Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 1. szám ÁRA: 1987. január 2., péntek 1,80 FORINT Utcai trombitaszó hajnalig — Góbéleves Előházi módra — Élő malacot nyert a körzeti orvos — Japánok, amerikaiak a Hotel Egerben Vidám szilveszter Átütemezés Ha az újságolvasó po­litikai vezetői látogatásá­ról az újságban megjelent tudósításokat olvassa, ta­lán nem ad hitelt azok­nak a gondolatoknak, hogy igenis termékeny, és fon­tos információcsere is zaj­lik egy-egy ilyen látoga­táskor. Legutóbb a SZOT főtit­kárának megyénkben lá­togatásakor kaphatott az ország vezetése olyan visszajelzést, amely meg­fontolásra érdemes. Me­gyénk legnagyobb elektro­nikai üzeme panaszolta el, hogy a gazdasági re­form továbbfejlesztésé­nek időszakában majd­hogynem direkt utasító­ként értelmezhető körle­velet kaptak a két ün­nep közötti munkanapok hasznos eltöltéséről a fel­ügyelő minisztériumból. Ebben azt kérték tőlük, pontosabban elvárásként közölték velük, hogy ha csak egy mód van rá, dol­gozzanak a két ünnep kö­zött is. A gyáregység vezetőjé­nek ellenérvelése meggyő­zőnek tűnik. Az ünnepek alatt kihűlt üzemrészek két napra való felfűtése te­temes költség. Űjra kell indítani a bejárókat szál­lító tömegközlekedést ar­ra a két napra, arról nem is beszélve, hogy a mun­katempó felvételére leg­alább egy nap elmegy. Az érvelés sarkalatos pontja az volt. hogy az év utolsó napjaiban megbízható al­katrészellátásra számítani egyszerűen nem lehet. Vé­gül megemlítette a vál­lalat vezetője azt is, hogy nehezen tudja elképzelni a december 30-án gyártott termékek exportértékesí­tését . . . Való igaz, hogy a válla­latok szemszögéből ez az érvelés kikezdhetetlen. Anélkül, hogy mindenáron hibát keresnék a vállalat életéről szóló informáci­ókban — hiszen nem ott élek — azt azért megem­lítem, hogy országos mé­retekben valószínűleg szá­mít az a termékmennyi­ség, amely e két napon születik. És úgy vélem, az igazság valahol a mai dön­tés és a vállalatok érde­ke között húzódik. Anélkül, hogy tippeket adnék, megemlítem, hogy a tavalyi igen szigorú tél termeléskieséseit, a mun­ka nélkül eltöltött napo­kat a szomszédos Cseh­szlovákiában nem egészen három hónap alatt, már májusra pótolták a sza­badszombatokra „átüte­mezett" munkanapokon. Nehezen tudom elképzel­ni. hogy egy ilyen megol­dást, — tehát mondjuk szepjember—októberben a szabadszombatokon előre ledolgozott ünnepek köz­ti műszakokat — a dol­gozó kollektívák ne fogad­nának megértéssel. An­nál is inkább, mert a me­zőgazdaságban ez, amióta a világ világ, így szokás. És lassan évtizede az az építőipar is ezt az éssze­rű gyakorlatot folytatja, amelyről a közvélemény megítélése — sommásan negatív. Dolgozni tehát akkor kel­lene, amikor lehet. De ak­kor tényleg . . . Kőhidi Imre Jó hangulatban, vidám­ságban telt a szilveszter, az óév búcsúztatása az egész országban, így He­ves megye szállodáiban, éttermeiben, szórakozóhe­lyein és persze otthon a családi környezetben is. Mindenütt gazdag étel- és italválaszték, ínyencsé­gek várták a szórakozni, a mulatni vágyókat. A nyugati határszélen Sop­ronban, ahöl több ezer kül­földi szilveszterezett, a kis­vendéglők jellegzetes étele­leket kínáltak. Így például babrétest és babpogácsát, az egykor itt élő szőlőter­melők kedvelt ételeit. Utó­daik most is a saját borai­kat mérték: a kapualjban fenyőfakoszorúra kötött pi­ros és fehér szalagokkal jelezve, hogy kékfrankost vagy fehérbort, illetve mindkettőt adnak. Szilveszter éjszakáján telt ház volt a pécsi gyermek­hotelben. Az ország egyet­len gyermekszállodája ugyan­is új szolgáltatásként el­vállalta a szilveszterező szülők kicsinyeinek gondo­zását. Az egyik fővárosi programnak a Távol-Kele­ten is akadt nézője. A Neo- ton família Budapest Sport- csarnokban rendezett kon­certjéről van szó. Ezen ven­dégül látta a japán Shohjo- Tai leánytriót, amelynek tagjai 16 esztendősek és ez volt az első európai be­mutatkozásuk. A Neoton- szilvesztert egyébként az egyik legnagyobb tv-társa- ság forgatócsoportja ^rög­zítette, és azonnal Frank­furtba utazva, műholdátvi­Január 1-ével több új munkaügyi jogszabály lé­pett életbe. Többek között a szabadságolásokra vonatko­zóan is. Noha ez már tavaly november 1-én napvilágot látott, de csak 1987. évre já­ró szabadságok kiadásánál kell először alkalmazni. Ja­nuártól a korábbi tíz mun­kanap helyett a rendes évi szabadság kétharmadát szük­tellel közvetítette Japán­ba. A fővárosiak jó része a mostani szilveszter éjsza­kán sem hagyta ki a ha­gyományos utcai szórako­zást. A legforgalmasabb út­vonalakon hajnalig volt keletjük a trombitáknak, a konfettinek, a szerpen­tinnek és a különböző tré­fás maszkoknak. A Fővá­rosi Közterületfenntartó Vállalatnak volt bőségesen munkája, mire eltakarí­totta az éjszakai vidámság nyomait. Az utak tisztítá­sán több gép és csaknem másfélszáz ember dolgozott. A mátraalji városban. Gyöngyösön, a Mátra Szál­lóban telt ház volt szilvesz­ter éjjelén. A bárban, a presszóban és az étterem­ben kétszázötvenen foglaltak helyet az asztaloknál. Ki-ki ízlése szerint modern tánc­zenét, diszkót és népi ze­nét hallgatott. Előházi Im­séges egybefüggően kiadniuk a vállalatoknak. A munkál­tatók és a dolgozók azonban ennél nagyobb arányban is megállapodhatnak a vállala­ti kollektív szerződésekben. Egy másik rendelet lehe­tővé teszi, hogy a termelő- egységeknél a korábbi hat nap helyett már három egy­más után igazolatlanul távol töltött munkanapot követően re konyhafőnök speciali­tásokról is gondoskodott Így például fácánhússalá­tát, finom Mátra-koktélt, éjfélkor pedig pikáns gó­bélevest szolgáltak fel. Ez utóbbi a konyhafőnök re­ceptje alapján készült. A vendégek között akadtak külföldiek is szép számmal, főleg a Német Szövetségi Köztársaságból, illetve Auszt­riából. Nagy volt a nyüzsgés a mátrafüredi Avar Szálló­ban is. Félezer ember bú­csúztatta ott az óesztendői és köszöntötte 1987-et. Ezek közül közel háromszáz szál­lóvendég volt. A környék­beli üdülőkből is szép szám­mal érkeztek szórakozni vágyók. Az étlapon számos különlegességből válogathat­tak, így például szárnyas májpástétomból, újévi bő­rös malacból, gödöllői töl­tött csirkéből pezsgés ká­posztával. Éjfélkor Avar­koktélt szolgáltak fel. Az éjjel egy órakor tartott sor­soláson az élő malacot dr. Faragó Tibor, mátrafüredi körzeti orvos nyerte. Az utol­só vendég reggel fél 6-kor hagyta el az éttermet. A megyeszékhelyen is sok volt a vidám évbúcsúztató ember. A Hotel Egerben, a Park Szállóban, a Grillben, a Fehér Szarvasban, valamint a Mecset étteremben közel ezren szórakoztak ... Sok volt a visszatérő vendég, kö­zöttük számtalan külföldi. Japántól az Egyesült Álla­mokig. Érdekes színfoltja volt a szilveszteréjszaká­nak a Hotel Egerben a ja­vasasszony megjelenése, aki sok vendégnek „jósolta meg” jövőjét, azt, hogy mi vár rá 1987-ben. is jogellenes kilépés címén megszüntessék a mulasztó dolgozó munkaviszonyát, ab­ban az esetben, ha nem tud. ja utólag elfogadhatóan iga­zolni távollétet. A fegyelem javításának követelményével kapcsolatos az a rendelet is, amely január 1-töl megtilt­ja a szeszes italok árusítását és fogyasztását a munkahe­lyeken. Új munkaügyi jogszabályok Losonczi Pál újévi köszöntője Kedves Honfitársaim! Az új esztendő első nap­ján tisztelettel köszöntöm hazánk minden állampolgá­rát. Sikerekben szerényebb, ám tanulságokban annál gaz­dagabb óévet hagytunk ma­gunk mögött. Megnyugtató, hogy létünk és munkánk legalapvetőbb feltétele, a béke. változatla­nul fennmaradt. 1986 jellem­zője volt a Genfben kibon­takozott folyamat erősödése. A Szovjetunió és a szocia­lista országok új elemeket tartalmazó békekezdemé­nyezései újraélesztették a népek bizakodását az enyhü­lés visszatérése iránt. A reykjaviki szovjet—amerikai csúcstalálkozón Ismét meg­győződhettünk, hogy tárgya­lóasztal mellett, őszinte esz­mecserében, az érdekek köl­csönös tiszteletben tartásával a nemzetközi élet legsúlyo­sabb problémái is közel ke­rülhetnek a megoldáshoz. Ugyanakkor azt is jól tud­juk: jelentősek még azok az erők, amelyek a bizalmatlan­ság szításával fékezik a né­pek közötti normális kap­csolatok kialakítását, zavar­ják a békés egymás mellett élést. Hazánk a bonyolult világ- politikai helyzetben is to­vább bővítette nemzetközi kapcsolatait. A Magyar Nép- köztársaság külpolitikájának eddig is egyik legmarkán­sabb vonása volt, hogy a baráti szocialista országokkal együtt, összefogva a világ ha­ladó erőivel, szorgalmazza a fegyverkezési verseny meg­állítását. a leszerelést, a nemzetközi biztonság, az ál­lamok közti bizalom és a bé­ke erősítését. Mindenkor sík- raszálltunk a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös együtt­működéséért, kiálltunk a vi­tás kérdések tárgyalások út­ján való rendezése mellett. Tárgyaltunk mindenkivel, aki tiszteletben tartja tár­sadalmi rendünket, szövet­ségi kapcsolatainkat és a köl­csönös érdekek elismerése alapján akar velünk szót vál­tani. Vallottuk és valljuk, hogy az emberiség gondjai csak úgy enyhülhetnek, ha a népek közösen munkálkod. nak orvoslásukon. Csakis a kölcsönös bizalom és egy­más érdekeinek tiszteletben tartása viheti előbbre az em­beriséget. Csakis így távolít­hatók el azok a mestersége­sen emelt, politikai termé­szetű akadályok, amelyek az országok közötti együttmű­ködés útjában állnak. Kedves Barátaim! Szűkebb értelemben vett hazai dolgainkat tekintve, elmondhatjuk, hogy a kö­rülmények kedvezőtlen ala­kulása ellenére is gyarapo­dott a nemzeti vagyon, ha­zánk új létesítményekkel gazdagodott, erősödött gaz­daságunk és társadalmunk átfogó reformfolyamata. új tudományos eredmények, szo­ciális és kulturális létesít­mények születtek. Megőriz­tük a teljes foglalkoztatott­ságot és a lakosság ellátásá­nak színvonalát is. Az az összteljesítmény, amit né­pünk nyújtott, megbecsülést érdemel, mert nehéz körül­mények között érte el ered­ményeit. Céljaink eléréséhez azonban mindez kevés volt. A világgazdaság értékítéle­tei tovább szigorodtak. Ter­mékeink leértékelődése foly­tatódott. kedvezőtlenebbé váltak értékesítési lehetősé­geink. Hátráltatták verseny- képességünket azok a végső soron politikai jellegű aka­dályok. amelyek nemcsak a termelőberendezések és tech­nológiák, hanem az áruk nor­mális cseréjét is megnehezí­tik. De csupán ezek a vitat­hatatlan tények nem szolgál­hatnak magyarázatul lema­radásunkra, és nem menthet­nek fel bennünket következ­ményei alól. Későn ismertük fel a külső hatásokat, nem készültünk fel következmé­nyeire, nem igazodtunk elég rugalmasan és gyorsan az új követelményekhez. Pártunk Központi Bizottságának 1986 novemberi határozata joggal állapította meg, hogy a ma­gyar népgazdaság mérsékel­tebb teljesítményében saját munkánk gyengeségei, a ve­zetés és irányítás fogyatékos­ságai, a végrehajtás követke­zetlenségei is jórészt tükrö­ződnek. Bár az emberek többsége becsületesen, dolgozik, még nem vált általánossá a kor­szerű gazdálkodási szemlélet, a szervezett és fegyelmezett munka. Pazarlóan bánunk anyaggal, energiával, idővel, s ami talán a legsúlyosabb: az emberi munkával. Ezen a helyzeten változtatnunk kell, ha előre akarunk haladni. Az életkörülmények javítása és a jogos fogyasztási igé­nyek kielégítése csak úgy le­hetséges, ha a maga terüle­tén mindenki az eddigieknél eredményesebben dolgozik. A XIII. pártkongresszuson megfogalmazott célokat nem­zeti egyetértés fogadta, és társadalmunkban megvan a készség, hogy az elérésükhöz szükséges feladatokat végre­hajtsa. Államunk ezeréves történelme is bizonyítja, hogy népünk a legnehezebb hely­zeteken is úrrá tudott len­ni. ha értelmes célok érde­kében egyesítette erőit. Az Országgyűlés a közel­múltban törvényerőre emel­te az idei költségvetést, és tervünk tartalmazza a leg­fontosabb tennivalókat. Ered­ményes teljesítése elenged­hetetlen gazdaságunk élén­küléséhez. Arra van szük­ség, hogy már az év elejé­től — a termelésben és min­den más munkahelyen — a lehető legjobban hasznosít­suk erőforrásainkat. Különösen fontos a munka minőségének javítása és az ésszerű takarékosság Szocialista fejlődésünk es egyben a korszeiű gazdálko­dás nélkülözhetetlen feltéte­le. hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a ha­tékonyan működő vállalatok fejlesztésére, a biztosabb és gyorsabb megtérülés javá­ra fordítsuk. Mint ahogy — a szinte már vérünkbe ivó­dott egyenlősdit felszámolva — bérrendszerünkben is kö­vetkezetesebben érvényesít­jük a munka szerinti része­sedés elvét. A magasabb színvonalú, az alkotó tevé­kenységet kívánjuk átlagon felül megbecsülni az élet, minden területén. Ez nem­csak kormányzatunk szán­déka. hanem a becsületesen dolgozó nagy többség igénye is. Társadalmi rendünk szi­lárdsága, népünk felelősség- érzete és demokratikus in­tézményrendszerünk erősö­dése egyaránt záloga a szo­cializmus sikeres továbbépí­tésének. Ennek érdekében — a kölcsönös előnyök alapján — a jövőben is készek va­gyunk együttműködni min­den országgal, függetlenül azok társadalmi berendezke­désétől. Legbiztosabb táma­szunk azonban a baráti szo­cialista országok korszerűsö­dő és gazdagodó együttmű­ködése. Hisz nemcsak cél­jaink azonosak, hanem kö­zös a felismerésünk is: kap­csolatainkban minőségileg új viszonylatok és távlatok rej­lenek. * E gondolatok jegyében és nemcsak az új év napjának szokása alapján mondom: reményeinket párosítsuk ten- niakarással, sőt. tettekkel, és akkor az eredmény sem ma­radhat el. Ehhez kívánok 1987 első napján békés, bol­dog új esztendőt valameny- nyi honfitársamnak és ba­rátunknak az egész világon. Húszcentis hó a Kékestetőn Az időjárás érdekes vál- tozásainek lehettek tanúi az új év első napján az ország különböző helyein. Verőfé­nyes napsütés fogadta dél­előtt Baranya megye szék­helyén, a Pécsen lakókat. Érdekes természeti jelenség­nek lehettek tanúi. Három évszak találkozott az év el­ső napján, őszi gombák és tavaszi vadvirágok élénkítik most a téli erdőt. Az ország csúcsán. Kékes- tetőn viszont plusz egy fo­kos középhőmérséklet mel­lett 20 centis hó fogadta a délutáni síelőket. A déli pá­lya felső része ugyanis még alkalmas a sportolásra. Mát­raházán viszont csak hófol­tokat találtak az oda érkező szárikózók. így nem tudták birtokba venni a terepet. Mókás óévbúcsúztató az egri Széchenyi utcán Az újév első percei a Park Szállóban (Fotó: Szántó-’ííyörgyíky'' 1987-től

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom