Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-10 / 264. szám

1986. november 10., hétfő S. a Nimm -FÓRUMA A szabadságolásokról Az utóbbi időben több kérdés érkezett szerkesztőségünk­höz, a szabadságolások várható új rendjével kapcsolatban. Sokan épp a győri példa alapján tették (el a kérdést, a jö­vő évtől hogyan lehet kiadni, illetve igénybe venni az évi szabadságokat. A kérdésekre a Magyar Közlöny október 18-i számában megjelent rendelet alapján adhatunk választ. A rendelőt a szabadságolások új rendjét tartalmazza. Üzen a szerkesztő JOGTALAN VAGY JOGOS JELIGÉRE, ERDŐTELEK: Amennyiben az özvegy csökkent munkaképességű, s ezt az orvosi bizottság meg­állapította, akkor jogosult egy évnél további időre is az özvegyi nyugdíjra, amíg rokkant, vagy amíg el nem éri az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt. Második kérdésüket csak a tények teljes ismeretében tudjuk kivizsgálni. Ehhez viszont szükségünk lenne nevükre, címükre s azokéra is, akik előtt a levélben em­lített kijelentés elhangzott. Érdemben csak így lehet az ügy kivizsgálását megkez­deni. F. GY-NÉ, EGER: Alapvető tévedést kell el­sősorban eloszlatnunk. Az öregségi nyugdíj mértéke függ a munkaviszonyban töltött évektől, tehát nem feltétlen biztos, hogy 55. életévének elérésekor jo­gosult a 75 százalékos .mér­tékű nyugdíjra. Ehhez ugyanis legalább 42 éves munkaviszonyra lenne szük­ség. A 63 százalékos nyug­díj 25 éves munkaviszony után jár. A rokkantsági nyugdíj az öregségi nyugdíj korhatárának elérésekor to­vább folyósítandó, ha a rokkantság bekövetkezte óta semmi olyan változás nem történt, ami a nyugdíj újbóli megállapítását szük­ségessé. indokolttá tenné. EGRI DIÁK JELIGÉRE: Való igaz: a tanár is. a diák is ember — mint ír­tad —. s így fennállhatnak olyan esetek, amikor kevés­bé tudják figyelembe venni a másik érzékenységét. Per­sze, bizonyos határok azért mind a két félre kötelező­ek. Mivel nagyon sok diá­kot és velük együtt tanárt is érintő problémáról írtál, szerét ejtjük a nem túl tá­voli jövőben egy eszmecse­rének veled és társaiddal. Az időpontról később tájé­koztatunk. Köszönjük a bi­zalmadat. KOVÁCS TIBOR, EGER: Panaszára a legközelebb megjelenő Pf. 23. oldalunkon visszatérünk. remélhetőleg akkor már a megoldást je­lentő válasszal együtt. Ad­dig kérjük türelmüket. Keresem Matu István hozzátartozóit A szovjetunióbeli Lucs vá­rosból érkezett szerkesztősé­günkbe Paharenko Grigorij Joszifovics levele, melyben segítségünket kéri egy régi bajtársa hozzátartozóinak megtalálásához. „Matu Sztyepan Sztyepa- novics (Matu István) 1909- ben született Gyöngyösön, testvére, Ivan Sztyepanovics, 1913-ban született, ugyancsak Gyöngyösön, mind a ketten a kommunista párt tagjai voltak, s 1943-tól a „Győze­lem" partizáncsoport tagjai lettek. A magyar hadsereg­ből kerültek át a partizá­nokhoz. Matu Ivan Sztyepa­novics 1944 márciusában el­esett, s eltemették a Mac- nyevszkij járásban, Volinsz- kij területén, Ukrajnában. Matu Sztyepan Sztyepano­vics 1944 áprilisában kivált a csapatból, mivel az felosz­lott. A partizánharcban va­ló részvételüket az Ukrán Szocialista Szövetségi Köz­társaság Legfelső Tanácsá­nak a partizánokkal foglal­kozó bizottsága (252019 Ki- jev—19, Kirov u. 5.) ez év január 29-én kelt, 11547. sz. iratában igazolta. Ivan Sztye- panovies géppisztolycs szaka­szomban volt, emlékszem el- estének körülményeire és he­lyére. Kérem, segítsenek fel­kutatni hozzátartozóit. Érte­sítést a következő címre ké­rek: Grigorij Joszifovics Pa­harenko, 263000 Szovjetunió, Volenszkaja Oblaszty, Lucs. Szukorova u. 26. November elsejétől az ed­digieknél szigorúbban jár­hatnak el a vállalatok az igazolatlanul mulasztókkal szemben. Az erről intézkedő új rendelet szerint a korábbi hat igazolatlan munkanap helyett most már három, egymást követően igazolatla­nul távol töltött munkanap után megszüntetheti a vál­lalat a mulasztó munkavi­szonyát fegyelmi eljárás nélkül, ’’kilépett,, munka­könyvi bejegyzéssel. Ha azonban az érintett dolgo­zó utólag elfogadhatóan iga­zolni tudja hiányzásának okát, a munkaviszonyt hely­re kell állítani. Előfordul­hat ugyanis, hogy valaki' rajta kívül álló okok miatt — például, ha külföldön éri baleset — nem tudja idő­ben tájékoztatni kényszerű távollétéről a vállalatát. Amennyiben az utólag be­Kedélyborzoló bejelentés érkezett szerkesztőségünkbe. Akadozik a tej- és kenyér- ellátás Kálban. Mivel két, alapvető élelmiszerről van szó, elindultunk, kijárni a káliak igazát. Alapos felderítést végez­tünk a környéken. Végigjár, tűk Kápolna. Kál, Kompolt forgalmasabb ABC-it, s min­denütt feltettük a kérdést: valóban gond van-e a tej és a kenyér körül. Többnyire értetlenül néz­tek ránk, a nap mint nap itt vásárlók. — Gond? Nem tudunk ró­la. Mindennap jön a friss áru, ha elfogy küldik az utánpót­lást. Az üzletvezetők hason­lóan nyilatkoztak. Mindig van elegendő, eddig még nem volt ilyen panasz. Eset­leg a kiszállításra. Előfordul, hogy 8—9 óra körül érnek ide a sütőipartól. Vidéken nem ritka gond ez — jut eszembe. Kálban is ez a keserűség oka. Mert hi­szen, megesik, hogy csak tíz Az október 27-én megje­lent, „Szemet szúr a szemét" című íráshoz lenne egy ész­revételem. Levelében a lap egyik olvasója arról panasz­kodott, hogy szeretett városá­ban túl sok a szemét. Sajná­lom, hogy csak a belváros­ban nézett körül. Igazán sok szemét ugyanis nem ott van. Talán legrosszabb a hely­zet a Lajosvárosban és a Csebokszári-lakótelepen. Kü. lön kiemelném a Rákóczi út­Városunk tősgyökeres lakója vagyok, aki közreműködik a vá­ros szépítéséért folyó munkában, s örömmel konstatálom, hogy a történelmi belvárosunk egyre szebb lesz. De vajon Eger vá­ros, a kis térkép tanúsága sze­rint, a „piros utcákkal” kezdő­dik és egyben ott is ér véget? Vagy netán csak az ide látoga­tó turistáknak építjük, szépítjük az ódon városrészt? És a többi terület, ahol a lakosság jóval nagyobb hányada él, ahol ma is sok a gondozatlan zöldövezet, nyílt téri vízelvezető árok. föld­út? Az ember, ügyes-bajos dolgait intézve, egy bizonyos útvonalon többször is megfordul. A közle­kedés bármilyen formája azon­ban nem mindig és mindenhol zavartalan, például a .Scs üt többvágányú. azonos szintű vas­nyújtott igazolást a válla­lat nem fogadja el. s nem állítja vissza az önhibáján kívül mulasztó munkaviszo­nyát, akkor a munkaügyi döntőbizottsághoz lehet for­dulni a vitás kérdés rende­zése érdekében. Egy minisztertanácsi ren­delet a szabadságolások új rendjéről intézkedik. Esze­rint 1987-től az-eddigi két hét helyett a mindenkori éves szabadság kétharmad részét kell egybefüggően kiadniuk a munkáltatóknak. A szabadságolások rendjé­ről a vállalatok feladataik­tól függően döntenek. de előírás, hogy a szabadságot még abban az évben kell kiadni, amikor ténylegesen az jár. így tehát még néhány napos szabadságot sem le­het átvinni a következő év­re. Adódhat azonban olyan eset. amikor a vállalat nem óra felé érkezik meg a pék­áru, s így a szomszédos óvo­da néha hiába várja a ro­pogós tízórait. S hogy miért a késés? Mert először a tele­pülés kis boltjainál áll meg a teherautó, s csak utána a nagy ABC előtt. Megkockáztatom a kérdést: mi lenne, ha a szállítás sor­rendjén változtatnának ? Ami igaz, az igaz. Máris egysze­rűbb lenne a helyzet. A párttitkár is egyetért ezzel a gondolattal. — Mérlegelni fogjuk az ötletet. Egyébként jövőre minden bizonnyal javul az ellátás, mert a faluban egy maszek pék is megnyitja majd az üzletét. Vevő biztosan akad majd a kisiparos portékáira, de ad­dig is van megoldás. Hiszen a mennyiséggel, a minőség­gel jelenleg sincs baj. csu­pán a szervezéssel, na és a tények pontos ismeretével ... nak a felüljáró és az Áfor- kút közötti szakaszát. Régeb­ben ezen a részen az épít­kezések miatt volt sok hul­ladék. A lakók beköltözése­kor szemeteskonténereket he­lyeztek el a házak előtt, amelyek gyorsan megtelnek, így azután előfordul, hogy a lakók napokon keresztül kénytelenek vödrük tartal­mát a földre szórni. Darvas László úti kereszteződésében, illetve an­nak környékén. Több 'tik.»lom­mal tapasztaltam, hogy kikerül­hetetlen, nagy mennyiségű, kagy­ló alakú keményfém esztergafor­gács van szétszóródva az úttes­ten. Ismerve a kereszteződést és annak forgalmát, ott közleked­ni nagyon veszélyes körültekin­tés nélkül. És pont itt okoz gon­dot a töméntelen fémhulladék. A legkézenfekvőbbnek talán az tűnik, hogy a szétszóródható ra­kományt olyan kocsin szállítsák, melyről az nem eshet le. Vagy. ha erre nincs lehetőség, a szét­szóródó anyagot takarítsa fel a szállítmányért felelős gépkocsi- vezető. így sok kellemetlenség­től, balesetveszélytől mentesítené embertársait. Tóth Sándor, Eger­tudja az esedékesség évében a szabadságot teljes egészé­ben kiadni munkaerőhiány vagy a munka torlódása miatt. Ekkor lehetőség van arra, hogy a maradék sza­badságot a következő év márciusának végéig vegye ki a dolgozó. Ezt a márciusi határidőt eddig is alkalmaz­ták általában a vállalatok, noha erre nem volt központi szabály. Az új rendelet most ezt a szokásjogot hi­vatalos rangra emeli. Válto­zatlanul utólag vehetik igénybe a szabadságukat azok a dolgozók, akiknek valamilyen, a vállalaton kí­vül álló okból, például a sorkatonai szolgálat, hosszú betegség vagy a gyes miatt nem lehetett kiadni a sza­badságukat. Ezeknek a dol­gozóknak az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni a szabadságot. Az új rendelet előírásait az 1987. évre járó szabadságok kiadásakor kell először alkalmazni. Az új munkaügyi rende­letek a Magyar Közlöny ok­tóber 18-i számában jelentek meg. APRÓBB-NAGYOBB BOSSZÚSÁGOK Becsapottnak éreztük magunkat 1986. október 26-án, Egerben, a Megyei Mű­velődési Központban rendeztek magyarnóta műsort. A meghirdetett művészek között szere­pelt Jákó Vera művész­nő neve is. Csalódottan vettük észre, hogy nem őt hallhattuk. Sokad- magammal az ő szemé­lye miatt mentem el. hogy öt hallgassam. Saj­nos. nem tudatták a közönséggel, hogy kin múlott a művésznő tá­volléte. Hatvanforintos helyárat fizettünk. a*t hiszem ennyit joggal el­várhattunk volna. Azon­kívül a mikrofon miatt is színié élvezhetetlen volt a műsor. Székely Károl.vné Eger Valódi írók, költők vall­ják, ha szóba kerül valahol az ifjúsági irodalom, hogy a gyerekeknek és kamaszok­nak ugyanúgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban . . . Nincs ez másként az új­ságírásban sem. A gyermek- és ifjúsági sajtó felelőssége nagy, mert a legérzékenyebb, legfogékonyabb olvasóréte­get szolgálni és nem kiszol­gálni — az anyagilag sok­kal kifizetődőbb divatáram­lásokkal szemben — nem­csak kitartást, de elkötele­zettséget is kíván a szer­kesztőktől. — Az újságos standokon szemlélődve úgy tűnik, hogy a 9—14 éves korúak számá­ra a kínálat a látszólagos bőség ellenére igen sovány. Van a Pajtás újság, ami a mozgalmi élet felől közelít a felső tagozatos gyerekek­hez, és figyelmet érdemel a 11. évébe lépő irodalmi gyermekfolyóirat, a Kincs­kereső. A kettő között álló újság, illetve folyóirattípus viszont ez idáig hiányzik a kínálatból, pontosabban csak hiányzott, mert most jelent meg egy hézagpótló gyer­meklap, a Magyar Úttörők Szövetségének 64 oldalas ki­adványa: a KÉPÍRÁS első száma. Felelős szerkesztője. So­mos Ágnes a következő sza­vakkal fordul a „célbavett" korosztályhoz: „A mi lapunk is azt szeretné, ha a benne megjelenő képek és rajzok szavak nélkül is beszélné­nek illetve \a benne közölt írott szó, irodalmi alkotás és mindenféle érdekes ol­vasnivaló is olyan képszerű lenne, hogy rögtön elénk varázsolja a fantáziánk. így írtuk homlokpántunkra a szót: Képírás.” Ezek után lásísuk, mi ta­lálható a tetszetős borító alatt. Mindjárt az első át- lapozás után látható, hogy nem csupán diszkóból áll a világ. Szórakoztató irodal­munk klasszikusának foly­tatásokban megjelenő mű­ve jelzi a színvonalat. Ka­rinthy Frigyes Tanár úr, ké- remje ma is képes hatni és nevettetni. A nagy előd nyelvi játé­kaiból mutat be néhányat Tímár György, így az- esz- perente nyelvet, a névintar­ziát és a névanagrammát A humor egy másik formá­ját, a képi humort a nem­zetközi karikatúra-kiállítás iskolával foglalkozó képei jelentik. A könnyed, ugyanakkor igényes szórakoztatás után egy kis történelmi fejtörőt kí­nál a Historé busz rovat, mely az összes feladat he­lyes megfejtőit meghívja nyárra a Középkorba egy nem mindennapi történelmi táborba. Talán még azok sem gon­doltak rá. akik már ültek számítógép előtt, miképpen lehet egy verset az ő szem­szögükből feldolgozni. A CHIP(ÖS) ÍRODA-(LOM) feleim alatt Petőfi Sándor: Arany Lacinak című versé­nek érdekes, számítógépes folyamatábráját találni. Az agytornák után egy kis kézügyességi gyakorlat kö­vetkezik, amelyben az ol­vasók ügyesebbje megtanul­hat képregényt rajzolni. A játékos rajziskola, melybe’n Leonardo da Vinci tanítása­it is felhasználják a szer­kesztők, elsőként a perspek­tívával foglalkozik. Egy ti­zenhat oldalas képregény mutatja be Budavár 1686- os ostromát. Beleolvashatunk Vészits Andrea készülő könyvébe. öreges komolykodásról persze szó sincs, szó van viszont még az ősi divatról, a tizenévesek magánügyei­ről, s egy kiemelhető posz­teren a Forma—1 magyar- országi versenyéről. A szer­kesztők egy újítással is szol­gálnak. Nem egy megfáradt lap továbbszérkesztéséhez, hanem a most induló Kép­írás megfelelő profiljának kialakításához várják az if­jú olvasók véleményeit, ja­vaslatait. Szellemes a kér­dőív címe: Néma gyereknek lapja se érti a szavát! Van tehát már új gyer­mekfolyóiratunk, olvasókö­zönségén múlik, hogy fenn marad-e. llosvai Ferenc Eger Házi és népművészeti termékek Jászárokszállásról... A jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet közel 35 éves múltra tekint vissza. Hímaett és konfekció termékeket, „oerzsa- és torontáli szőttes szőnyegeket állítanak elő az idén több mint 40 miliő forint értékben az ügyes kezű asszonyok. A hazai és a szocialista országok számos piaca mellett Franciaországba, NSZK-ba. Svédországba. Norvégiába és Japánba is eljutnak a jászságiak ügyes keze nyomán ké­szült termékek (Fotó: Szabó Sándor) UaBHBHBÜ UTÁNAJÁRTUNK Kenyér van — b.k.— VISSZHANG Nem csupán a belvárosban... Kellemetlen tapasztalat Komolyan és humorosan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom