Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-30 / 306. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 30., kedd S Ha az ifjúsági ház nem ifjúsági ház Nevek, fogalmak tisztázásának ürügyén Az ember születésekor kapja a nevét. A fiú férfi-, a lány női nevet. Mi sem egyszerűbb ... Na, persze már én is hallottam olyasmiről, hogy a szülő tudatlanságából (vagy ki tudja miből?) női nevet választott fiának, sőt újabban olyasmiről is tudok, hogy a világrajövetelekor még legénynek vélt, később hajadonként viselkedő emberkére kettős nevet is aggattak nemzői. Egy férfit és egy nőit... Mindebből a rövid eszme- futtatásból aligha derülhet ki más: a név árulkodik viselőjének neméről, s talán még — de ez szerencsére oly' ritka — nemtelenségéről is. De nemcsak az emberek viselnek nevet. Az állatok, a tárgyak, a növények ... Minden. Ez pedig arra jó, hogy ha az ember az élő beszédben például a kecskéről hall, akkor ne a birkára gondoljon, vagy ha az automata tekepályáról társalog, akkor ez a fogalom ugorjon be és ne például a káposztás cvekedli .. . Tehát nem érdemes ezt tovább ragozni. így van ez rendjén. S mi van akkor, ha egyeseknek — mondjuk csupán azért, mert nincsenek tisztában a szavak jelentésével — például a kecske jelenti a kocsányos tölgyet, s majmok között sem tudnak különbséget tenni. Ezért az orángutánt is csimpánznak hiszik. S mi van akkor, ha belépek a hatvani ifjúsági ház kapuján? (Jó kérdés, gondolhatja a kedves olvasó, ha belép az ifjúsági házba, akkor bent lesz az ifjúsági házban. Hiszen ki van írva az épületre, hogy ifjúsági ház. Rövid u-val, de ez most teljesen lényegtelen. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű.) Ha az ifjúsági ház kapuján lépek be, akkor a városi művelődési központban vagyok. Szóval nem az ifjúsági házban. Mert ez csak a nevében az. Holott a település felszabadulásának 42. évfordulóján bensőséges ünnepség közepette a városi KISZ-bizottság titkára vette át az intézményt a tanács illetékes osztályvezetőjétől. A külső szemlélőben ez a gesztus alighanem azt a biztos tudatot váltotta ki, hogy az intézmény a tizen-hu- szonévesek fészke lesz. Mivel azonban a helység szűkölködik művelődési otthonokban, s városi művelődési központ sincs, ezért úgy döntöttek az illetékesek, hogy a művelődési központot költöztetik be az épületbe, amelyet mintegy húszmillió forintos költséggel alakítottak ki a Grassalkovich-kastély egyik szárnyából Elfogultak lennénk, ha azt állítanánk, hogy a népművelők nem fordítanak kellő figyelmet az ifjabbakra. De hát nem úgy, mintha csak ezé a rétegé lenne a terep. Motoszkál bennem a kérdés, miért kellett ifjúsági háznak titulálni azt, ami nem az? Legfeljebb az lesz, ha felépül a városi művelődési központ. De ez még évek kérdése. Funkciójából adódóan nyugodtan illette volna a létesítményt a városi művelődési központ és ifjúsági ház cím. Ez a tábla aligha téveszthette volna meg az embereket. A felnőtt, idős lakók is bátrabban léphetnének be, nem félve attól, hogy az „új generáció” esetleg kinézi őket. Hiszen akkor milyen jogon is tehetné? Manapság, mikor az értékek devalválódnak, amikor az emberiség kisebb-nagyobb közösségei ilyen-olyan válságokat élnek át, nincs olyan biztos pont, amelybe kapaszkodhatnánk. Ezért jó lenne, ha legalább a nyelvünk fejlődése során kialakult fogalmaink azt fednék, amit éveken, évtizedeken, évszázadokon keresztül jelentettek. Mert esetleg az ehhez hasonló önkényes névadás egy idő után oda vezet, hogy italbolt tábla kerül a most még osztályon felüli étterem homlokzatára, mert hogy esztendők múlva — a tervekben legalábbis így szerepel — kocsma lesz belőle. Arra a kis időre pedig minek a rendeltetésének megfelelő táblát kitenni?! Homa János Sándor, a mesterszakmunkás Megnyerő, szemüveges fiatalember. Halk szavaiból szerénység, ugyanakkor biztonság tűnik ki. Abba a típusba tartozik, akit nem tesz elbiziakodottá a siker, s bár sokoldalúsága, tájékozottsága nyilvánvaló, tudását nem fitogtatja. Egyszerűen, természetesen szól a világ és saját dolgairól, megfontoltan, ugyanakkor fiatalos szemlélettel. Beszélgetésünk apropója az a tény, hogy Kiss Sándor, a füzesabonyi gyár villany- szerelője az országos ifjúsági szakmai-politikai versenyben az előkelő hetedik helyet szerezte meg. — Az előzményekről. ha szólna néhány szót. . . — Többfordulós volt a verseny, előbb vállalati szinten rendezték meg. A megyein sikerült megszereznem az első helyet. Így jutottam el az országos döntőig, amelyen a tizenkilenc megyei győztesen kívül három budapesti szakmunkás fiatal vett részt. A nagy eseményre október 30-án és 31-én került sor. — Nehéz erőpróbának bizonyult? — Nem tagadom, valamennyiünknek okozott fejtörést. Nyolcvan százalékban szakmai, húsz százalékban politikai feladatokat kellett megoldani. Az írásbeli után szóbeli forduló volt, majd a gyakorlati rész következet i. Egyébként a versenyben ez utóbbi dominált. — Emlékszik „rázósabb' kérdésekre? — Talán a szabványosság témaköre volt nehezebb, no és a biztonságtechnika. A biztonság alapvető dolog a villanyszerelő munkájában: itt életek forognak kockán, nem lehet a szerencsére bízni semmit. Nemcsak hozzáértőnek, pontosnak is kell lenni, és betartani a legszigorúbban mindazokat a szabályokat, amelyek az ember életét védik. — Említette, hogy politikai kérdésekből is vizsgázni kellett. . . — A tájékozottságot teszt alapján mérték fel. majd szóbeli feladatokat is meg kellett oldani. A témaköröket az ifjúsági mozgalomból, a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységéből merítették. de számot kellett adnunk az MSZMP kongresszusának határozatairól is. A tanulóidőt is beleszámítva, Kiss Sándor immár tizenhárom éve dolgozik a füzesabonyi gyárban. A szakmunkás-bizonyítványát a 212-esben szerezte meg. — Ennél azonban többet szerettem volna elérni — mondja. — Ezért is íratkozA pedagógus KISZ-szervezet élén „Szükség van ránk a megújuláshoz... Tele van tervekkel. Pedagógusból politikus, vagy politikusként is pedagógus? Efféle szójáték jár a fejemben, amikor Kelemenné Oravecz Júliával, az Eger városi pedagógus KlSZ-szer- vezet újdonsült titkárával beszélgetek. — E két dolog szinte elválaszthatatlan egymástól — válaszol a kérdésemre. — Az öt év alatt, míg az egri Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola közművelődési tanáraként dolgoztam, az egyik legfontosabb dolog volt számomra, hogy közéletiségre szoktassam a diákökat. A színjátszócsoport, az énekkar, az ifjúsági klub vezetőjeként is arra törekedtem, hogy környezetét okosan formáló, ha kell bíráló alkotóközösség vegyen körül. Amikor történelemórákon a katedrán egy-egy korszak szépségeiről szóltam, mindig a nehézségeket is felmérő, az akadályokon túl jutó ember érdekelt. November közepe óta vagyok az új munkahelyemen — idézi a közelmúltat. — Az iskolában nagyon jó kollektívában dolgoztam. A harmadikos osztályomat is nehéz szívvel hagytam ott. A feladat azonban továbbra is izgat azokért és azokkal együtt munkálkodni, akik e generáció jövőbeni szemléletét formálják. Nagy a felelősségünk az ifjúsági mozgalom tartalmi megújulásában. Amiben őszintén hiszek, de — hogy Károlyi Mihályné számomra kedves könyvének címét idézzem — illúziók nélkül. — Miből fakad ez a realitásérzék? — Itt. az új beosztásomban komoly örökséget kellett átvennem. Barta Katalin, aki előttem hét esztendeig dolgozott ezen a területen. jó kapcsolatot alakított ki az egri pedagótam be Miskolcra, a Bláthy Ottó Villamosenergiai Szak- középiskolába, ahol 1979- ben technikusi minősítést szereztem. De ma is villanyszerelőként dolgozom, a gyár tmk-részlegében. A megszerzett magasabb ismeretek csak segítik mindennapi munkám. — Milyen jutalmat kapott az országos hetedik helyért? — A verseny első tíz helyezettje megkapta a mes- terszakmunkási oklevelet, és 6—10 százalék közötti óra- béremelést. De az sem közömbös számomra, hogy a gyárban nagyon örültek a sikernek. — Biztosan sokat készüli a versenyre. Segítettek a szakkönyvek? — Természetesen. De én egyébként is szeretek könyveket bújni. Nemcsak a szakirodalmat kedvelem, lekötnek a történelmi témájú, a természettudományos munkák is. Rendszeresen olvasok tájleírásokat, útleírásokat, s a szépirodalom sem idegen tőlem. Sajnos, a külföldi utazások még váratnak magukra, eddig egyszer jártam Bulgáriában. — A verseny izgalmain már túl van. Hogy telnek a hétköznapok? — Munkával, mint eddig. Egy műszakban dolgozom. Kelemenné Oravecz Júlia, az egri pedagógus KISZ- szervezet új titkára (Fotó: Tóth Gizella) gusokkal. Sokat tett érdek- védelmünkben. nevelőmunkájuk ösztönzésében. Nem véletlen, hogy itt a falon a KISZ KB Vörös Vándorzászlója. Hogy itt marad-e. vagy idekerül jövőre is? — nagy felelősség számomra. A KISZ a kongresszusi határozat szerint is alapvető mégújulás előtt áll. Ebben szükség van a mi munkánkra. Nagyon fontosnak tartom, hogy indulatmentes vitakultúrára tanítsuk meg a Slágerlisták — szem előtt Ha egy átlag popzenekedvelő ember meghallja azt a szót, hogy „slágerlista”, akkor nagyjából sejti, hogy ez a slágerek minőségi sorrendjét jelenti, mégpedig olyfé- leképpen, hogy az első számú dal a legjobb, de a 10. se kutya, mert ugye, biztosan több nótát csináltak az idén, mint tíz. Na most, ha az első helyezett dal még jó is. akkor nincs baj. A probléma ott kezdődik, amikor a slágerlista első helyén egy rém gyenge dal áll, amit csak az első 60—70 meghallgatás után lehet, úgy nagyjából. eldúdolni. Ilyenkor a legelső gondolata az embernek az. hogy: „biztosan én vagyok a hülye, hisz ez a szám tényleg jó lehet, különben nem került volna a nemzetközi slágerlisták legelső helyére”. A slágerlista szent. ezt nyomja minden este a Luxi, Komjáti Gyuri bácsi és B Tóth Laci. Az egészben még zavaróbb az, hogy rengeteg slágerlista van. és az ember már azt sem tudja, hogy me. lyiknek higgyen, hiszen az egyiken éppen az a dal az első. ami a másikon az utolsó. Csak itt, kis hazánkban van ugye a Popptari Popp (B. Tóth László vezetésével) és egy sor ifjúsági hetilap (Magyar Ifjúság, IM) listája, ami megpróbálja a nemzetközi élmezőnyből kiszűrni a magyar fülnek is elfogadható dalokat, vagy pedig a hazai poptermést szedi rangsorba. Ezek szubjektív listák. vagyis egy szakmai bizottság dönti el, hogy neked mi tetszik. (Hála B. Tóth László jó zenei ízlésének, a Poptariisznya slágerlistája néha jobb, mint néhány neves, külföldi szaklap összeállítása.) A külföldi slágerlistáknál etalonnak tekintik az angol New Musical Express, az amerikai Melody Maker és Billboard magazin Slágerlistáit. Ezek szintén szubjektív listák, zenei szakemberek irányítják, a popüzlet szigorú szabályai szerint. Az NSZKban legismertebb a Bravo tinilap listája, amin. a lap profiljából adódóan, tinisztárok. szintipop együttesek vannak az első helyen (A-ha. Duran Duran). Ezek a listák az „elfoglalt embert” veszik célba, akinek nincs ideje végighallgatni a többé-kevésbé érdekes slágertermést és inkább a szakemberek ízlésére bízza magát, így a nagyobb külföldi lemezboltokban, jól látható he. lyen fel van tüntetve, hogy az angol, amerikai vagy NSZK lista hányadik helyén szerepel egy adott lemez, így a kedves vásárló csak leveszi a polcról az első helyezett lemezt, sokszor anélkül, hogy tudná, mi van rajta, vakon bízva a slágerlista-készítők szubjektív ízlésében. Reálisabb képet mutatnak az „eladási slágerlisták”, melyeken a dalok helyezését a lemezboltokban eladott lemezek példányszáma határozza meg. Ezek a listák egy fokkal jobban tükrözik a közönség igényeit, hisz’ az a lemez fogy a legjobban, ami az átlag közönségigénynek a leginkább megfelel. Ezen a listán ritkán találhatók rétegzenék, igazi, nagy kommersz slágerek vannak az élbolyban (Modern Talking. Madonna. Falco). Magyarországon a Hanglemezgyártó Vállalat szokott ilyen listát készíteni., amin néha „egészen vad dolgok” is vannak, hisz nem is olyan régen még a „Millió, millió rózsaszál” című nóta vezette a magyar eladási listát, tegyük hozzá, üzleti szempontból teljesen megérdemelten, hiszen ez az „áru” volt a legkelendőbb. A producereknél mindenféleképpen az eladási listák a mérvadók, mivel ez alapján dönti el egy zenei szakmában dolgozó üzletember, hogy kire is teszi a pénzét, kit szerződtet le. és főleg mennyiért. Ahol a pénz van, ott előbb-utóbb az üzleti stiklik is megjelennek, és ez alól a popipar sem kivétel. A legbeváltabb trükk receptje a következő: végy egy névtelen vagy félig ismert együttest, várd meg azt a hetet, amikor a nagyágyúk (Tina Turner, Lionel Richie stb.) nem szerepelnek a slágerlistán, tehát viszonylag kiegyenlített a mezőny. Ekkor szórd meg a lemezboltokat a felfuttatandó együttes nagy példányszámú lemezeivel, amit még aznap teherautószámra vásárolj vissza (ha ügyes vagy, le sem kell a lemezeket pakolni a teherautóról). A visszavásárolt lemezek így visszakerülnek a raktárakba, de az együttes az eladási listán egy csapásra az élre kerül, és így egyből keresetté válik. Ilyenkor nincs más hátra, mint a már egyszer „felvásárolt” lemezeket a raktárakból újra a boltokba vinni, ahol a lemezek véglegesen eladásra kerülnek. Az ügy persze, korántsem kockázatmentes, főleg, ha az adott nóta tényleg gyenge, (Hál- istennek, vannak még olyanok, akik meg is hallgatják a zenét, nem csak megveszik.) Végül szóljunk pár szót a lemezklubok listájáról, az úgynevezett „dancefloor”-listáról, amin (Fotó: Perl Márton) hiszen a karbantartásra akkor is szükség van. Kiss Sándor Besenyőtelekről származik, most Egerben lakik, innen jár ki Füzesabonyba. Mint mondja, nem fárasztó az utazás, s mivel szereti munkahelyét, környezetét, el sem tudja képzelni máshol a munkáját. — Tizenhárom év nem kis idő. és nagyon hozzászoktam a kollektívához is — konstatálja. — Megtalálom a számításomat. Családos vagyok, a feleségem gyesen van nyolc hónapos kislányunkkal, Kingával. Nemrégen kaptunk egy szép lakást a Csebokszári-lakóte- lepen. vállalati kölcsön segítségével. Mikes Márta gyerekeket. Ez csak megalapozott tudással, közéleti szerepléssel lehetséges. A magam posztján ezt szeretném ösztönözni. Közös rendezvényekkel a 25 hozzám tartozó alapszervezettel élő, mindennapi kapcsolatot kell kialakítanom. Ez egyelőre sok lekötöttséggel jár, de úgy gondolom, megéri . . . — Konkrét napi feladatai? — Legközelebb a fiatal tanárok számára a lakáshoz jutás kölcsönfeltételeiröl lesz jogi fórumunk, de közös családi kirándulásokat, szórakozási lehetőségeket is szervezünk. — Ugye elárulhatom, jó pár éve. amikor együtt koptattuk a debreceni egyetem padját, egy népzenei együttes szólóénekeseként leendő népművelőként és történész* ként is szép sikereid voltak . .. — Azt hiszem, ezek az előzmények valamilyen formában megmaradnak. beépülnek a mostani munkámba. Céljaim? A család és a hivatás. Üj munkakörömben szeretnék megfelelni az előlegezett bizalomnak. Lelkesítenek az itteni feladatok, mert úgy hiszem, szükség van ránk a megújuláshoz (jámbor) sajátos, jól táncolható, populáris zene található (de ez nem feltétlenül diszkózene) Ezt a listát a klub lemezlovasa állítja össze, figyelembe véve a klub közönségének zenei igényét. Végezetül, hogy ne csak beszéljünk a slágerlistáról, bemutatunk egy „élő” slágerlistát, az Eger Hall lemezklub listáját, amit bármikor meg lehet hallgatni. 1. Erotic City — PRINCE 2. L A. against — Mr. HOLYDAY + M. C. MIKER G. 3. Policecar — SUNRA 4. Tokyo Town — SARAH 5 I’m your lover — JOE YELLOW 6. The orchestra plas — L. A. DREAM TEAM '7. Amanda — BOSTON 8. I gonna give my heart — LONDON BOYS 9. Lasser dance — LATIN LOVER 10. Vision — SOLID STRANGERS Zsibi N. Zoltán. az Eger Hall klubvezetője
