Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-26 / 278. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. november 26., szerda GAZDASÁG — TÁRSADALOM HÍRES SZŰCSÖKRE VÁRVA NEMZETKÖZI ELISMERÉS Dollárt fiadzik-e a magyar banda? A csillogó kirakatokban mustrára kitett nemesprém hosszú kabátok, kulik, dzse­kik vonzzák a tekintetet, ám amilyen csodálatosan szépek, olyan borsos az áruk is; bi­zony a bérből és fizetésből élő. gyermeket nevelő ma­gyar asszonyok csak álmo­dozhatnak arról, hogy bár­sonyos bundát öltsenek té­len. Az árcédulák öt-, hat­jegyű számait fürkészve, so­kakban felmerült: micsoda üzlet lehet a bundával fogj lalkozni, mennyit nyerhet itt a tenyésztő, a szűcs, a ke­reskedő. De valóban a gyors gazdagodás forrása ez az ágazat? Az első pillanatban úgy tűnik, hogy igen. Hiszen a prémesállat-tenyésztés nem igényel jelentős beruházást, A jószágok tartásához nem kell összkomfortos „palotá­kat" építeni, jól szolgálnak az egyszerű, oldalfal nélkü­li színek, amelyekben csak a tető védi a ketreceket. És ami a leglényegesebb: az ál­latok legtöbbjének takarmá­nya az olcsó melléktermék, olyan vágóhídi hulladék, ami másra nemigen használható. A Boscoop meg a többiek Csakhogy a gyakorlatban nem ilyen egyszerű a dolog. Kétségtelen, hogy e század­ban sokan, sokszor megpró­bálkoztak már a különféle prémes állatok magyarországi meghonosításával, ám a kez­deti lelkesedés a legtöbbjük­nél hamar lelohadt, számta­lan telep rövid idő alatt tönkrement. Másfél évtizede ismét megnőtt a vállalkozási kedv, azóta több agrár­nagyüzem már talán el is felejtette a kudarccal vég­ződő kísérletet, mások vi­szont ma is igyekeznek be­bizonyítani, hogy érdemes ezzel az ágazattal bajlódni. Jelenleg az országban nyérc, róka, nutria, görény, csincsilla, nyestkutya tartá­sával alig másfél tucat tsz, állami gazdaság, egyesület, szakcsoport foglalkozik. Kö­zöttük az egyik legnagyobb vállalkozó, a budaörsi szék­helyű Boscoop Agráripari Vállalat: ma már ez az ál­lattenyésztési rendszer tud­hatja magáénak a honi nut- riaállománynak megközelí­tően 60. az ezüstrókának a 80, a kékrókának a 30 szá­zalékát, a nyércnek pedig csaknem a felét. A Boscoop- nál — miként az e terüle­ten ügyködő legtöbb gazda­ságban, szakcsoportban is — a jelszó: kiépíteni a teljes vertikumot, vagyis egy kéz­ben összpontosítani a te­nyésztést, a nyúzást, a kiké­szítést, a kabátvarrást. Azért, mert csak így lehet elfogad­ható jövedelemre szert ten­ni. elérni az árbevétel 10— 15 százalékát kitevő nyere­séget. Érzékeny ,, vadállatok” Tény, hogy a tenyésztési fázis csak szerény haszon­nal fizet. A legfőbb oka en­nek az, hogy az állattartó telepek legtöbbjében még mindig indokolatlanul ma­gasak a termelés költségei: például egy lenyúzott nyérc- gereznát itthon átlagosan 1000—1400 forintért tudunk előállítani, a világpiacon — az aukciókon — ellenben nem adnak többet értük ezer forintnál. Pontosabban: az első osztályú bőr ára volt ennyi a nyáron, de a ma­gyar gerezna minősége, egy­öntetűsége holdnyi távolság­ban van a kiválótól. S emi­att szinte kilátástalan nyers­bőreinket külföldön értéke­síteni. Ezért van, hogy a ha. zai termelők valójában nem is törekednek termékeiket exportálni, kifizetődőbb azo­kat itthon eladni, illetve konfekcionálni. Holott, ha sikerülne a jószágtartás anyagi ráfordításait mérsé­kelni, ez az ágazat jelentős valutabevétellel gyarapít- hatná a népgazdaságot. Ehhez, persze, mindenkép­pen javítani kell a bőrök minőségén, ami jórészt a te­nyésztői munka színvonal- emelésével valósítható meg. De változtatni kell a takar­mányozáson is; el kell érni azt. hogy mindennap, min­den etetéskor az eledel azo­nos legyen, ugyanis ezek a „vadállatok” nagyon érzéke­nyek a táplálék összetételé­re. ha változik, megbeteg­szenek. elhullanak. Jelenleg azonban az állattartók ki vannak szolgáltatva a vágó- hidaknak. rendszerint csak azt vihetik el, ami éppen van. De gondot okoz e hul­ladékok ára is. helyesebben a fokozatos áremelkedése — mihelyt kiderül ugyanis va­lamelyik melléktermékről, hogy az kell valakinek, már nem is marad olyan olcsó. Szövetkezés az osztrákokkal Ezek után lépjünk tovább a telepekről, s nézzük meg a szűcsipart. Hát, e terüle­ten sincs sok' okunk a büsz­keségre. Lehet, hogy száza­dokkal ezelőtt Európa-hírű- ek voltak bundakészítőink, s keresettek portékáik. ma ellenben a magyar szőrme­kabátok nem hívogatják a vevőket, se Keleten, se Nyu­gaton. E termékeink minő­sége gyenge, nem állják a versenyt a nyugati model­lekkel. így szinte eladhatat­lanok. De talán ez már csak a múlt. A Boscoop ugyanis au­gusztusban szövetkezett a ne­ves osztrák Liska-céggel, amely jelentős hagyomá­nyokkal rendelkezik-a ne­mes szőrmék konfekcionálá­sában és eladásában. Az Im­perial Szőrme Konfekcionáló Kft. néven megalakult ve­gyes vállalat jórészt magyar alapanyagot fog feldolgozni, a kiváló bundák készítésé­hez szükséges gépeket, tech­nológiát. művezetőket, és nem utolsósorba^ modelle­ket a külföldi partner szál­lítja. s emellett vállalja azt is. hogy a kabátok 40 szá­zalékát a saját csatornáin értékesíti. A Boscoop ettől a vegyes vállalattól évi több millió dolláros forgalmat re­mél, vagyis azt: hogy lesz exportképes magyar bunda. Becslések szerint évente itthon mintegy 10 ezer — elsősorban persze olcsóbb nutriabundára van igény. Ennyi fogy el. És a honi pré- mesállat-tenyésztésnek egye­lőre csak az a haszna, hogy ezekre a kabátokra nem kell az országnak valutát költe­nie H. L. I. Uj helyen és jobban... Amíg a to téri üzlet átalakítási és bővítési munkálatai foly­nak, új helyre, g Rózsa utcába költözött a gyöngyösi Ofo- tért-üzlet. Már az átmeneti megoldás is színvonal-emelkedést jelent, hiszen nagyobb vevőtérben, tágas műhelyben dol­gozhatnak az alkalmazottak A szemüvegek beállításai végzik a korszerű berendezésekkel (Fotó: Köhidi Imre) Havi ezer szemüveg „megy át" Hulitka Lászloné optikus kezén Lignittrófea Frankfurtból Nyitott gazdaság a miénk, széktuk mondani, és hogy mennyire így igaz. egy-egy jelentős esemény bizonyítja valójában. M int amilyen az is, ami nemrég zajlott le Frankfurtban. Az történt ott, hogy egy érdekes szobrot vehetett ál dr. Győry Sándor, állami díjas vezérigazgató, a Má tiaaljai Szénbányák nevében. A mintegy arasznyi méretű alkotás talapzatán olvasható a szöveg: Nemzetközi Technológiai Trófea. Alatta a vállalat neve. a díj átad ásának a helye és az. időpontja. — Természetesen gratu­lálunk a nemzetközi elisme­rést kifejező trófeához. Ho­gyan jutott ehhez a válla­lat? — Tulajdonképpen eléggé váratlanul. A szokásos mó­don, írásbeli értesítést kap­tunk, hogy ezt a trófeát mi­kor és hol vehetjük át. Nagy örömmel olvastuk a hírt és jóleső érzés töltöt­te el a vállalat vezetőit, va­lamint a dolgozó kollektívát. Azt gondolom, ez így a ter­mészetes. — Tehát nem kellett pá­lyázni, előzetesen elküldeni valahová a vállalat ered­ményeit. Hogyan jutottak el akkor annak az intézmény­nek a figyelmébe? — Van egy Editorial Of­fice nevű intézmény Mad­ridban. Ennek a hatásköré­be tartozik a világon folyó technológiai fejlesztési mun­kák értékelése. A vélemé­nyük szerint a legkiválób­baknak ítélik oda a trófe­át, amit a Kereskedelmi Klub ad át. Ezzel együtt­jár. hogy a vállalat ennek a klubnak a tagja lesz. Hasz­nálhatja tehát a levelezé­sében a klub emblémáját, amely megkülönböztető jel­zés. Amelyik cég ennek a birtokában van. arra oda­figyelnek. bizonyos helyzeti előnyöket is élvez másokkal szemben, mondjuk egy nem­zetközi versenytárgyaláson. Éppen ezért: ez a minősítést tartalmazó trófea nem örö­kös tulajdont képez, hanem vissza is vonható ha a ki­tüntetett a tevékenységében nem tartja a kiemelkedő színvonalat. — Ha úgy tetszik. akkor ez a trófea minőségi véd­jegynek is számit.- Garancia a kitüntetett munkájáért. Mivel érdemelte ki ezt a Mátraalji Szénbányák? — A minősítés úgy hang­zott, hogy az alacsony fű­tőértékű szén, esetünkben a lignit kitermelése és komp­lex hasznosítása terén vég­zett munkáért. Ebbe a kör­be tartozik az energetikai felhasználáson túl a rekul­tiváció és az új műtrágya előállítása, valamint a lig­Dr. Győry Sándor: . .előnyt élvezhetünk a nemzetközi verseny - tárgyalásokon" A trófea (Fotó: Köhidi Imre) nit lakossági célú értékesí­tése is. — Széles kört ölel fel az indoklás. A végzett tevé­kenység eredményeiről ho­gyan szerzett tudomást a madridi iroda? — Azoknak a nemzetközi tanácskozásoknak a révén, amelyeket az elmúlt évek­ben szerveztünk, és amelye­ket itt. nálunk tartottunk meg. A KGST keretében nem egy esetben voltunk házigazdái a lignittel fog­lalkozó témának. de az ENS7. szakmai szervezete is lehetőséget adott a válla­latnak, hogy közreadja a tevékenységét. Emellett mi is eljutottunk a világ kü­lönböző országaiba és refe­rátumokat tartottunk a tu­dományos tanácskozásokon és konferenciákon. — Ügy látszik, a nemzet­közi mezőnyben is szép si­kereket értek el, ami a ma­gyar gazdaság hírnevét is fokozza Mit várnak a jö­vőtől? — Eddig is dolgoztunk a képességeinknek megfelelő mértékben és a jövőben is ezt akarjuk tenni. Ha ered­ményeket érünk el és azo­kat elismerik, az csak erő­síti törekvéseinket. Célunk csak az. hogy használni tud­juk szűkebb és tágabb