Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-10 / 290. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 290. szám ÁRA: 1986. december 10., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Iskolaegészségügy Heves megye iskolaorvosi ellátását évente mintegy 140 fő- és mellékfoglalkozású orvos végzi, védőnők és ifjúsági ápolónők közreműködésével. Az intézmények döntő többségében jól kiépített iskolaorvosi hálózat működik, a szakemberek tervszerűen látják el feladataikat. Az általános iskolákban az orvosok heti egy, a védőnők heti egy-két alkalommal keresik fel az intézményeket, de sürgős esetekben az iskolaorvosok azonnali segítséget nyújtanak. Az iskolaorvosi ellátás magába foglalja a tanulók tervbe vett szűrővizsgálatait, a gondozást, a beteg- ellátást, a közegészségügyijárványügyi feládatokat és nem utolsósorban az egészségügyi felvilágosítást. A nyolcadik osztályban a pályaalkalmassági vizsgálatokat is elvégzik orvosaink, alkalomszerűen pedig az üdülésre utazó tanulók is eléjük kerülnek. Az iskolaorvosok a kiszűrt tanulókat szakorvosi vizsgálatnak vetik alá, szoros kapcsolatban a szak- rendelésekkel. A gyermekeket folyamatos - gondozásba veszik, gyógyulásukat pedig ellenőrzik. Megyénkben az egészségügyi okok miatt veszélyeztetett gyermekek száma félezer körül ingadozik, némi emelkedést mutat, amelynek oka a mind alaposabb szűrés, a gyakoribb vizsgálat, amely a rejtett, kezdődő betegségeket is kideríti. Leggyakrabban előforduló gyermekbetegségek — az általános iskolában — az alkati, szemészeti, gégészeti elváltozások és a fogszuvasodás. A középiskolások esetében a vizsgálatok azt mutatják, hogy a 14—18 éves korosztályban különösen fontos és indokolt a szűrések, vizsgálatok alapos elvégzése, a betegségek gyógyítása. A rendelőintézetekkel. a szakorvosokkal való jó kapcsolat, a kórházak fogadóképessége, mind a gyógyítást szolgálják. A tanulóifjúság körében fontos szerepe van az egészségnevelő, felvilágosító munkának is, közöttük a szexuális felvilágosításnak, a szervi betegségek, a káros szenvedélyek következményeiről elhangzó nyílt és őszinte szavaknak. Sajnos az egészség- ügyi dolgozók és a pedagógusok ilyen irányú munkáját éppen azok a szülők nem segítik, akiknek családjukban erre éppen a legnagyobb szükség lenne Nem hiánytalan és gondmentes még megyénkben az oktatási intézmények egészségügyi ellátása, mégis az utóbbi évek munkájáról csak elismeréssel és köszönettel szólhatunk. Szalay István A TÉLI ÜLÉSSZAK ELŐTT • • U lést tartott a megyei képviselőcsoport Váncsa Jenő szakminiszter válaszolt a kérdésekre (Fotó: Perl Márton) A témához igazi helyszín is kell: nem véletlen hát, hogy megyénk országgyűlési képviselői — immár nem először — kihelyezett ülést tartottak. Tegnap Hatvanban, a Mátravidéki Cukorgyárak helyi üzemében készültek fel a közelgő parlamenti tanácskozásra. Tanácskoznak képviselőink Kovács András csoportelnök itt köszöntötte képviselőtársait, illetve a szaktárca, a MÉM miniszterét. Váncsa Jenőt, továbbá dr. Molnár Gyulát, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét és Mészáros Albertet, a HNF megyei titkárát. Ezt követően beszélték meg a téli ülésszakra való felkészülés mozza- zanatait. majd Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke emelkedett szólásra, hogy tájékoztatót adjon megyénk élelmiszeriparának gazdálkodásáról. Adatok, tények: szűke bb hazánkban 54 termelőszövetkezet, 4 állami, egy erdőgazdaság és egy bor- gazdasági kombinát gazdálkodik. A közvetlen élelmiszeripart hat nagyobb vállalat képviseli, de számottevő és növekvő a tsz-ek élelmiszeripara is: főként a hűtöipar és a borászat területén. A megye élelmiszer- ipara az ipari termelés egészén belül 37,2% részarányt képvisel, s az ország élelmiszeripari termelésének 3,7 százalékát adja. A különböző üzemekben előállított élelmiszerek exportja 1980- tól dinamikusan növekedett, a tervidőszak végére megközelítette a 2 milliárd forintot. Külön említést tett a házigazdákról: a Mátravidéki Cukorgyárak termelése az ország cukortermelésének 14,7 százalékát adja. A gyárak nyersanyagszükségletének mintegy 9—11 százalékát a megye üzemei biztosítják — emelte ki. A továbbiakban a megyei tanács elnöke két fontos terület fejlesztésére hívta fel a figyelmet, kérve egyben a szakminiszter segítségét a gyöngyösi húsipari vállalat beruházási tervének megvalósításához: a „sertésvágóvonal" ugyanis a negyedszázados üzemelés alatt elavult, korszerűtlenné vált benne a munka. A másik témakör: a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság eredményesebb gazdálkodása, illetve a Bükki Nemzeti Park •növény- és állatvilágának fokozottabb védelme érdekében. A képviselők — köztük dr. Puskás Sándor, Sebők József, Nagy Józsefné, Kovács András és Barta Alajos — számos kérdést tettek fel a miniszternek, aki készségesen adott részletes tájékoztatást a mezőgazdaság, illetve az élelmiszer- ipar jelenlegi helyzetéről, ígéretet tett arra, hogy a megyei jelentésben kiemelt két témakört ismét áttekinti, s a lehetőségekhez mérten támogatja az ügyet. — Időszerűnek tartom, hogy ez a képviselőcsoport most tűzte napirendjére az élelmiszer-gazdaság megyei helyzetét, mert a Központi Bizottság legutóbbi ülésén hozott határozat erre a területre is markáns döntéseket hozott, komoly feladatokat fogalmazott meg. Megállapítást nyert, hogy a tavalyi mélypont után előrelépés történt a mezőgazdaságban, de továbbra is fontos követelmény: a költséggazdálkodás. a minőség, a versenyképesség. A belső élelmiszer-ellátás zavartalan volt, s az is lesz a jövőben is. várhatóan az igényeknek megfelelően alakul majd később is. Az elképzelésekről szólva ■kijelentette: „Lehet többet produkálni, tartalékaink vannak, csak ki kell használnunk őket. Az élelmiszergazdaságot mindenképpen stabilan kell tartanunk.” A kérdésekre adott válaszában kiemelte: — Az elmúlt esztendőben 8,2 százalékkal emelkedett az érintett területeken dolgozók bére, ott is, ahol növekedett a termelés és ott is. ahol nem érték el a megfelelő szintet. Ez tanulságos eset, rájöttünk, hogy a jövőben differenciálni kell! Ahol jobban, eredményesebben dolgoznak, ott segítünk, ahol a gazdálkodási hibák miatt csökken a teljesítmény, a minőség. ott szankciókat leszünk kénytelenek alkalmazni. Arra a kérdésre. hogy milyennek ítéli meg a megyei helyzetet, ezt felelte: — A termelésszerkezet jo, elképzelhető finomítás, apróbb változtatás a piac igényeinek megfelelően. Az ágazat itteni eredményei szinte mindenben igazodtak az országos átlaghoz ... A tanácskozás Kovács András zárszavával ért véget. Szilvás István Cement a Ferihegyi repülőtérhez Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter Bélapátfalván Tegnap délután Szűcs Endre miniszterhelyettes. Lantos László, az ÉVM pártbizottsági titkára, valamint Trefil István ÉVM-főosz- tályvezető társaságában Bélapátfalvára, a cementgyárba látogatott Somogyi László, építésügyi és városfejlesztési miniszter. A vendégeket dr. Asztalos Miklós, a megyei pártbizottság titkára. Koltai Imre, a Cement- és Mészművek vezérigazgatója, Palcsó Pál, az egri városi pártbizottság titkára. valamint Sass Kálmán, a Bélapátfalvi Cementgyár igazgatója fogadta. Sass Kálmán tájékoztatta a minisztert a kijavítási program befejezéséről, amelynek munkálatai az energiatakarékosság és a környezetvédelem jegyében születtek. Elmondta, hogy ezzel lehetővé vált a termelés növelése, amelynek kihasználása a jövőben az igényektől függ. Szólt arról is, hogy a várakozásnál magasabb szilárdsági osztályú cement előállítására is képesek, s különleges igényeket is kielégíthetnek. Megemlítette, hogy a Ferihegyi repülőtér építése során a le- és felszálló- pályákhoz bélapátfalvi cementet használtak fel, mivel ez az átlagnál nagyobb szilárdságú. A Bélapátfalvi Cementgyár igazgatójának tájékoztatójában szerepeit a profilbővítés is, mivel a jövőben a mezőgazdaságot mészkőüszttel kívánják ellátni. Koltai Imre jelentette a miniszternek a vállalat ez évi eredményeit és szólt a jövő évi tervekről is. Megemlítette, hogy az importkorlátozások továbbra is nagymértékben sújtják a cementgyárakat. Ez követően Somogyi László kíséretének és vendéglátóinak társaságában megtekintette a Bélapátfalvi Cementgyárat. Látogatása végén Márton Istvánnak, a Bélapátfalvi Cementgyár műszaki igazgatóhelyettesének Kiváló Munkáért miniszteri kitünetést nyújtott át. A Magyar Jogász Szövetség választmányi ülése Kitüntették dr. Ripka Kálmánt Dr. Antalffy György elnökletével kedden ülést tartott a Magyar Jogász Szövetség választmánya. Megvitatták és elfogadták a napirendre tűzött előterjesztéseket: a szövetség elnökségének beszámolóját az 1986. évi tevékenységéről, továbbá azt a programot, amely az 1990-ig terjedő időszakra körvonalazza az MJSZ feladatait, munkájának továbbfejlesztése érdekében. A tanácskozáson, amelyen felszólalt dr. Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, megjelent dr. Markója Imre igazságügyminiszter, dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész is, az elnökségi beszámolót dr. Nagy László, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára ismertette. A választmányi ülésen kitüntetéseket is átadtak. A szövetség életében hosszú időn át végzett kiemelkedő munkájáért a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta dr. Ripka Kálmán, a Heves Megyei Bíróság elnöke, a szövetség Heves megyei szervezetének elnöke. Az MJSZ által alapított legmagasabb kitüntetést, a Szalay László- emlékérmet — amellyel minden esztendőben egy jogászt tüntetnek ki — az idén dr. Nagy Lászlónak, a szegedi József Attila Tudományegyetem professzorának, az MJSZ oktatási bizottsága elnökének ítélte oda a szövetség elnöksége Huszonöt éves az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Egymillió ember vízellátásáról gondoskodnak Kedden a Borsod megyei Lázbércen, a 20 millió köbméter befogadóképességű lázbérci víztárolónál tartottak sajtótájékoztatót abból az alkalomból, hogy a Heves megye jelentős részét is ellátó Észak-magyarországi Regionális Vízművek alapításának negyedszázados jubileumát ünnepli. Dr. Vékony Ernő, a vízművek igazgatója és az 1700 dolgozót foglalkoztató vállalat vezetői a sajtótájékoztatón arról számoltak be, hogy a 25 évvel ezelőtt alakult vízmű mára az ország egyik legnagyobb, egységes, tele- metrikus irányítású komplett vízellátási rendszerévé fejlődött. A Borsod, Heves és Nógrád megye területét átölelő regionális vízmű jelenleg 86 település, közte hat város — Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Mezőkövesd és Pásztó — egészséges ivóvízellátásáról gondoskodik. A vízmű évente már 50 millió köbméter egészséges ivóvizet ad a lakosságnak, ipari vízből pedig 14 millió köbmétert termelnek és juttatnak el a megrendelőkhöz. Ezt 136 vízműtelepen állítják elő és 29 ipari nagyüzem ellátásáról is gondoskodnak. A három megye területén több mint egymillió ember számára biztosítják a vezetékes vízellátást. Az Észak-magyarországi Regionális Vízmű ezt a hatalmas mennyiségű vizet hét regionális vízellátási rendszeréből és hat nagy teljesítményű víztárolójából biztosítja. A hevesi regionális vízellátási rendszer látja el a Mária-,a monosbéli és a Karszt-tárói forrásokból, valamint két mélyfúrási kútjából gravitációs úton Bélapátfalvát és a környező településeket ivóvízzel. A Szilvásvárad—Borsodnádasd közötti távvezetékről működtetik Szilvásvárad, Balaton és Borsodnádasd elosztóhálózatát. Az egercsehi kisregionális rendszerből történik Mikófalva, Bükk- szentmárton és Bekölce ellátása. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a VII. ötéves terv időszakában a térségben további 77 községgel gyarapítják a vezetékes ivóvíz-szolgáltatásba bekötött települések számát.
