Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-11 / 265. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. november 11., kedd S Pilóták mentése: a katapultálás Szálló repülőgépet vagy helikoptert elhagyni ma már nem jelent különösebb gondot. A fülke tetejének ledobása vagy a 'törzs aj­tajának nyitása után ki le­het ugrani a gépből és a kiugrót egyéni ejtőernyője leszállítja a földre. Erre azonban ilyen egyszerűen csak az óránként 500 km­esnél kisebb sebességű légi közlekedési eszközöknél van mód. Az ennél nagyobb se­bességgel száguldó repülő­gépnek az elhagyása már sokkal bonyolultabb feladat. Ha ugyanis valaki egy órán­ként 500 km-es sebességű repülőgépből kiemelkedik, annak testére a torlónyo- más 500 kg-mal nehezedik. Ez határérték, amely felett a tarlónyomós már megha­ladja az ember fizikai ere­jét. Ennél nagyobb sebesség esetén a repülőgépet külön­leges szerkezet felhasználása nélkül már nem lehet el­hagyni. E különleges szerkezet a katapultülés. amelyet a ben­ne ülő emberrel együtt lő­nek ki a repülőgép törzsé­ből. Nevét a katapulttól, az ókori görög hadigéptől kap­ta, amely tüzes kövek és nyilak hajigálására szolgált. Az első katapultülések lét­rejötte szorosan összefügg a sugárhajtóműves repülőgé­pek megalkotásával. Ránézésre alig van különb­ség a katapult és a többi pilótaülés között. Ennek is van üléscsészéje, párnázott fej-, hát- és kartámasza; azonban kilövőmechanizmu­sa is van, és az ülés hátsó részét két pár görgővel lát­ták el. Segítségükkel a re­pülőgépekhez rögzített veze­Katapultálási gyakorlat egy katonai repülőgépből tősínekben az ülést mozgat­ni lehet. A kilövőmecha­nizmusnak van egy dugaty- tyút is magába foglaló mun­kahengere. A dugattyú rúd- ját egy csukló segítségével az üléshez, a munkahenger alsó részét a repülőgéphez rögzítik. Az egészet egy olyan ágyúhoz hasonlíthat­nánk. amelyben az ágyúgo­lyó szerepét az ülés, az ágyú csövét a munkahenger töl­ti be. A gépbe beszálló pilótát „bekötik" — hevederekkel rögzítik a katapultüléshez. Ha repülés közben baj tör­ténik, kezdődik a katapul­tálás: a pilóta egy kar se­gítségével ledobja a fülke tetejét, és a kilövőmecha­nizmus megkezdi a munká­ját. A szerkezet indításakor a munkahenger alsó részé­ben lévő piropatron felrob­ban. A robbanás hatására fejlődő lőporgázok nyomása kinyitja a rögzítőszerkezetet, mire a hengerben elindul a dugattyú fölfelé, és az ülés 0,15—0,20 másodpercig a már említett két pár gör­gő segítségével a vezetősí­neken halad. Ezalatt a na­gyon rövid idő alatt az ülés sebessége erősen felgyorsul, majd a nagynyomású lőpor­gáz a dugattyút az üléssel — és a hozzárögzített sze­méllyel kilövi a repülőgép­ből. Kijutva a torlónyomás lefékezi az ülés mozgását, majd egy-két másodperc múlva kinyílnak a hevede­rek, a pilóta elválik az ülés­től és már csak az a dol­ga, hogy kinyissa vagy az automata berendezéssel ki­nyittassa az ejtőernyőt. A halfogyasztás egészséges Hihetetlen felfedezés: he­ti 200 gramm tengeri hal (pl. tőkehal) elfogyasztása 50 százalékkal csökkenti a szív- infarktus veszélyét. Aki he­ti 300 grammnál több halat eszik meg, a veszélyt 70 szá­zalékkal csökkenti, tehát két és félszer kisebb infark­tusveszélynek van kitéve, mint a halat elutasítók. Erre a meglepő eredmény­re a Zutphanban (Hollandia) I960 óta 852 férfi megvizs­gálása vezetett. Az indítást az adta, hogy az eszkimók­nál szinte ismeretlen az ér­elmeszesedés és a szívinfark­tus. noha az eszkimók sok koleszterint tartalmazó zsí­rokkal nagyon sok kalóriát fogyasztanak. Csakhogy az eszkimók főként halat esz­nek. Ha egy eszkimó megsérül, tovább vérzik, mint mi, az Az indonéziai Jáva-sziget lakossága a század végéig százhúsz-müllióra növekszik. A szigeten akkor egy négy­zetkilométerre kilencszáz- nyolc lakos jut — jelentette Emil Salin indonéz népes­ség- és környezetvédelmi ő vére ugyanis nem alvad meg olyan könnyen. Az esz­kimóvér sokkal kevesebb zsírt is tartalmaz, mint a miénk: magas vérnyomásuk sincs. Az infarktustól oly jól védő anyag a halban egy eddig figyelembe sem vett zsírsav, az eikozapentaénsav és főként tengeri halban ta­lálható. A legtöbb ilyen sa­vat a lazac, <a makréla, a hering, a vörös sügér, a tő­kehal tartalmazza és a szin­te elfelejtett csukamájolaj. Az új zsírsav nemcsak a szívet és a vérkeringést vé­di, az agynak is szüksége van rá. Azonkívül megelőzi a krónikus gyulladásos be­tegségeket is. (Fordította: Zentai Dénes) ügyekkel foglalkozó állam- miniszter. Jáván jelenleg már százmillió lakos él. In­donéziának összesen száz- hatvannyolc-mililió állam­polgára van. (Fordította: Kotier Ágnes) Honnét származik a malacpersely? „A takarékosság kultúrá­ja" — ezzel a címmel külö­nös kiállítást rendeztek az NSZK-beli, Ingelheim váro­sának Régi Városház nevű múzeumában. A kiállítás több mint hatszáz takarék- ! perselyt mutat be — az I ókortól napjainkig. A Ieg- j régebbi perselyek agyagból | készültek és kis ház íor- májúak. Érdekesek a közép­korból ránk maradt, külön- ! böző méretű vasládák és | dobozok melyekben gazdag iparosok őrizték értékeiket a tolvajoktól. Ugyanitt lát­hatóak azok a perselyek is, melyekbe az egyháznak szánt adományokat gyűjtötték. A XIX. században kezdő­dött a malac formájú taka­rékpersely ..diadalmenete". Ez az állat ősidőktől fogva a jólét jelképe volt, ez ma­gyarázza az ilyen formájú takarékperselyek népszerű­ségét. Ugyanekkor jelenik meg a „macska-takarékper- sely" is. Ez a forma állító­lag a középkorból maradt ránk. A macsk?bőrből vala­ha övét készítettek melyről azt tartották, hogy segít reu­ma ellen: a biztonság ked­véért ebbe az övbe rejtették a pénzt. (Fordította: Horváth Ida) A lakosság kinövi Jáva szigetét Indiánok Dél-Amerikában Nincs a Földnek még egy olyan kontinense, ahol olyan kevert volna a lakosság, mint Dél-Amerikában. Indiánok, fehérek és négerek alkotják a népesség alapanyagát. Az emberfajtáknak egymás kö­zötti keveredése pedig sehol sem olyan nagyarányú, mint éppen ezen a kontinensen. Ehhez a népességhez az ala­pot az indiánok, a kontinens őslakói adták. Ma már tud­juk, hogy az indiánok a mongoloid rasszhoz tartoz­nak. és Ázsiából vándorol­tak át mintegy 20 000 évvel ezelőtt, több hullámban, a Bering-szoroson keresztül. Tehették, mert az eljegese­dés miatt a világóceán szint­je akkor 75 méterrel alacso­nyabb volt a mainál. Azután fokozatosan déli irányba hú­zódtak, s annyi bizonyos, hogy mire az első európaiak megjelentek Amerikában, már mindenütt laktak indiá­nok. Ezek az indiánok sem ant­ropológiai, sem kulturális, serr. nyelvi tekintetben nem voltak egységesek. Kolum­busz idejében például felte­hetően 1700 nyelvet és nyelv­járást beszéltek. Bár az in­diánok jó része kipusztult, nyelvük megsemmisült, még­is Dél-Amerikában közel 100 nyelvet és nyelvjárást tar­tanak nyilván. A társadalmi fejlődésben a vadság felső fokától a barbárság középső fokáig minden lépcsőfokot megtalálhatunk az akkori Dél-Amerikában. Sok törzs­nél dívott a kannibalizmus, az emberevés. Dél-Amerikában a legjob­ban szervezett társadalom, a legnagyobb és legfejlettebb birodalom az inkáké, a „Nap gyermekei”-é volt. A Közép- Chilétől Kolumbiáig mintegy 5000 km hcsszan húzódó bi­rodalom. magva az Andok magas medencéiben volt. és számos helyen jelentős kul­túra alakult ki. A népre kötelező vallás az az inka (a törzs első harco­sa), a papság és az uralkodó osztály tekintélyén és hatal­mán alapult, és a népet tes- testől-lelkestől hatalmába kerítette. A többistenhit el­vei mellett magába foglalta az ősi totemizmus és az ani- mizmus elemeit is, ezeket a napimádó szertartásokkal és kezdetleges mágiával nyilat­koztatták ki. Ezért éltek to­vább az inkák népének val­lásában olyan ősi intézmé­nyek, mint az áldozatbemu­tatás. a varázslat, a jóslás, a jövőbelátás és a szellemidé­zés. Ezek révén került az ember a misztikummal kap­csolatba. E kultúra eredeti­leg a totemizmussal kezdő­dött. és valamely, a közön­ségestől eltérő lény vagy tárgy imádatából állt. Egy ritka kő, egy állat, valamely elképzelt lény, a természeti tünemények vagy az elemi erők voltak a kezdetleges tisztelet tárgyai és ezekkel hozták kapcsolatba az ősi népek törzsük eredetét. A nép vallása a természeti tü­neményeket kapcsolatba hoz­ta a mezőgazdasággal: a na­pot a terményekkel, a holdat az erővel, a jólétet és a nyo­mort, a gazdasági tényező­ket szellemi tényezőkkel. Egyes eldugott, őserdőben még ma is élő indián tör­zseknél ma is vannak nyo­mai az ősi vallásos szoká­soknak, az ezekkel kapcso­lódó „kellékekkel", mint például a zene, a tánc, és az ilyenkor használatos maszk. Ez utóbbi az arcot vagy fe­jet elfedő állatot, embert, vagy mitikus lényt ábrázoló, gyakran torzított arcmás. A primitív népek szertartásai­ban a varázslás, halottkul­tusz igen elterjedt eszköze, s a kártékony szellemek, az ellenség megtévesztését, el­riasztását szolgálta. A nép­rajzkutatók ma is nagy fon­tosságot tulajdonítanak ezek tanulmányozásának. (KS) Egy majom-démon maszk Tukunabol (40 cm) Maszkos táncoló Tukumában — Hogy jutottál ehhez a lehetetlen alakhoz? — Leszállított árú repülő­út volt. ★ — Foglalkozása? — Fogorvos. — Ö, de sajnálom. A fe­leségének bizonyára szintén dolgoznia kell? ★ — Mit izgatod magad? Te magad bontottad fel az el­jegyzésedet ezzel az orvossal. — Igen. de most számlát küldött 50 vizitről! ★ Viktória angol királynő udvari orvosának elfelejtett receptje megfázás ellen: — H eti umor ét elején Ágyba kell feküdni, az ágy végébe kell tenni egy kala­pot és annyi whiskyt inni. amíg az ember két kalapot lát! ★ — Mondott valami újat az igazgató a termelési ta­nácskozáson? — Nem, de ezúttal leg­alább emlékezetből beszélt! ★ — Mennyi, az órabéred? — Tizenöt korona. — Minden ledolgozott óra- ért? — Nem, minden leirt óráért. ★ — Képzeld, Károly meg­kérte a Veronika kezét. Egy hónap múlva lesz az esküvő. — Micsoda meglepetés! Azt hittem, Veronika soha nem megy férjhez. — Károly is sokáig hitte ezt. ★ — Papa, Jutó egyest ka­pott az iskolában. — Ez egyáltalán nem lep meg. Olyan, mint az apja, az pedig a legnagyobb tökfej. akit ismerek. — Papa, én is egyest kap­tam .. EGER VÁROS TANÁCSA V. B. MUNKAERŐ- SZOLGÁLATI IRODA ÁLLÁSAJÁNLATAI: Révai Nyomda Egri Gyáregysége: Eger, Vincellériskola u. 3. Felvételre keres érettségizett munkaerőt linó-, monószedöi munkakörbe; magasnyomó gépmestert: könyvkötészeti szakmunkásokat vágó munkakörbe. Heves Megyei Tanács Szakosított Szociális Otthon: Bélapátfalva. Petőfi u. 25. Felvesz szakképzett ideg-elme, általános ápolókat, képesítés nélküli segédápolókat. Szállást nővérszálláson biztosít. Bérezés a lt'WSS. (XII. 17) ÁBMH rendelet szerint kerül megállapításra. Jelentkezés a fenti címen, dr. Sass Miklós igazgatónál. Heves Megyei Állami Építőipari V.: Eger, Lenin út 140 b. Felvételt hirdet villanyszerelő szakmunkások részére Eger és környékén lévő munkahelyekre. Panoráma Szálloda és Vendéglátó V.: Eger, Bajcsy-Zs.-tömbbclső 100. sz. Cukrászműhelyébe azonnali belépéssel cukrászt keres felvételre. Jelentkezni lehet a műhely vezetőjénél. Eger, Külsősor u. 2. Egyesített Szociális Intézmény: Eger. Hajdűhegy Külterület 2. Felvesz azonnali belépéssel szakképzett ápolókat, két műszakos munkarendben. Jelentkezés: a fenti címen. FIGYELEM! Tájékoztató a munkaerő-szolgálati iroda ügyfélfogadási rendjéről: HÉTFŐ: 13.00 órától 16.00 óráig KEDD: 8.00 órától 12.00 óráig. SZERDA: 8.00 órától 19.00 óráig. CSÜTÖRTÖK: ÜGYFÉLFOGADÁS SZÜNETEL PÉNTEK: 8.00 órától 12.00 óráig. Díjmentes munkajogi tanácsadás minden szerdán. 16—18 óráig vehető igénybe. Videós álláshirdetésünk munkanapokon 9 órától 12 óráig tekinthető meg az iroda Dobó térre néző ablakában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom