Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-15 / 12. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. január 15., csütörtök 3. Kik az alkalmasak? „Most vagy a jövőben?” — kérdezett vissza egy szövetkezeti vezetőségi titkár, amikor véleményét tudakoltam a pártba jelentkező munkatársairól, majd így folytatta: „Mert szerintem előfordul, hogy csak a mának veszünk fel új párttagokat, gyakran olyanokat, akik lebecsülik az önképzést, a továbbtanulást és aligha vesznek politikai vagy szákmai könyvet a kezükbe az iskola után. Ezzel pedig későbbi alkalmasságukat kérdőjelezik meg.” Válasza kissé szokatlan, de elgondolkodtató. A kommunisták közösségébe kerülő párttagok évtizedeken át hatnak a környezetükben élő emberekre, a helyi társadalmi és gazdasági folyamatok alakulására. Ilyen értelemben jogosan mondhatjuk, hogy a pártépítés, jövőépítés. Olyan párttagokat kell ma felvennünk, akik iképesek befogadni és alkalmazni a politikai élet új jelenségeit, lépést tartani a tudományos-technikai fejlődéssel, készek tudatosan és önzetlenül cselekedni a kis és nagy közösségért. Az alkalmasságnak — bár mindig konkrét feladatok alapján határozható meg — vannak időtálló elemei. Nevezetesen: materialista világnézet, a marxizmus—le- ninizmus eszméinek elfogadása, tudati és érzelmi azonosulás a párt politikájával és az ezért való cselekvés. Az állandó értékek manapság olyan időszerű tartalommal jelentkeznek, mint például az új iránti fogékonyság, az eligazodás képessége az új nézetek és jelenségek között. Hasonlóképp fontos a problémák feltárásának és megoldásának, a hibás gyakorlat ki igazításának a kezdeményezése — amely követelményt pártunk XIII. kongresszusa határozattá emelt. Ma az alkalmasságnak feltétlen velejárója kell, hogy legyen — az SZKP XXVII. (kongresszusa szóhasználatával élve —a párttag tiszta és becsületes személyisége vagy egyszerűbben: a becsületes, tiszta élet. Csak az lehet alkalmas párttagnak, aki környezetében tekintélynek örvend, emberi kapcsolataiban szerény, figyelmes és tapintatos. S ami talán ma a leglényegesebb: a szavak és a tettek össze- csengése, vagyis a politika melletti, meggyőződésen alapuló kiállás. A párt politikáját ugyan sokféle módon lehet képviselni — van, aki a katedráról, van, aki .kevesebb szóval, de annál meggyőzőbb cselekedette! a munkapad mellett — abban nem lehet különbség, •hogy politikai céljaink .megvalósításához minden .kommunista a maga helyén legjobb tudása szerint járuljon hozzá. Közbevethető, hogy ezeket a követelményeket nem egy felvétel előtt álló. de még sok régebbi párttag sem teljesíti hiánytalanul. Ez való tény, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy általában nem kiforrott kommunistákat, hanem olyanokat veszünk fel a pártba, akikben megvan az a készség, képesség és szándék, hogy azzá legyenek. Egy húsz év körüli fiatal párttagságra való alkalmasságát el lehet-e dönteni tanulása. munkája, magatartása, jellemvonásai alapján ? És egyáltalán: kinek a feladata felismerni? Ki a felelős kiválasztásukért és felkészítésükért? Ezt a kérdést sok helyen, többen felvetették már. A kommunista kollektíva együttes képességéről és felelősségéről van szó. Ugyanakkor az egyik legszebb személyes élmény, ha egy párttag új embert ajánl a mozgalomnak. Beszélgetésék során neveli, formálja gondolatait, eloszlatja benne a kételyeket, felelősséget ébreszt benne az emberek, az ország jövőjéért. Vagyis, felkészíti a párttagságra. Sok párttag szívesen vállalkozik erre a feladatra, mások viszont, nem vesznek részt az utánpótlás-nevelésben. gyakran még saját gyermekeik, unokáik világnézetének alakításéval sem törődnek. Pedig úgy kellene lennie, hogy a párttag egyik legnemesebb cselekedetének tartsuk. ha egy új, leendő kommunistát állít maga mellé. A párt utánpótlás-nevelésében általában alapvető befolyásoló tényezőként vetődnek fel a mai konkrét társadalmi és gazdasági nehézségek. Ezek tagadhatatlanul jelentős hatást gyakorolnak a párthoz való csatlakozás elhatározására. A gazdasági, életszínvonalbeli gondok, a közművelődés, a kulturális élet feszültségei megnehezítették — és előreláthatólag a közeljövőben sem könnyítik — á párt munkáját. A pártáiét vonzereje nem épül látványos eredményekre, mi több. a társadalom egészének érdeke megkívánja, hogy a párt egyes emberek szempontjából talán kedvezőtlen, átmenetileg előnytelen, vagyis népszerűtlen döntéseket is kezdeményezzen, támogasson. Mindez nem hat serkentően a belépési szándékra sem Országosan az a tapasztalat, hogy a korábbi évekhez hasonlóan évente mintegy 30 ezer pártonkívüli „belülről” párttagként kíván részt venni a gondok leküzdésében, a politika alakításában. Helyenként és időnként azonban az összfolyamattól eltérő jelenségeknek lehetünk tanúi. Megfigyelhető, hogy a páritonikívüliek egy részét a gondok távoltartják a párttól, másokban viszont aktivitást váltanak ki. Utóbbiak között azonban nem kevesen vannak olyanok, akik javaslataikkal, segítőkész, jó szándékú kritikájukkal, változást akarásukkal kellemetlenkedőknek tűnnek némely munkahelyen. S következésképpen, erős a hajlam arra, hogy renitenskedők- nek vagy különcöknek tekintsék őket. S ahol ez így van, megtörténik, hogy inkább az örök helyeslőket hívják maguk közé a pártszervezetbe. A fiatalok nagy részére — a párt számára oly fontos rétegre — éppen az újat, a többet és gyorsabban akarás a jellemző. Az alapszervezetek vegyék észre a jó szándékú. a fejlődésért türelmetlen embereket és vonják be őket a pártéletbe. Amellett, hogy a párt .mit vár el új tagjaitól, azt is -meg kell nézni, hogy mit nyújt számukra? Nem a leegyszerűsített adok-kapok- elv alapján. Nem erről van szó. A leendő párttagnak is vannak elképzelései, igényei. Mit is várnak általában? Mindenekelőtt érdemi tájékoztatást az országos és a helyi kérdésekben egyaránt, továbbá nyílt, jó légkörű közösségi életet. Felelős részvételt a pártalapszer- vezet belső ügyeinek eldöntésében, több kezdeményezési lehetőséget a munkahely fejlődésének alakításában. A képzelt mérlegnek előbb- utóbb egyensúlyban kell lennie, különben a leendő párttag hosszú távon nem vállalja ezt a felelős közéleti szerepet. Ahol jó színvonalú az alapszervezet munkája, ott többnyire nincs gond a tagfelvételekkel sem. így a formalizmusról, a bürokratikus vonásoktól megszabadított, az élet valódi kérdéseit megvitató, jó légkörű és hasznos pártélet — ameny- ny.iben ez kellő nyíltsággal és nyitottsággal is párosul — a színvonalas pártutánpótlás alapfeltétele. Ez nyújthat garanciát arra, hogy a közösségért, a társadalomért tenni kész, a párttagságra alkalmas, tehetséges fiatalok, munkások, értelmiségiek, a termelőszövetkezetek dolgozói cselékvő résztvevői lehessenek a párt ügye szolgálatának, sorsunk szebbé formálásának. Schultz György az MSZMP KB munkatársa A nyelvi laborban (fent). A számítógép is polgárjogot nyert (jobbra). Tanítás előtt az előcsarnokban (lent). (Fotó: Szabó Sándor) A szakmunkásképzésért - Kazincbarcikán Korszerű, modern oktatási intézménnyel gazdagodott Borsod megyében Kazincbarcika, amely a szakmunkásképzést hivatott szolgálni. Az ipar fejlődése. a társadalmi igény szükségessé tette a profilbővítést, így vált az iskola vegyesprofilúvá. Nyolc szakmában közel 800 diák sajátíthatja el leendő hivatását a jól felszerelt tantermek falai között. Vállalat - a környezetvédelemért Szűkebb hazánkban is mind többet hallunk már a vállalatok környezetvédelmi törekvéseiről. Egy idő óta különösen gyakran kerül szóba a Heves Megyei Településtisztasági Vállalat igyekezete, amelynél elegendő talán csak a veszélyes hulladékok országosan is elsőként kialakított, „üzemeltetett” átmeneti lerakóhelyére utalni. — Igazán nincs semmi különös abban, amit teszünk — mondja szerényen elhárítva az elismerést Fekete Zsolt, a cég főmérnöke —, hiszen voltaképpen ez a mindennapi feladatunk, dolgunk. Amikor nevünkben is hirdetjük, hogy a tisztaságért fáradozunk, természetes, hogy a környezetre gondolunk. A kommunális szennyvizek gyűjtése, kezelése, s „átalakítás” utáni hasznosítása egyaránt az emberi lakóterület kellemesebbé, egészségesebbé, s szebbé tételét szolgálja. Tevékenységünkkel növényi kultúrák számára biztosítunk új tápanyagot abból, ami egyébként káros lenne valamennyünk számára, virágföldünk a legkényesebbek lakásaiba is bekerülhet. Mindezek során pedig — ahogyan beszélgetésünk alkalmával kiderül — egy csomó más is eszünkbe jut. Például az, hogy a „Kofu- na” elnevezésű trágyakészítményt felválthatnák a „Ter- ravitá”-val, amihez már nem szükséges importanyag, s így felesleges kiadásoktól kímélheti meg a népgazdaságot. A szándék komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az „Alkotó Ifjúság”-irodával kötött szerződés alapján jó ütemben haladnak a fejlesztéssel, a tervek szerint már a tavasszal jelentkeznek is új termékükkel. — Ez a cikkünk — magyarázza a főmérnök — a korábbi gyártmány árának feléért is szinte az előzővel azonos hatású, ugyanekkor a koncentrátum magas csiraszáma miatt — komposztálás útján — különféle veszélyes hulladékok — vágóhídi maradványok, ásványolaj-tartalmú anyagok — ártalmatlanítására is alkalmasnak látszik. Ez utóbbiakkal kapcsolatban Gyöngyös és Hatvan térségében az üzemi kísérleteket szeretnénk az idén megkezdeni ... S ha már az ártalmatlanítást említem, hadd mondjam el azt is, hogy sok gondot okoz számunkra a derítőkben évente keletkező mintegy 200 ezer köbméter szennyvíz, iszap elhelyezése, kezelése. A hagyományos tőzeges eljárás mind kevésbé bizonyul megfelelőnek, ezért feltétlenül más megoldás szükséges. Évek óta keressük a lehetőségeket, elsők között próbálkoztunk mindjárt a helyszínen megtalálni a kérdés nyitját. Beruházáskímé- lö technológiával Füzesabonyban, Bélapátfalván, s másutt közvetlenül a szennyvíztisztító-telepeken kezdtük meg az előkezelést, majd a tapasztalatok felhasználásával Hevesen jobban is megvalósítottuk elképzelésünket. Amíg az ilyesféle feladatok elvégzéséhez szükséges berendezés 6—8 millió forintba kerülne, addig mi a meglévő felszerelés átalakításával, például feleslegessé vált tartályok igény- bevételével jutottunk eredményhez. Leginkább azonban az lenne a célravezető, ha egyenesen a mezőgazdaságban helyezhetnénk el a derítők „veszélytelenített" anyagát... Jólesik számunkra, hogy amin a fejünket törjük, másutt is tetszést arat. Talán nem dicsekvés ha megemlítem, hogy például a szennyvíziszap Ba- laton-parti hasznosítására kiírt országos pályázaton négyszemélyes csapatunk az OVH 3. díját kapta. A veszélyes hulladékok „megszelídítése" egyre inkább előtérbe kerül a vállalat mindennapi tevékenységében. Az olajtartalmú anyagokkal a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat módszere alapján — egyeszten- dös kísérlet után — Egerben foglalkoznak már üzemszerűen, míg az állati maradványok kellemetlen hatásainak fékezésével, megszűntetésével Gyöngyösön kísérleteznek. Ez utóbbi azonban még a húsipar segítségével is. sajnos, csak lassan jut előbbre. Csakis nagyobb összefogással, központi támogatással vezethez többhöz. Bizony, korántsem elegendő, ha az országos biotechnológiai fejlesztési programba csak egy-egy cég, akár a Heves Megyei Település- tisztasági Vállalat kapcsolódik be. Az jelenthet többet, ha közösnek érzik a tennivalót, miként Egerben, úgy Gyöngyösön is együttes erőfeszítéssel teremtik meg például az átmeneti tárolóhelyet. Ami igy — ez sem utolsó — ráadásul könnyebb, gyorsabb is. Gy. Gy. Ipari robotok sorozatban Edzőtábor az új fajtajelölteknek A hirtelen bekövetkezett zord időjárás igen alkalmas arra. hogy tanulmányozzák az új növényfajta-jelöltek hidegtűrő képességét a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kompolti kutató intézetének mátraszentlászlói fagy- kísérleti állomásán. A Mátra tetején lévő kísérleti parcellákon. 850 méter tengerszint feletti magasságban elsősorban az őszi vetésű búza- és árpafélék fagvállóságát vizsgálják. A rendikívüli időjárás. amely országszerte súlyos gondokat okoz. itt segíti a növénynemesítők munkáját. Lehetőséget nyújt számukra. hogy a tél viszontagságait jobban elviselő fajtáikat válasszanak ki és ajánljanak telepítésre. Ipari robotok vezérlőegységeinek sorozatgyártását kezdték meg szovjet megrendelésre az Egyesült Izzó kaposvári elektronikai gyárában. Az idén mintegy 220, a következő négy év során összesen több mint ezer darabot állítanak elő. A KGST műszaki-tudományos komplex programjához kapcsolódó gyártási együttműködésről a múlt év áprilisában írták alá a magyar— szovjet kormányközi megállapodást. Ennek értelmében az úgynevezett Béta robot mechanikai részét a Szovjetunióban, mikroelektronikai vezérlőegységét pedig hazánkban állítják elő. A kaposvári gyár kollektívája alig több mint fél év alatt készült fel a gyártásra. s az öt darabból álló nullszériát már a múlt év utolsó napjaiban átadta a megrendelőnek. Ezek a vezérlőegységek, az első viszszajelzések szerint, megbízhatóan állják a „nyúzópróbát" a volgai autógyárban. A robottípussal ugyanis elsősorban a Lada és más szovjet gépkocsik gyártását kívánják korszerűsíteni, a berendezés azonban az ipar más területén is sokoldalúan használható. Egy-egy autókarosszéria — vagy más hasonló gyártmány — bármely pontján képes a hegesztési. szerelési, vagy festési műveletek elvégzésére, de alkalmassá tehető például korszerű szerszámgépek. megmunkálóközpontok anyaggal, szerszámmal való kiszolgálására is. Mindezekre a Béta robot rendkívül könnyen „megtanítható”. Az adott műveletsort csupán egyszer kell kézi vezérléssel bemutatni a gépnek, hogy a mozdulatokat megjegyezve, a legjobb szakmunkásnál is pontosabban. folyamatosan és fáradhatatlanul lássa el feladatát. A vezérlőegység memóriájában egyszerre tizenhárom műveletsor programja tárolható, ilyen robotokból tehát olyan rugalmas gyártósort lehet kialakítani, amelyen több különböző termék is bármikor előállítható. Ami nemrég még utópiának tűnt — hogy a robotokat is robotok gyártsák — részlegesen már a közeljövőben megvalósul a kaposvári gyárban. A termék korszerűsége, kedvező sorozat- nagysága és a termelés gazdaságossága lehetővé, egyszersmind szükségessé is teszi. hogy a nyomtatott áramkörök előállításához, szereléséhez, a kész egységek teszteléséhez még az idén olyan berendezéseket szerezzenek be és állítsanak munkába. amelyek maguk is a robot- és számítástechnika körébe tartoznak.
