Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-30 / 306. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. december 30., kedd S Ha az ifjúsági ház nem ifjúsági ház Nevek, fogalmak tisztázásának ürügyén Az ember születésekor kapja a nevét. A fiú férfi-, a lány női nevet. Mi sem egyszerűbb ... Na, persze már én is hallottam olyas­miről, hogy a szülő tudat­lanságából (vagy ki tudja miből?) női nevet választott fiának, sőt újabban olyas­miről is tudok, hogy a vi­lágrajövetelekor még legény­nek vélt, később hajadonként viselkedő emberkére kettős nevet is aggattak nemzői. Egy férfit és egy nőit... Mindebből a rövid eszme- futtatásból aligha derülhet ki más: a név árulkodik vi­selőjének neméről, s talán még — de ez szerencsére oly' ritka — nemtelenségéről is. De nemcsak az emberek viselnek nevet. Az állatok, a tárgyak, a növények ... Minden. Ez pedig arra jó, hogy ha az ember az élő beszédben például a kecské­ről hall, akkor ne a birkára gondoljon, vagy ha az au­tomata tekepályáról társa­log, akkor ez a fogalom ugor­jon be és ne például a ká­posztás cvekedli .. . Tehát nem érdemes ezt tovább ragozni. így van ez rendjén. S mi van akkor, ha egye­seknek — mondjuk csupán azért, mert nincsenek tisz­tában a szavak jelentésével — például a kecske jelenti a kocsányos tölgyet, s maj­mok között sem tudnak kü­lönbséget tenni. Ezért az orángutánt is csimpánznak hiszik. S mi van akkor, ha belé­pek a hatvani ifjúsági ház kapuján? (Jó kérdés, gon­dolhatja a kedves olvasó, ha belép az ifjúsági házba, ak­kor bent lesz az ifjúsági házban. Hiszen ki van írva az épületre, hogy ifjúsági ház. Rövid u-val, de ez most teljesen lényegtelen. A hely­zet azonban korántsem ilyen egyszerű.) Ha az ifjúsági ház kapuján lépek be, akkor a városi művelődési központ­ban vagyok. Szóval nem az ifjúsági házban. Mert ez csak a nevében az. Holott a tele­pülés felszabadulásának 42. évfordulóján bensőséges ün­nepség közepette a városi KISZ-bizottság titkára vette át az intézményt a tanács illetékes osztályvezetőjétől. A külső szemlélőben ez a gesztus alighanem azt a biz­tos tudatot váltotta ki, hogy az intézmény a tizen-hu- szonévesek fészke lesz. Mi­vel azonban a helység szű­kölködik művelődési ottho­nokban, s városi művelődési központ sincs, ezért úgy dön­töttek az illetékesek, hogy a művelődési központot költöz­tetik be az épületbe, ame­lyet mintegy húszmillió fo­rintos költséggel alakítottak ki a Grassalkovich-kastély egyik szárnyából Elfogultak lennénk, ha azt állítanánk, hogy a népműve­lők nem fordítanak kellő figyelmet az ifjabbakra. De hát nem úgy, mintha csak ezé a rétegé lenne a terep. Motoszkál bennem a kér­dés, miért kellett ifjúsági háznak titulálni azt, ami nem az? Legfeljebb az lesz, ha felépül a városi művelődési központ. De ez még évek kérdése. Funkciójából adódóan nyu­godtan illette volna a léte­sítményt a városi művelő­dési központ és ifjúsági ház cím. Ez a tábla aligha té­veszthette volna meg az em­bereket. A felnőtt, idős la­kók is bátrabban léphetné­nek be, nem félve attól, hogy az „új generáció” esetleg ki­nézi őket. Hiszen akkor mi­lyen jogon is tehetné? Manapság, mikor az érté­kek devalválódnak, amikor az emberiség kisebb-nagyobb közösségei ilyen-olyan vál­ságokat élnek át, nincs olyan biztos pont, amelybe kapasz­kodhatnánk. Ezért jó lenne, ha legalább a nyelvünk fej­lődése során kialakult fogal­maink azt fednék, amit éve­ken, évtizedeken, évszázado­kon keresztül jelentettek. Mert esetleg az ehhez ha­sonló önkényes névadás egy idő után oda vezet, hogy italbolt tábla kerül a most még osztályon felüli étterem homlokzatára, mert hogy esztendők múlva — a ter­vekben legalábbis így szere­pel — kocsma lesz belőle. Arra a kis időre pedig mi­nek a rendeltetésének meg­felelő táblát kitenni?! Homa János Sándor, a mesterszakmunkás Megnyerő, szemüveges fia­talember. Halk szavaiból szerénység, ugyanakkor biz­tonság tűnik ki. Abba a tí­pusba tartozik, akit nem tesz elbiziakodottá a siker, s bár sokoldalúsága, tájéko­zottsága nyilvánvaló, tudá­sát nem fitogtatja. Egysze­rűen, természetesen szól a világ és saját dolgairól, megfontoltan, ugyanakkor fiatalos szemlélettel. Beszélgetésünk apropója az a tény, hogy Kiss Sándor, a füzesabonyi gyár villany- szerelője az országos ifjúsá­gi szakmai-politikai ver­senyben az előkelő hetedik helyet szerezte meg. — Az előzményekről. ha szólna néhány szót. . . — Többfordulós volt a ver­seny, előbb vállalati szinten rendezték meg. A megyein sikerült megszereznem az első helyet. Így jutottam el az országos döntőig, ame­lyen a tizenkilenc megyei győztesen kívül három bu­dapesti szakmunkás fiatal vett részt. A nagy esemény­re október 30-án és 31-én került sor. — Nehéz erőpróbának bi­zonyult? — Nem tagadom, vala­mennyiünknek okozott fejtö­rést. Nyolcvan százalékban szakmai, húsz százalékban politikai feladatokat kellett megoldani. Az írásbeli után szóbeli forduló volt, majd a gyakorlati rész következet i. Egyébként a versenyben ez utóbbi dominált. — Emlékszik „rázósabb' kérdésekre? — Talán a szabványosság témaköre volt nehezebb, no és a biztonságtechnika. A biztonság alapvető dolog a villanyszerelő munkájában: itt életek forognak kockán, nem lehet a szerencsére bíz­ni semmit. Nemcsak hoz­záértőnek, pontosnak is kell lenni, és betartani a legszi­gorúbban mindazokat a szabályokat, amelyek az em­ber életét védik. — Említette, hogy politi­kai kérdésekből is vizsgáz­ni kellett. . . — A tájékozottságot teszt alapján mérték fel. majd szóbeli feladatokat is meg kellett oldani. A témakörö­ket az ifjúsági mozgalomból, a szakszervezetek érdekvé­delmi tevékenységéből me­rítették. de számot kellett adnunk az MSZMP kong­resszusának határozatairól is. A tanulóidőt is beleszá­mítva, Kiss Sándor immár tizenhárom éve dolgozik a füzesabonyi gyárban. A szakmunkás-bizonyítványát a 212-esben szerezte meg. — Ennél azonban többet szerettem volna elérni — mondja. — Ezért is íratkoz­A pedagógus KISZ-szervezet élén „Szükség van ránk a megújuláshoz... Tele van tervekkel. Peda­gógusból politikus, vagy po­litikusként is pedagógus? Efféle szójáték jár a fejem­ben, amikor Kelemenné Oravecz Júliával, az Eger városi pedagógus KlSZ-szer- vezet újdonsült titkárával beszélgetek. — E két dolog szinte el­választhatatlan egymástól — válaszol a kérdésemre. — Az öt év alatt, míg az egri Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola közműve­lődési tanáraként dolgoztam, az egyik legfontosabb do­log volt számomra, hogy közéletiségre szoktassam a diákökat. A színjátszócso­port, az énekkar, az ifjú­sági klub vezetőjeként is arra törekedtem, hogy kör­nyezetét okosan formáló, ha kell bíráló alkotóközös­ség vegyen körül. Amikor történelemórákon a kated­rán egy-egy korszak szép­ségeiről szóltam, mindig a nehézségeket is felmérő, az akadályokon túl jutó em­ber érdekelt. November közepe óta va­gyok az új munkahelyemen — idézi a közelmúltat. — Az iskolában nagyon jó kol­lektívában dolgoztam. A harmadikos osztályomat is nehéz szívvel hagytam ott. A feladat azonban tovább­ra is izgat azokért és azok­kal együtt munkálkodni, akik e generáció jövőbeni szemléletét formálják. Nagy a felelősségünk az ifjúsági mozgalom tartalmi megúju­lásában. Amiben őszintén hiszek, de — hogy Károlyi Mihályné számomra ked­ves könyvének címét idéz­zem — illúziók nélkül. — Miből fakad ez a rea­litásérzék? — Itt. az új beosztásom­ban komoly örökséget kel­lett átvennem. Barta Kata­lin, aki előttem hét esz­tendeig dolgozott ezen a területen. jó kapcsolatot alakított ki az egri pedagó­tam be Miskolcra, a Bláthy Ottó Villamosenergiai Szak- középiskolába, ahol 1979- ben technikusi minősítést szereztem. De ma is villany­szerelőként dolgozom, a gyár tmk-részlegében. A megszerzett magasabb isme­retek csak segítik minden­napi munkám. — Milyen jutalmat kapott az országos hetedik helyért? — A verseny első tíz he­lyezettje megkapta a mes- terszakmunkási oklevelet, és 6—10 százalék közötti óra- béremelést. De az sem kö­zömbös számomra, hogy a gyárban nagyon örültek a sikernek. — Biztosan sokat készüli a versenyre. Segítettek a szakkönyvek? — Természetesen. De én egyébként is szeretek köny­veket bújni. Nemcsak a szakirodalmat kedvelem, le­kötnek a történelmi témá­jú, a természettudományos munkák is. Rendszeresen ol­vasok tájleírásokat, útleírá­sokat, s a szépirodalom sem idegen tőlem. Sajnos, a kül­földi utazások még várat­nak magukra, eddig egyszer jártam Bulgáriában. — A verseny izgalmain már túl van. Hogy telnek a hétköznapok? — Munkával, mint eddig. Egy műszakban dolgozom. Kelemenné Oravecz Júlia, az egri pedagógus KISZ- szervezet új titkára (Fotó: Tóth Gizella) gusokkal. Sokat tett érdek- védelmünkben. nevelőmun­kájuk ösztönzésében. Nem véletlen, hogy itt a falon a KISZ KB Vörös Vándor­zászlója. Hogy itt marad-e. vagy idekerül jövőre is? — nagy felelősség számomra. A KISZ a kongresszusi határozat szerint is alapve­tő mégújulás előtt áll. Eb­ben szükség van a mi mun­kánkra. Nagyon fontosnak tartom, hogy indulatmentes vitakultúrára tanítsuk meg a Slágerlisták — szem előtt Ha egy átlag popzeneked­velő ember meghallja azt a szót, hogy „slágerlista”, ak­kor nagyjából sejti, hogy ez a slágerek minőségi sorrend­jét jelenti, mégpedig olyfé- leképpen, hogy az első szá­mú dal a legjobb, de a 10. se kutya, mert ugye, bizto­san több nótát csináltak az idén, mint tíz. Na most, ha az első helyezett dal még jó is. akkor nincs baj. A prob­léma ott kezdődik, amikor a slágerlista első helyén egy rém gyenge dal áll, amit csak az első 60—70 meghall­gatás után lehet, úgy nagy­jából. eldúdolni. Ilyenkor a legelső gondolata az ember­nek az. hogy: „biztosan én vagyok a hülye, hisz ez a szám tényleg jó lehet, kü­lönben nem került volna a nemzetközi slágerlisták legel­ső helyére”. A slágerlista szent. ezt nyomja minden este a Luxi, Komjáti Gyuri bácsi és B Tóth Laci. Az egészben még zavaróbb az, hogy rengeteg slágerlista van. és az ember már azt sem tudja, hogy me. lyiknek higgyen, hiszen az egyiken éppen az a dal az első. ami a másikon az utol­só. Csak itt, kis hazánkban van ugye a Popptari Popp (B. Tóth László vezetésével) és egy sor ifjúsági hetilap (Magyar Ifjúság, IM) listája, ami megpróbálja a nemzet­közi élmezőnyből kiszűrni a magyar fülnek is elfogadható dalokat, vagy pedig a ha­zai poptermést szedi rang­sorba. Ezek szubjektív lis­ták. vagyis egy szakmai bi­zottság dönti el, hogy neked mi tetszik. (Hála B. Tóth László jó zenei ízlésének, a Poptariisznya slágerlistája né­ha jobb, mint néhány neves, külföldi szaklap összeállítá­sa.) A külföldi slágerlistáknál etalonnak tekintik az angol New Musical Express, az amerikai Melody Maker és Billboard magazin Slágerlis­táit. Ezek szintén szubjektív listák, zenei szakemberek irá­nyítják, a popüzlet szigorú szabályai szerint. Az NSZK­ban legismertebb a Bravo ti­nilap listája, amin. a lap profiljából adódóan, tinisztá­rok. szintipop együttesek vannak az első helyen (A-ha. Duran Duran). Ezek a listák az „elfoglalt embert” veszik célba, akinek nincs ideje végighallgatni a többé-kevésbé érdekes slá­gertermést és inkább a szak­emberek ízlésére bízza magát, így a nagyobb külföldi le­mezboltokban, jól látható he. lyen fel van tüntetve, hogy az angol, amerikai vagy NSZK lista hányadik helyén szerepel egy adott lemez, így a kedves vásárló csak leve­szi a polcról az első helye­zett lemezt, sokszor anélkül, hogy tudná, mi van rajta, vakon bízva a slágerlista-ké­szítők szubjektív ízlésében. Reálisabb képet mutatnak az „eladási slágerlisták”, me­lyeken a dalok helyezését a lemezboltokban eladott le­mezek példányszáma hatá­rozza meg. Ezek a listák egy fokkal jobban tükrözik a kö­zönség igényeit, hisz’ az a lemez fogy a legjobban, ami az átlag közönségigénynek a leginkább megfelel. Ezen a listán ritkán találhatók ré­tegzenék, igazi, nagy kom­mersz slágerek vannak az élbolyban (Modern Talking. Madonna. Falco). Magyarországon a Hang­lemezgyártó Vállalat szokott ilyen listát készíteni., amin néha „egészen vad dolgok” is vannak, hisz nem is olyan régen még a „Millió, millió rózsaszál” című nóta vezette a magyar eladási listát, te­gyük hozzá, üzleti szempont­ból teljesen megérdemelten, hiszen ez az „áru” volt a legkelendőbb. A producereknél minden­féleképpen az eladási listák a mérvadók, mivel ez alap­ján dönti el egy zenei szak­mában dolgozó üzletember, hogy kire is teszi a pénzét, kit szerződtet le. és főleg mennyiért. Ahol a pénz van, ott előbb-utóbb az üzleti stiklik is megjelennek, és ez alól a popipar sem kivétel. A legbeváltabb trükk re­ceptje a következő: végy egy névtelen vagy félig ismert együttest, várd meg azt a hetet, amikor a nagyágyúk (Tina Turner, Lionel Richie stb.) nem szerepelnek a slá­gerlistán, tehát viszonylag kiegyenlített a mezőny. Ek­kor szórd meg a lemezbolto­kat a felfuttatandó együttes nagy példányszámú lemezei­vel, amit még aznap teher­autószámra vásárolj vissza (ha ügyes vagy, le sem kell a lemezeket pakolni a teher­autóról). A visszavásárolt le­mezek így visszakerülnek a raktárakba, de az együttes az eladási listán egy csapásra az élre kerül, és így egyből keresetté válik. Ilyenkor nincs más hátra, mint a már egyszer „felvásárolt” lemeze­ket a raktárakból újra a bol­tokba vinni, ahol a lemezek véglegesen eladásra kerül­nek. Az ügy persze, korántsem kockázatmentes, főleg, ha az adott nóta tényleg gyenge, (Hál- istennek, vannak még olyanok, akik meg is hall­gatják a zenét, nem csak megveszik.) Végül szóljunk pár szót a lemezklubok lis­tájáról, az úgynevezett „dancefloor”-listáról, amin (Fotó: Perl Márton) hiszen a karbantartásra akkor is szükség van. Kiss Sándor Besenyőtelek­ről származik, most Egerben lakik, innen jár ki Füzes­abonyba. Mint mondja, nem fárasztó az utazás, s mivel szereti munkahelyét, környe­zetét, el sem tudja képzel­ni máshol a munkáját. — Tizenhárom év nem kis idő. és nagyon hozzá­szoktam a kollektívához is — konstatálja. — Megtalá­lom a számításomat. Csalá­dos vagyok, a feleségem gyesen van nyolc hónapos kislányunkkal, Kingával. Nemrégen kaptunk egy szép lakást a Csebokszári-lakóte- lepen. vállalati kölcsön se­gítségével. Mikes Márta gyerekeket. Ez csak megala­pozott tudással, közéleti sze­repléssel lehetséges. A ma­gam posztján ezt szeretném ösztönözni. Közös rendezvé­nyekkel a 25 hozzám tarto­zó alapszervezettel élő, min­dennapi kapcsolatot kell ki­alakítanom. Ez egyelőre sok lekötöttséggel jár, de úgy gondolom, megéri . . . — Konkrét napi feladatai? — Legközelebb a fiatal tanárok számára a lakáshoz jutás kölcsönfeltételeiröl lesz jogi fórumunk, de kö­zös családi kirándulásokat, szórakozási lehetőségeket is szervezünk. — Ugye elárulhatom, jó pár éve. amikor együtt koptat­tuk a debreceni egyetem padját, egy népzenei együt­tes szólóénekeseként leendő népművelőként és történész* ként is szép sikereid vol­tak . .. — Azt hiszem, ezek az előzmények valamilyen for­mában megmaradnak. be­épülnek a mostani munkám­ba. Céljaim? A család és a hivatás. Üj munkakörömben szeretnék megfelelni az elő­legezett bizalomnak. Lelke­sítenek az itteni feladatok, mert úgy hiszem, szükség van ránk a megújuláshoz (jámbor) sajátos, jól táncolható, popu­láris zene található (de ez nem feltétlenül diszkózene) Ezt a listát a klub lemezlo­vasa állítja össze, figyelem­be véve a klub közönségé­nek zenei igényét. Végezetül, hogy ne csak beszéljünk a slágerlistáról, bemutatunk egy „élő” sláger­listát, az Eger Hall lemez­klub listáját, amit bármikor meg lehet hallgatni. 1. Erotic City — PRINCE 2. L A. against — Mr. HOLYDAY + M. C. MIKER G. 3. Policecar — SUNRA 4. Tokyo Town — SARAH 5 I’m your lover — JOE YELLOW 6. The orchestra plas — L. A. DREAM TEAM '7. Amanda — BOSTON 8. I gonna give my heart — LONDON BOYS 9. Lasser dance — LATIN LOVER 10. Vision — SOLID STRANGERS Zsibi N. Zoltán. az Eger Hall klubvezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom