Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-06 / 262. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. november 6., csütörtök S. SZOVJETUNIÓ A Kaszpi-tó védelme Tengervíz-mintavétel az ELM kutatóba jón A Kaszpi-tó nemcsak jó minőségű olajlelőhely, ha­nem egyedülálló víztározó is. A világ tokhalállomá­nyának 80 százaléka itt ta­lálható. Ezért a tó megóvá­sának kérdése Azerbajdzsán­ban országos jelentőségű gond. A Kaszpi-tó komplex problémáival a Szovjetunió több tudományos intézete foglalkozik. A szovjet hal­biológusok sikeresen veszik fel a harcot a tokhalállo­mány csökkenésének megál­lítása érdekében és az érté­kes halfajta hibridjeinek kitenyésztésében. Ehhez úszó tudományos laboratóriumok, kísérleti haltenyésztő „gyá­rak” és kvalifikált szakem­berek állnak rendelkezésére. Azerbajdzsánban a helyi Tudományos Akadémia kü­lön bizottságot hozott létre, mely koordinálja a Kaszpi- tóra vonatkozó összes kuta­tási tevékenységet. Gyakorlatilag minden ba­kai kőolajfeldolgozó válla­lat áttért a zártláncú víz­felhasználásra, így nem ke­rülhet szennyező ipari víz a Kaszpi-tóba. Az üzem­anyagot szállító tankhajó­flottát az utóbbi években kiegészítették környezet- védő hajókkal is. Ezeket a kis. fürge hajókat olyan be­rendezésekkel látták el, melyek megtisztítják a víz felszínét az olaj foltoktól és a szeméttől, összegyűjtik a tartályhajók kimosása után keletkező szennyvizet is. A Szovjetunióban növe­kednek a ráfordítások olyan környezetvédő objektumok létesítésére, amelyek védik a Kaszpi-tó állat- és nö­vényvilágát. Csak Azer­bajdzsánban például az utóbbi 10 évben a természet megóvására több mint 250 millió rubelt fordítottak. (vashoz készítik elő a tok- halakat Tokhal- és vizahibridek BULGÁRIA Plovdiv, a történelmi vásárváros Élt valaha egy Rodope ne­vű szép leány, aki szívesen nézegette magát a Marlca folyó tükrében. A vizek gö­rög istenének, Poszeidónnak megtetszett a szépséges Ro­dope. Szerelmük gyümölcse­ként megszületett a szép hangú Eumoli, akit Poszei- dón magával akart vinni tenger alatti birodalmába. A gyermekét féltő szép Rodo- pénak azonban védelmezője akadt. Balkán, az óriás sze­mélyében, aki — hatalmas kőtömböket dobálva a Ma­ri ca (partjára — igyekezett megakadályozni a gyermek­rablást. Poszeidón akkor megrázta a föld mélyét, hegységgé dermesztette a haragvó Balkánt, és ez a sors jutott a szép Rodopénak is, kinek könnyei fürge pata­kokként surrannak le ma is a Marica völgyébe. Szép hangú leánya pedig szülő­földjére visszatérve megala­pította Eumolpiast. a mai Rlovdivot. Eddig a monda. Tény vi­szont, hogy időszámításunk előtt két évezreddel trák törzsek éltek itt. Egy cso­portjuk, az odriszok alapí­tották körülbelül időszámí­tásunk előtt ezer évvel Pul- pudevát, amelyből a mai Plovdiv nevét származtatják. Ez a ma már európai hírű vásárváros Bulgária föld­rajzi középpontjában, mint­egy 300 ezer lakosával az ország második legnagyobb városa lett. A nagy őszi ipa­ri vásár után megcsendese­dett óvárosi utcán sétáivá rabul ejtenek a város majd háromezer éves múltjának emlékei, nagy birodalmak — a makedón, római, bizánci, oszmán — tündöklésének és bukásának tanúi. Képeink a modern, ipari város épen megőrzött, il­letve felújított óvárosában készültek. Az 1553-ban épült Dzsumaja — dzsámi mi- A város gazdag ikongyűjteményének szép naretje a félezer éves tűrök hódoltságra darabja Bizánc kultúráját idézi emlékeztet Közel 500 éven át Plovdiv a római birodalom része, korabeli krónikák a trák pro­vincia ragyogó városaként emlegetik. Az első században épült amfiteátrumban ma is tartanak színielőadásokat CSUVASIA Emléktábla-avatás Az egri'Ho Si Minh Tanárképző Főiskola delegációja Cse- bokszáriban részt vett Zalka Máté emléktáblájának leleple­zésénél NDK A potsdami filmmúzeum kincsei Az NDK legnagyobb film­vállalata, a Defa az idén ün­nepelte megalakulásának 40. évfordulóját. A munkatár­sai által készített, hatszáznál is több játékfilm közül szá­mos kiemelkedő alkotás be­vonult a nemzeti filmművé­szet történetébe, s nemzet­közileg is nagy elismerésre talált. Potsdamban 1983 tavaszán nyílt meg az NDK első és máig egyetlen filmmúzeuma amelynek látogatói rész­letesen megismerkedhetnek a Defa és a szocialista német filmgyártás történetével. A jeles kulturális intézmény­nek a potsdami Városi Kas­tély (Stadtschloss) naran­csoskertje (Pomeranzenhaus) ad otthont. Az épületet Kno- belsdorff porosz építész ter­vei alapján 1714-ben udva­ri istállónak alakították ki. Egy részét a közelmúltban lengyel restaurátorok hoz­ták rendbe. Eredeti szépsé­gében látható homlokzata történelmi hangulatot áraszt. A környezethez méltó a múzeum anyaga is. Több mint tíz éven át tartó apró­lékos munkával sikerült ösz- szegyüjteni a német film- történet ereklyéit. Láthatók itt film- és mozitechnikai eszközök, műtermi felszere­lések, filmplakátok, az NDK Állami Filmarchívumából származó régi forgatóköny­vek és természetesen külön­leges kellékek is. A jól át­tekinthető filmtörténeti gyűj­temény bemutatásához a legkorszerűbb technika áll rendelkezésre. A német filmtörténet kez­detei — a múzeum kincsei­nek tanúsága szerint — 1895-ig nyúlnak vissza. Ek­kor tűnt fel kettős vetítőjé­vel, a bioszkóppal az ötle­tes fotós, Max Skladowsky. Nem sokkal később már so­rozatban tervezték, és gyár­tották a vetítőgépeket. Be­rendezték az első műterme­ket, mozikat és megalakul­tak a filmvállalatok. Henny Porten volt az első rajon­gott sztár, s sztárgázsiért szerződtették a dán szárma­zású Ásta Nielsent, akivel megkezdődött a filmtörténet sztárkorszaka. Mint a gondosan őrzött ré­gi szalagok igazolják, a né­met filmet évtizedeken át az expresszionizmus éltette. E stílus jegyében készült 1920-ban a német filmtör­ténet talán legismertebb al­kotása, a Caligari. A néma­film virágkora (1910—1929) után az expresszionizmust elsöpörte a realizmus, amely­nek mindmáig a csúcstelje­sítményei közé tartozik. A kék angyal című film — Marlene Dietrichhel a fősze­repben. A politikai elköte­lezettséget hirdető filmek közül kiemelkedik Slatan Dudow Kuhle Wampe című munkája. A fasizmus uralomra ju­tásával Németországból emig­ráltak a haladó gondolkodá­sú filmesek is. Németország megszűnt a nemzetközi film­világ egyik központja len­ni. A külföldi és hazai fil­mesek egy része már csak a származása miatt is távoz­ni kényszerült, mások a lel­kiismeretükkel, hitükkel vagy meggyőződésükkel össze­egyeztethetetlennek tartot­ták a hitleri rezsim kiszol­gálását. Az emigránsok nagy többsége Hollywoodban, il­letve különböző szovjet stú­diókban jutott munkához. Külföldön készültek antifa­siszta filmjeik. Ez az irány­zat csak erősödött, amikor a háború után megalakult a Defa. Ennek az időszaknak a legjobb alkotásai kö­zé tartozott Wolfgang Staud- te: A gyilkosok közöttünk vannak, Kurt Maetzig: Há­zasság árnyékban és Kon­rad Wolf: Csillagok című al­kotása. Ezek a filmek min­dig láthatók az NDK Film­múzeumának vetítésein. A sokak által látogatott, népszerű múzeum második emeletén kaptak helyet a filmtechnikai eszközök. a nagyapáink idejében mód­felett modernnek ható ro­busztus, kézzel hajtott ve­títők, a korszerűbb készülé­kek, s a jelenkor több hang­csatornás rendszerei. A múzeum saját mozija és presszója igen kellemes élvezeteket kínál a film ba­rátainak és a kikapcsolódni vágyó közönségnek. ÁLTALÁNOS — elektromos, vagy KARBANTARTÓT lakatos szak­felveszünk. képesítés. Követelmény: Érdeklődni lehet: Ifjúsági Ház, — fűtői vizsga, EGER, 110-es iroda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom