Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-14 / 268. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. november 14., péntek jj C**74 >Tl^ u I ÚJ HELYZET A MAGYAR BIZTOSÍTÁSI PIACON „Kettévágott" monopólium Az Állami Biztosító új egri székhazának néhány napja rendezett átadási ünnepségén jelen volt e szer vezet vezérigazgatónője, dr. Deák Andrea is. Ezt az alkalmat használtuk löl arra. hogy interjút készítsünk a magas beosztású üzletasszonnyal. MÚLTBÓL - A JELENNEK Elfelejtett gyöngyösi gyógyfürdők (II.) Egy öreg pince emlékei Ez maradt belőle ... (Fotó: Kőhidi — Egy minisztertanácsi ha­tározat nyomán ez év nya­rából új helyzet állott elő a biztosításban. A régi néven működő Állami Biztosító mellett létrejött a Hungária Biztosító Viszontbiztosító és Exporthitel-biztosító. Mind­erre elsősorban a monopol­helyzet megszüntetése miatt volt szükség, tehát — a szándék szerint — ezentúl versenyezni fog egymással a két társaság. Véleménye síze- rmt az induláskor egyenlő feltételekhez jutottak? Gon­dolok itt például arra, hogy önök megtarthatták a már ismert nevet, míg a Hungá­riának ezt még be kell vin­nie a köztudatba! — A feltétetek közül csak egyik, s 'korántsem a leg­jelentősebb a név. Ennél sok­kal fontosabb az, hogy szak­embergárdánkat, irodáin­kat és a jogelőd biztosítási állományát megosztottuk. Továbbra is a mi ügyfele­ink maradnak azok, akik­nek személy- és lakásbizto­sítása van, valamint az egyé­ni gazdálkodók és (magán­vállalkozók, az ipari, keres­kedelmi ég kisszövetkezetek. Ezeken kívül az ÁB kezeli a költségvetési üzemek biz­tosításait és hozzá tartozik a mezőgazdasággal kapcsola­tos biztosítások egész rend­szere. Csak zárójelben jegy­zem meg, hogy összességé­ben mindezen jogok vala­melyest kevesebbet tesznek ki, mint a vetélytársünkéi. De azért nem siránkozunk. Ha majd többet tartunk in­dokoltnak, ki fogjuk vere­kedni azt is! Most még nem sürgős. — Tehát az önöké ma­radt a régi megjelölés . .. — Igen, de ennek egy­aránt vannak előnyei és hát­rányai! — Az Állami Biz­tosító megnevezést már is­merik az emberek, ezért nem kell különösebb hírverést csapni körülötte. Ugyanak­kor a Hungáriának egy jó értelemben vett agresszív reklámhadjáratot kellett kez­denie a fcöztudatba kerülés érdiekében. Mi majd akkor és abban fogunk nagy kam­pányt indítani, amikor és amiben újat tudunk .monda­ni. Azt mutatjuk meg, ar­ról adunk információkat ügy­feleinknek — és leendő ügy­feleinknek (!) —. hogy meny­nyiben nyújt újat, mennyi­ben nyújt mást szervezetünk, mint a konkurencia. A név tehát ismert, de sajátos mó­don ez hátrányt is jelent: a régi ÁB ugyanis tömeg­méretekben dolgozott, bizo­nyos kérdésekben konzerva­tív álláspontot foglalt el, gyakran nehézkesen intézte tíz ügyeket. S aki nem érez­te igazságosnak az akkor imég egységes cég eljárását, az bizony az új állami biz­tosítóra is kiterjeszti e rossz véleményét! Én: is kaptam miár olyan panaszos levelet, amelyben a kárt szenvedett személy nem volt megeléged­ve a munkánkkal (még jú­lius elseje előtti ügyről volt szó), s ezért megírta, hogy átmegy a Hungáriához. Per­sze, válaszolhattam volna, hogy ott ugyanazok az em­berek dolgoznak, ugyanolyan szabályokkal és ismeret- anyaggal .... De helyesebb­nek' tartottam, ha az ÁB in­kább a tetteivel, az eddigi­eknél jobb szolgáltatásokkal igyekszik bizalmat szerezni. — Milyen újításokat haj­tottak) végre? — Az életbiztosítások kö­rében lényeges változást je­lent, hogy a korábbi ügyek mellett' január 1-től évi négy százalékkal magasabb összeget fizetünk ki. Ezzel egyidejűleg emelkednek a különböző járadékok is. összhangban a munkaidő vé­delme érdekében kezdemé­nyezett kormányprogram­mal, intézetünk bevezette az úgynevezett nyújtott időtar­tamú félfogadást. A hosz- szabibítás alatt teljes szol­gáltatási körrel állunk [ügy­feleink rendelkezésére. Az újjáalakulás egy sor 'kár- rendezési egyszerűsítés azon­nali, bevezetését is magával hozta. Mind a személy-, mind a vagyonbiztosítási károk­nál ötezer forint felső ha­tárig az ügyfél írásbeli nyi­latkozata aútpján megtérít­jük a kárt. Ismeretes, hogy július 1-181 a 70 éven felüli nyugdíjasoknak nem kell je­(frotó: Kőhidi Imre) gyet váltaniuk a helyi tö­megközlekedési járművekre. Az ÁB csatlakozott ehhez az akcióhoz: díjmentesen utas­biztosítási védelmet nyújt az ország egész területén ezen idős emberek számára. — Szétváláskor a piacot fölosztották. A gépjármű-biz­tosításokat a Hungária kap­ta. Ennek ellenére már önök­nél is köthető- cásco-szer- ződés. Megítélése szerint mikorra alakul ki valódi ver­seny d két szervezet között, mikorra várható, hogy úgy­mond mindketten foglalkoz- ncik „mindennel”? — Ezt már csak azért sem tudom megmondani, mert nem ismerem a Hungária programját. Egyelőre mi is csak a gépjármű-biztosítással foglalkozunk azok közül, amelyeket nem mi örököl­tünk. .Ezen, a területen null- pontról indultunk. hiszen újra meg kellett teremte­nünk a technikai feltétele­ket, s szükséges volt új ja­vítócégekkel is szerződéseket kötnünk. Ezzel együtt: te­hát szinte csak a nemzetkö­zi biztosítási ügyletek terü­lete az, ahol az ÁB nem dolgozik. S hogy mennyi, idő múlva foglalkozunk majd „mindennel"? Nem tudok erre a kérdésre pontos vá­laszt adni. De az már ma biztos: elsősorban nem a Hungária rovására kívánjuk bővíteni tevékenységi kö­rünket, hanem az eleddig „üres’" területeket- akarjuk kitölteni. Ezáltal bővíthető a piac — ezáltal szolgáljuk leg­jobban ügyfeleink érdekeit. Móró István Van a gyöngyösi Vértanú utcában egy még mindig elegáns sarki polgárház. amelynek külső pincelejá­rója felett különös „cégtáb­la” díszeleg ma is. „Vízgyógyintézet” — hir­deti a kőtáblás felirat, sok járókelőt önkéntelenül is megállítva, s kíváncsivá té­ve. Gyakran elbámészkod­tam előtte magam is kisdi­ák koromban s találgattam jó néhány esztendeig, hogy vajon mit rejthet a mindig lezárt titokzatos vasajtó. aminek rácsán át nem lát­hattam messzire. Miután szüleim. ismerő­seim sem tudtak róla sem­mit, levettem „napirendről" a talányt, s már-már elfe­lejtettem volna, ha a közel­múltban — évtizedek múl­tán — megint nem arrafelé visz a dolgom. Meggyőződésem, hogy el­ső „felfedezésem" óta több­ször cserélt lakót az épület — így nem is gondoltam a (benne élők faggatására. A közelben azonban bekopog­tattam néhány idős ember­ihez. Több próbálkozásom eredménytelen maradt, míg­nem az egyik helyen felde­rengett valami a múltból. Eléggé szűkszavú volt a tájékoztatás, de felcsillantot­ta a szememet: — Horváth úr volt az utolsó fürdömester. Ha ko­rábban. talán egy esztendő­vel ezélőtt érdeklődik, még idehaza találkozhatott Vol­na vele... Az illető ugyan­is Esztergomba költözött. Jobb híján, a rokonságát próbáltam felkeresni. ami szerencsére sikerült. S in­nen már igazán csak egy „lépés" volt a Duna-kanyar! ★ Az egykori fürdömester- hez Halmai Vilmos tanár igazított. Tudakolózásom meglepte a nyugdíjas fér­fit. hiszen — mint mondta — hol van már az az idő. amikor fehér köpenyben dolgozott dr. Hajdú Béla Imre) keze alatt...?! Azóta bi­zony igen sok víz lefolyt 'a Gyöngyös-patakon, s a gyó­gyítást felcserélte a próza­ibb kereskedő munkával. Evekig vasboltja volt a pi­actéren. mivel, hogy régi vasas ember, eredetileg az épület- és műlakatos szak­mát űzte. Horváth Ferenc azonban (miközben mindezt így gyor­san elsorolta — természete­sen készséggel beszélt arról is, ami hozzá vezetett. — Tudomásom szerint 1925-ben épült az említett Vízgyógyintézet, s hasonló­an volt kialakítva, berendez­ve. mint akkoriban a többi az országban. Női és férfi osztályán a kabinokban fa-, illetve porcelán kádak vár­ták a vendégeket, de ko­rántsem a víznek, hanem az alkalmazott terápiának, a masszázsoknak, a kúrák­nak, az iszappakolásnak, a gőzkamrának köszönhették felüdülésüket, gyógyulásu­kat. A víz ugyanis semmi­ben sem különbözött az át­lagos gyöngyösitől. A pá­ciensek orvosi előírásra je­lentkeztek, naponta húszan- huszonöten. Mondani sem kell. a kevés látogató miatt szó sem lehetett arról, hogy a vállalkozás kifizetődő le­gyen. így igen rövid ideig tartott a működés. Az utol­só két esztendőt bérlőként dolgoztam végig doktori fel­ügyelettel. mivel a szakvizs­gámmal önállósíthattam is magamat. ★ Érdekes, amit mondott — s nem különben ö is. Kalan­dos az életútja: Horvátor­szágból került magyar föld­re ^ az első világháború után. Szakiskolája mellett négy polgárit is végzett. anyanyelvén kívül, no meg a magyar mellett megtanult szerbül és angolul. Nem­csak Gyöngyösön gyógyított, hanem a budapesti. st>ób- hegyi szanatóriumban is, ahol vezető fürdésként al­kalmazták. Csak az emlék maradt utána. Mert a Mátra „fővárosá­ban” ma híre-hamva sincs a vizes gyógyításnak. A strandon csak lubickolnak, úszkálgatnak a fürdőzők. . Gyóni Gyula Mit tettünk eddig a műveseállomásért? Új kezdeményezések az alkatrészellátás javítására Bemutató az Agrokernél gyümölcs ellátás A téli tárolású zöldségek és gyümölcsök árusításának megkezdéséig — tehát az év végéig — is megfelelőnek ígérkezik a kínálat, bár az árak magasabbak, mint ta­valy voltak. Ez különösen a válogatott árura vonatkozik, hiszen a piacokon és az üz­letekben is kapható olcsób­ban alma, körte, hagyma és burgonya. A jelenlegi pri­mőrkínálat jobb, mint az el­múlt esztendőkben volt, szin­te mindenütt kapni zöld­paprikát paradicsomot. ret­ket. A Skála-Coop továbbra is tervezi ezeknek az áruik­nak az importját, illetve árucseréből biztosítja a fo­lyamatos kínálatot. November végén decem­ber elején kezdődik a déli- gyümölcsszezon. A keres­kedelem idén a tavalyihoz hasonló mennyiséget kínál narancsból, mandarinból, banánból, valamint kubai narancsból és grapefruitból. A déligyümölcsök egy része árucsere revén érkezik az országba. Régi terv, hogy Egerben is létrehozzák a dialízisállo­mást. A nyáron nagyszabá­sú akció indult a Parád- sasvári Üveggyár Május 1. szocialista brigádja kezde­ményezésére, hogy az in­tézmények, vállalatok és magánszemélyek anyagilag is támogassák a létfontos­ságú ügyet. — Mennyi pénz gyűlt ösz- sze azóta, megfelelő-e a tá­mogatás? — kérdeztük dr. Agárdi Istvánt, a Megyei Kórház és Rendelőintézet gazdasági igazgatóját. — Nagyon sok helyről ér­kezik pénz a csekkszám­lánkra. — mohdta. — En­nek ellenére még elég ke­vés gyűlt össze, mintegy 130 ezer forint. A tervünk az. hogy a továbbra .is befolyó segítségekkel és kölcsönök­kel 30 millió forintot kerí­tünk márciusig. Amennyi­ben addig elkezdjük az építkezést, a kivitelező hi­telezi a munkáját, összesen mintegy százmillió forintra van szükségünk. Ezután dr. Kozma József megyei főorvoshoz fordul­tunk. aki a konkrét elkép­zelésekről tájékoztatott: — A budapesti Rolitron cég már elkészítette a ter­vet. Legkésőbb december 20-ig tervezzük a szerződés- kötést. A műveseállomás a megyei kórház 1-es telep­helyén helyezkedik majd el, a volt szülészeti-nőgyógyá­szati osztály fölött. Ha min­den az elképzeléseink sze­rint történik, akkor 1988. június 30-án adják át az új egészségügyi intézményt ren­deltetésének. Napi két mű­szakban 18 dializáló mű­ködne, így saját betegeinket el tudnánk látni. Erre azon­ban még nem megfelelő az anyagi fedezet. Mivel sokan fordultak hozzánk, hogy nem tudják, hogyan kell átutalni a pénzt. ezért kerestük meg Simon Sándornét, az OTP egri kör­zeti fiókjának osztályveze­tőjét. — Hozzánk érkezik min­den támogatás — adta a felvilágosítást. — Magán- személyek bármelyik pénz­tárunkban befizethetnek az ott igényelhető 990-es szá­mú csekken. Vállalatok át­m utalási megbízást készítenek és az adományozott összeget leemeljük a számlájukról. Vidéken. ahol van OTP-fi- ók, a 350-98—076 990-es szá­mot kell a feladószelvény­re írni, igy jut el Eger­be. Ahol azonban nincs ilyen intézmény, onnan kénytelenek máshová utazni, ugyanis a megyei kórház' nem rendelt annyi csekket, hogy azokat szét tudtuk vol­na küldeni a megyében pos­tahivatalok, takarékszövet­kezetek számára. (k. a.) A jövő évi alkatrészellá­tás javítására, a gondok mérséklésére új kezdemé­nyezésekkel állt elő az Egri Agroker Vállalat. A közeli napokban 1991-iig szóló együttműködési szerződést írtak alá a MÉM Műszaki Intézetének, valamint az - Agroteknek a közvetítésé­vel a csehszlovák Motokov export-import vállalattal. Ennek az a lényege, hogy éves megállapodások alap­ján 30 millió forint értékű Zetor-traktorokhoz szüksé­ges felújított fődarabokat szállítanak az egri vállalat­hoz. Az intézkedés gyorsa­ságát jelzi, hogy még no­vember végéig 18 millió fo­rintnyi alkatrész érkezik a baráti szocialista országból. Elsősorban komplett fel­újított motorok, •. adagolók, vízhűtők, dinamók, vízszi­vattyúk. 1987-ben 500 Ze- tor-motor szállítását vár­ják Csehszlovákiából. Ezek nem csupán az említett traktortípushoz, hanem tar­goncák működtetésére is al­kalmasak. A kapcsolatok bővítéséi, jelzi az Egri Agrokernél tar­tott csütörtöki tanácskozás is. amelyen száz szakember vett részt Heves, Borsod. Nógrád és Szolnok megyé­ből. Molnár István, az NSZK-beli Chetra cég ke­let- és közép-európai osz­tályának munkatársa tájé­koztatta a résztvevőket te­vékenységükről. Elmondta, hogy ez a gyártó cég tíz éve dolgozik a magyar pi­acra. Úgynevezett tömítés- technikai alkatrészeket, ke­nőanyagokat, bevonatokat, tisztítószereket, ragasztókat, környezetvédelmi berende­zéseket készítenek. Miskol­con, Nyíregyházán és Bé­késcsabán tartott bemutató után, most Egerben mutat­ták be az ipari felhaszná­lásra ajánlott különböző tö­mítőanyagokat. Ezeket az Egri Agroker Vállalat meg­állapodás alapján árusítja majd az érdeklődőknek. Olyan korszerű cikkekről van szó. amelyek a vegy­ipari. a gépipari és a me­zőgazdasági üzemek mun­káját segítik elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom