Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-16 / 13. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 13. szám ARA: 1987. január 16., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Munkamorál A fiatalasszony már másodszor keres fel a szer­kesztőségben. Felháboro­dottan mondja a magáét, rögtön a „magas Cé-”n kez­di, aztán elpityeredik, zseb­kendőjébe sírja bánatát. Még mielőtt bárki vala­milyen egetrengető dolog­ra gondolna, sietek elárul­ni, szó sincs ilyesmiről. A fiatal nő azért kilincsel, mondja a magáét, keresi az igazát, mert úgymond: a főnöke üldözi őt a mun­kahelyén. Nem, nem mint férfi a nőt, hanem, mint vezető a beosztottat. Pedig ő aztán igazán mindent megtesz, dolgozik rendesen, túlórát is vállal, semmiből nem húzza ki magát. Ja, igen, hát egyszer-kétszer előfordult, hogy késett, nem érkezett be időre az irodába, meg az is meg­esett, hogy a határidős anyaggal nem készült el. De hát neki is lehetnek családi problémái, ott -van­nak a gyerekek, akiket orvoshoz kell vinni, ha be­tegek. meg a szerelőt is várni kell, ha elromlik a csap. meg vásárolni is, ha narancs érkezik a bolt­ba ... És sorolja, sorolja, mi minden nehezedik egy csa­ládanyára, milyen nehéz eleget tenni. És mégis, hogy üldözi a főnöke? — teszem fel az obiigát kér­dést. Hát örökké szidja, nyüstöli, figyelmeztetőt ad neki, és a prámiumosztás- nál sem nyomja meg a ce­ruzáját. Valóban. Nem könnyű egy két- vagy többgyere­kes családanyának. De ha valaki dolgozik, vegye komolyan munkáját is. Sirámokból nem lehet vá­rat építeni. Egyre többször találkoz­ni ilyesfajta jelenséggel: sokan visszaélnek helyze­tükkel, a kelleténél job­ban kihasználják lehetősé­geiket. Az állapotból előnyt kovácsolnak maguknak, s „nekem ez jár” jelszóval, ahol csak tudják, kihúz­zák magukat a munkából. Ugye nem ismeretlen egyetlen munkahelyen, kö­zösségben sem az a típus, aki folyton hivatkozik valamilyen okra, miért nem vállalja a feladatot, miért cserél műszakot, miért húzza ki magát a túlóra alól. Csakhogy előbb-utóbb eljutnak oda, hogy „kilóg a lóláb”, s már akkor sem hisznek az örökös ki­fogást keresőnek, ha való­ban nyomós oka van. Üldözésről, „pikkelésről” hát szó sincs. A munka­helyi vezető ugyanis jobb. ha megköveteli a fegyel­met. S ha szóvá teszi a la­zítást, a lógást —, ezért nem sírni kell. Sokkal in­kább elgondolkodni a dol­gon és változtatni rajta. Jobb időbeosztással, ész­szerűbb munkaszervezés­sel. Netán nagyobb szor­galommal. Végül is közösségben élünk. S ha értünk vállal­nak valamit, lelkiismeret kérdése, hogy mi is azt tegyük. A fizetés nemcsak a jelenlétért jár. Ha valakinek rendben van a szénája, sokkal jobban érzi magát a mun­kahelyén is. S ez már ön­magában megéri... Mikes Márta Kádár János látogatása az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnál Kádár János, az MSZMP főtitkára teg­nap az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság székházába látogatott. Elkísérte Németh Mik­lós, a KB osztályveze­tője. Az MSZMP fő­titkárát Tétényi Pál, a KB tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke, vala­mint Pál László, az OMFB pártszervezeté­nek titkára köszöntötte. Jelen volt Szűcs István­ná, a KB tagja, az V. kerületi pártbizottság első titkára. Kádár Já­nos megtekintette az OMFB által támogatott műszaki fejlesztési mun­kák eredményeit bemu­tató kiállítást, majd ta­lálkozott a hivatal mun­katársaival, akik tájé­koztatást adtak az OMFB tevékenységé­ről, programjairól, a kö­vetkező időszak felada­tairól. Tétényi Pál egyebek kö­zött elmondotta, hogy a ne­gyedszázada működő OMFB nagy számban dolgoztat ki tanulmányokat, elgondolá' sokat, javaslatokat a népgaz­dasági tervezés műszaki megalapozása, új műszaki fejlesztési irányok kialakí­tása, új technikák hazai be­vezetése érdekében. Kezde­ményezője és irányítója volt például a számítás~ technika hazai bevezetésé­nek, a fehérje ipari előállí­tását célzó technológiák ki­dolgozásának. Az OMFB tevékenységé­nek súlypontját jelenleg az elektronika, a biotechnoló­giai eljárások és az anyag­takarékos technológiák ki­dolgozását és elterjesztését célzó kutató-fejlesztő és gazdaságfejlesztési progra­mok képezik. Az OMFB el­nöke említést tett a biotech­nológiai program keretében a növényi sejt- és szövette­nyésztés, az állatgyógyászati vakcinák termelésének új. nagyobb hatékonyságú mód­szere és a penicillin új előállítási eljárása kidolgo­zásáról, valamint több anyagtakarékos technológiai programokról. Tétényi Pál tájékoztatást adott az 1985-ben befejező­dött országos középtávú ku­tatási-fejlesztési terv végre­hajtásának tapasztalatairól és az új kutatási-fejlesztési terv megindításáról, majd elmondta, hogy az OMFB mit tervez, és milyen lépése­ket javasol a kormányzati szerveknek a Központi Bi­zottság 1986. december 28-i, a műszaki fejlődés meggyor­sításáról elfogadott állásfog­lalásának végrehajtása ér­dekében. Pál László főcsoportfőnök, a pártszervézet titkára tá­jékoztatást adott arról, ho­gyan segítik elő az intéz' mény kommunistái politikai eszközökkel a műszaki fej­lesztés szervezését. Ezután az elektronika kutatásának. fejlesztésének, és széles kö­rű elterjesztésének prog­ramjairól szólt. E munka az új módszerek meghonosí­tásához szükséges műszaki és gazdasági feltételek meg­teremtését szolgálja. Megállapodások alapján dolgoznak a távközlés. a közszükségleti elektronika, a számítástechnika, az auto­matikai részegységek és részelemek fejlesztésén. A jövőben különös gondot for­dítanak az elektronika ter­melési folyamatokban való alkalmazására. Oktatási és szakemberképzési progra­mok. központi kutatási pénz­források. vám- és adóked­vezmények segítik elő az új technika elterjesztését. Bánsági Pál főosztályveze­tő az OMFB kutatásfinanszí­rozó tevékenységét ismertet­te. Elmondta, hogy az OMFB az országos, a tárca- és az egyedi programok keretében támogatja a kutatási, fej­lesztési munkákat, új tech­nológiai módszerek beveze­tését. továbbá külföldi szel­lemi termékek megvásárlá­sát. A támogatások túlnyo­mó többségét közvetlenül a vállalatok használják fel. A kutatóintézetek, az egyete­mek is erőteljesen igénylik a központosított műszaki fejlesztési alapból való ré­szesedést. Odor Géza, a nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője tájékoztatást adott a nemzetközi tudományos­műszaki együttműködésről. Elmondta, hogy o magyar— szovjet együttműködés kere­tében a különböző szerveze­tek az elmúlt évben 150 új berendezést, 30 új anyagfaj­tát. 60 új, illetve továbbfej­lesztett technológiát dolgoz­tak ki. Ismertette a KGST- tagországok tudományos­műszaki fejlődése komplex programja megvalósításának első tapasztalatait. Szólt a fejlett tőkés országokkal kö­tött kormányközi' egyezmé­nyek és a multinacionális vállalatokkal létrejött meg­állapodások keretében vég­zett munkáról is. A bensőséges hangulatú beszélgetésen szót kért a párt főtitkára is. — Az országos műszaki fejlesztési bizottság munká­ját természetesen ismerjük, tevékenységét figyelemmel kísérjük, s önmagukért be­szélnek az élet minden te­rületén. a gazdaság minden ágában testet öltő szellemi erőfeszítéseik, eredményeik is. Ám a személyes találkozá­sok. mint ez a mostani be­szélgetés is, semmivel sem pótolhatók, teljesebbé teszik a különböző jelentésekből kirajzolódó képet — mondot­ta. majd arról beszélt, hogy mostanában gyakran hang­zik el — amolyan kulcs­szóként is — a műszaki fej­lesztés. Beszélünk új fejlesz­tési irányok meghatározásá­ról, új technikák hazai be­vezetéséről, mindarról, ami ezzel összefüggésben jól szol­gálhatja gazdasági terveink megvalósítását. Feladataink, gondjaink jól ismertek, de ismert a kive­zető út is: alapos és felelős­ségteljes tanácskozáson je­lölte meg az elmúlt év no­vemberében pártunk Köz­ponti Bizottsága, majd egy hónapra rá e testület abban is állást foglalt, milyen te­endők várnak ránk a mű­szaki fejlődés gyorsításában, a tudományos kutatás ered­ményességének fokozásában. S ami a legfontosabb: a Köz­ponti Bizottság megerősítet­te. hogy a párt XIU. kong­resszusán kitűzött céljainkat, a VII. ötéves tervben kör­vonalazott gazdasági prog­ramunkat nem adjuk fel! Megvalósításukért kemé­nyen kell dolgoznunk. Nehéz esztendőket hagytunk ma­gunk mögött, de vannak még mozgósítható tartaléka­ink. Nagy erő rejlik a dol­gozó emberek céltudatos ösz- szefogásában. az új, felelős hozzáállás, korszellem kiala­kításában. Sürgető teendőink elvég­zésében fontos feladat vár a műszaki értelmiségre, ta­lán ezért is esik ma több szó róluk, mint a humán ér­telmiségről. Ügy hozta a fej­lődés, hogy ma a korszerű műszaki kultúra kibontakoz' tatása és elterjesztése került (Folytatás a 2. oldalon) Havasi Ferenc Kínába és Japánba utazott Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívására csütör­tökön Kínába utazott. Kínai programját követően Ivata Kazuo-nak, a Japán—Magyar Gazdasági Klub elnöke meg­hívásának eleget téve látogatást tesz Japánban is. Az MSZMP KB titkárával utazott Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB Külügyi Osztályának vezetője. Horváth István Jugoszláviában Horváth István, az MSZMP KB titkára, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottsága meghívására csü­törtökön baráti látogatásra Jugoszláviába utazott. Ülést tartott a Minisztertanács Új kormánybizottságok alakultak A Minisztertanács csü­törtöki üléséről a Tájékoz­tatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a követ­kező tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóvá­hagyólag tudomásul vette a tárcaközi bizottság vezető­jének jelentését a rendkívü­li időjárás miatt szükségessé vált intézkedésekről. Elisme­rését és köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki áldoza­tos munkájával és helytállá­sával hozzájárul a nehézsé­gek leküzdéséhez. A kor­mány szükségesnek ítéli, hogy a helyzet normalizálá­sával egyidejűleg megkez­dődjön a termelési kiesések gyors és maradéktalan pót­lásának előkészítése. A tár­cák vezetőit kötelezte. a társadalmi szervezeteket pe­dig felkéri, hogy nyújtsanak segítséget az ehhez szüksé­ges feltételek biztosításá­hoz. A kormány a gazdaság- irányítás szervezeti feltéte­leinek javítása céljából mó­dosította az Állami Tervbi­zottság feladatait, megszün­tette a Gazdasági Bizott­ságot, egyidejűleg létrehozta a Gazdaságfelügyeleti Bi­zottságot és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bi­zottságát. (Folytatás a 2. oldalon) CSÚSZÓS UTAK, ÁRAMKIMARADÁSOK - TELEFONGONDOK, ELAKADT BUSZOK Hó után - jég és víz Az időjárás szeszélye kö­vetkeztében most újabb ne­hézségekkel kellett megbir­kózni a tegnapi nap folya­mán megyénkben. Eddig a hó és a fagy volt az „ellen­fél”, most viszont a jéggel és vízzel kellett felvenni a harcot. A megyei koordinációs bi­zottságtól arról tájékoztattak bennünket, hogy tegnap a városi helyi járati autóbu­szok elindultak, közleked­tek is, de voltak akadozá­sok. A helyköziek pedig az utak nagymérvű jegesedése miatt a legkülönbözőbb he­lyeken vesztegeltek. Késve érkeztek a munkásjáratok a Visontai Thorez Bányaüzem­be például Jászszentandirás- ról, Nagyútról, Nagyfüged- ről, Tarnaméráról, a Gaga­rin Hőerőműbe többek kö­zött Boconádról, Ludasról, Halmajugráról, Karácsond- ról. A városokban levő utak valamivel jobb állapotban voltak, de a gyalogosforga­lom meglehetősen kritikus volt. A főutakat — így a 3-ast és a kétszámjegyűe­ket — egész éjjel szórták. A Mátrában hó hullott, így abban a térségben tovább folytatták az „skézést”, és a a szélesítést. A jég gondo­kat okozott a vasútnál is. Ludas körzetében egy felső­vezeték elszakadt, s más vonalakon is előfordult ez. A forgalom ezért zökkenők­ikel terhes volt, a szerelvé­nyek 120-tól 240 percet kés­tek. Az ónos eső a telefon- hálózatot is próbára tette. Átmenetileg több község is „kiesett” a láncolatból, így Domoszló és Aldebrő is. Sok oszlop kidőlt. A szél jelentősen zavarta az áramszolgáltatást. Áramki­maradást jeleztek például Nagyrédéről, Nagyfügedről. Visznökről, Vámosgyörkről. A helyreállításokról igye­keztek gyorsan intézkedni. Az áramhiány a központi fűtéses iskolákban is fenn­akadásokhoz vezetett. Nem volt tanítás — többek kö­zött — Tarnaörsön, Tarna- mérán, Erdőtelken. A heve­si gimnáziumba 115 tanuló nem érkezett meg. A koráb­bi szervezésnek köszönhe­tően javult a települések napi cikkekkel való ellátá­sa. Továbbra is gondok vol­tak az egyes területekre történő olaj- és üzemanyag- szállításökkal. Az igazán nagy feladatok most a vá­rosokra és községekre há­rulnak, ugyanis számottevő vízmennyiség gyűlt össze mindenütt. A lefolyók a hó­tól eltömődtek, s ezek tisz­títását és a víz elvezetését kell a leghamarabb megöl' dani. Egerben több épület felső szintje — ahol a szél a havat a padlástérbe hord­ta — beázott. A lokalizálás halad, bár igen sok emberi köt le ez a munka. A főutak járhatók, de továbbra is érvényes a kérés, hogy a mellékutakra — hacsak nem muszáj — ne menjenek ki személygépkocsikkal. (Folytatás a 2. oldalon) Helyzetkép az egri Széchenyi utcáról (Fotó: Perl Márton) (Népújság-telefotó — MTI — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom