Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-16 / 295. szám

4 Műszaki szakközépiskolák Technikusképzés {Folytatás az 5. oldalról) A szakmunkásképzést folytató és a kö­zépfokú képzési célú szakközépiskola mel­lett 1965-től fokozatosan kialakult a tech­nikusképző ág is, vagyis a műszaki szakkö­zépiskolák egy része a közös alapokon szer­veződő technikusképzésre és érettségit adó szakmunkásképzésre tért át. A műszaki szakközépiskolákban országo­san szervezhető 70 technikusi szak 8 szak­csoportban oszlik meg: villamos szak­csoport építési szak­csoport biokémiai szak­csoport geológiai, föld­mérési, vízügyi szakcsoport. Az I—II. évfolyamon egységes tartalmú — a gimnáziumhoz a korábbinál közelebb álló — általános képzés, továbbá a szakkö­zépiskolai szakmunkásképzés, valamint a technikusképzés követelményeit egyaránt kielégítő szakmai elméleti és gyakorlati alapozó képzés folyik. Valamennyi szakcsoportban egységes a magyar nyelv és irodalom, az orosz nyelv, a 2. idegen nyelv, a történelem, a mate­matika és a testnevelés tantárgyak tan­anyaga. Szakcsoportonként eltérő azonban a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz tantárgyak feldolgozandó anyaga, attól füg­gően, hogy a szakmai oktatás .alapozásában mi az adott tárgy szerepe. Ugyancsak szakmacsoportonként megha­tározott a szakmai elméleti és gyakorlati alapozó képzés tartalma is. Azokban a szakcsoportokban, amelyekben a III. évfolyamtól mindkét ág van, a szak- középiskolában maradók a szakmunkáskép­ző vagy a technikusképző ágon tanulhat­nak tovább. Akik az első két évfolyam si­keres elvégzése után középiskolában nem kívánják, vagy nem tudják folytatni tanul­mányaikat, azok a szakiránynak megfelelő szakmunkásképző iskolába átléphetnek szakképzésük befejezésére. A szakmunkásképző ágon a képzési idő további 2 év, technikusképző ágon 3 év, miközben a III—IV. évfolyamon mindkét ágon szakmacsoportonként azonos tartalmú, általános képzés folyik, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés pedig a szakmai kép­zési célnak megfelelően válik szét. Az álta­lános műveltséget nyújtó tantárgyak okta­tása a negyedik év végére befejeződik. A szakmunkásképző ágon tanulók a ne­gyedik év végén érettségi és szakmunkás- vizsgát tehetnek, amely az előírt általáno­san képző tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és a szakcsoportra jellemző természettudományi tantárgy — mechanikai és villamos szak­csoport esetén fizika —), továbbá szakmai elméletből és gyakorlatból tevődik össze. E vizsga keretében szakmunkás szakkép­zettséget szereznek, és jogosultak tovább­tanulásra jelentkezésre valamennyi felsőok­tatási intézménybe. Lehetőségük van érett­ségi nélkül csak a szakmunkásvizsga leté­telére is. , A technikusképző ágon a tanulók a szak- munkásképző ágnál leírt általánosan képző tantárgyakból érettségi vizsgát tesznek, amely alapján felsőfokú továbbtanulásra jogosultak. Amennyiben nem nyernek fel­vételt, vagy nem kívánnak felsőoktatási in­6 tézményben továbbtanulni, szakmai képzé­sük V. osztályban folytatódik, amikor a szakmai elméleti és gyakorlati képzés mel­lett csak testnevelés lesz, illetve fakultatív órakeretben idegen nyelvet tanulhatnak. Tanulmányaikat az V. év végén a techni­kusképesítő vizsga zárja le. A technikusi bizonyítvány technikus mun­kakör betöltésére képesít. A technikusi bi­zonyítvánnyal rendelkezők szakmunkásként is foglalkoztathatók. Egyes gépipari szakmákban a megfelelő gyakorlati képzés biztosítása érdekében a fentiektől eltérő, ún. 4-j-l-es rendszerben történik a technikusképzés. Az általános képzés tartalma lényegében e szakmáknál sem tér el a szakmacsoporton belüli más szakmákétól, a módosított szak­mai-elméleti és gyakorlati képzés azonban nem választja szét III. osztálytól a szak­munkásképző, illetve technikusképző ágat. Valamennyi tanuló számára lehetővé teszi, hogy a szakközépiskolai érettségi mellett szakmunkásképesítést is szerezzen. A 4-1 év (V. évfolyam) szakmai elméleti és gya­korlati képzése után ebben a rendszerben is van mód technikusminősítő vizsga leté­telére. A tanulók a II. évfolyam befejezését megelőzően választhatnak, hogy tanulmá­nyaikat a III. osztálytól a szakcsoporton belül mely technikusi szakon vagy mely szakmunkás szakmában kívánják folytatni. Ha abban az iskolában, ahol az I—II. évet végezték, szakcsoportjuk választott szakán nincs képzés, III. évfolyamtól másik közép­iskolában is folytathatják tanulmányaikat. Azok a II. évfolyamos tanulók, akik tech­nikusképző ágon szeretnének továbbtanul­ni, a tanév végén alapvizsgát tesznek abban a szakközépiskolában, amelyben a követke­ző tanévtől tanulni szeretnének. A technikusképző ágra való felvétel a képezhető létszámtól, illetőleg az I—(El. osz­tályban tanult általános ismeretek és szak­mai alapismeretek elsajátításának eredmé­nyességétől függ, melyet az I—II. osztály­ban elért tanulmányi eredmény és az alap­vizsgán mutatott teljesítmény határoz meg. Az új képzési formában a 8. osztályos tanulóknak jelentkezésükkor csak szakcso­portot kell választani, s csak a II. osztály befejezése előtt kell eldönteniük, hogy mi­lyen pályát, a szakmacsoporton belül milyen szakot válasszanak. v' Ily módon arra is van lehetőség, hogy a lakóhelytől távol oktatott szakma alapozó I—II. évét a tanuló azonos szakmacsopor­ton belül családjához közelebbi iskolában végezhesse el. Heves megyében az 1987/88-as tanévben az alábbi szakcsoportok, illetve szakok in­dulnak : Gép- és Műszeripari Szakközépiskola Eger, Rákóczi út 2. Mechanikai szakcsoport: 3 osztály. Az V. év végén megszerezhető tchnikus- képesítés: — gépgyártástechnológiai technikus, — finommechanikai és automatizálási tech­nikus szakmunkásképző ágon megszerezhető szak­munkás képesítés — 316. fémforgácsoló szakma. Felvehető létszám: 108 fő, ebből 70 fiú és 38 leány. mechanikai szak­csoport vegyészeti szak­csoport biológiai szak­csoport biomechanikai szakcsoport Villamos szakcsoport: 2 osztály. Az V. év végén megszerezhető technikus­képesítés — ipari elektronikai technikus. A szakmunkásképző ágon megszerezhető szakmunkás képesítés — 601. elektronikai műszerész, — 609. irányítástechnikai műszerész, Felvehető létszám: 72 fő, ebből 36 fiú, 36 leány. Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskola Gyöngyös, Than K. út 1. Mechanikai szakcsoport: 3 osztály. Felvehető létszám: 108 fő, ebből 90 fiú, 18 leány. Az V. év végén megszerezhető technikus­képesítés — gépszerelő és -karbantartó, — gép- és készülékszerkesztő. A szakmunkásképző ágon megszerezhető szakmunkásképesítés: — 317. általános gépszerelő és karbantartó. — 316. fémforgácsoló szakmunkásképzési célú szakközépiskolai osztály (4+1). A IV. év végén a tanulók érettségi­képesítő vizsgát tesznek, és a szakközépis­kolai; érettségi bizonyítvánnyal együtt a 316. fémforgácsoló szakmában szakmunkás képesítést is kapnak. Később lehetőség van forgácsoló technikus végzettség megszerzé- sére. Felvehető létszám; 36 fő, ebből 26 fiú, 10 leány. 601. Elektronikai műszerész szakmunkás- képzési célú szakközépiskolai osztály (4+1) 1 osztály. A hagyományos szakmunkásképzési célú szakközépiskolai képzés keretében a tanulók IV. év végén érettségi-képesítő vizsgát tesznek. Sikeres vizsga esetén továbbtanu­lásra jogosító szakközépiskolai érettségi bizonyítványt és a 601. elektronikai műsze­rész szakmában szakmunkás képesítést kapnak. Később lehetőség van műszerész szakmá­ban technikusi végzettség megszerzésére. Felvehető létszám: 36 fő, ebből 31 fiú és 5 leány. A szakirány szempontjából fontos általá­nos iskolai tantárgyak, amelyek eredmé­nyét a szakközépiskolákban a felvételnél figyelembe veszik: — matematika, ... * — fizika, — technika (rajz), — magyar, — történelem, — orosz. A szakközépiskolába jelentkező tanulók egészségi, szakmai alkalmasságát kötelező orvosi vizsgálat során bírálják el. Nem ve­hető fel a szakközépiskolába az a tanuló, aki az előírt általános és speciális egészségi követelményeknek nem felel meg. Egészségügyi kizáró okok: a mechanikai szakcsoporthoz tartozó technikusi és szak­munkás szakokon (kivéve a finommecha­nikai és automatizálási technikusi szakot): gyenge fejlettség és izomerő, statikai rendszer jelentősebb anatómiai és funk­cionális rendellenességei, minden szívbe­tegség (szív, ill. ideggondozó javaslata szerint), tüdő és hörgő rendszeres gyul­ladása és tartós elváltozásai, magas vér­nyomás súlyosabb formái, halláscsökke­nés, epilepszia, forgógépek közötti szédü­lés, kéz idült bőrbántalmai, látásélesség­csökkenés. Finommechanikai és automatizálási szakon: színtévesztés, halláscsökkenés, epilepszia, szédülés, látásélesség (0,5-nél rosszabb), egyes szívbetegségek. (Folytatás a 7. oldalon) (Folytatás a 2. oldalról) SPECIÁLIS GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK HEVES MEGYÉBEN Orosz nyelvi speciális osztály a Gárdonyi Géza Gimnáziumban működik. Ebbe az osztályba ia kifejezetten jó nyelvérzékkel rendelkező tanulók jelentkezzenek, akik pl. nyelvtanári vagy külkereskedelmi pályára készülnek. A tanulók az orosz nyelvet heti 6—8 órában tanulják. A speciális nyelvi osztályban nincs ugyan fakultatív tantárgy- választási lehetőség, de ún. szabad sávos órakeretben az érdeklődésnek megfelelően különböző tantárgyakkal foglalkozhatnak. Felvételi orosz nyelvből van írásban és szó­ban. Követelményszintje azonos az általá­nos iskola tantervi követelményszintjével. Jelentkezési határideje megegyezik az álta­lános tantervű osztályokéval. (Tü. 819. r. sz. nyomtatványon) A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban test- nevelési speciális osztály működik. Ebben az osztálybar a szabadon választható 2 óra terhére hetenként 2-vel több a testnevelés óra, egyébként az iltalános tantervű osztá­lyok tanulóira érvényes órafelosztás szerint tanulnak, fakultat' / tárgyakat is ugyanúgy választhatnak. Az osztály működésének a célja, hogy lehetőséget biztos tson a tanulók számára a testi képességei < sokoldalú továbbfejlesz­téséhez, az élsport utánpótlásának nevelé­sére, továbbá a felsőfokú továbbtanulásra. Ebbe az osztályba azoknak a jelentkezését várják, akik az általános iskolában testne­velés tagozaton végeztek és eddigi sport- eredményeik alapján reményt nyújtanak legalább egy sportágban a kiváló teljesít­ményre. Felvételt nyerhetnek azonban azok a tanulók is, akik nem szakosított tantervű osztályban tanultak, de kiemelkedő érdek­lődést mutatnak valamelyik sportág iránt. A délutáni edzések, a hét végi versenyek miatt kevesebb idő jut a tanulásra, ezért csak a jó képességű tanulók tudnak a kö­vetelményeknek eleget tenni. A felvételi két részből áll: elméleti és gyakorlati. Az előbbi elbeszélgetés jellegű az általános iskolai tanulmányokról, az utóbbi a következő tematika szerint zajlik: — atlétika (rövidtávú futás, hajítás kislab- dával, magasugrás, 1000 méter futás); — labdajáték (ügyességi feladatok); — torna (talajon az általános iskolában ta­nult elemek bemutatása, kötélmászás, fekvőtámasz). (Folytatás a 4. oldalon) 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom