Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-16 / 295. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. december 16., leedd

LAPUNK NAPIRENDJÉN

Megyénk kórházai

Megyénk egészségügyének fő bázisai: a kórházak: az utóbbi években meghonosodott

„integrált betegellátás” központjai. Ennek lényege, hogy minden rászoruló a megfelelő szintű kezelésben részesülhessen. Egy egységes szervezet bontakozott ki. amely egyre nagyobb feladatokat ró a kórházakra, de egyben segítséget is ad számukra, hogy feladataikat jobban el tudják látni. A megyei kórház nagy beruházások árán komoly fejlődésen ment keresztül, szinte korszakváltásról beszélhetünk ezzel kapcsolatban. A városi kórházak helyzete rosszabb, Gyöngyösön és Hatvanban komoly gondot jelent az épületek állaga, a feltételek megteremtése, összeállításunkban most ezeket a kérdéseket vettük nagyító alá, vártuk olvasóink leveleit, amelyek alapján érdeklődtünk az intézmények vezetőitől, hogy milyen kihívásokkal néznek

szembe.

3.

Öt üstökös felfedezője

Újabb érdekes fejezettel bővült az MTA Csillagászati Kutató Intézetben folyó munka. Az intézet tudományos munkatársa. Lovas Miklós a pisakéstetői obszervatóriumban tevékeny- kedve, november 28-án a Halak csillagképében mozgó új üstököst fedezett fel. 1974 óta immár ez az ötödik saját gyűj töményében.

A felfedezésről értesítették a Nemzetközi Csillagászati Unióhoz tartozó, az USA-ban lévő Smithsonian Intézetet A jelzést visszaigazolták, és a nemzetközi szokásoknak megfelelően az üstököst felfedezőjéről nevezték el.

A képen: Lovas Miklós az összehasonlító berendezéssel, a felfedezett üstökösről készült felvételeket értékeli.

(MTI-fotó: Szabó Sándor — KS)

Új vállalatvezetési formák

és a pártszervezet

(11/2.)

— Milyen tájegységünkre jellemző betegségek vannak, s mit tesz a megyei kórház gyógyításukért? — kérdezi Tótpál Jánosáé, egri olvasónk, Válaszol dr. Gyetvai Gyula főigazgató főorvos.

— A statisztikák alapján látszik, hogy megyénkben az országosnál magasabb a szív- és érrendszeri. Uletve a daganatos betegek száma. Ennek azonban különleges természeti vagy egyéb oka nincsen. E kórok visz- szaszorítására dinamikusan fejleszteni kívánjuk a szűrési és gondozási tevékenységünket.

— Hétköznapi tapasztalat, de az adatok is azt bizonyítják: sok megyénkben az alkoholista. Ez bizonyára nagy feladatokat ró a megyei kórházra. Miként tesznek eleget ezeknek? — kérdezi Kovács Péter egri olvasónk. Dr. Gyetvai Gyula válasza:

— Mindenki előtt köztudott, hogy nemzetközileg is magas hazánkban az alkoholfogyasztás. Megyénk sajátosságaiból _adódóan a kép az országoshoz viszonyítva is rosszabb. Az egészségügy legtöbbször, amikor a beteggel találkozik, már kialakult, rögzült életvitelt tár fel. Emiatt nehezen tudja korrigálni a lelki, illetőleg testi károsodásokat. Az alkoholizmus visszaszorítása csak következetes központi intézkedésekkel, illetve társadalmi összefogással lehetséges. A megyeszékhelyen a pszichiátriai osztályokon ötven ágyon látjuk el az alkoholbetegeket. Sajnos, azonban intézetünk valamennyi osztályán jelentős százalékban fekszenek az ilyen életmódra visszavezethető megbetegedésben szenvedők. További fejlesztéssel, illetőleg átszervezéssel akkor számolhatunk, ha Borsod megye e vonatkozásban önellátó lesz: egyelőre az a tájegység is ide tartozik. Ékre a kővetkező években sor kerül. Addig is fontos továbblépnünk a gondozó- tevékenységben, beleértve a családdal való fokozott törődést, különös tekintettel a fiatalabb korosztályokra.

— Az orvoz—beteg kapcsolatban feszültséget Jelent a hálapénz adásának gyakorlata. Hogyan látják ezt belülről, ml erről az orvostársadalom megítélése? — kérdezi Puszta y János Egerből. Dr. Gyetvai Gyula válasza:

— A hálapénz megítélésében az elmúlt években nem változott az álláspont. A hivatásuknak élő egészségügyi dolgozók megalázónak tartják a hálapénzzel kapcsolatban kialakult gyakorlatot. A probléma viszont rendkívül összetett, a jelenségnek mély társadalmi gyökerei vannak. Nem kedvez az ellene való harcnak az a tény, hogy az e területen tevékenykedők átlagfizetése az országos bérszínvonalhoz képest harminc- negyven százalékkal alacsonyabb. Napjainkban is folyamatosan devalválódik a szellemi tevékenység értéke nemcsak anyagi, de erkölcsi értelemben is. Érvényt

kell szerezni a szocialista társadalom elosztási elvének. amely szerint mindenki munkájának és képességének megfelelően kell, hogy részesüljön a javakból. Ez teftnészetesen nemcsak az egészségügy problémája. Nem jelenti azt, hogy mindennek ellenére nem kell mindent megtennünk azért, hogy a lakosság megkapja azt a színvonalú ellátást, amelyet jogosan elvár. Ez a kérdés lényeges: szeretném, ha a későbbiekben a Népújság nagyobb teret is biztosítana megvitatására, amelyben szociológusok, politikusok és munkáskollek- tívák képviselői is szót kapnának.

— A rászorulók' a mun- . kaidőn túl nem jutnak el a szakrendelésre. Tervez-e ezzel kapcsolatban változási a megyei kórház? — kérdezi Schmidtné Takács Zsuzsa Egerből. Dr. Gyetvai Gyula válássá:

A közelmúltban, s a közeljövőben a kormány intézkedéseket tett, illetve tesz a munkaidőalap védelmére. A (kórházi tevékenységet ez alapvetően nem érinti, hiszen ott folyamatos a munkavégzés. Az alapellátásban véleményünk szerint, rendelési időt nem kell megváltoztatni, csak igény esetén a munkáltatói, illetve a lakossági érdekhez igazítani. A szakrendelés esetében tervezzük a rendelési idő meghosszabbítását, hogy a különböző műszakban dolgozók is megkapják a szükséges kezeléseket. A Török-fürdőben ezt nem tartjuk indokoltnak, ennek a vízminőség védelme is az oka.

— Terveznek-e változtatást a látogatásokban? — kérdeni Komlósi Ferenc Egerből. Dr. Gyetvai Gyula válasza:

— Ezzel kapcsolatban nemrégiben nyilatkoztunk a Népújságban. Továbbra is kérjük a lakosság megértését: a gyógyítómunka érdekében indokolatlanul, a megadott időn 'kívül ne látogassák hozzátartozóikat. Bízunk abban, hogy a többség felelősséggel viseltetik a kérdés megítélésében.

— Szívesen járultunk bozzá a műveseállomás alapításához, mert jó célnak tartjuk. Mikorra valósul meg c — kérdezte a Mátravidékl Fémművek egyik szocialista brigádja. Dr. Gyetvai Gyula válasza:

— A ceruzás tervek már

elkészültek, a szerződés aláírásának időpontja: december 20. Remélem, mire e sorok napvilágot látnak, a pénzügyi fedezet biztosítása is megtörténik. Illetékes pénzügyi, banki szervek nagy segítséget adtak a feltételek megteremtéséhez. Óriási erőt jelent az, a támogatás, melyet a szocialista brigádok nyújtanak, amelyért ezúton is őszinte tiszteletemet és köszönete- met fejezem ki intézetünk vezetősége nevében. Bízunk abban, hogy a létesítmény 1988. június 30-ra elkészül

— Mikorra fejeződik be a gyöngyösi kórház épltéBe, s milyen előnyökkel jár ez? — kérdezi Katona Zslg- mondné gyöngyösi olvasónk. Válaszol dr. Mátyus László Igazgató főorvos:

— A gyöngyösi kórház első üteme várhatóan 1990. december 31-re fejeződik be. Modem sebészeti, szülészeti-nőgyógyászati, belgyógyászati és diagnosztikai osztályok épülnek. Ez utóbbin belül központi laboratórium, röntgen és pathológia. Ezenkívül központi sterilező, műtőblokk, önálló intenzív osztály és betegfelvételi részleg létesül. Mindez megfelel a mai legmodernebb követelményeknek, a kórtermek is komfortosabbak lesznek.

— Mennyire használják fel Gyöngyösön a progresszív betegellátás kínálta lehetőségeket? — kérdezi Ferenczi János gyöngyösi olvasónk. Dr. Má-. tyus László válasza:

— A progresszív betegellátás szabályozása nagymértékben javította a színvonalat. Szorosabbak a kapcsolatok a megyéi kórházzal, a regionális feladatokat ellátó miskolci megyei kórházzal és a Debreceni Orvostudományi Egyetemmel. Több szakma területén gördülékeny az együttműködés, betegeink korlátozás nélkül eljutnak a megfelelő intézménybe. Azonban vannak még tartalékok, elsősorban a diagnosztikában.

— A megelőzés érdekében kivánnak-e több szűrővizsgálatot végezni? — kérdezi Simon Ferenc, gyöngyösi olvasónk. Dr. Mátyus László válasza:

— Komplex megelőzési programot készítettünk. Ennek szerves része a szűrő- vizsgálatok kiterjesztése. A tüdőgondozó intézet felszabaduló kapacitását is felhasználjuk, s az üzemorvosi szolgálat kezdeményezésére már több éve végzünk vizsgálatokat. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a föltárt betegségeket figyelemmel kísérjük, gyógykezeljük.

— Azt tapasztaltuk, hogy kevés a gyöngyösi kórházban az ápolónő. Miért választják kevesebben ezt a szép hivatást? — kérdezi Surányi Jánosné, Gyöngyösről. Dr. Mátyus László:

— A hiánynak több oka van, s ezeket folyamatosan vizsgáljuk. Talán legfontosabb, hogy a családalapítás előtt álló fiatal ápolónők nem tudják i vállalni a három műszakot. Megvannak ugyan győződve arról, hogy hivatásuk szép, azon-, ban azt is láitják, hogy még mindig nincs meg foglalko- *zásuk társadalmi' presztízse.

— Milyen a Bugát Pál

Kórház felszereltsége,

megvan-e minden, ami szükséges? — kérdezi Ter- nai László Gyöngyösről. Dr. Mátyus László:

— Műszerezettségünk körülbelül hetvenszázalékos. Rendelkezünk minden alapvetően fontos berendezéssel, amely a folyamatos városi kórházi színtű betegellátáshoz szükséges. Problémát jelent viszont, hogy egy részük régi, több karbantartást és javítást igényel, ez azonban akadozik.

— Mikorra tervezik Hatvanban az új rendelőintézet átadását, hiszen egyre nagyobb feszültséget jelent a Grassalkovich-kas- tély állapota? — kérdezi Kiss Tamás, Hatvanból. Dr. Zeke Gábor Igazgató főorvos válasza:

— Az új, tizenhét munkahelyes rendelőintézet a tervek szerint 1985-re készült

volna el. Azonban sok probléma jelentkezett a kivitelezés során, elhúzódott az

építkezés, az átadás késik. Á „készrejelentést” követően immár két alkalommal hiúsult meg. A kivitelezés befejezése után kerülhet

sor a berendezésre, amelyet a Medicor 1987-re vállalt.

Abban bízunk, hogy a következő év második negyedévében már fogadhatunk ott szakrendeléseinken betegeket, így a Grassalikovich- kastélyból át tudunk költözni kedvező körülmények közé.

— Köztudomásúan rossz a hatvani kórház épületének állaga. Mikorra tervezik a felújítását? — kérdezi Tálas Katalin Hatvanból. Dr. Zeke Gábor

— A felújítási. munkálatok esedékessé váltak. Ehhez hozzájárult a húsz évvel ezelőtti nem megfelelő kivitelezői mnnka. A tetőbeázások rendszeresek, ahogy a vizes blokkokban a csőtörések is, már kívülről is lehet látni a problémákat. De vannak egyéb gondok is, mint a liftek nem megfelelő minősége, gyakori meghibásodása. Sürgőssé vált a munka, mert ezek akadályozzák napi tevékenységünket. Hatvan város vezetése, valamint megyénk irányítása is látta ezt a nehéz helyzetet, ezért a VII. ötéves tervre keretet kaptunk e célra. Már 1986- ra kaptunk hárommilliót a legégetőbb gond, a tetőszigetelés megoldására. Ez el is készült. Ezután vaűósítha- tó meg a hotelépület felújítása. Ez 1987-ben váiik lehetővé, s hatmillióba kerül. összesen a VII. ötéves terv során 20 milliót fordítunk a szükséges feladatok elvégzésére.

— Több üzemmel alakított ki jó kapcsolatot a hatvani kórház. Milyen hasznát látja ennek? — kérdési Máyer Erika Hatvanból. Dr. Zeke Gábor válasza:

— Társadalmi kapcsolat- rendszerünk valóban igen jó. Ezt fenntartjuk, és tovább is bővítjük. Szűrővizsgálatokat, egészségügyi fó- rumoikat rendezünk különböző üzemeknél. Ennek fejében biztosítottak, illetve biztosítanak különböző műszereket, így például ultrahangkészüléket, traumatológiai műtőasztalt képerősítővel, infúziós sterilizáló berendezést stb. így nyílt lehetőségünk arra, hogy a 25 éves fennállásunk évfordulójára tudományos közleményeinket évkönyv formájában kiadjuk. Az előnyök kölcsönösek, ez jelentkezik a megelőzésben, s a jobb felszereltségünkben. Ilyen kapcsolatban állunk az Apci QuaUtállal, a Horti Mezőgéppel, a Hatvani Lenin Termelőszövetkezettel, a Cukor- és Konzervgyárral, a Mátraaljai Szénbányákkal, a Túrái Áfésszel és tsz-szel, illetve a Vácszentlászlói Tsz-szel.

A koUektíu döntések meghozatalához szükséges ismeretek birtoklása az új vállalatvezetési forma eredményes működésének döntő láncszeme, ezért annak megszerzése nemcsak joga, hanem kötelessége is a testület minden tagjának.

A rendszeres, testreszabott információk, a lényeges ösz- szefüggéseket megvilágító ismeretek biztosítása a párt- szervezetek feladata is. A párttestületek politikai, gazdaságpolitikai döntései, állásfoglalásai csak akkor válhatnak valósággá, ha az irányító testületekben részt vevő párttagok megfelelő ismereteket. érveket kapnak azok következetes érvényesítéséhez.

A vállalatirányítási rendszerben végrehajtott változtatások hatására — a sok helyen tapasztalható ezzel ellentétes nézetekkel szemben — tovább növekszik a munkahelyi pártszervezetek önállósága, felelőssége. Az új követelmények a pártirányítás tartalmában és módszerében is váltást követelnek. A pártszervezetek gazdaságirányító; ellenőrző, segítő munkájának, módszereinek állandóan igazodni kell a megváltozott helyi körülményekhez, sajátosságokhoz. A gazdaság pártirányítása még kevésbé jelenthet parancsolgatást, hanem a meggyőzés, az érdemi vita, a politikai befolyásolás kell hogy jellemző módszerré váljék. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a pártszervezetek vezetői ideológiai felkészültségük melett a korábbinál szélesebb körű és megalapozottabb közgazdasági, szakmai ismeretekkel, naprakész információkkal is rendelkezzenek.

Az új vállalatirányítási rendszer bevezetésének, működésének kezdeti tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a munkahelyi pártszervek és -szervezetek számára a jövőben is alapvető feladat a vállalatirányítás továbbfejlesztésének széles (körű megértetése, elfogadtatása. Most már nem deklarációkra, hanem tényleges jogokra lehet alapozni a tulajdonosi szemlélet kialakítását. a vállalat egészéért érzett felelősségvállalást. Folyamatos segítséget, szüntelen bátorítást kell adni az új vezető testületek hatékony működéséhez, mindenekelőtt azon feltételek megteremtésével, amelyek biztosítják, hogy a vezető testületek tagjai döntéseikben a népgazdaság és a helyi kollektíva egészének valós érdekeit érvényesítik. Ösztönözni kell a vállalati belső mechanizmus, és ezen belül az irányítási és érdekeltségi rendszer fejlesztésére irányuló törekvéseket, a vállalati belső mechanizmus korszerűsítését, és az új feltételeknek megfelelően. a munkahelyi demokrácia intézményrendszerének öntevékeny, az érdekeltek számára rokonszenves átalakítását.

A vezetők kiválasztásáért, a politikai-szakmai alkalmasság és a vezetői rátermettség követelményeinek következetes érvényesítéséért a párt és az állami, vállalati. társadalmi szervek egyaránt felelősek a jövőben is. Színvonalasabb, de. mokratikusabb kádermunkával biztosítani kell, hogy a vezetők kiválasztásánál csak az emberi, politikai, szakmai alkalmasság legyen a meghatározó. Szubjektív, személyes indítékok alapvetően ne befolyásolhassák a döntéseket. A káderhatáskörök gyakorlásához ki kéül alakítani a kapcsolattartás új formáit és módszereit. A pártszervezetek igényeljék, kezdeményezzék a konstruktív együttműködést a felügyeleti szervekkel, ugyanakkor segítsenek elhárítani minden jogellenes gyámkodást.

Az új vállalatirányítási formák bevezetésének és működésének kezdeti tapasztalatai újabb politikai állásfoglalást nem igényelnek. Viszont a működés során eddig tapasztalt feszültségek feloldása, a helyi kezdeményezések mellett (pl. joghézagok pótlása; szakszervezetek érdekvédelmi funkciójának gyakorlása) illetékes állami, társadalmi szervek további döntéseit is igényli. A vállalati tanácsok, választott vezetőségek eredményes munkájának alapvető feltételeit azonban mindenütt helyben lehet legeredményesebben megteremteni.

(Vége)

G am pel István,

az MSZMP KB munkatársa