Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-24 / 302. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 24., szerda Béke és biztonság irtó: Horn Gyula, küiügyminisztériumi államtitkár A nemzetközi események jellegét tekintve az 1986-os év aligha különbözött a korábbi esztendőktől. Az ellentmondásos nemzetközi fejlemények mellett olyan új felfogások és törekvések is megfogalmazódtak, amelyek alapjait képezhetik a világpolitikai tendenciák kedvező irányú megváltoztatásának. A változások legfőbb sajátossága, hogy az új folyamatokra utaló jelzések Moszkvából érkeznek. Ezek lényege, hogy a világbéke megőrzése lett a legfőbb prioritás a Szovjetunió külpolitikai tevékenységében, s ennek kell alárendelni a nemzetközi osztályharc valamennyi más komponensét. A fegyverkezés ugyanis olyan méreteket öltött, hogy miatta az emberiség fordulóponthoz érkezett, többé nem fokozható a fegyverkezés anélkül, hogy az ne idézné elő a világ elpusztulásának közvetlen veszélyét. A leszerelés, a nemzetközi biztonság ügyében létrejött az államok kölcsönös függése, egyszersmind egymásrautaltsága. A kialakult helyzetben, — különösen a fegyverkezésben élenjáró országok számára — tarthatatlan a konfrontáció politikája. A fegyverkezési folyamat komplex és az egész világot átfogó jellege miatt a leszerelés politikája is átfogó kell hogy legyen, magába foglalva az államközi kapcsolatok és politikai tárgyalások, a nemzetközi szervezetek, s intézmények, a gazdasági, a tudományos- műszaki, a humán és más kontaktusok egész rendszerét. A nemzetközi biztonság tartalmának és követelményének mai megközelítését mutatják többek között a nukleáris és a hagyományos fegyverek felszámolásával, illetve csökkentésével kapcsolatos új stílusú szovjet kezdeményezések. Kifejeződik bennük az elégséges biztonságnak egy olyan koncepciója, amely a mennyiségi szemlélet helyett a túlhalmozott nukleáris és hagyományos fegyverek leépítéséhez kíván utat nyitni Az 1985 novemberi szovjet-amerikai csúcstalálkozó óta eltelt időszak eseményei ellentmondásos képet mutatnak. Mindenképpen kedvező, hogy a fegyverzetkorlátozási tárgyalások elmozdultak a holtpontról és egyes, részleges megállapodások az elérhetőség közelébe kerültek. Biztató az is, hogy rendszeressé váltak a szovjet—amerikai konzultációk a regionális konfliktusok kérdéseiben, új lendületet kaptak a kétoldalú gazdasági, kulturális, tudományos és más kapcsolatok. A Reykjavikban tartott csúcstalálkozó eseményei jól példázták azonban a nehézségeket is. Közöttük azt, hogy az amerikai vezetés mind ez ideig nem határozta el magát az átfogó leszerelés ügyének támogatása mellett. s mereven ragaszkodik a súlyos következményekkel járó űrfegyverkezési- programhoz. Miközben tehát a szovjet vezetés korszerű gondolkodásmódja pragmatikus értelemben véve. szakított a fejlődést hátráltató egyes ideológiai tételek abszolutizálásának gyakorlatával, az amerikai vezetést jórészt jellemző neokonzer- vatív beállítottság viszont nehezen leküzdhető akadályként tornyosul a világpolitikai tendenciák kedvező irányú megváltoztatásával szemben. A Varsói Szerződés és a NATO közvetlen érintkezése az európai földrészen a legveszélyesebb, s így itt létfontosságú a katonai feszültség csökkentése. Biztató, hogy talán lehetővé válik a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek számának csökkentése, illetve később a felszámolásuk. A nyugat-európai politikai körök ezzel kapcsolatos magatartásában sajátos kettősség figyelhető meg: amikor túlságosan elhidegül a két nagyhatalom viszonya, -a a józan fefogású nyugat-európai politikai tényezők a viszony javítása érdekében aktivizálódnak, mihelyt konkréttá válik viszont a szovjet—amerikai megegyezés lehetősége, á nyugat-európai kormányzatok állásfoglalásaiban az aggodalmak kerülnék előtérbe. Jól érzékelhető ez az Európában telepített közép-hatótávolságú nukleáris hordozók teljes felszámolása ügyében. Reyk- javikban kirajzolódott égy szovjet—amerikai megállapodás lehetősége Európa nukleáris fegyverektől való megszabadításáról. Jóllehet korábban éppen a nyugat- európaiak szorgalmazták az úgynevezett nulla-változat érvényesítését, a csúcstalálkozó után az NSZK és több más- ország kormánya, a nukleáris eszközök teljes felszámolása helyett csak a számuk csökentése mellett szállt síkra. Felfogásuk szerint az esetleges szovjet— amerikai megegyezés következtében megnövekszik a szocialista országok katonai súlya az európai földrészen. A Varsói Szerződés tagállamai viszont a nukleáris hordozók teljes felszámolásával egyidejűleg szorgalmazzák minden más fegyverfajta redukálását célzó tárgyalások haladéktalan elindítását. A közös biztonság új feltételei megteremtésében kiemelkedően fontos az atomfegyverkísérletek beszüntetése. s a katonai tevékenységek ellenőrzésének kiépítése. A Szovjetunió számára bizonyára nehézségeket okoz, hogy hosszú hónapok óta, az egyoldalúan vállalt moratórium következtében nem folytat jelentős fejlesztési kísérleteket. Az elégséges biztonság ^koncepciójába azonban beleillik ez a lépés, s kedvező feltételeket teremthet a fegyverkezéssel összefüggő szándékok megítéléséhez nélkülözhetetlen kölcsönös bizalom újjáépítéséhez. 1986-ban a legjelentősebb frontáttörés a fegyverzetkorlátozás terén a helyszíni ellenőrzés kérdésében következett be, hiszen ez nélkülözhetetlen bármilyen jelentősebb katonai jellegű kölcsönös korlátozás végrehajtásához. Az amerikai eszközökkel és amerikai személyek kezelésében működő ellenőrzőpontok. Sze- mipalatyinszk térségében, illetve a hasonló szovjet állomások létesítése Nevadá- ban úttörő jelentőségűek, miként a stockholmi megállapodás megszületése, illetve a vegyi fegyverekkel ösz- szefüggő helyszíni ellenőrzés küszöbönálló megoldása is. Mindez előrelépést jelent a tényleges fegyverzetkorlátozásokhoz vezető úton. Lényegében szinte valamennyi jelentősebb politikai erő pozitívan értékeli az új tendenciákat. Így a fejlődő országok külpölitikai aktivitásában is mind nagyobb helyet foglalnak el a fegyverzetkorlátozással összefüggő kérdések. Az el nem kötelezett mozgalom országai — miként az 1986. évi hararei csúcstalálkozó döntései is tanúsítják — támogatják a nukleáris kísérletek moratóriumát, a nukleáris fegyverzetek befagyasztását, fellépnek a világűr militarizálása ellen. A kialakult világpolitikai helyzetben az új biztonság- politikai törekvések szempontjából is félértékelődött az összeurópai folyamatok továbbvitelének jelentősége. Az 1986. évi európai fejlemények kétségkívül azt mutatják, — jóllehet ezen a területen is érzékelhetők a korábbi éysk kedvezőtlen világpolitikai tendenciái — összességében nem következett be törés a kelet—nyugati kapcsolatok európai szférájában. A helsinki záróokmány fórumai kifejezetten jótékony hatást .gyakoroltak az enyhülés kontinuitásának fenntartására, kezdeményezéseikkel mintegy áthidaló szerepet töltöttek be az általános enyhülés időszakában. A záróokmányban foglaltak teljes megvalósítása alapvető közös érdek, mert lehetőséget teremthet egy összeurópai béke és biztonsági program kialakítására. Az 1986. szepr temberében tető alá hozott stockholmi egyezmény nem csupán a bizalomerősítés témájában jelent új, eddig nem létező egyezményes keretet a katonai tevékenységek kölcsönös ellenőrzése terén. hanem utat nyitott annak. hogy a novemberben elkezdődött bécsi utótalálkozó elhatározza a stockholmi második szakasz, a fegyverzetek érdemi csökkentésére hivatott értekezlet összehívását. Különlegesen fontos hangsúlyozni a záróokmány mindhárom kosarának egyenértékűségét. Több területen 1983 óta jelentős előrelépésre került sor, ugyanakkor a gazdasági, a tudományos- műszaki együttműködés feltételei rosszabbodtak. Ezért fontos lenne, hogy a gazdasági együttműködés előmozdításának kérdései, az ezHOSÉG A SZAKMÁHOZ, A HIVATÁSHOZ Tősgyökeres hajdúsági. Ízes beszéde ma is erre emlékeztet, noha már közel két évtizede elkerült szülővárosából. Debrecenből. Kötődése azonban megmaradt, hiszen fiaihoz, Unokáihoz ma is gyakorta a Hajdúságba látogat. Dr Huszti Ferenc, az Egri Dohánygyár nemrég nyugállományba vonult műszaki-termelési igazgatóhelyettese, szívesen beszél a gyökerekről, indíttatásának körülményeiről. (Fotó: Szántó György) BBBHDRBSBBOBBMBati — Alig hogy befejeztem a középiskolát. 1942. augusztus elején kerültem a Debreceni Dohánygyárba hetidijasnak, irodai alkalmazottnak. Bevallom, a szüleim ösztökéltek erre, miután ott látták biztosítva a jö- vőmet. Ismerték a gyárat, hiszen annak közelében Debrecen peremén, a telepen laktunk. Megsárgult bizonyítványt vesz elő, dokumentumot, amelyen fakó már a bélyegző és az aláírás. 1943-ban állították ki. igazolva, hogy Huszti Ferenc megbízható munkáerő. — Kincset ért akkor ez a papír — mondja emlékezve —, hiszen általa véglegesítették, megemelték a fizetésemet. és azt is lehetővé tették, hogy havi 28 pengő értékben, ingyen kaphattam cigarettát. Először az iktatóban kezdtem, ahol rengeteg információhoz, hírhez jutottam, amelyek fontosak voltak a gyár életében. Később a szertárba kerültem anyag- könyvelőnek, majd pedig a számosztályra. Ez nagyszerű lehetőséget biztosított ahhoz. hogy megismerjem a belső elszámolás rendszerét, valamint eligazodjam a rendeletek sokaságában. 1943 nyarán kineveztek közbenjárónak, amely azt jelentette. hogy másokhoz hasonlóan én is jártam a Hajdúságba a dohánytermelőkhöz. Megbeszéltük a gazdákkal, hogy hány érett levelet törjenek le. Ezt szigorúan be is tartották, hiszen a minőségről volt szó. A dohánnyal, mint növénnyel tehát korán megismerkedtem, úgyszintén a levelek szárítástechnológiájával és a feldogozással is. A felszabadulás 1945-ben, ott a gyárban ért. Akkor már nős voltam, a feleségem is az iparágban dolgozott. Kevesen maradtunk az irodán, igy vezető lettem. Nem felejtem el, a Debrecenben megalakult Ideiglenes Kormány Pénzügyminisztériumának vittük az első termelésünkből bejött összeget. Ebből kezdte meg az a működését. A háború után már a Magyar cigarettát gyártottuk. Nem sokkal utána Virginiát is készítettünk. amely illatos, finom aromája füstölnivaló volt. Az ötvenes évek elején bővítettük a termékválasztékot. megjelent az ötéves Terv cigaretta és sokféle pipadohányt is készítettünk. Huszti Ferencet 1960-ban megbízták a gyártás irányításával. Ezt az időszakot is szívesen felidézi: — Tulajdonképpen 1951- ben kezdődött a gyárban a korszerűsítés, de ennek gyorsítását 1960-.tól számoltuk Az NSZK-ból vettünk át olyan korszerű módszert, amely addig nem volt itthon és segítségével folyamatossá tehettük a cigarettagyártást. Ez felölelte a teljes folyamatot az előkészítéstől a késztermék előállításáig. Ehhez persze már sokkal nagyobb szakmai ismeretekre volt szükség, mini korábban. Nem ijedtem meg, hanem tanultam, elvégeztem a Dohányipari Technikumot, majd pedig 1968-ban befejeztem az Agrártudományi Egyetemet is. Többünk örömére akkor már az országban a legkorszerűbb volt a Debreceni Dohánygyár. 1970- ben mégis életemnek egy újabb meghatározó állomása kezdődött, amikor kineveztek Egerbe főmérnöknek. Huszonhét és fél év után kerültem át Debrecenből Heves megye székhelyére, a dohánygyárba. Negyvenöt évesen, sok tapasztalattal, emberismerettel. Persze izgultam is. hogy befogadnak-e a kollektívába. A fejlesztés itt 1968-ban kezdődött. Az NSZK-ból érkezett technikát szerelték Jel. Élvezettel láttam munkához, hiszen olyan emberekkel kerültem kapcsolatba, akikkel érdemes volt együttműködni. Viszonylag hamar országos elismerést vívtunk ki. Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy a gyár vezetői mindig határozott célt tűztek maguk elé, olyan perspektívát amely messze megelőzte az adott időszakot. A növekvő feladatokhoz magunk szerveztük a vezetőképzést. 1970-ben bevezettük a korszerű üzem- és munkaszervezést, a Dolgozz hibátlanul mozgalmat, amely az egész magyar iparon belül is újdonságnak számított. így gyárunk hamar bemutató üzem lett. Miközben a vezetés korszerűsítésére nagy hangsúlyt fektettünk. a technológiát is folyamatosan fejlesztettük. így szorgalmas, következetes munkával elértük, hogy Magyarország legkorszerűbb de Európában is számon tartott dohánygyárát alakítottuk ki. Ezt az is bizonyította. hogy például az Austria Tabac Werkel, valamint az amerikai Philip Morris céggel jó kapcsolatba kerültünk, akiktől licenc cigarettákat vásároltunk. s azokat sorozatban gyártjuk. Rengeteget tanultunk tőlük, szakmát, szervezést, technikát. csomagoláskultúrát. Itt a gyárban a technológiai Sikerek magas szinten tartották az innovációt, az új iránti érdeklődést a szakemberek körében. Ennek, valamint a munkatársi megbecsülésnek. a jó együttműködésnek köszönhető, hogy olyan kollektíva alakult ki. amely bátran tekinthet a jövőbe és látja a perspektívát. Ebben óriási jelentősége volt annak, hogy a vezetők mindig együtt gondolkodtak és meghatározott irányvonalat képviseltek. Az Egri Dohánygyárnak ma biztos jövője van, hiszen a következő években még több kátrány- és nikctinszegény cigarettákra lesz szükség, amelyeket gyártunk. Műszakilag is látok előrelépést, mert a legkorszerűbb technológia meghonosítása biztosíték lehet arra, hogy a jövőben még nagyobb arányban exportra is termeljenek. Huszti Ferencnek, a szakmához. a hivatáshoz való hűségét bizonyítja az is, hogy 1979-ben olyan témából doktorált, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, amely szintén iránymutató volt. Az értékelemzés alkalmazásának lehetőségeit vázolta fel a dohányiparban. Gazdag tapasztalatait kamatoztatva arra mutatott rá, hogy a költségeket hogyan lehet ésszerűen felzel összefüggő új kezdeme- nyezések az egyik központi helyet foglalják el a bécsi találkozón. A kulturális, a/ oktatási. a tájékoztatási együttműködés, az emberek közötti kapcsolatok, stb. kérdéseit illetően rendkívül bonyolult az előrehaladás a társadalmi rendszerek különbözősége, a gyakorlatok erőteljes eltérései miatt. 1983 óta azonban ezen a téren is van számottevő mozgás. Korábban elképzelhetetlen lett volna olyan tanácskozás, mint az ottawai, a berni értekezlet vagy a budapesti kulturális fórum. Bebizonyosodott ezek kapcsán, hogy a közös dokumentumok elmaradása nem gyengíti az európai nemzetek kulturális identitásának. kontinensünk közös kultúrája erősítését célzó törekvések kifejtését, van lehetőség a kölcsönös közeledésre. A szocialista országok Bécsben is szorgalmazzák az emberi jogok széles körű biztosítását célzó nemzetközi együttműködést. A világbéke megőrzése közös feladat, amelyből megfelelő aktivitással mindenkinek ki kell vennie a részét: a kiegyensúlyozott nemzetközi állás- foglalásokkal. javaslatokkal. a közös szocialista kezdeményezésekben való részvétellel, ezek képviseletével a nemzetközi porondon, a párbeszédek, kontaktusok szorgalmazásával. Magyar- ország külpolitikai gyakorlatának alaptézise, hogy nincs olyan vitás nemzetközi probléma, amelyet ne lehetne tárgyalások útján rendezni. Ez vezérli a magyai külpolitikát a nemzetközi biztonság kérdéseiben, s ezzel kapcsolatos tény. hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete 1986. december 5-én nagy szótöbbséggel határozatra emelte a Magyar Nép- köztársaság által a tíz szocialista ország nevében előterjesztett, az átfogó béke és biztonság rendszerének megteremtésére vonatkozó javaslatot. használni a technológiai folyamatokban, a jövedelmező termelés fokozására. Hatvanegy éves korában, tavaly vonult nyugdíjba, miközben gondoskodott utódjáról is. Ma már egyedüli személyiség a dohányiparban, aki több mint negyvenhárom esztendőt töltött el folyamatosan. Tudása, közvetlensége, emberi tartása sokaknak példaképül szolgál a szakmában, az Egri Dohánygyárban egyaránt. Tevékenységét, gazdag életművét sokféle kitüntetéssel ismerték el. így a Munka Érdemrend arany fokozatával és az idén a Kiváló Újító cím arany fokozatával. Merthogy töretlen újat akarása, kezdeményezőkészsége ebben is megmutatkozott. Immár másfél évtizede a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Heves Megyei Szervezetének titkára. — Elégedett vagyok és tudatosan készültem fel a mostani időszakra — magyarázza. — Szinte mindennap itt vagyok a gyárban, találkozom a kollégákkal, akik szívesen kérnek tanácsot, véleményt tőlem. Azt hiszem, jut mit átadni, vezetési, információszerzési kapcsolattartási tapasztó - lataimból. Aztán Eger határában, a közeli Eged hegyen van egy kis kertem, amit nagyon szeretek, különösen a szőlőt, a gyümölcsöket. Most már sokkal több időm jut a szépirodalom forgatására, mint az elmúlt időszakban. Csaknem tizenhét esztendőt töltöttem el vezetőként az Egri Dohánygyárban. Olyan kollektívában. amelynek munkáját tizenkétszer kiváló vállalati címmel, kétszer fjedig a SZOT elnöksége és a Minisztertanács Vörös Vándor- zászlajával ismerték el. Boldog vagyok az elért eredményekért és bízvást látom az utánam következők jövőjét is. Mentusz Károly
