Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-07 / 263. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. november 7., péntek Az élő anyag szerkezete, összetétele az orvostudomány. az élettan kutatóinak ma is sokat vitatott vizsgálati területe. Ezek egyike volt a nagy humanista tudós, a közelmúltban elhunyt Szent- Gvörgyi Albert, a magyar származású Amerikában élt biokémikus. Mai összeállításunkban rá emlékezünk és a biokémia néhány érdekességére hívjuk fel olvasóink figyelmét. Átültetett agyszövet SZENT-GYORGYI ÉS A VILÁG Egy tudós-humanista emlékére Szegényebb lett a világ, eltávozott egy humanista tudós. Nemrég messziről, a tengerentúlról jött a szomorú hír: elhunyt Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar származású amerikai biokémikus. Azóta eltemették egykori otthonában az óceánparti Wood Hole-ban, adták hírül a távirati irodák. Amerikai és svéd tudósoknak állatkísérletben sikerült agyszövetet átültetniük. A stockholmi Karolinska Intézetben végzett kísérlet során egy kísérleti patkány agyának megbetegedett szöveteit egy másik állat agyának egészséges szöveteivel cserélték ki. A kísérleti patkány agyának meghatározott részét oly módon roncsolták el. hogy az állat csak körben tudott futni. Ezután a sérült agyrészt egy patkányembrió egészséges agyszövetével cserélték ki. A kísérleti patkány magaA vérhez adott — például kukoricából, nyerscukorból vagy állati fehérjéből készített — adalékoknak százszor ritkábban vannak káros mellékhatásai, mint a természetes vérplazmának — állapították meg nyugatnémet kutatók több mint 200 ezer beteg vizsgálata során. Ezek az adalékok azonban a vérnek csak egyharmadát A víz is tartalmaz oldott oxigént, a tüdő mégsem képes vízben oxigén-széndioxid gázcserét lebonyolítani. Ennek az az oka, hogy a vízben oldott gázok diffúziója sokkal lassúbb. Kísérletileg kimutatták, hogy a tüdő képes bizonyos meny- nyiségű oxigént kivonni a vízből, nagyobb baj azonban. hogy a széndioxid letartása két hónappal később normálissá vált. A kutatók véleménye szerint a siker az átültetett agyszövetben képződött dopamin vegyületre vezethető vissza. Ennek az anyagnak a hiánya váltja ki a Parkinson-betegség kórképért. Egyes kutatók nagyszerű eredménynek tartják, mások fenntartással fogadják az érdekes kísérletről beszámoló híreket. Teljességgel bizonyos, hogy embereken a közeljövőben még nem lehet ilyen beavatkozást végezni. A kísérleteket most majmokkal folytatják. pótolhatják, mert oxigént szállítani nem tudnak. A velük „hígított” vér azonban eljut a legkisebb véredényekbe is. Alkalmazásuknál nem áll fenn a fertőzés veszélye, ritkábbak az összeférhetetlenségi reakciók, amelyek a baleseti sokkot súlyosbítva nemritkán halált okoznak. adása még lassabban megy végbe. Így a halál közvetlen oka széndioxid-mérgezés. A tüdő gömb alakú hólyagocs- káiban a diffúziósebesség csak levegőben kielégítő, vízben azonban nem. A ko- poltyúk lemezes szerkezete tulajdonképpen annyira lerövidíti a diffúziót, hogy a szükséges mennyiségű gázcsere végbemehet. Bár személyesen nem ismertem, nem is ismerhettem, hiszen mérföldek ezrei választottak el tőle, de mint valamikori biológus tanár, hamar megismertem munkásságát, könyveiből, cikkeiből. Meg aztán abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy egykori anatómus tanárunk az egri főiskolán, dr. Bende Sándor ismerte és hallgatta Szent- Györgyi előadásait még Szegeden. Szenvedéllyel beszélt róla. sokszor elénk tárva alakját. gondolatait, humanista jellemét. Gyakran hivatkozott magyarságára, arra, hogy soha nem tagadta meg hazáját. A távoli Amerikában is magyar embernek tartotta magát. Hamar példaképünkké vált. mondhatom, az egész évfolyamon. Később az évek múlásával is sokunknak az maradt bölcsességével. Magas kort élt meg, 93 évet. Szerencsés volt, hiszen családjának anyai ágán a híres anatómus tudós nagybátyja Lenhossék Mihály segítségével kezdett szövettani tanulmányokat a budapesti orvostudományi egyetemen. Részt vett az első világháborúban, majd Hollandiába került. ahol nehéz anyagi körülmények között élt, mégis jelentős élettani eredményeket ért el Hamburger professzor laboratóriumában. Erről az időszakról azt írta életrajzában, hogy a kétségbeesés és az éhínség peremén 1926- ban az Amerikai Egyesült Államokba, Cambridge-be utazott. Ott kezdte meg a szöveti oxidációra vonatkozó vizsgálatait. Eközben felfedezett egy anyagot, amely később C-vitaminnak bizonyult. 1930-ban nevezték ki a szegedi egyetem orvosi vegytani tanszékére. Bár abban az időben kevés támogatásban részesült. a különböző amerikai alapítványokból nyert segélyekből a Tisza-jparti város egyetemén, a korszerű kísérleti kutatás feltételeit teremtette meg. Másfél évtizedig dolgozott Szegeden, miközben a biokémiai kutatás nemzetközileg kimagasló egyéniségévé vált. 1937-ben elnyerte a fiziológiai és az orvostudományi Nobel-díjat. Már akkor Szegeden érlelődött benne a gondolat, hogy a biokémia megismerése elvezet a biofizika problémáihoz is. 1945-ben a felszabadulás után Budapesten az egyetem újonnan létesített biokémiai intézetének vezetőjeként nagy lendülettel látott munkához. A Magyar Tudományos Akadémia alelnöke lett és számos társadalmi szervezet, mint például a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság vezetőségi tagjaként is tevékenykedett. 1947-ben a személyi kultusz idején távozott az Egyesült Államokba, melynek körülményeiről így írt: „Egyik nap elmentem Svájcba, hogy síeléssel frissítsem fel magamat. Barátom letartóztatásának hírére elhatároztam, hogy többé nem térek vissza. Végül Woods Hole-ban leltem menedéket...” Életének utolsó évtizedében 1975-től_ Maryland államban, a Betheadai Rákkutató Alapítvány tudományos kutatója volt. „Ha kívülről tárgyilagosan szemlélem magamat, az első dolog ami feltűnik az, hogy látom magamat, amint minden nap kora reggel nagyon türelmetlenül sietek laboratóriumomba Munkám akkor sem ér véget. amikor délután elhagyom azt. A problémáimról való gondolkodást egész idő alatt folytatom...” így vall egyéniségéről Szent- Györgyi Albert: Egy biolóSzent-Györgyi Albert munka gus gondolatai című művében. Az utóbbi húsz évben ér- delődése az élő anyag sejtszintű szabályozására és a rákbetegségre összpontosult. Meggyőződése. hogy a rák nem érthető meg egyoldalú megközelítéssel. Ezért megszervezte az úgynevezett „falak nélküli” laboratóriumot. Az anyag élő állapota címmel közzétett könyvében a következőkkel érvel: „Valószínűleg minden biológus eljut ahhoz a kérdés- feltevéshez, hogy mi az élet? Az is bizonyos, hogy senki nem adott kielégítő választ még erre. A tudomány arra a tapasztalatra épül. hogy a természet értelmes kérdésekre értelmes válaszokat ad. Következésképpen ameny- nyiben nincs válasz. minden bizonnyal a kérdéssel van baj. A kérdés ugyanis hibás, minthogy élet. mint olyan nem létezik — még soha senki nem látta. Amit látunk, az az anyagi rendszerek, amelyek azzal a csodálatos tulajdonsággal rendelkeznek- hogy élők. Az élet egyfajta minőség és a kérdés e minőség mibenlétében áll... ” Ugyanebben a munkájában a rákbetegségről a következőt említi: „A rák egy összetett szabályozórendszer zavara és ahhoz, hogy beavatkozhassunk, meg kell ismernünk ezt a mechanizmust. Más út nem lehetséges. Mivel a sejt egységes rendszer, így annak bármely pontján sokféle okból elkezdődhet annak rosszindulatú átalakulása. Az effajta ördögi kör közben, a mikroszkóp mellett (Archív felvétel) csak kívülről szakítható meg. ha a változások még nem hatalmasodtak el . . . ősrégi tapasztalat, hogy megelőzni könnyebb. mint gyógyítani. Minél egészségesebb az élő szervezet, annál jobban működnek egyes részei is, annál jobban illeszkednek egymáshoz a részek és annál ellenállóbb a zavarokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy a rák megelőzésének legjobb módja az ■ általános. teljes egészség gondos megőrzése ../. ” Miközben a rák kórokozóját kereste, megrettenve, aggódva szemlélte a tudomány pusztításra is alkalmas felfedezéseit. Határozott ellenzője volt az amerikaiak vietnami háborújának. és elkötelezett béke- harcosként lépett fel a nukleáris leszerelésért. Az elmúlt években többször látogatott haza és előadásokat is tartott. Azokon zsúfolásig megteltek a termek szakemberekkel, egyetemistákkal, főiskolásokkal. Ezekben az anyagcsere alapjelenségeitől elindulva jutott el az élő állapot mibenlétének megfogalmazásáig. 1978-ban tagja volt a magyar koronát hozó amerikai küldöttségnek. Kilencvenedik születésnapján, alig három esztendeje az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki. E sorokkal is emlékezünk a nagy tudósra, a példaképre, a humanistára, aki egész életén át az emberiségnek előremutató gondolatokat hirdetett. Mentusz Károly Véradalék Légzés — vízben \ Az élő és az élettelen határán Vírusok az elektronmikroszkóp alatt Ha azt halljuk: influenza, bárányhimlő, kanyaró, gyermekbénulás, száj- és körömfájás, kórokozójuk, a vírus jut az eszünkbe. Mai tudásunk szerint a vírus molekuláris szerveződésű, és a sejtben zajló molekuláris folyamatokat „meglovagoló” parazita. Sejten kívül mint virion jelenik meg, ez korlátozott genetikai információtartalmú, önmagát megújító képességű nukleinsav, amelyet rendszerint fehérje burkol. A „hiszem, ha látom” elv kielégítésére csak a vírusok felfedezése után 40 évvel kerülhetett sor. Már számos olyan betegséget ismertek. amelyeket vírus okoz, pontosan jellemezték a vírus által a sejten ejtett g sebeket, leírták a sejtkárosodások különféle formáit, szaporították a vírust, sőt még vakcinát vagy védősavót is készítettek egyes vírusbetegségek ellen. Óriási tömegnyi vírus tisztításával kristályokat is előállítottak —. de még senki sem látta őket. mint ahogyan egy molekulát vagy atomot sem. A molekuláris világ e különleges lényeinek megismerése különleges megközelítést igényelt. Minél kisebbek a fizikusok és a mikrobiológusok által vadászott részecskék és lények, annál nagyobb méretű és annál nagyobb energiával dolgozó műszereket kellett munkába állítani tanulmányozásukra. Méretüket tekintve a vírusok az élő és élettelen világ határmezsgyéjén helyezkednek el. Az egyik legkisebb vírus, a macskák halálos kevésvérűségét okozó gömb alakú parvovirus például pontosan akkora, mint az egyik sejtszervecs- ke, a riboszóma. De csak tízszer nagyobb mint a hemoglobin-molekula. A parányi parvovírusból kb. ötvenmillió férne el egy átlagos, sejtben. Ám, az egyik legnagyobb vírus — a tégla alakú himlővírus — több mint tízszer hosszabb a parvovirus átmérőjénél, és ha doboznak tekintenénk, nem kevesebb, mint háromezer parvovírus-golyócskával lehetne teljesen megtölteni. Ha viszont egy átlagos sejtet himlővírussal akarnánk telerakni, „csak” húszezer himlővírus-téglácskát tudnánk belerakosgatni. Amit a fénymikroszkóp jelentett a bakteriológiának, a sejt- és szövettannak, azt jelenti az elektronmikroszkóp a vírusszerkezet kutatásának. E készülék nagyítása ezerszeresen múlja felül a fénymikroszkópét. Ha különböző vírusok tisztított preparátumait egyszerre vinnénk fel az elektronmikroszkóp rácsára, rögtön szembe tűnne fantasztikus forma- és méretvariációjuk. Egymás után ismerhetnénk fel az óriási himlővírus, a tüskés felületű, gömbölyded influenzavírus, a merev. pálcaszerű dohány-mozaik- vírus, a parányi, sörétszemre emlékeztető poliovirus (a fertőző gyermekbénulás okozója) és a buzogány alakú bakteriofágok részecskéit. Pályázati felhívás! Kápolna és Vidéke Áfész 1987. január 1-től 3 évre szerződéses üzemeltetésbe adja Kál községben üzemelő 15. sz. élelmiszerboltját. Pályázat elbírálása versenytárgyaláson történik. Pályázat benyújtásának határideje: 1986. november 28. Versenytárgyalás ideje: 1986. december 9., 9 órakor. A bolt gazdálkodási adatait, pályázati feltételeit a kereskedelmi osztályon lehet megérdeklődni. Cím: Kápolna és Vidéke Áfész Kápolna, Kossuth u. 23. Gyermekbénulást okozó poliovirus látható 150 ezerszeres nagyításban
