pánczél Éva a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Sikerrel persze, hiszen immár második esztendeje a Magyar Állami Operaház magánénekese: Minek, kinek köszönheti a gyors előrehaladást?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom