Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-09 / 289. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. december 9., kedd HAZAI TÁJAKON Cece paprikája Ott. ahol a Dunántúlt észak-déli irányban átszelő 63-as. meg a nagyjában ke­let-nyugati irányú 61-es fő- közlekedési útvonal metszi egymást, egy ismerősen csengő falunév köszön visz- sza a térképről: Cece. Ezt a két egyforma szótagot nyilván még az is hallotta emlegetni, aki azt sem tud­ja, hol folyik a Sárvíz, s hogy egyáltalán, merre búj­hat meg ez a falu. A Fejér megyei Cecének a kitűnő minőségű paprika adta hírét. Két jellegzetes fajtáját is kitenyésztették ennek az Európába az 1500- as években elérkezett nö­vénynek. A cecei édes volt az egyik — ezt a fehér szí­nű, hegyes, csőrös étkezési paprikát a kiváló növényne­mesítő. Angeli Lambert ter­jesztette el —. a másik pe­dig az úgynevezett cecei ko­rai £sípős. (Ez utóbbi in­kább az égő piros fűszer alapanyaga.) A bolgár kertészeknek há­la, hamarosan egész kör­zetté nőtte ki magát a ce­cei paprikás birodalom: 7—8 ezernyi katasztrális holdon termesztették ezt a nagyon mutatós, ízletes, ke­lendő növényféleséget. És aki útját a Sárvíz tek­tonikus völgyébe kanyaró­ja, láthatja, hogy hatalmas táibIákban termesztik ma is! Paprikaszüret után. a c&í- pősebb őszi, tél elejei idők­ben egyrészt az ereszek alatt felfűzött papriikafűzérek ta­núskodnak a vidék eme jel­legzetességéről. másrészt meg azok a kis asztalkák, amelyeken az őrölt papri­kával teli zsákocskák, üve­gek kínálgatják magukat. Csók István egykori lakóháza (ma: emlékmúzeum) túldíszítettségével híressé lett sárközi népviselet da­rabjait keresi Csók István képein, annak csalatkoznia kell. Noha kézenfekvő lett volna, hogy az ő szülő- és lakhelyétől délebbre elnyú­ló vidék messze földön is­mert és valóban ecsetre va­ló selyemrokolyáit. rojtos kötényeit, aranyszállal hím­zett pártáit örökítse meg. ő inkább a sokác népesség asszony- és leányalakjait vitte vászonra. Igaz. ez a népviselet sem szűkölködik színekben — jó példa rá Csók egyik leghíresebb ké­pe. az Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre (másik nevén: az Úrvacsora) —. de korántsem annyira tobzódó textíliákból áll össze. Inkább nagy. egységes foltok jel­lemzik. A. L Ilyen asztalkákról árulják az őrölt paprikát a cecei főutca házai előtt (Németh Ernő felvétele - Kai Cecének más nevezetessé­ge is van: egy tábla hirdeti az imént említett két főút­vonal találkozásánál, misze­rint a mögötte álló ház ki­váló festőművészünk. Csók István egykori otthona. A Züzü-sorozat jól ismert és népszerű alkotója lakta egy­kor ezt az oszlopos kúriát, ahol most képeinek megle­hetősen gazdag válogatását őrzik. Csók István 1865-ben született a közeli — egy pi­cit északabbra fekvő — Sár- egresen. s miután előbb a pesti Mintarajziskolában, majd Münchenben, ezt kö­vetően pedig Párizsban el­sőrendű piktorrá érett, új­ból meg újból visszatért szülőföldjére megnyugodni, erőt gyűjteni, és természete­sen festeni. Hanem aki a szintén a Sárvíz menti, tarkaságával. DECEMBER 13.: Luca napja ■% A decemberi jeles napok egyike a hónap 13. napján ünnepelt Luca-nap. Leg­gyakrabban ezt a szólást juttatja eszünkbe: „Ügy ké­szül. mint a Luca széke” vagy „Lassan készül, akár a Lu­ca széke.” Akkor halljuk- mondjuk ezt, ha valami las­san valósul meg, amikor va­laminek az elkészültét ne­hezen tudjuk kivárni. Luca a latin Lucia név régi magyar formája. Szent Lucia a középkorban a szem­fájások védőszentje volt. Az egyházi legendában a szent­té avatott leány előkelő szi­cíliai családból származott. Szüzességet fogadott, és mártírhalált halt. tulajdon kezével véve el szeme fé­nyét, amikor egy udvarlója dicsérte. Szent Lucia tiszte­lete Itáliában volt a legerő­sebb. A magyar néphit két­féle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. A „dé- monikus” Lucát a magyaro­kon kívül a horvátok. szlo­vének, szlovákok és az oszt­rákok részesítették tisztelet­ben. Büntetés a munkáért? Luca-nap az idén szom­batra esik — szerencsére. Mert a néphit szerint Luca megbünteti a nevenapján végzett munkákra (fonás, szövés, varrás, kenyérsütés, meszelés, mosás stb.) vonat­kozó tilalom megszegőit. Kü­lönböző mondák hagyomá- nyozódtak szájról szájra, miként bűnhődött meg tu­datlanságáért valaki, aki siemmibe vette ezt a tilal­mat. A Luca-napi szokásokkal a régiek a tej- és tojásbő­séget akarták biztosítani, il­letőleg távol tartani a ron­tást a tehenektől, tyúkoktól. Számos szokás kapcsolódott már a névnap előestjéhez is. A falubeli legények ilyen­kor bosszantó tréfákat eszel­tek ki és vittek véghez. Le­szedték a félfákról a kapu­kat és eldugták, vagy össze­cserélve, más portákon he­lyezték vissza őket. Efféle csínytevésre elsősorban a lá­nyos házaknál lehetett szá­mítani vagy ott, ahol vén­kisasszonyok laktak. December 13-án az utcá­kon „lucázók” tűntek fel. A lepedőbe burkolt sihederek házról házra jártaik köszön­teni. A Dunántúl déli ré­szén úgy mondták, kotyolni, palázolni mennek. E szokás célja idő-, termés- és sze­relemjóslás volt. de megjö­vendölték a halált is. Az Al­föld déli vidékein tollapogá­csát, Szeged környékén lu- capogácsát sütöttek. Sütés előtt minden családtag szá­mára apró tollakat szúrtak a tésztába, és aizt tartották, hogy akié sütés közben meg- pörkölődik vagy elég, az nem éri meg a következő sütés idejét, vagyis egy esztendőn belül meghal. Meglátni a boszorkányt A szólásban szereplő Lu­ca széke faragásához Luca napján kezdtek hozzá. Min­dennap faragtak, csináltak rajta valamit, s december 24-re kellett elkészülni ve­le. A régi babona szerint nem is volt olyan könnyű megcsinálni, hiszen például szeg nem lehetett benne, és minden darabját más fából — tizenhárom féle fajtából — kellett elkészíteni. Ha ez­zel a székkel a készítője el­ment az éjféli misére vagy a keresztúthoz, ráállva meg­láthatta, ki a boszorkány. A szék köré ajánlatos volt „várat keríteni”, azaz szen­telt krétával egy kört raj­zolni, mert ellenkező eset­ben a rontó boszorkány el­láthatta a kíváncsi ember baját... A regula szerint boszor­kánynézés után a széket el kellett égetni, de annak, aki rajta állt vagy ült. addig is szednie kellett a lábát ha­zafelé. Csak akkor tudhatta magát biztonságban, ha tető volt a feje fölött. És. ha ha­zafelé menet nem szórt vol­na mákot maga után, még utol is érhette volna a bo­szorka. Ugyanehhez a névnaphoz még egy babonás szokás kapcsolódott, a Luca-kalen- dárium készítése. A népraj­zi leírások szerint ez úgy történt, hogy december 13- tól elkezdve 24-ig minden­nap részletesen feljegyezték az időjárást, mert e tizenkét nap megfigyeléseiből állító­lag bizton lehetett követ­keztetni a jövő esztendő 12 hónapjának várható időjá­rására. Az idők múlásával azon­ban az említett szokások egyre inkább elhalványul­tak. A szép hangzású női név is kiemelkedett a régi babonák sötétségéből, a köz­tudat ma már nem boszor­kánynévként ismeri. Ellen­kezőleg: a svédeknél válasz­tott Luca-menyasszony a növekvő fény megtestesítője a napforduló után. Nem vé­letlenül, hiszen a Luca a „fény” jelentésű latin lux szóval van kapcsolatban, akárcsak a francia Lucie és Luce vagy az olasz Lucia. J. N. ./. Események, történetek, életutak (VI.) Amiről az egri utcanevek mesélnek Móricz Zsigmond Gyön­gyösről Egerbe érkezvén részt vett az 1919. április 8-i választásokon. A kora­beli sajtó így számolt be er­ről: „Különös szenzációja volt az egri választásoknak, hogy megjelent körünkben illusztris nagy írónk, Mó­ricz Zsigmond is, aki végig­járta valamennyi választási helyiséget. Mindenütt hosz- szabb időt töltött, s figyelte a szavazó proletársereget és a szavazás menetét, amely­ről a „Világszabadság’’-ban fog majd beszámolni. Az eg­ri választás képét a legava­tottabb magyar proletáriró tolla is meg fogja örökite- ni.” Móricz felkereste a ciszterci gimnáziumot is, amiről a tanári kar egyik tagja így számolt be rövi­den: „Délután Kalovits ba­rátunk (Kalovits Alajos He­ves megye közoktatásügyi népbiztosa) behozta hozzánk föntnevezett Márton elvtár­sat. (Hegedűs Márton buda­pesti kiküldött az egri vá­lasztásokra). Velük jött Mó­ricz Zsigmond elvtárs is, a Tanácsköztársaság disz­nója a népies zsánerben. Az igazgatói irodában beszélget­tünk egy kis félórát. De any- nyira más a világnézetünk, hogy egyetlen pontban sem egyeztünk meg.” Az író fel­kereste Gárdonyi Gézát is, és nála tett látogatását ké­sőbb meg is örökítette. A róla elnevezett utca a Haj­dúhegyen található. Vörösmarty Mihály nem­csak az Egerről, Dobó Ist­vánról és az egri borról szó­ló írásain keresztül kapcso­lódik a városhoz, hanem az 1829. szeptember 5-i látoga­tásával is. Tudjuk, hogy en­nek során felkereste a Fő­egyházmegyei Könyvtárat is, bár ő maga csupán annyit jgyzett föl, hogy „voltam Egerben is.” Tintatartója 1872—1909 között — jelen­leg közelebbről meg nem határozható időpontban — az Egri Érseki Líceum Mú­zeumának tulajdonában volt. A Vörösmarty utca ma a városon átvezető 25-ös szá­mú főútvonal egyik szakasza. Tavassy Antal Eger város kiegyezés utáni első alkot­mányos polgármestere volt, aki közel húsz esztendőn keresztül állt a város élén. Alapító tagja és első elnöke volt az 1874-ben megalakult Egri önkéntes Tűzoltó és Mentő Egyesületnek. Neve az 1867-ben leját­szódott úgynevezett „hevesi ügy” kapcsán vált a legis­mertebbé. Ez év szeptembe­rében Eger város képviselő­testülete Derszib Ferenc ügy­véd javaslatára elhatározta, hogy bizalmi nyilatkozatot intéz Kossuth Lajoshoz. Eb­ben fájdalmuknak adtak hangot, hogy Kossuth „jelen viszonyaink közt hazánkba visszatérni nem fog”. Ki­emelték az 1848-as törvé­nyek jelentőségét, és remé­nyüket fejezték ki, hogy „nemsokára jőni fog az idő, midőn önt (Kossuth Lajost) köztünk személyesen tisz­telhetjük”. A miniszterta­nács törvényellenesnek mi­nősítette a nyilatkozatot, és utasította a belügyminisz­tert. hogy szólítsa fel a me­gyét a határozat megsemmi­sítésére. A megye azonban megtagadta ennek végrehaj­tását. Miután Heves és Kül- ső-Szolnok vármegye a rend­kívüli ülésén sem vonta vissza a határozatot, az ott időközben megjelent királyi biztos bezárta az ülést, majd a főbíró útján megsemmisí­tette Eger város kifogásolt végzését. Kossuth a távoli Jurinból állandó figyelem­mel kísérte az ügy fejlemé­nyeit, és a királyi biztos kinevezésének hírére levelet intézett Tavassy Antalhoz, Eger város polgármesteré­hez. Jól látta, hogy Eger ügye itúlnőtt a helyi kerete­ken. és országos kihatású esemény lett, és állásfogla­lása tagadhatatlanul hatás­sal van az ország közvéle­ményére. Levelében őszinte aggodalmának adott hangot a „hatalom” eljárása miatt, és törvénytelennek nyilvá­nította a kormány döntését. Az ügy végül az ország- gyűlés elé került, ahol tíz szélsőbal képviselő — köz­tük Csiky Sándor is — a „kormány vád alá helyezé­sére” nyújtott be indítványt. A kormánypárt nagy parla­menti többsége alapján azon­ban újra bizalmat szavaz­tak a kormánynak és ezzel az ügy lekerült a napirend­ről. A róla elnevezett utca a Cifrakapu szomszédságá­ban van. Rózsa Károly ügyvédnek tanult, majd 1843^ban Eger város főbírája, két eszten­dővel később pedig várme­gyei táblabíró lett. Egerben, 1848 május végén tárgyalta meg a bizottmányi ülés a kormány felszólítását, amely „a Haza védelmére önkén­tes segédeimül ajánlatok” megtételére hívta fel az or­szág népét. Egerben hat em­ber — köztük Csiky Sándor és Rózsa Károly — kezdte meg a gyűjtést. Ugyancsak 1848-ban Eger rendezett ta­nácsú várossá vált, ami szer­vezeti változásokat is vont maga után. A város élén ad­dig a főbíró állt. akinek hivatalához hozzátartozott a „tövénykezési, köztanácsko­zási, közgazdászai, vala­mint a szóbeli bíráskodási" ügyek intézése. A forrada­lom kitörése után a sok ügy haladéktalan intézése mi­att a bírói hivatal hatásikö- rét az igazságszolgáltatásra szorították le, majd a város élére külön polgármestert választottak Rózsa Károly személyében. 1849 március elején az osztrák csapatok Török Sándor őrnagy veze­tésével megszállták a várost. Az. őrnagy aki korábban már szolgált Egerben, új vezetőt állított a város élé­re, a laiko^ágra pedig sú­lyos hadisarcot vetett ki Ám néhányan nemcsak en­nek fizetése alól. hanem minden más háborgatástól is mentesültek, köztük Rózsa Károly is. Török Sándor őr­nagyot ezekhez az emberek­hez még az Egerben töltött helyőrségi szolgálati idejé­ből személyes ió viszony fűzte. Az ellenség kivonulá­sa után ismét Rózsa Károly lett a város vezetője. Há­rom hónappal később azon­ban a radikálisabb Schaff­ner János vette át tőle a város irányítását. Rózsa Ká­roly egy időben a most ne­vét viselő utcában is lakott, amely a már említett Vörös­marty utcát keresztezi. Kiss Péter Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: Epületkarbantartó Szövetkezet: Eger, Csákány u. 11. Pályázatot hirdet osztályvezetői munkakör betöltésére. Követelmény: felsőfokú építőipari végzettség. Pályázni lehet továbbá művezetői munkakörre. Követelmény: középfokú építőipari végzettség. A pályázatokat önéletrajzzal 1986. december 15-ig kell eljuttatni a szövetkezet személyzeti vezetőjének. H. M.-i Tanács Szakosított Szociális Otthon: Bélapátfalva, Petőfi út 25. Felvételre keres ideg-elme, általános ápolókat, képesítés nélküli segédápolókat. Szállást nővérszálláson biztosít. Bérezés a 14 1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelet szerint. Jelentkezés dr. Sass Miklós igazgatónál. AMFORA — ÜVÉRT: Eger, Cifrakapu tér 24. Felvesz targoncavezetőt; áruszállítót; raktári segédmunkást és takarítónőt. Egyesített Szociális Intézmény: Eger, Hajdúhegy, Külterület 2. Azonnali belépéssel alkalmaz szakképzett ápolókat; gyors- és gépirónőt, valamint „D”-kategóriás jogosít­vánnyal rendelkező gépkocsivezetőt. Révai Nyomda Egri Gyáregysége: Eger, Vincellériskola u. 3. Felvételre keres érettségizett munkaerőket linó-, monószedő munkakörbe; magasnyomó gépmestert; géplakatost; kötészeti segédmunkást és bálázót. Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság: Eger, Kossuth u. 18. Közgazdasági érettségivel rendelkező, gépírni tudó munkaerőt keres felvételre kereskedelmi nyilvántartó — számlázó munkakörbe. Mátra ÉL VÉG Y Egri Fiók: Eger, Lenin út 198. Felvesz középfokú szakvizsgával rendelkező szállítási elő­adót; középfokú végzettséggel elszámoltatót, adatrögzítőt: férfi munkaerőt raktáros munkakörbe; valamint áruösszeállítókat. FIGYELEM! Irodánknál minden szerdán 16—18 óráig díjmentes munkajogi tanácsadás vehető igénybe. Videos álláshirdetésünk munkanapokon 9.00 órától 13.00 óráig tekinthető meg az iroda Dobó térre néző ablakában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom