Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-15 / 294. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986. december 15., hétfő Megkésett siker Középiskolai magyar szakos tanárként se szégyelltem bevallani, hogy — bár kötelező anyag volt — nem tudtam elolvasni Eötvös József: A falu jegyzője című regényét. Szerencsétlenségemre a másodéves szigorlaton épp ezt a tételt húztam, s ösztönös megrökönyödéssel utasítottam vissza. Az általam igen becsült Bán Imre professzor meghökkent, majd így reagált: bizonyítsd be, hogy áttanulmányozha- tatlan, élvezhetetlen. Akkor örvendeztem, hogy sikerült, s most, huszonnyolc esztendő múltán meglehetősen pironkodom az akkor szerzett „babérok” miatt, hiszen nem jöttem rá, hogy csiszolatlan gyémántként kellett volna szemlélnem ezt a művet. Zsurzs Éva megsejtette ezt a nagyszerű lehetőséget, s kollégáival együtt vállalkozott arra, hogy milliókat gyönyörködtet — mindebben nincs semmi túlzás, mert zömében főműsorban figyelte az ország az elfeledettnek hitt, ítélt munkából készített tévés produkciót — az irányításával csiszolt briliánssal. Neki, s az általa vezényelt gárdának köszönhető, hogy egy alkotó újraéledt, hogy tanúi lehettünk olyan hajdani viszonyoknak, indulatoknak, konfliktusoknak. Még mondja valaki, hogy a Magyar Televízió műsora nem jó! Ha ilyen kijelentés- ra ragadtatja magát, hát csináljon különbet. Mert bizonyára sokféle dolog behatárolja a tévéseket, ugye nincs pénz, ami már nem újdonság, ötlet sincs túl sok, ez is köztudott Ilyen körülmények között ember legyen a talpán, aki nézhetőbb programot hozna össze. Elég, ha csak a múlt heti műsort végignézzük, s bosszankodunk — többek között — az ön: jelölt! című egyveleg rosz- szabbnál-rosszabb számain. Ez utóbbinál valószínűleg sokan éltek a nézők számára biztosított egyetlen szavazógombbal, készülékük kikapcsolásával. De a legjobb példa talán az elmúlt napokban a Szerelem az aluljáróban című csehszlovák film, amely mai életünk visszásságait volt hivatva bemutatni. A ku-. lisszák ízig-vérig maiak voltak, presszók, diszkók, nagyvárosi pályaudvarok és metróállomások szolgáltak háttérül. Ám ezen felül nem sok érzékük volt az alkotóknak a többihez: nyilvánvalóan valamiféle modern sematizmussal közelítették meg az embereket. Kétségbeejtő naivitással ábrázolták a figurákat: a jók éppoly szélsőségesen tűntek fel, mint a rosszak. A bűnözőknek a szeme sem állt jól, egy jobb szimatú rendőr igazoltatás és amelyek felidézték a jobbágyfelszabadításért folytatott harc időszakát, s a katarzis révén — ez utóbbi is hiánytalanra formálódott >— érzelmi részeseivé váltunk ennek a herdikus küzdelemnek, amely ráadásul — s ez külön érdem — a mának és a holnapoknak szóló üzenetet is közvetített. — Ezt — legalábbis így vélem — a forgatókönyvíró. Sükösd Mihály, s a kivételes adottságú rendező postázta nekünk, erősítve azt a mindnyájunkban ott szuny- nyadó egyértelmű igazságérzetet, amely megkönnyíti szőkébb és tágabb környezetünk eseményeinek, történéseinek világos megítélését. Elismerés emiatt a teendőiket maradéktalanul ellátó színészeknek, akik mindenekelőtt a nívós összteljesítmény elérésére törekedtek, ekként is szolgálva a tiszteletre méltó dirigensi szándékokat. Megkésett főhajtás ez a félreismert szerző számára, mégis vigasztaló, mert ezúttal egy nemzet tudatában foglalta el az őt megillető igen előkelő helyet. Egy nyugdíjba vonult, de remélhetőleg továbbra is töretlen aktivitással dolgozó szellemi „karmester” jóvoltából . . . Pécsi István nyomozás nélkül is kapásból lefülelné őket. Így aztán nem sok izgalommal csordogált a cselekmény a végkifejletig, amelyet mindnyájan sejtettünk: aki a korpa közé keveredett, azt megették a disznók. „Véletlenül” épp az a taxi ütötte el a főhőst, amelyikben tettestársai ültek. Nem azért írom ezeket, mert nem rokonszenves a vállalkozás. Igenis szólni kell mindennapjainkról, s meg kell szerezni azokat az alkotásokat,- amelyek sorsunkat faggatják a közeli vagy távoli országokban. De csak akkor, ha végére járnak a problémának, s nem kenik szét, nem zárják le holmi használhatatlan tanulsággal. Sőt, tovább megyek: nekünk kellene minél több ilyen produkciót létrehozni, őszintén és valóságszerűen megragadva a lényeget. Akárki akármit is mond, én körömszakadtáig védem a televíziót. Mit is tennénk a helyére a szobában, ha nem lenne ott a készülék? Olyan családtag, amelyet elfogadtunk, amellyel perlekedünk, de a válásig soha nem jutunk el. Jobb híján még a műsor is megteszi, ha már így alakult. De miért nem találkozhatunk többször saját életünk jól megfogalmazott, változtatásra sarkalló tükrével? Gábor László Hatvanban, Egerben, csütörtökön Humorban nem lesz hiány! Hagyomány már, hogy a Hatvani Galéria a karácsonyi ünnepek előtt műsort rendez a város közönségének. Az idén is így lesz. E hét csütörtökén este 7 órától a Damjanich szakmunkásképző nagytermében randevúzik az a több száz városi, városkörnyéki vendég, aki jegyhez jut. A „Karácsonyi ajándékkosár” műsora pedig bizonyára kielégíti közönségét, hiszen — a boldogi gyermekcsoport bet- lehemes játékát követően — neves művészek sora lép pódiumra. Közöttük lesz Mensáros László, Fehérvári Márta. az operettdalok avatott megszólaltatója, hallhatják Csányi János fénylő tenorját, a zongorista Szentirmai Ákos tévéműsorának sanzonjait szólaltatja meg, és humorban sem lesz hiány, hiszen Mikó István kerek negyven percen át szórakoztatja közönségét. Közreműködik még Antal István, a műsorvezető pedig Nyerges Ferenc lesz. Ugyanaznap, a hatvani műsor előtt, Egerben, a Megyei Művelődési Központ színháztermében fél 6 órai kezdettel „Töltsön velünk két vidám órát” címmel lépnek közönség elé Mensáros László és művésztársai. A monumentális textil felé? A Műcsarnokban nyílt meg Polgár Csaba és a köréje szerveződő., különféle korosztályokat képviselő textilművészek (Attalay Gábor, Doromby Mária. Farkas Klára, F. Farkas Tamás, Gulyás Katalin. Hübner Aranka, Kovács Péter Balázs, Kozma Vera, Mészáros Éva, Nánay Szilamér, Sárváry Katalin, Si- monffy Márta, Szalontai Éva, Szenes Zsuzsa, Szil- vitzky Margit, Torma Anna) kiállítása. Közülük jó néhányan már jelentős szerepet játszottak a magyar textilművészet újabbkori formaváltásaiban és nemzetközi hírnevet szereztek maguknak a különféle inter- nacionális bemutatókon. Most a festészet új hullámának, az eklektikáinak, az „Űj szenzibildtás” képviselőinek hatására a .„Mindent lehet” alapállásból a textilnyomás céljára a textilipar hengernyomó gépein előállított, nedvszívó, kisebb és nagyobb mintás szövetek véletlen, játékos lehetőségei _ csábították őket új kísérletezésekre, amelyek gyakran igen közel állnak a mai festészeti törekvések eredményeihez. Egyrészük a dekorativitásból indul ki, mások nyíltan a képi felfogás újrafogalmazására törekszenek, mint Szilvitzky Margit fekete alapú absztrakt Mérlegén. A képi gondolkodás látványosságra törekvése a szövet rapportjainak struktúratöredékekkel való felülfestésében jelentkezik. Mészáros Éva; Öltözékek Szalontai Éva: Kompozíció bázó hull. A kép alján fekete sírkeresztek. Kovács Péter Balázs ragaszkodik leginkább a textil nyomott mintáihoz, amelyeket egységes ritmusban helyenként újraszinez, felül egy nagy halat festve rájuk. Kiemelkedően kvalitásos és az új kísérletezésnek a képzőművészet irányában továbbfejleszthető lehetőségeire utal Gulyás Katalin „Trachidák földi küldetése" című szimbolikus jelentésű munkája, mely a nagyléptékű, mintás textilháttér előtt popartos stílusban kivitelezett, plasztikus, hosszú sza- lagkötegben végződő, női fejeket ábrázol. A minden részletében átgondolt, bravúros munka záloga annak, hogy textilművészeink kirándulása a képi ábrázolás új vizeire, friss megoldásokkal gazdagíthatja a hazai ..posztmodern” törekvéseket. A néhány, felülfestett „Läufer” szövetből készült stilizált ruhadarab inkább a színházi kosztümtervezők lehetőségeit tágítja. A képi megjelenésre törekvő új, festett textil, talán megtalálja helyét a nagyméretű közösségi helyiségek szállodák, kultúrtermek, kultúrházak belső berendezésében. (B, /.) amikor az egyes formaelemek kötött rendben való ismétlésében gyakran valamiféle ritmus érezhető. Nyíltan vállalják az új amerikai áramlatok „idézését” például a nagyvárosi aluljárók és mellékhelyiségek falfirkáinak, grafitti- jainak sugallatát. Az „Üj szenzibilitás” hazai követőinek színhatásait követik, kifejezéstartalmaiik és eszközeik is közel állnak egymáshoz. csak a textilminta alapjából kiindulva az eredmény jóval dekoratívabb, mint Polgár Csaba „Repe- at”-ján. Szenes Zsuzsa és Attalay Gábor a grafittik írásjeleiből szimbolikus művet hoztak létre. Jelentős Hübner Aranka János jelenéseire alkotott szimbolikus értelmű munkája, a vászonra festett. kopott, sárga, a Holt-tengeri tekercseket utánzó Szent- irástöredék. amelyből bomGulyás Katalin: Trachidák földi küldetése JELEN VAGYUNK PÁRIZSBAN Új otthonban a Magyar intézet un. A Rue Bonapartétól tízpercnyi séta alatt elérhető a Notre-Dame. Ez a híres Quartier Latin (Latin-negyed) széle, nem messze van innét a képzőművészeti főiskola. Mozik, könyvesboltok és megszámlálhatatlan kisgaléria található itt, meglehetősen forgalmas, nyüzsgő élettel. És most már itt található a Magyar Intézet is egy fedél alatt a párizsi magyar konzulátussal. December 16-án lesz az épület ünnepélyes birtokba vétele. November végén az építők még az utolsó simításoknál tartottak — az épület belső terein a műemlékházban dolgoztak. Az üvegajtón azonban már olvasható volt a kettős felirat. • Vízumügyekben minden bizonnyal sokan keresik majd fel az épület harmadik emeletét (ott lesznek a konzulátus irodái) és a Magyar Intézet munkatársai is nagy érdeklődéssel, nagy forgalommal számolhatnak. A történelmi Magyar Intézet is a Latin-negyedben volt, igaz annak szívében az egyetemi élet kellős közepén. Mostanáig pedig egy elegáns bérház egyik emeletét bérelték a Talleyrand utcában. Itt már — nemcsak az intézetet megalapozó hatezerkötetes könyvtár jelentette a magyar kultúrát a francia fővárosban. Időközben Párizsban — a többi között a Francia Nemzeti Könyvtárban — jelentős magyar anyagot gyűjtöttek össze, ezért szükséges az intézeti könyvtár profilváltása. A jövőben elsősorban a friss szépirodalom és az országismeret témakörébe tartozó könyvekkel szeretnék várni azokat, akik (nem kevesen) hozzájuk fordulnak. A Talleyrand utcai épületben már előadóterem is volt. ahol hangversenyeket is tartottak. Az új Magyar Intézetben ehhez lényegesen jobb körülmények állnak majd rendelkezésre, a hangverseny- terem impozáns, akusztikája kiváló, s emellett kamara- kiállításokra, pódiumelö- adásokra alkalmas termek is rendelkezésre állnak. A magyar zene, a magyar hangversenyélet kiválóságainak művészete iránt igen nagy Párizs érdeklődése. Például Kocsis Zoltánnak —, aki november végén épp hangversenyt adott a Thé- atre de la Ville-ben —. már Európa-szerte ismert zongoristaként a Magyar Intézetben volt párizsi bemutatkozó koncertje. Az érdeklődés zenei életünk iránt tehát kitapintható, és a Magyar Intézet az új körülmények között kamara- zenekarok fogadására és -felléptetésére is vállalkozhat, Dr. Berényi Pál, a Magyar Intézet igazgatója ottjár- tunkkor nem véletlenül említette, hogy az új helyen berendeztek egy vetítőtermet is, ahol rendszeres film- bemutatókra nyílik lehetőségük. Párizsban van egy réteg, amely igen intenziven érdeklődik a magyar filmművészet iránt. A jelenlegi forgalmazási körülmények között viszont a magyar filmek meglehetősen esetlegesen szerepelnek a francia filmszínházak műsorán. Az elmúlt években például a Reál ezredesen és a Mephisztón kívül csak az Eszkimó asszony fázik című filmünket játszották (igaz, ezt a legutóbbit éppen november végén), a párizsi mozik. (Folytatjuk) Cs. A. A történelmi Latin-negyed — a környéken kapott otthont az új Magyar Intézet Jobb híján