kör­nyezetünknek — fejezte be a válaszát dr. Győry Sán­dor. Mit lehet mindehhez hoz­zátenni? Csak annyit, hogy büszkék vagyunk a nemzet­közi elismerésre, amely eb­ben az évben a gyöngyösie­ken kívül még négy válla­latot ért hazánkban. Bizony­ságául annak, hogy egyik- másik tevékenységünkre a nemzetközi szervek is .fel­figyelnek és azok elterjesz­tését a többi kontinensre ’'onatkozóan is szorgalmaz zak. Jó ajánlólevél ez. Büszkén vagyunk arra, hogy me­gyénkben elsőnek a Mátra- alji Szénbányák érdemelte ki a kiemelkedő minősítést G. Molnár Ferenc ELISMERÉS A VÁROSSZÉPÍTÖKNEK A szebb, tisztább Hatvanért A Ha/tvani Városszépítő Egyesület elnöksége kibőví­tett ülésen vitatta meg az idei terv végrehajtását, majd külön értékelte a társadalmi munkában végzett lakossági, intézményi, üzemi környezet- szépítést, az utcák, terek parkjainak kezelését és kar­bantartását. Az erre vonat­kozó, még az év elején meg­hirdetett verseny eredmé­nyeinek összegezése arról ta­núskodott, hogy szép szám­mal vannak olyan lakóte­rületeik, szervezeti egységek, amelyek elismerésire méltóan tevékenykedtek a közvetlen lakó- és munkaihelyi környe­zet emberibbé, szebbé téte­lén. Ugyanakkor megállapí­tották azt a tényt is, misze­rint az intézményesen vég­rehajtott parkgondozás — a szükséges pénzfedezet hiá­nyában — nem hatékony, a lakosság nagy része pedig egyáltalán nem törődik az egészséges környezet meg­óvásával, nem vállal semmi­nemű öntevékeny munkát. Juhász Ferenc elnök le­szögezte: az egyesület elnök­sége .legfontosabbnak a jö­vőben is azt tekinti, hogy széles társadalmi alapon, a legkisebb költségráfordítás­sal tovább szépüljön Hatóan közterülete, a lakosság kör­nyezete. Az 1986-cs év ered­ményei nyomán egyébként oklevél elismerésben és to­vábbi városszépítő munka során hasznosítható juta­lomban — így kerti bútorok­ban, facsemetékben, vörössa­lakban, fűmagban — részesí­tik a cipőgyár, az aprítógép- gyár, a Lenin Tsz gépüzeme, a VGV központi telepe, az áfész 2. számú italboltja, a kórház, a Bajza gimnázium, a Rákóczi és Széchenyi ut­cai általános iákola, a Balas­si utcai óvoda, a Szabadság uicdi bölcsőde, a szociális otthon, a Kastélykert utcai és a Münnich utcai lakóte­lep, a Szabadság utcai új la­kótömb polgárait, kollektí­váit. Még többet a mozgás- sérültekért Már az elmúlt esztendők­ben szokássá vált a közis­merten csak „FULL"-ként emlegetett szerviz egri egy­ségében, hogy évenként rá­szánnak egy-egy műszakot a mozgássérültek járművei­nek, gépkocsijainak térítés­mentes javítására. — Egy-egy fél műszak ide­jén — mondta kérdésünkre Tóth Kálmán, a szerviz ve­zetője — úgy bő tucat ügy­fél jelentkezik. Legutóbb, november derekán, az erre vállalkozó 17 dolgozó mint­egy hétezer forint értékű tár­sadalmi munkát végzett. Ezt csak a hozzá nem éritők ke- veselhetik. Mert a mozgássé­rültek számára az akció — és különösen az, hogy ezen­túl gyakrabban kerül rá majd sor — jóval többet je­lent. Nem kevesebb, hogy „négyszeresen nagyobb" biz­tonságérzettel közlekedhet­nek . . .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom