Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1986. november 1., szombat A republikánus elefánt és a demokrata szamár választási tánca (A U. S. News and World Report karikatúrája — KS) A FÖKORTES: A TÉVÉ Kongresszusi választások Amerikában „Anyukám, ma sokáig maradok benn a szenátusban, csókold meg helyettem is az unokákat" — búcsúzik egy tévéhirdetés végén a nejétől. és persze választóitól James Broyhill észak-karo. linai republikánus szenátor. Ő az egyike azoknak, akiknek győzelmén vagy vereségén múlhat Reagan elnök pártjának többsége a kongresszus „felsőházában". E kortesfogással azt próbálják érzékeltetni, hogy e család- és munkaszerető férfiút egyszerűen nem nélkülözhetik a derék észak-karolinai honpolgárok. S amikor pár perc múlva — ez Amerika! — újfent megszakítják a tévéműsort a fogpaszta- és politikusreklámok, megtudhatjuk az ellenjelöltről, hogy ő viszont mennyire megbízhatatlan, csélcsap ember, alkalmatlan e posztra. Kézfogásos módszer helyett így megy ez már hónapok óta és felgyorsult ütemben november első keddjének közeledtével. A jelöltek isméi rekordösszegeket költenek a választási kampányra, és annak is legfontosabb kellékére. a minden lakásba bekopogtatni, sőt belépni is képes főkortesre: a televízióra. A mostani küzdelmet ugyanis minden korábbinál inkább a tévében vívják Amenika választott tisztségre áhítozó politikusai, mint ahogy ezzel az eszközzel védelmezik képviselői, szená- tori, kormányzói helyüket a már benn ülők. Amióta „tévéelnöke" van az országnak, s Ronald Reagan oly imponáló ügyességgel veszi igénybe e főkortes szolgálatait, azóta mindenki csakis és kizárólag a televíziós kampányban bízik. Különösen nagy a befolyása a tévének a népes, sok millió lakosú államokban, Kaliforniában. New Yorkban, Texasban meg a többiben, ahol a jelölt eleve képtelen volna sikert elérni a hagyományos, kézfogásos módszerrel. Még a választási gyűlések is elsősorban azért vannak, hogy a róluk készülő riport — ingyen reklámként! — bekerüljön a helyi tévéállomások híradóiba. November 4- ig potom 425 millió dollárt fognak elkölteni, újabb csúcsként, az időközi választásokra. Szokás szerint a republikánusok dolgozhatnak jóval nagyobb költségvetéssel: hozzájuk a nagytőke szíve is húz. nemcsak az esze De hát az idén különösen nagy a tét a kormánypárt számára: jelenlegi 53:47 arányú szenátusi többsége forog kockán, és akként egy kicsit Reagan hátralévő két esztendejének politikai mozgástere is. Elég. ha a demokraták csak négy új helyet szereznek a „felsőházban", akkor januártól, az új kongresz- szusban már az övék lenne minden szenátusi bizottság elnöki posztja, hiszen oda mindig a többség állít embert. E posztokról aztán kézben lehetne tartani a törvényhozási menetrendet, a politikai figyelmet terelő kihallgatások tematikáját, egyszóval meg lehetne keseríteni az elnök életét Elnöki dilemmák S mivel a képviselőházban a mostani 253:182 arányú demokratafölény aligha változik érdemben, mind. két házat irányítván, Reagan ellenzéke jószerivel maga lépne elő kormányzó- párttá. Mindenesetre az elnök vagy engedmények, vagy vétók sorára kényszerülne, s az utóbbi esetben bekövetkezne az 1988-as választásokig eltartható politikai bénultság. (Egyébként az 50:50- es felállás a republikánusoknak kedvezne, mert akkor Bush alelnök voksa dönt.) Ezúttal a gazdagot húzza az ág is: nem elég, hogy a hagyomány szerint ege — persze újraválasztott — elnök hatodik évében pártja teret szokott veszíteni, ráadásul az idén eldöntendő 34 szenátorságból 22 eddig republikánus volt (mindig a 100 tagú testület egyharma- dát választják meg, hatéves mandátummal). Most vizsgáznak először azok a konzervatív, „reaganista" politikusok, akik 1980 őszének jobboldali hullámján sodródtak be a szenátusba, ettől a 22:12-es arány. Az igazság persze az. hogy az időközi választásokon a szavazók inkább a személyekre. mint a pártokra voksolnak. Maga Reagan elnök teljes lendülettel vetette be a Fehér Házat és saját személyét az értelemszerűen neki is kulcsfontosságú kampányba. Hetek óta járja az országot (vagy éppen Izlan- dot!). és hirdeti: „Adjátok meg nekem a szenátust!" Az 1988-as republikánus jelölt ugyan belekapaszkodhatna abba, hogy a bénultságért a demokrata többség a felelős (ez fordítva 1948-ban jól bevált Trumannak) Bush alelnök esetleges vetély társai közül néhányan a szenátusi többség éléről óhajtanának országos szerepet játszani, s nem a szürke kisebbségből. Szóval: nagy a tét. és sokaknak az A tét: 1988 sikere A szenátusi — egyelőre bizonytalan kimenetelű — küzdelem árnyékában alig kap figyelmet a teljes egészében újraválasztandó 435 fős képviselőház csatájának alakulása. Itt legfeljebb az lesz az érdekes (mármint a biztosra vett demokrata többség tényén kívül), hogyan alakulnak a belső erővonalak, hiszen az amerikai törvényhozásban minden kérdésben új és új koalíciók jönnek létre, a párthatárok semmibevevésével. Konzervatívabb lesz-e a testület, avagy liberálisabb? — ez itt a kérdés. Ugyancsak háttérbe szorul az idei 36 kormányzóválasztás. ahol viszont a demokratáknak van vesztenivalójuk, mert ebből 27 hely az övék. Persze, van miből veszteniük: az ötven kormányzói posztból ma még 34 az övék, E tisztségnek annyiban van a helyi ügyeken túlmutató jelentősége, hogy egy kormányzó ügyesen segítheti pártja elnökjelöltjét az 1988-as választásokon. S ezzel már megint ugyanoda lyukadtunk ki: a mostani, időközi választások eredményeinek alakulását a politikai ítészek elsősorban aszerint fogják mérlegelni mennyiben befolyásolhatja a két esztendő múlva esedékes — és immár Reagan nélküli! — elnökválasztások esélyeit. Avar János A SZEGÉNYSÉG VÁMSZEDÖI Gyermekkereskedelem Brazíliában A televízióban láthattunk egy amerikai filmet, amelyben egy becsapott anya küzd hiszékenysége és kiszolgáltatottsága miatt elvesztett gyermekei visszaszerzéséért. Mint az alábbi történet is tanúsítja, az élet is produkál hasonló eseteket... Merre visz a sors hajója? Jól összehangolt akció volt. Egy csendes, nyári éjszakán egyidejűleg ötven szövetségi nyomozó látott munkához: behatoltak Carlos Cesario Pereira negyvenéves ügyvéd lakásába, egy szülőotthonba és néhány illegálisan működő „bölcsődébe". A rendőrök magukhoz vettek húsz gyermeket (újszülöttől hároméves korig), hét embert letartóztattak és őrizetbe vettek 22 izraeli házaspárt is. akik az ügyvédnél gyermekek örökbefogadását szerették volna intézni. Őket később elengedték, mert bebizonyosodott: nem sejtették. hogy törvénytelenül jutottak volna hozzá a régóta áhított gyermekhez. A fenti akciót Brazíliában. Ita.iai kikötőváros környékén hajtották végre a nyomozók A letartóztatott Césario ügyvéd és társai ellen a vád nyereségvágy vezérelte g.yer- mekkereskedelem. Tudni kell. hogy van legális lehetőség is külföldiek számára árvák örökbefogadására, ilyen ügyekben segédkezett korábban a fővádlott is. Igen ám. de Cesario nem elégedett meg a törvény adta lehetőségekkel és többre vágyott: pénzért kezdte árulni a gyermekeket. Saját bevallása szerint százötven esetben vette fel a gyermekenkénti ötezer dollárt. ez az összeg mintegy tízszerese a törvényesen megkereshe- tőnek. Cesario cinikusan arra hivatkozott. hogy ügyködésében csupán humanitárius eszmék vezérelték, s ezért a pénzért ő még orvosi ellátást is biztosított. Ismeretes, hogy Brazíliában égető társadalmi méretű gond a rengeteg elhagyott vagy e veszélynek kitett gyermek, a'kik közül például mintegy 300 ezren az utcákon tengetik nyomorúságos-életüket. (Nem csoda hát, ha virágzik az ifjúkori prostitúció, növekszik a fiatalkorú bűnözök száma.) Évről évre egyre többen lesznek, akik Brazíliában próbálnak gyermeket örökbe fogadni. Tény ugyanakkor, hogy az érintett gyerekek többsége színes bőrű, a külföldiek viszont elsősorban fehér bőrűek után érdeklődnek. Ezt a körülményt ismerték fel a lelkiismeretlen gyermekkereskedők, akik természetesen főleg a fehérek lakta vidékeken vetették ki hálójukat, Carlos Cesario például Hajai kikötőváros környékén hozta létre ultramodern gyermekintézmény-hálózatát. A hatóságok becslése alapján mintegy hatvahan dolgoztak Cesariónak; sofőrök, orvosok, ápoló- és gondozónők, de még bírósági alkalmazottak és közjegyzők is Ezenkívül az ügyvéd felbérelt asszonyokat, akik védőnőnek adták ki magukat Feladatuk volt. hogy meggyőzzék a szegény és kilátástalan helyzetben lévő anyákat: adják csak át gyermeküket nyugodtan megőrzésre. hiszen ott jobb dolguk lesz... A tizennyolc éves Rosi Jorje engedett a rábeszélésnek: hat hónapos terhes volt. amikor találkozott a Cesar,io-banda egyik felhajtó védőnőjével, aki tudta hogy a leendő gyermek apja, egy tengerész, nyomtalanul eltűnt, faképnél hagyta a lányt. Az orvosi ellátás fejében Rosi beleegyezett, hogy átadja a csecsemőt, ígéretet is kapott: ha mégis meg akarja tartani kicsinyét, nem lesz semmi akadálya Nem így történt. S bár nagyon szeretné, azóta sem látta viszont gyermekét. Érre nincs is sok esélye, hiszen a gyermekkufárok precízen dolgoztak. A jövendő szülőket a repülőtérről egyenesen a Cesario-birodalom- hoz kísérték, ahol azok egy bizonyos időt a gyermekekkel tölthettek. A kiválasztás után kitöltötték a hivatalos papírokat, pecsét került az iratokra. Minden a lehető legtörvényesebbnek hatott. Mindössze egy szépséghibája volt a szerződésnek, mégpedig az. hogy az okmányokat is illegálisan szerezték be a banda emberei. Most huzamosabb időre lakat alá kerültek a hihetetlenül jól szervezett bűnbanda tagjai, akik kihasználták, hogy sokan semmi pénzt sem sajnálva mindent megadnak, csak gyerekük legyen. Ám nem valószínű, hogy a lebukott gyermekkereskedőknek nem akadnak követőik, hiszen a kallódó gyermekek száma és a szegénység okozta kényszerítő tényező ereje egyelőre nemigen mérséklődik Dél-Amerika legnagyobb államában. — dl — Szegény család — valahol Brazíliában (Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztöség — KS) Kedvezményes őszi bútorvásár ' Kápolnán NOVEMBER 3-TÓL 15-IG. Vásár ideje alatt 20-féle szekrény és ülőgarnitúrából 10—20%-os ÁRENGEDMÉNYT nyújtunk, amíg a készlet tart. 30 ezer forint feletti vásárlás esetén a megvásárolt árut 60 km-es körzetben térítésmentesen házhoz szállítjuk. OTP-, takarékszövetkezeti hitellevélre is kiszolgálunk. Állandóan széles, nagy áruválasztékkal várja vásárlóit a KÁPOLNAI BÚTORBOLT
