Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-17 / 296. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 17., szerda fArcok az úttörőkonferenciáról December 13—14. között Salgótarjánban rendezték meg az úttörővezetők IX. országos konferenciáját. Az ideérkező vendégeket igazán szép kép fogadta. Az idei első „klasszikus” téli napon hófedte táj vette körül a várost. Az eseménynek otthont adó József Attila Megyei Művelődési Központ üvegcsarnokában alkalmi kiállítást is láthattunk: a zánkai úttörőváros gyermekgalériájából átvett képeket mutattak be a szervezők, hogy ezzel is hozzájáruljanak a tanácskozás jó hangulatához. A beszédeket, felszólalásokat mindvégig nagy figyelem kísérte. Nagy visszhangot váltott ki Kriston Vízi József, a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum igazgatójának hozzászólása, melyben egy speciális témáról, játékkultúránk gondjairól számolt be. ö egyébként évekig dolgozott az egri vármúzeumban, így a Heves megyeiek régi ismerősként üdvözölhették. — Ezen a téren — mondja — óriási a lemaradásunk. Mindenképpen fontosnak tartjuk egy olyan zsűri működését, amely esztétikai szempontból bírálná az újonnan forgalomba kerülő játékokat. Természetesen csak a kivitelezést és a külső megjelenést vennénk figyelembe. A zsűriben — elképzeléseink szerint — szakemberek mellett helyet foglalnának az úttörőszövetség képviselői is, hiszen a tárgy- kultúra fejlesztésében közös a felelősség. A fenti kezdeményezésre egyébként külföldi példák is vannak. Finnországban nemcsak az esztétikai szempontok dominálnak: az ottani cégek nem importálhatnak játékfegyvereket, de a hazai gyárak sem készíthetnek ilyen jellegű cikkeket. ★ Nádházi iMjost azt hiszem nem kell bemutatni a mozgalomban ténykedő embereknek. Az ő nevéhez is fűződik a zánkai úttörőváros felépítése, létrehozása, hiszen az indulástól fogva majd másfél évtizedig volt az úttörőváros vezetője. — ön hosszú időt töltött a mozgalomban, így nyilván gazdag tapasztalatokkal rendelkezik. Milyen változások érzékelhetők itt a legutóbbi konferenciához képest? — Lényegében három évvel ezelőtt is a mostaniakhoz hasonló célokat fogalmaztunk meg. A változás talán abban van, hogy azok a felvetések, most bátrabb, határozottabb stílusban kerülnek szóba. Több az önkéntességgel, önállósággal és a demokrácia szélesítésével foglalkozó hozzászólás. Merészebben nyúlunk olyan témákhoz, amelyek régebben tabunak számítottak. Ilyenek azok a változtatások is, amelyek a formai elemeket szeretnék megújítani. ★ Dr. Király Gyula, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanára 1946 óta vesz részt a mozgalomban. Akkor még mint úttörő, később úgy is, mint az úttörővezetés hivatott szakembere. Vele a tanácskozás szünetében beszélgettünk. — A salgótarjáni konferenciát igen szigorú tempó jellemzi. A szekcióüléseken is csökkent az „üres járatok" száma, igyekszünk kiküszöbölni a protokollbeszé- deket, s csakis a lényegre koncentrálunk. Az ilyenkor szokásos hangulati elemek kisebb szerepet kapnak, ami persze nem jelenti a lelkesedés hiányát. A jelenlévők nagy teret szenteltek az iskola és a mozgalom együttműködésével összefüggő kérdéseknek, de a politikai nevelőmunkának is. Ezzel kapcsolatban rendkívül fontos, hogy a tanárok, úttörővezetők stabil világnézettel rendelkezzenek, s tudjanak azonosulni a társadalom főbb célkitűzéseivel. De ha a fenti követelményeknek eleget teszünk, még mindig ott van egy alapvető terület: ez pedig az, hogy a tudást, az ismereteket át is kell adni a gyerekeknek, hisz enélkül vajmi keveset ér a munkánk. Vitáztunk arról is, hogy a különböző felelősök (például pályaválasztási, környezetvédelmi) tiszteletdíja nem okoz-e feszültséget az iskolákban, hisz tudvalévő, hogy az úttörővezetők nem kapnak pénzt fáradozásaikért. Véleményem szerint azonban a két tevékenységet nem lehet összehasonlítani. Az utóbbi politikai munka, s ennek más mozgatórugói kell, hogy legyenek . . . Havas András Hol vannak már azok a régi szép idők? Tapétazene, minden mennyiségben Ha valaki magánál hordja mindkét fülét (ami általában gyakori), szinte észre sem veszi, hogy naponta több óra zenét kénytelen hallgatni, még akkor is. ha történetesen otthon egy Sokol rádiója sincs. Zene szól a presszóban, a taxiiban, az üzletekben, áruházakban. Egy alaposabb bevásárlás esetén, az ember már kívülről fújja az angol és az NSZK slágerlistát, anélkül, hogy tudná mit hall. vagy amit éppen hall. játssza. Az esetek nagy részében nem is érdekes. hisz ilyenkor sokkal fontosabb az, hogy leárazták-e a férfipizsamákat, vagy hogy érkezik-e jövő héten világító pertligumi. A zene közben szól, kellemesen egyszerű dallaimoíkkal. lüktető ritmusban, és ha nem vigyázol beleeszi magát a ruhádba, hajadba, az agyadba és azon veszed magad észre, hogy már Te is dúdolsz egy Modern Talking- gyanús szerzeményt. — Diszkózene! — légy intesz és közben észre sem veszed, hogy ez a zenei stílus tölti ki hétköznapjaid nagy részét, túlél minden zenei irányzatot, már rég túllépte a diszkóklu'bok falait, kimerészkedett és elárasztott mindent. Hol vannak már azok a régi szép idők. amikor volt időd arra, hogy kisszobádban órákon keresztül „csak” hallgasd a Pink Floyd vagy Dire Straits zenéjét. Nincs idő, a napi aktív szókincsedben a „Neharagudidemost- rahannomkell!” című mondat a leggyakoribb. Ez a zene kifejezetten a „mindegy csak szóljon valami” filozófiára épül. Mellette beszélgethetsz. vezethetsz autót, vásárolhatsz. szür- csölhetsz egy hideg italt a bárban, az agyad szabad. csak a lábad mozdul meg néha a ritmusra. Észre sem veszed, hogy szól valami, csak amikor vége a kazettának és elhallgat a zene. akkor érzed, hogy egy kicsit üresebb minden. Ez a zene olyan, mint a tapéta, amitől nem vársz kiemelkedő képzőművészeti teljesítményt, tudod, hogy egy többé-kevéssé jól elkészített ipari termék, mégsem mindegy, hogy mi borítja a szobád falát. Zsibi N. Zoltán az Eger Hall klubvezetője A „pódiumon’’ a Girlschool A heavy metal irányzatot hallva elsősorban marcona férfiakra gondolunk. Am akad egyetlen együttes, az angol Girlschool, amelyben nem kevésbé vad hölgyek tépik a húrokat. Hogy nem sikertelenül, azt a közelmúltban a Petőfi-csarnokbeli fellépésük is bizonyította. Egy az egyben sikerült reprodukálniuk azt a fantáziátlan, monoton dübörgést, amit a most divatos zenekarokban „hajtó” férfi kollégáik is művelnek. A rajongók viszont boldogok voltak, megkapták az e havi métáit. (Fotó: Koncz János) A fiatalok nem közömbösek a társadalom iránt Beszélgetés dr. Nagy imrével, a megyei KISZ-bizottság titkárával A KISZ XI. kongresszusa előtt gyakran elhangzott, hogy az ifjúsági szövetség tevékenységében megújulás szükséges. E fórumon olyan határozat született, amely elősegítheti ezt a törekvést. Megyénkben is részletesen feldolgozták a kongresszus által megszabott feladatokat, s a megyei bizottság — hogy lendületet adjon a munkához — feladatterveket fogadott el. Ilyen például a diákmozgalom kibontakozását, az Ifjú Gárda „tekintélyének” megerősítését és a tömegsport felvirágoztatását célzó határozat is. Dr. Nagy Imrével, a megyei KISZ-bizottság titkárával arról beszélgettünk, hogy a hozzá tartozó agitációs és j propagandamunkában milyen sikerek születtek az idén, s milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük? — Feladatom nagyon lényeges része a politikai képzés — mondta. — E téren még egy 1981-es határozat van érvényben, amely túlhaladott. A vezetőképzésben csakúgy, mint a tömegpropagandában frissítés szükséges. Mi éppen ezért már ez évtől a gyakorlathoz igazítottuk a felkészítést. Kevesebb elmélet szerepel a tananyagban. Nemrégiben fejeztünk be például egy négyhetes titkári tanfolyamot, amelynek során napi dolgokkal ismerkedtek a résztvevők. Szó volt arról, hogy miként kell testületi ülést előkészíteni, s többek között szerepelt a tematikában olyan szituációs játék, amely hozzájárul ahhoz, hogy a vezető képes legyen megnyerni az embereket ügyünknek. Most már arra is figyelünk, hogy a különböző képzési módok egymásra épüljenek. — Ha a politikai képzés kerül szóba, beszélnünk kell arról is, hogy a mai fiatalok mennyire politizálnak, vagy mennyire nem .. . — Politizálásnak nagyon sokan azt a szintet tartják, amelyet a világpolitikai kifejezés fed leginkább. Nem érzik viszont ennek a helyi gondokkal történő foglalkozást. A közéleti szereplésre felkészülni egy adott munkahelyen, intézményben, vállalatnál. alapszervezetnél lehet. S csak akkor érzi az ember, hogy bele tud szólni közös dolgainkba, ha megismeri szűkebb környezetét, kiveszi részét az ottani problémák megoldásából. A politizálás egyik legjobb formája, ha az apparátus — legyen az megyei, városi, vagy üzemi KlSZ-bizottság- hoz tartozó — jó rendezvényeket szervez. Törekedni kell arra. hogy egy-egy vállalat. gyár KISZ-bizottsága is komoly feladatokat kapjon. Legutóbb például az egri Finomszerelvénygyár fiataljai szerveztek békenapot, s amint megtudtuk ez biztosította feltöltődésüket, mert érezték komoly és hasznos politikai tevékenységet folytatnak. — A jelenlegi társadalmi környezet nem kedvez a közösség formálódásának. Növekedett a középiskolások elfoglaltsága, a pályakezdő túlmunkát vállal. IAz értékrendben előtérbe került a gazdaságosság, s az emberek ezt átviszik személyes kapcsolataikba is. A találkozásokat, beszélgetéseket szűkííi a video térhódítása is. Az egyéni problémák még inkább felerősödnek. Még inkább szükség lenne a közösségre. Mit tehet ilyen helyzetben az ifjúsági szövetség? — Ügy haladtunk előre, hogy nem a közösségre találás felé indultunk el. Korábban az egyén inkább feloldódott a közösségben. Régebben a közösség érdeke volt a mindenekelőtti. nem jött felszínre az egyéni érdek. az egyén problémája. Az elkövetkezőkben az alapszervezetekben az egyénekkel való foglalkozásnak kell előtérbe kerülnie. Vigyázni kell. hogy minél kevesebb negatív élményt tapasztaljon a tagság, mert azután nehéz meggyőzni bárkit is. hogy a KISZ-ben megtalálhatja az értelmes cselekvés lehetőségét. — A megyei KlSZ-bizott- ság közművelődési tevékenységét továbbra is a sokszínűség jellemzi, az is megfigyelhető, hogy egyre inkább előtérbe kerül a tartalmas kulturálódásra való felkészítés. A közelmúltban klubvezetőknek, amatőr rendezőknek tartottak tanfolyamokat, s két újszerű közösségi játékot is meghirdettek. — Ezek a játékok is a közösség kialakulását, fejlődését szolgálják — mondta dr. Nagy Imre — Az 5X6 című vetélkedőben öt fordulón keresztül hat feladatot kell megoldani. Csoportosan kell színházba járniuk, patronálniuk kell fiatalokat vagy időseket, társadalmi munkát kell végezniük, néphagyományt kell feleleveníteniük. hogy csak néhány fontosabb feladatot említsek. A vetélkedő döntőjét március 21-én Egerben rendezzük majd. A másik játék a Horoszkópia. Az egyes fordulók a csillagképekhez kapcsolódnak, s középiskolások versenghetnek. Próbáltunk számukra olyan újszerű formákat kitalálni, amelyek népszerűek. Már a felhívást is kazettán juttattuk el az iskolákhoz. Kísérleti jelleggel megyei diákújságot adunk ki fordulónként, s az egyes számokban olvashatóak a feladványok. Ha a lapot megkedvelik, elképzelhető, hogy állandóvá válik. Egyébként mindkét vetélkedőben az igényességre törekszünk, a megoldások tudást feltételeznek, új ismereteket biztosítanak. — Az agitációs és propagandatitkárhoz tartozik a hazafias és honvédelmi nevelés is. Milyen jelei fedezhetők fel itt a megújulásnak? — Régen a hazafias és honvédelmi nevelés szinte az Ifjú Gárdával való foglalkozásra szűkült. Ez a testület azóta vesztett romantikájából. ma már nem dívik a fiatalok között az egyenruha, az alakiság. Olyan parancsnokokra van szükség, akik képesek vonzó programokat összeállítani, s az is lényeges, hogy az iskolák ne csak szimpla „rendészi” feladatokkal bízzák meg a gárdistákat. — Munkája során foglalkozik az egészségüggyel, a nemzetközi kapcsolatokkal és az értelmiségi fiatalokkal is. Mit tart lényeges fejlődésnek ezeken a területeken? — Az egészségügyet illetően az országos egészségnevelési programhoz csatlakozunk. Fellépünk minden egészségkárosító szokás kialakulása ellen. Nemzetközi kapcsolatunkat a testvérmegyei, testvérvárosi együttműködések szövik át. A szovjet Csuvas SZSZK-be- liekkel és a bolgár Targo- viste megyeiekkel írtunk alá megállapodást — az egriek a poriakkal is felvették a kapcsolatot —, ennek keretében egyebek mellett rendszeresen cserélünk delegációkat. s a találkozókon tájékoztatjuk egymást mindennapi tevékenységünkről Lényeges eleme munkánknak. az értelmiségi fiatalok megyei tanácsával való törődés. Ennek a testületnek a tagjait a megyei KISZ-kül- döttgyűlés választotta. A testület számos területen szeretne lépni. Pályázatot írunk ki hamarosan a diplomások számára, s vetélkedőket is tervezünk, igyekszünk eljutni hozzájuk, s ennek érdekében felmérést végzünk majd a megyében élő fiatal értelmiség helyzetéről. Lényegesnek tartjuk, hogy törődjünk velünk, hiszen ennek a rétegnek rendkívül nagy a szerepe. A társadalom előrevivői mindig a szellemi munkások voltak .. Egyébként ez a réteg csakúgy, mint a fiatalok nagy része nem közömbös a társadalom iránt. Igénylik, hogy valamilyen formában a közéletbe bekapcsolódjanak. A mi feladatunk többek között, hogy a 35 év alattiaknak hasznos programot adjunk, az alapszervezetek dolga, hogy az egyéneket még inkább felkarolja. segítsen megoldani konfliktusaikat. Honná János
