Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-29 / 305. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. december 29., hétfő

3

MÉRSÉKLÉS A MŰKÖDTETÉSBEN ÉS A FEJLESZTÉSBEN

Ami a csillogó flakonok mögött van ,,.

Az ésszerűbb tanácsi gazdálkodás

jövőnk alapja

Beszélgetés Maróti Sándorral, Heves Megye Tanácsának általános elnökhelyettesével

Az esztendő utolsó napjai az ünnepek mellett a komoly, felelősségteljes döntések időszaka is. Manapság különösen az, ha a gazdálkodás jelen eredményeit, de főképp a sokasodó gondokat vesszük számba. Nem könnyű mindent egybevetve, oszt- va-szorozva megszabni egy megye újabb évét. Tulajdonképpen többhavi tervező- munka. töprengés összegzése került tíz nappal ezelőtt a tanácstagok asztalára. A javaslat azóta már végrehajtásra váró bizonyosság. Hogy mire jut és mire nem a következő 365 napban? Mennyire válik fő szemponttá a biztonság? Miként befolyásolja a tanácsi gazdálkodás új rendje a „megye háztartását"? Egyebek között erről beszélgettünk Maróti Sándorral. Heves Megye Tanácsának általános elnökhelyettesével, a tervgazdasági bizottság vezetőjével.

— A december 19-i, megyei tanácsülésen a viszonylag kevés hozzászóló legfeljebb apró finomítást javasolt a jövő évi terv- és költségvetési tervezet vitájában. Ügy kell ezt értelmezni, mint igen körültekintő. alapos munka végső formába öntését?

— Ügy gondolom, nem volt szükség minden tanácstag felszólalására. Hisz a testület elé került javaslattal érdemben már augusztus— szeptember óta foglalkoztunk. Ez az idő egyébként egyre rövidül, valamikor májusban kezdtük . . , Szerepelt a bizottságok előtt, elmondták véleményüket a végrehajtó bizottság tagjai is. Az is tény, a tanácsi rendszer eddigi legfelkészültebb tagsága képviseli a lakosságot a megye parlamentjében. Olyanok, akik kiválóan értik a terv logikai menetét. Jó iskola volt erre a középtávúterv-készítés két. lépcsős jóváhagyása.

Figyelembe kell azt is venni. hogy ez esetben nem a tanácsok összesített terveiről van szó. Csak a főbb összefüggéseket tartalmazza. Továbbá az állami és céltámogatások nagyságrendjéről, valamint a helyi elképzelésekről ad tájékoztatást.

— Bizonyára azért is van ez így, mert igazodni kellett a tanácsi gazdálkodás új rendjéhez ..

— Megváltozott a jogi rendezés. és > ebben két, lényeges elvet tükröztet a jogalkotó: mindenekelőtt a helyi önkormányzatok minél jobb anyagi megalapozását tartja fontosnak. Ezt nyújthatja a népességszám szerinti elosztás. Az is szempont, hogy a tanácsi gazdálkodás lehetőségei igazodjanak a jövedelemtermelő képességhez. Ezért is a forrás jelentős része az úgynevezett szabályozott bevétel: vállalati, szövetkezeti béradó, város-községfejleszté- si hozzájárulás.

— Az imént elmondottak alapján is, mi lehet a megítélése a most végéhez közeledő, 1986-os esztendőnek?

— Az ridei évet tekintve, az eredeti szándék szerinti célkitűzés bevált. Noha megmaradt a szabályozás kiadási szemlélete, azért ez a megoldás jobban kikényszeríti az érdemi gazdálkodást. Megmutatta, hogy a tervnek a bevételi oldalával is foglalkozni kell. Az egységes pénzalap bevezetése nagyobb teret adott a súlypontozásra, a működtetés, a felújítás és beruházás közötti mozgatásra. Döntő az intézményhálózat biztonsága is! Új elem az érdekeltségi bevételek köre. például gyógyüdülődíj, a településfejlesztési hozzájárulás. a vállalati pénzeszközök, a telekhasználati díj. Jellem, zésül egy számsor: 1986-ban ötmilliárd forint bevételből 600 millió tartozott ehhez a rubrikához. Ezen belül a te- ho összege 35 millió forint volt a megyében.

— Eddig az elmélet gyakorlatba ültetése. A konkrét mutatók — akár

az Országgyűlés téli ülésszakán, akár a megyei tanácsülésen hallottak alapján — azonban erő. teljesen utalnak a nehézségekre, a gondokra is. Talán a realitások felmérése nem sikerüli egészen?

— Az 1984-es esztendő sikerei után, méltán bizakodhattunk, hogy a népgazdaság jövedelemtermelő képessége megalapozza a VII. ötéves terv forrásoldalát. Az idei eredmények nem mindenben támasztják alá ezt az optimizmust. Érződik mindez a feladatok teljesítésében is. annak ellenére, hogy a kiemelt naturális célok ■ megvalósulása hiánytalan. Tavaly csaknem 1900 lakás épült meg. Megfelelő volt az állami telekkínálat. Több mint ötszáz, kiemelt körbe tartozó család jutott önálló otthonhoz. Egészségügyi téren folytatódott a gyöngyösi kórház rekonstrukciója, orvosi rendelőt adtak át Poroszlón és Selypen. Nagy gondot fordítottunk az orvosi gép- és műszerfejlesztésre, s főképpen a szakmai programokra. Javult a megyei kórházban a diagnosztika a kardiológiai ellátásban. Kiterjesztették az onkocitoló- giai vizsgálatok körét. Az anya- és csecsemővédelem fokozására ultrahangkészülékkel látták el a városi egészségügyi létesítményeket. Szélesedett a Köjál laboratóriumi tevékenysége. A vízgazdálkodási ágazat előrelépése: hat településen folytatódott a társulati vízműépítés. A terv szerint az év végéig el is készül Lőrinciben és Felsőtárkányban. A szennyvíz elvezetésében a hálózatkorszerűsítés dominált a városokban.

Ugyanakkor a vállalati befizetések elmaradása miatt — ez megbecsülve 50 és 100 millió forint között mozog — több helyen a tanácsok már menetközben módosították terveiket, elhalasztották céljaik valóra váltását.

— Hogyan illeszkedik mindezek után az országos képbe Heves megye?

— Különösen nagyobb eltérésrőll nem beszélhetünk. Ügy a Tielyénvaló, ha azt mondjuk, valamennyi megye hasonló gondokkal küszködik. mint mi.

— A Parlamentben legutóbb elhangzottak, továbbá a beszélgetésünk során eddig szóba kerültek is sejtetni engedik: 1981-ben szerényebbeknek kell lennünk. Visz- sza kell fognunk vágyainkat. Mi ebben a jövő évi megyei terv és költségvetés vezérgondolata?

— A népgazdasági tervvel összhangban, a megyei célkitűzések is csak szerényebbek lehetnek, az eredeti elképzelésekhez képest. A megyei tanács, a végrehajtó bizottság javaslatát elfogadva, a csökkentést döntő részben a megyeközpont fejlesztésén keresztül vezette le. A helyi szervek tehát továbbra is a saját elgondolásaiknak megfelelően végezhetik a munkájukat.

— összegszerűen mennyit jelent a mérséklés?

— Százmilliós nagyságrendet. A különböző intézmények működtetéséhez szükséges kiadásokat 38,9 millió, a fejlesztésekre szántakat

72.5 millió forinttal kell mérsékélnünk. De azért hozzá kell tennem, igyekeztünk kellőképpen differenciálni: az

úgynevezett dologi automatizmus például háromról két százalékra apad. Ezen belül viszont a gyógyszerekre plusz

2.5 millió forintot, a diákétkeztetés javítására pedig csaknem ötmilliós többletet biztosítunk. Magába foglalja a 'mérséklés a tervezési tartalék összegét is, amelyet a jövő évben nem használhatunk fel.

— Most már különösen érthető a kíváncsiság, pontosan melyek azok a tennivalók, amelyekre mindenképpen áldozni kell. illetve miből szükséges lefaragni?

— Az előző esztendei pénz- maradvánnyal együtt, megközelítően 5,1 milliárdos bevétellel, illetve valamivel több mint 4,8 milliárd forintos kiadással számolunk a következő évre. Kiemelt területek: a lakásépítés, a középfokú oktatás, a vízellátás és az egészségügy.

— Az épülő lakások száma meghaladja az 1800-at. Erőfeszítéseinket fokozzuk a lakáscsere ösztönzése érdekében. A kiemelt körből a városi tanácsok 418 család új otthonhoz juttatását tervezik. Az előző évinél nagyobb számban költözhetnek majd szociális bérlakásba. Ugyan, csak kellő gondot fordítanak szerveink a lakóházak felújítására.

Az általános iskolai oktatás feltételeinek jobbítására 25 tanterem kialakítását jelöltük meg célként, megyei támogatással. A középfokú tanintézetek 36 újabb helyiséggel bővülnek. Egerben 16 tantermes és tornateremmel ellátott, új gimnázium és szakközépiskola készül el jövő szeptemberre. Hevesen ugyanilyen nagyságú gimnázium és mezőgazdasági szakközép- és szakmunkásképző iskola várja majd a következő tanévtől a diákokat. Négy tanteremmel bővül a gyöngyösi Vak Bottyán Ipari Szakközépiskola.

Vízügyi téren átadják a társulati vízmüvet Bodony- ban. Mátraballán, Nagyúton és Egerszalókon. Ecséden folytatják ezt a munkát, Bükkszentmártonban. Parádóhután, Erdőkövesden és Váraszón pedig megkezdik a jövő esztendőben. A megyeszékhely vízellátásának biztonsága végett bővítik a várostól délre levő vízbázisokat.

Folytatódik a gyöngyösi városi kórház rekonstrukciójának első üteme, s elkészül a hatvani új rendelőintézet. Emellett nyolc településen kívánják bővíteni a rendelőket. Füzesabonyban és Pé- tervásárán pedig egészség- ügyi körzetközpont kivitelezését kezdik el. Ügyelünk a kiemelt szakmai programokra is: a megyei kórházban a kardiológia fejlesztése. a gyermekosztály intenzív részlegének megteremtése. in- plantátumok beszerzése a traumatológia fejlesztésére. Befejeződik az andornaktá- lyai szociális foglalkoztató felújítása. S ha már itt tartunk. különböző összegekben rekonstrukciót tervezünk az egri Panakoszta-házon. a gyermekvárosban, az egri és gyöngyösi kórházban. a gyöngyös—visontai elmeob- jektumban, a hatvani Gras- salkovich-kastélyban.

— Eddig az előrelépést jelentő teendőkről esett szó. Melyek azok a feladatok, amelyekre a mostani körülményeink közepette a középtávú tervben megfogalmazottakhoz viszonyítva, kevesebbet vagyunk kénytelenek fordítani?

— A tanácsi úthálózat beruházásaira például kevesebb jut, együttesen 60 millió forint. Elsőbbséget kapnak a lakóterületek, lakótelepek útjai. Megyei szinten 15 millió forinttal mérséklődik az utak. hidak felújítására szánt összeg. A helyi tanácsok viszont ebben nem érintettek. Nem kezdődhet meg továbbá — ellentétben szándékunkkal — az andornaktá- lyai szociális otthon bővítése és lassítani kényszerülünk a Megyei Levéltár helyiségeinek növelését is. A sütőipari és szolgáltatási támogatásaink előirányzatai ugyancsak visszafogottabbak lesznek. mint azt eredetileg, az ötéves terv kidolgozásakor szerettük volna.

— Mindez természetesen bennünket, a megyében élőket is figyelmesebb gazdálkodásra, takarékosságra kell, hogy ösztönözzön. Miként mutat utat ebben a terv és költségvetésünk?

— Főképp az intézményi gazdálkodásban lehet továbblépni. Éspedig el kell érni a bevételi források intenzívebb feltárását. Ehhez tovább szükséges korszerűsíteni a belső érdekeltségi rendszereket. Tulajdonképpen ez lehet egyik nélkülözhetetlen feltétele az ellátási színvonal megőrzésének.

Társulnia kell az előbb elmondottakhoz a meglevő, észre nem vett lehetőségek jobb kiaknázásának is. Például a jövő évben az eddigieknél is nagyobb figyelmet kívánunk szentelni a kedvezőtlen adottságú területeink vizsgálatára és felzárkózásuk elősegítésére. Mindenekelőtt Heves és Pétervására térségére gondolok. De olyan „apróságok" is számításba jöhetnek, mint hogy időben elvégezzék az utak karbantartási feladatait. Nagyon sokat jelenthet a tanácsok és a lakosság kezdeményezőkészségének további erősödése! Az említettek is hozzásegíthetnek bennünket ahhoz, hogy a jövő év végi tervezésnél elmondhassuk: kellő megalapozottsággal vághatunk neki az újabb, az 1988-as esztendőnek.

Szalay Zoltán

Évzárás előtt a Fémművekben

Túlzás nélkül állíthatjuk: nincs ma Magyarországon olyan háztartás, amelyben legalább egy apró tárgy ne lenne, ame, lyet a Mátravidéki Fémművekben gyártottak. A fürdőszobapolcon sorakozó dezodoros dobozoktól és fogkrémes tubusoktól egészen a kerékpárláncig, vagy akár az italosüvegek zá. rókupakjáig. S ami e közismert termékek mögött van? Egy nagyvállalat több mint háromezer fős kollektívájának munkája. Az év végi számvetés előtt tátogattunk el előbb Sírokba. a központi telephelyre, hogy eredményeikről, gondjaikról tudakozódjunk.

Pásztor Zsolt termelési főosztályvezető az elmúlt időszakra visszatekintve, ha nem is látványos, de fokozatos fejlődésről számol be:

— A hatodik ötéves tervben szinte évről évre sikerült növelnünk a termelésünket, Persze ehhez hozzájárult az a szerencsés körülmény, hogy a fémcsomagoló eszközök iránti igény is kiszélesedett belföldön és külföldön egyaránt. Ez utóbbiról annyit: Az idei évben szocialista országokba már leszállítottuk a megrendelést, s exportunkat közel a tervek szerint teljesítjük. Tökás kiviteli tervünknek is meg tudunk felelni.

— Jó néhány mutatós, sőt díjazott terméküket ismeri a nagyközönség. Csakhogy a legfrissebbeket említsük! A Riohtofit tubusa a Fabulcn flakonok, vagy az Arany- mokka úgynevezett falcolt doboza, amelyek szépen szerepeltek a legutóbbi BNV-n. A hazai cikkek monopóliuma viszonylag kényelmes helyzetet teremtett. Mi lesz. ha jelentkeznek a versenytársak? Hogy tudnak ennek megfelelni?

— Ebben az esztendőben főként a termékeink minőségének javítására összpontosítottunk. Ennek érdekében kidolgoztunk, s néhány üzemrészben bevezettük a minőségi mutatóval kombinált, csoportos bérezési rendszer. Az üzemi teljesítményeknél szemmel tartjuk a selejtmegtakarítást, a folyamatos munkát, a szervezettséget. Ha ez jól megy, az tükröződik a dolgozók pénztárcájában. Az év elején egyébként viszonylag jelentősen emeltük a termelésirányítók bérét. A köz- gazdasági, műszaki értelmiség nálunk is nehéz helyzetben van. Úgy gondoltuk, az alkotó munkát ösztönöznünk kell!

Az adatokból kiderül: az intézkedések meghozták a várt eredményt. Az előirányozott ötszázalékos termelés- növekedés helyett nyolcszázalékosra számítanak. A nyereségtervet hat százalékkal teljesítik túl. A gondokról szólva viszont nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Fém,műveknek is meg kell birkóznia többek között az alapanyag-ellátás nehézségeivel.

— Mivel a termékeink „átfutása" rendkívül rövid, ha valamiből hiány van — például festékből — az nálunk azonnali leállást jelent. Volt rá eset, hogy a szállító kereskedelmi vállalat a Budalakk nem kapott importengedélyt.

Rémik Imre pénzügyi- számviteli főosztályvezetővel már a jövő évi tervszámokat kalkuláljuk. Nem rejti véka alá aggályait sem:

— Mindenképpen megnyugtató, hogy jövő évre is biztosított a piacunk, sőt, a belföldi kereslet jelentős 16 —17 százalékos bővülésével számolhatunk. Ami a nyereségtervünket illeti, jövőre több mint tízszázalékos növekedést tervezünk. A központi intézkedések szerint szigorúbbá válik a kereset- szabályozás, ami lefordítva azt jelenti, ha több pénzt akarunk fizetni munkásainknak, a nyereségtervünket is lehetőleg túl kell szárnyalni. Ehhez változatlan, vagy csökkenő munkáslétszám mellett az anyag- és energiatakarékosság következetes fokozására van szükség. Reményeink persze megvannak, hiszen az év

Ügyelnek az anyagtakarékosságra a Fémművek Füzesabonyi Gyárában is

(Fotó: Szántó Györgyi

elején például új automata aerosol-gépsort indítunk be, amely több ember munkáját megkönnyíti. S ami az. ittenieket illeti? Akár munkaversenyről vagy új technológiáról van szó, lehet számítani rájuk.

Hogy az elhangzottakról hogyan vélekednek a munkások? Erre a kérdésre a füzesabonyi doboz-pilver üzemben kerestünk választ, a Koltói Anna szocialista brigád két tagjától.

Ottjártunkkor még javában tartott a délelőtti műszak. Ahogy az. asszonyok mondják, itt nincs megállás, mert egymás keze alá dolgoznak. Beszélgetésre sincs sok alkalom, de ha mégis mondani a. kasnak valamit egymásnak, elég csak a szájmozgást figyelni, hangos beszédnek nincs is értelme, olyan nagy a zaj. Éppen „üdítős” kupakokat gyártottak, mikor egy rövid időre Schél Pálné brigádvezetőt és Takács Józsefhét „kivettük a műszakból.”

— Egész évben el voltunk látva munkával — mondja a brigádvezető. — Tavaly gyakran túlóráztunk is. az idén feszítettebb volt a tempó, így munkaidőben többet végeztünk. Negyed évenként pedig egy szombatot bedolgoztunk, ez a "két kommunista műszakkal ösz- szesen hat hét vége, amely végső soron hozzájárult a vállalati terv teljesítéséhez.

Az új csoportos minőségi bérezési rendszerrel kapcsolatban Makkai Sándor üzemvezetőtől megtudjuk. hogy mivel a beérkező alapanyagokról nincsenek egzakt adataik, így a képződött selejt mennyisége sem mérhető pontosan. Emiatt itt még nem e bérezés szerint kapják a fizetést.

— Mi mégis úgy igyekszünk, hogy sokkal kevesebb legyen az elhullott, hibás termék — vág közbe Takács Józsefné, aki már több mint 15 éve tölti itt mindennapjait, s nincs híján a tapasztalatoknak. Az elszóródott kupakokat összeszedjük, s az összegyűrt lemezekből is egyedi gépeken kivágjuk a hasznosítható részt. Nagy előny, hogy mindegyikünk legalább

nyolcféle gépet tud kezelni, így ha valaki kiesik, azonnal akad. aki a helyébe lép. Aztán két éve, hogy az üzemrészt átszervezték. új sorrendbe állították a gépeket. Azelőtt öt embei végezte azt a feladatot, amit manapság egy.

Ami a kollektívát illeti? Egy véleményen vannak.

— összeszokott gárda a miénk, bízunk egymásban, s ez erőt ad a további feladatokhoz.

Jámbor Ildikó