Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-16 / 13. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. január 16., péntek 3 FÉRGES ALMÁT KÉRT KÜLFÖLD Élelmiszer — vegyszerek nélkül Még a szakemberek nagyobb része is megrökönyödve hallgatta a hírt, miszerint az egyik magyar termelőszövetkezet férges almát akart exportálni. Pedig nem volt ebben semmi különös, hiszen a gazdaság a nyugat-európai vevő kérését akarta teljesíteni. Végül a kezdeményezésből nem lett semmi, mert a nálunk szokásos lassú, hosszú ideig elhúzódó engedélyezési eljárás miatt a vevő elállt szándékától. ÖTLETEK ÉS VÁLLALKOZÓKEDV Ahol új termékek ... Tagadhatatlan, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben csak azok a termelési egységek tudnak talpon maradni, amelyek az idők folyamán képesek a váltásra, a megújulásra. Ezek a követelmények különösképpen érvényesek a cégek termékszerkezetét illetően. A tények azt mutatják, hogy ezt az elvet vallják Egerben is, mégpedig az Országos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő 'Műveinél. A már elért eredményekről, a jövőre vonatkozó elképzelésekről beszélgettünk Mácsai István értékesítési vezetővel. Az úgynevezett biotermé~ keknek — vegyszer nélkül előállított élelmiszereknek — pedig van piaca. A bio- termelésre. mint mezőgazda- sági módszerre, sokfelé berendezkedtek a világon. A vevő kérése ugyanis dcntő. s ha éppen kukacos almát, körtét akar vásárolni, akkor annak előállításával foglalkozik a termelő. Az persze szorosan hozzá tartozik a folyamathoz, hogy a különleges kívánság teljesítésének megkéri az árát. A biotermelés korlátái A biotermelés tehát elfogadott módszer a mezőgazdaságban, de erőteljes területi korlátái vannak. S a termelés mennyiségét nemcsak drágasága, a hagyományos termékekhez képest szűk piaca korlátozza, hanem a józan ész is. összefoglalva: a világélelmezés globális problémáit a ké~ miai anyagokat mellőző mezőgazdaság nem képes megoldani. Ez érthető is. hiszen a biotermelési módszerek kímélik a környezetet és a fogyasztót egyaránt, de alkalmazásukkal csak kisebb hozamok érhetők el, s a termés mennyisége nem fedezi a szükségleteket. A kémiai anyagokról a jövőben sem mondhat le a mezőgazdaság. Ennek magyar vonatkozása. hogy nemrégiben a tudósok kiszámították, mi történne akkor, ha hirtelen felére csökkentenék a gazdálkodók a műtrágyaadagckat. A végeredmény: 30—40 százalékkal csökkenne a termés mennyisége. Ez az adat azonnal „sokatmondóvá" válik, ha hozzátesszük: jelenleg a mezőgazdaságban előállított termékeknek a harmadát exportáljuk, s az agrárgazdasági kivitelnek jelentős a szerepe az ország külgazdasági egyensúlyában. A műtrágyacsökkentés következménye tehát 02 lenne, hogy megszűnik <22 export, s esetenként a hazai ellátás is akadozna, mert ingadozna önellátásunk is az élelmiszerekből. A kémiai anyagok mellőzésének vagy elhagyásának másfajta következményei is lennének. Az imént említett vizsgálat kiderítette azt is, ha a magyar mező- gazdaság nem alkalmazna gyomirtószereket, egymillió embert kellene visszaállítani a termelésbe, mert másként mindent elborítanának a gyomok. Az könnyen belátható, hogy sem most, sem a jövőben nem lesz eny- nyi felesleges munkaerő. S az is tény, hogy a mezőgazdaság munkaerő-gazdálkodásában éppen fordított irányú folyamatok érvényesülnek világszerte, vagyis csökken a foglalkoztatottak száma. Hol van a középút? Az említett adatok tehát a kémiai anyagok mezőgazdasági felhasználása mellett érvelnek. Arra persze gondolni sem szabad, hogy az a gyakorlat, amelyet jelenleg alkalmaz a magyar mezőgazdaság, a legtökélete- tesebb. Közismert ugyanis, hogy helyenként túladagolják a műtrágyákat, a nö~ vényvédő szereket, a hibás vagy a fegyelmezetlenül betartott technológiák miatt károsodik a környezet, és még hosszan lehetne sorolni a kémiai anyagok fel- használásának fogyatékosságait. A vegyszerek alkalmazásának elhagyása tehát az egyik szélső érték, túlzott felhasználásuk pedig a másik. Mint a legtöbb dologban, itt is a középút a helyes. Az persze nem nevezhető eredeti bölcsességnek, ha megállapítjuk: a vegyszerek felhasználásának azt a mértékét kell megtalálni, amely nem veszélyezteti a környezetet, és a termelést sem gátolja. Ennek felismerése szinte természetes, sokkal fontosabb azoknak a módszereknek a kidolgozása, amelyek el is vezetnek e megoldáshoz. S ebben ma még a tudo- ^rnány, a vegyipari és a mezőgazdasági gyakorlat egyaránt talál magának feladatot. Lehet kísérletezni az új, kevésbé káros kémiai anyagok előállításán, finomíthatok az úgynevezett integrált növényvédelmi eljárások, amelyek a különféle módszereket együttesen alkalmazzák a környezet védelmében. Minőségi kényszer A bevezetőben említett biotermékeknek ugyan ma még korlátozott a piacuk, de a vegyszerkárosodástól mentes, gondosan, fegyelmezetten betartott technológiákkal előállított termékek forgalmazását már serkentik. Végső soron a termékek minősége iránt egyre nagyobbak lesznek az igények, hiszen az élelmiszereket tekintve kínálati piac van a világon. Emiatt csak a jó vagy a jobb minőségű termékekre van kereslet, s csak az a termelő boldogul, aki ehhez alkalmazkodik. A piac tehát kikényszeríti a minőség védelmét. Ez persze nem csupán a kémiai anyagok ésszerű fel- használását jelenti, de ez is része a minőségvédelemnek. S ha ezt diktálja a piac, annál jobb. minél gyorsabban vesszük tudomásul. V. F. J. — Arra kérném, néhány szóval mutassa be ezt az egységet ... — Nos hozzánk — vagyis a műhöz — három termelőüzem tartozik: a felnémeti mészkőbánya és őrlőüzem, az istenmezejei bentonitbá- nya, valamint a Nemtiben lévő agyag- és zeolitbánya. Ezen túlmenően nálunk van még az úrkúti és rudabá- nyai kutató- és mélyfúró üzem, illetőleg az egri székhelyű központi laboratórium. A volument és az árbevételt tekintve is a legjelentősebb a felnémeti rész. Ez valamikor egyetlen termék — a talajjavító mészkőliszt — előállítására jött létre. — Igen, csakhogy később a kereslet ez iránt erősen csökkent... — Ügy van. A „csúcsponton” 350 ezer tonnát igényeltek tőlünk, a hetvenes évek végén viszont csupán 60—80 ezret. Főként azért, mert a vevők pénztárcája vékonyabb lett. Ezért keresni kezdtük a lehetséges felhasználókat, s ennek következtében a gyártásunk erőteljesen iparorientálttá vált. Partnerekre leltünk az útépítőknél, a műtrágyaelőállítóknál, a festék- és műanyagiparnál stb. Ahogy ezek fokozatosan „beléptek", úgy ismét emelkedett a mennyiség. Pillanatnyilag durván 400 ezer tonnánál tartunk, ennek a fele talajjavító, másik fele finomőrlemény. A Dunán inneni területet szinte teljes egészében mi látjuk el. Szállítunk Orosházára, Sajószentpéter- re, Szolnokra, s sok más helyre. — Egyszóval százszázalékos a kihasználtság? Sikerrel zárult a KISZ KB Élelmiszer-gazdaságban Dolgozó Fiatalok Tanácsa (ÉDFT) által szervezett Ván- dorbot-mozgalom első része, a bemutatók, tanácskozások sora a szarvasmarha-ágazatban. A mozgalom célkitűzéseinek helyességét igazolták az eddigi tapasztalatok. A fiatal szakemberek hű képet nyertek a szarvasmarha-tenyésztési ágazat eredményeiről és gondjairól a termelő- szövetkezetekben, állami gazdaságokban, s a feldolgozó- iparban. A 25 gazdasági egységben novemberben kezdődött és decemberben zárult bemutatók arra is lehetőséget adtak, hogy az élen járó technológiákba és — Igen. Azonban az is biztos, hogy az évtized végére növelni kell a kapacitást. A prognózisok ugyanis azt mutatják, hogy a mezőgazdaság és az útépítés részéről számottevően emelkednek majd az igények. Éppen ezért azt tervezzük, hogy mintegy 100—120 ezer tonnával többet produkálunk majd az említett időpontra. Egy új őrlőüzemet építünk majd a felnémeti bányában, s a beruházás ösz- szege több tízmilliót tesz ki. — Miért éppen a bányába telepítik? — Két oka van. Az egyik a környezetvédelemhez kapcsolódik, azaz messzebb akarunk kerülni a várostól. A másik az, hogy a jelenlegi kötélpálya — ezzel végezzük a szállítást — nem bírná a pluszterhelést, így vagy egy újat kellene építeni, vagy egy szalagrendszert kialakítani. Ez viszont óriási összegeket emésztene fel. — Azt hiszem, a felnémetiek által gyártott termékek közül kiemelkedik az ún. „krétacsalád ...” — Valóban. Ez lényegében rendkívül nagy finomságú, azaz óriási feldolgozottságú mészkőliszt. Elég annyit mondani, hogy a szemcsék mérete 5 mikron alatt van. Hazánkban több helyen is használják ezt, főként a festék- és a műanyagiparban. Évente Magyarországon mintegy 15 ezer tonnányit importálnak ebből, méghozzá Nyugatról. Nos, a mi gyártmányunk által a beho- zottat ki lehet „váltani”, tehát komoly megtakarítás érhető el. Most csak 2 ezer tonnát állítunk elő, de úgy kutatási eredményekbe bepillantást nyerjenek a fiatal szakemberek. A mozgalom szervezői lehetőséget teremtenek arra is, hogy néhány hetes külföldi szakmai tapasztalatcsere során Dániában és Finnországban tanulmányozhassák az érdeklődők a mezőgazdaság eredményeit, Ehhez azonban nemcsak a bemutatókon kellett aktívan részt venniük. A Vándorbot-mozgalom szervezői az erre jelentkezőktől egy-egy dolgozatot is várnak, amelyben a látottak, halottak elméleti feldolgozása olvasható. valamint a külföldi tapasztalatok helyi alkalmazására javaslatot kérnek. A dolgozatok folyamatosan érkeznek a KISZ KB-ba. a véljük, 3,5 ezerre „felmehetünk". — Azt hallottam, hogy a nyugati konkurencia inkább elismeri ezt az árut, mint a hazai felhasználók. Miért? — Nagyon nehéz a hazai bevezetése, az igaz. Nekünk ez 3—4 év győzködésbe, soksok utánajárásba került. Egyrészt azért, mert kétségtelen, hogy a behozott anyag igen jó minőségű. Másrészt azért, mert valami új elfogadtatása mindig eléggé problémás nálunk. Pedig a felnémeti mészkő minden tekintetben kiváló, legfeljebb annyi lehet a kifogás, hogy nem olyan fehér, mint az a festékiparnak kellene. Tény azonban, hogy gazdaságos, mert jóval olcsóbb, mint a külföldről beszerzett. Joggal merülhet fel a kérdés: ha ennyire megéri, miért nem csinálunk sakkal többet. Furcsa dolog, de egyszerűen helyünk nincs arra, hogy újabb őrlőüzemeket létesítsünk, s anyagi oldal sem lényegtelen. Mindenesetre ez a cikk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a piacon maradhattunk. — A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat Debreceni Gyára teljes egészében az önök .,krétájára” állt át... — Ügy van, de ezen túlmenően még egy sor más dologban is sokat segítettek. Ök sem fizettek rá, ugyanis mi olcsóbbak vagyunk. Főként azért, mert „menet közben" még egy szabadalom is született az együttműködésünkből. Miről is van szó? A terméknél kezdetben kétféle felületkezelő szert használtunk külön-külön. Egyébiránt mindkettőt Nyugatról kell behozni ... Később rájöttünk, hogyha a beadás végső határideje azonban módosult: január 15. helyett január 30-ig lehet azokat beküldeni. Az ÉDFT Vándorbot-moz- galom első részének tapasztalatait most összegzi. Az első néhány bemutatón a vártnál kevesebb fiatal szakember vett rész. A Vándorbot- akoió első részébe így is 5— 700 fiatal szakember kapcsolódott be. A tanácskozásokat szervező gazdaságok vezetői és ifjúkommunistái lelkiismeretesen teljesítették feladatukat, rendkívül színvonalas, a műszaki fejlesztést, és a magyar mező- gazdaság 1987-re szóló terveinek megvalósulását is jól szolgáló bemutatókat rendeztek. A résztvevők magas két anyagot együtt alkalmazzuk, akkor kevesebb is kell belőlük, mint külön-kü- lön, ráadásul az eredmény is jobb. — E gyártmánynak az ára azonban lényegesen kevesebb, mint az ennek segítségével készülteké ... — Pontosan, s emiatt a megtérülés roppont lassú. Éppen ez adta az ötlete* tehát, hogy mi lenne, ha nemcsak alapanyagokat, hanem késztermékeket is piacra „dobnánk”. Ezek egyike volt a bordóilé, jelenleg pedig két cikk az engedélyeztetés stádiumában van. Az első a kerti zeolit. Kétségtelen, hogy ez az anyag már önmagában is hatásos, ugyanis sok nyomelem van benne, a talaj szerkezetére nézve is kedvező, ráadásul pozitívan befolyásolja a növények víz- háztartását. Minthogy mi még kálium-, foszfor- és nitrogéntartalmú anyagokkal is keverjük, így részint a műtrágyák tulajdonságait is fellelhetjük. Ott van másodikként a Zebeka-mix „fedőnevű” produktumunk. Ez zeolit-, bentcnit- és mészkőőrlemények keveréke. A kísérletek bizonyítják, hogy gyorsítja a palánták növekedését, erősíti a gyökérzetet, s a levélképzödés szempontjából is hasznos. Ezt is — akárcsak az előbbit —. mondjuk ásás előtt, ki kell szórni a földre, aztán bele kell dolgozni a talajba. Mindkettőt bemutattuk már az őszi BNV-n, s örömmel tapasztaltuk, hogy a fogadtatásuk jó volt. De — valószínű — csak a jövő esztendő folyamán kerülhetnek forgalomba, ugyanis az engedélyeztetés katasztrofálisan elhúzódik. — Ez persze már nem önökön múlik . . . — Sajnos, nem. A kedvünket viszont nem veszítjük el. Bizonyság erre, hogy most is új meg új dolgokon törjük a fejünket. A kísérletek tehát teljes erővel folytatódnak . . . Sárhegyi István szintű elméleti felkészülésről tettek tanúbizonyságot. Az ÉDFT-hez érkező dolgozatokat. a hasznosítási javaslatokat február végéig bírálja el egy, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium, a KISZ KB és az Állami Gazdaságok Egyesülése szakembereiből álló bizottság. A pályamunkák, valamint a bemutatókat szervező gazdasági egységek értékelése, s ezt követően a díjak kiosztása március 15- től lesz. Az ÉDFT vezetői az eddigi tapasztalatokat érvényesítve szervezik a márciustól induló következő Vándorbot-akciót, amelynek témája a gabonatermesztés és -feldolgozás. Termel a polietiléngyár Leninvárosban fél évvel a tervezett határidő előtt elkészül az évi 140 ezer tonna kapacitású lineáris polietiléngyár. A csaknem hatmilliárdforintos költséggel épült korszerű gyárban még a garanciális méréseket végzik, de mar a termelés is meg. kezdődött. (MTl-fotó: Kozma István felv.) Lezárult a Vándorbot-mozgalom első része
