Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-03 / 259. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986. november 3., hétfő A televíziósok egyik legszebb, legrangosabb feladata a hazai és a külhoni litera- túra magvas értékeinek népszerűsítése. Nekik köszönhető — többek ^között —, hogy százezrek ismerték, kedvelték meg azt a Maupassant, aki talán a legtöbbet adta az egyetemes novellairodalomnak, aki tisztaságról álmodva gyűlölt mindenfajta hazugságot, jellemtorzulást. aki egyértelmű mondandójához — tehetsége és felkészültsége révén — folyvást meglelte a leghatásosabb formai köntöst. A tökélyre törekedett. Szándéka maradéktalan megvalósulását olyan mester segítette, mint a stílusművész Flaubert, akitől a megnyilatkozás mívességét leste el. méghozzá nem ösztönösen, hanem nagyon is tudatosan. Gömböc című elbeszélése első próbálkozásainak egyike, mégis hibátlanra sikeredett, s félreérthetetlenül jelezte sajátos egyéniségét, megnyerő életszemléletét. Hőssé választotta, emelte azt az utcalányt, aki lélekben nemesebb a haszonleső. az önző, az alakoskodó, a rideg. az embertelen nagypolgároknál, arisztokratáknál, a szenteskedő apácáknál. Csak dicsérhetjük a műsor-összeállítókat, hogy a kettes adó szombat esti programjába újra beiktatták ezt az igen régi. de mindmáig friss, s az elkövetkező esztendőkben. évtizedekben is aktuális produkciót. A forgatókönyvet — az író szolgálatába szegődve — szöveghűen készítette az a Banovich Tamás, aki rendezőként is szerényen háttérbe húzódott, s kizárólag a mű erényeinek érzékeltetésére törekedett. Nagyszerű munkatársai közül már jó néhányan nincsenek közöttünk, de alakításaik mégis tanúskodnak kiemelkedő képességeikről Utánozhatatlan és pótolhatatlan — hogy csak két nevet említsünk — Tompa Sándor és Básti Lajos, épp ezért szeretnénk sűrűbben találkozni velük. Ilyen ismétlésekkor. Szellemóriások jóvoltából, örökzöld alkotások tolmácsolói- ként ... Pécsi István November 3-án. az Országos Filharmónia következő egri koncertjén Szenthelyi Miklós és Szabadi Vilmos hegedűművészek lépnek a Gárdonyi Géza Színház közönsége el«. A műsor Vivaldi, Mozart, Paganini. Liszt. Ysaye és Sarasaié müveiből áll össze. A (hangversenyen zongorán közreműködik Szenthelyi Judit. Az esemény előtt budapesti lakásán hívtuk fel Szenthelyi Miklóst, hogy a hangversenyről kérjünk tőle véleményt. — Nagy koncertsorozat közben látogatunk el Egerbe — mondja a hegedűművész. — Én nem sokkal ezután romániai turnén veszek részt szólistaként ahol helyi zenekarokkal lépek a pódiumra. Még ebben az évadban Brazíliába és az Egyesült Államokba megyek muzsikálni, ez a lehetőség is fontos állomás számomra. Nővérem Judit, Kovács Dénessel utazik a Szovjetunióba turnézni, s közösen is fellépünk Budapesten, többek között a Vigadóban. — önnek Szenthelyi Judit állandó szonátapartnere. Gondolom nem volt nehéz egymásra találniuk ... — Hát valóban nem — neveti el magát. — Mivel testvérek vagyunk jól ismerjük egymást. így szerintem ez a legideálisabb felállás. Próbáinkon is gyorsan összehangolódunk már-már rutinszerűen foglalkozunk az anyaggal. Egyébként mindketten a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolán végeztünk, és azóta ott tanítunk. Én tizennégy éve foglalkozom a fiatalokkal, s elmondhatom, hogy van köztük néhány igen tehetséges zenész. Velük is számos esetben koncertezem. Egyikük nemrégen tizennyolc évesen Amerikában nyert meg egy versenyt. — Járt-e már Egerben, vannak-e itt barátai? — Egyszer már adtam ott hangversenyt — ha jól emlékszem nyolc éve, Brahms hegedűversenyét játszottam a színházban. Máskor is jártam arra.- de mindig csak rövid időre, így sajnos, senkivel nem tudtam közelebbről megismerkedni. Any- nyit azért elmondhatok, hogy vonz a város ... K. A. A nyomozók királya A november 7-i ünnepi műsorok Egy trónfosztással ért föl a szerda este: Sherlock Holmes megjelent a magyar tévé képernyőjén is. Legendás alak. Egyike a legismertebb nyomozóknak, s bár sohasem élt, állítólagos lakása múzeum.'-Annyira pontosan leírta külsejét és szokásait megteremtője: Sir Arthur Conan Doyle, hogy jobban ismerik világszerte, mintha valóban létezett volna. A fantázia gyermeke, de nem is akármilyen képzelet hozta a világra: valamennyi krimi őse és elődje a róla szóló történetek sora. de mivel a világ azóta előbbre ment, enyhén avíttak, porosak ezek a históriák. Máshoz szoktunk. Kemény öklű, a pisztollyal jól bánó detektívekhez, akik nem keménykalapot és zsakettet, hanem pepita zakót és alatta jól simuló revolvertáskát hordanak. Korunk hősei kevésbé rejtelmesek, mint a nagy Sherlock Holmes, viszont sokkal rámenősebbek, kíméletlenebbek. Valószínűleg azért, mert közben a bűnözők is átalakultak. Itt még elég, ha Holmes ráolvassa a rettegő banditára bűneit, az azonnal mindent bevall, összeomlik, s kivándorol Amerikába. Ehhez képest is ódivatúbb és csendesebb filmet forgattak az angol tévések, mert az olvasó, . ha Doyle-tól könyvet vesz a kezébe, unalmában átugorja a vontatót, tabb részeket, s modern „akciókrimiként" élvezi a sztorit. Itt azonban figyelemmel kísérjük hősünket, módszereiről barátja, Watson doktor szemüvegén át nyerünk képet. Mert Doyle eredeti szándéka szerint ennek . az enyhén szólva naiv figurának az ámulata kíséri végig a zseniális nyomozót, aki képes a legkisebb nyomból rekonstruálni a bűntettet és elkövetőjét. Közben kedvteléseinek hódol, megmarad ( nagyszívű amatőrnek, aki két hegedűfutam között végére jár annak, aminek a Scott- land Yard megfeszített erejével és összes emberével sem képes nyomára bukkanni. Mindegy, talán újra bele tudjuk élni magunkat az ódon Anglia levegőjébe, s akkor otthon érezzük magunkat Sherlock Holmes világában. Bár az izgalomtól nem fogjuk véresre csikar- gatni magunkat, de legalább egy hangulatos, sőt nosztalgikus estét kaphatunk. Gábor László A nagy októberi szocialista forradalom évfordulóján a Magyar Televízió is mindig jelentkezik néhány különleges, az alkalomhoz illő műsorral. Ebben az évben is így van, és most ezek közül hívjuk fel a figyelmet kettőre. November 6-án, este 20 óra 05 perckor, az 1-es programban láthatjuk a Le- ningrádi kaleidoszkóp című műsort. Bednai Nándor adott részletes felvilágosítást: mit takar a Leningrá- di kaleidoszkóp cím. — Az ötlet abból adódott, hogy többen — így Sugár András, Darvas Máté_ Várszegi Károly és jómagam — az évek során nagyon sokszor forgattunk a Szovjetunió különböző városaiban és Leningrádban. Most tehát eljátsszuk, hogy találkozunk egy leningrádi szállodában és visszaemlékezünk. Emlékeink megelevenednek. Ez a keretjáték, és visszaemlékezéseinket „bejátszások" szakítják meg — ez a műsor. Sok régi ismerőssel találkozunk — meséli Bednai Nándor. — Arka- gyij Rajkinnal sokszor dolgoztam odakinn és idehaza is. Jó barátom llja Rahlin. neves leningrádi muzsikus, az ő színházának műsorából is látunk revüképeket, artistákat, paródiát, énekeseket. Szerepel a műsorban a világhírű Kirov Balett, a Don Quijote és a Hattyúk tava egy-egy részletét mutatják be. Ugyancsak jó barátom Oleg Bászilasvili. a Drámai Színház egyik vezető művésze, akit a többi között az őszi maraton című filmből ismerhet a magyal1 közönség. A neves drámai színész ebben a műsorban énekel, táncol, egy ugyancsak híres prózai színésznővel, Alicia Frejndlichhel. Az ifjú generáció képviseletében Misa Bojarszkijt láthatjuk a többi között, aki ötéves kisfiával énekel. Aztán szerepel például egy amatőr pantomim együttes, amelynek tagjai között középiskolás diáktól üzemi munkásig sokféle ember megtalálható és kitűnő a produkciójuk. — A műsor összeállítói: Kállai—Bednai—Sugár (ő mondja az összekötőszövegeket) — Darvas—Dékány— Marczali—Tasnádi—Gellért Andrea. Reméljük, a közel egyórás gazdag leningrádi magazin-tudósítás igazán szórakoztató kaleidoszkóp lesz. A másik műsor, amelyre felhívjuk a figyelmet, az Auróra címet viseli, november 7-én hangzik el este 20 órakor, az 1-es programban. A 30 perces műsort a tévé .irodalmi osztálya készítette, az összeállítás irodalmi eszközökkel akarja megmutatni, hogyan éltek az emberek a forradalom előtti Oroszországban, falun és városon, hogyan érlelődött a forradalom. A műsorban Biok, Jeszenyin. Vinokurov, Ahmatova, Rilszkij, Majakovszkij verseinek részleteit, valamint Alekszej Tolsztoj írását hallhatjuk neves színészek tolmácsolásában. Az elhangzó művek között játékfilm- részleteket láthatunk neves orosz és szovjet rendezők — például Dovzsenko, Eizenstein, Dziga Vertov, Pudovkin — műveiből, és egy archív dokumentumfilmben megjelenik ILenin. A forradalom kitörését az Aurora ágyújának tüze jelzi, és utána még egy Maja- kovszkij-vers hangzik el. (erdős) Szűkre szabott napok Tájak, ahogy a festő látja Néhány napra állították csak ki,Gyöngyösön, a Diósy Antal-teremben azokat a (képeket, amelyek Hajósi Mónika ecsetje alól kerültek ki. Ez a szűk időtartam alig érthető. Különösen, ha hozzátesszük, hogy még a hivatalos megnyitó előtt rákerült több festményre az „eladva” jelzés. Mit mutat ez. ha nem a sikert? Tájképek. Érdekesek, barna színben fogantak, erdőrészletekkel dúsítottak, de a föld, a puszta föld valahogy mégis uralkodó szerepet kap minden egyéb részlet mellett. Ennek a földnek van egy sajátos vonása is. Olyan, mintha fagyott hullámokból állt volna össze. A sivatag szokott olyan fodrokat létrehozni az uralkodó szelek hatására, mint amilyeneket Hajósi Mónika fest meg a képein. Egy kicsit valósak ezek a tájak, de egy kicsit fantáziaszülöttek is. Mintha összegeznék mindazoknak a tájaknak a legjellemzőbb vonásait. amelyekre már ténylegesen rácsodálkozott, illetve rárévedezett az alkotó művész. Ezeket az egyedi és bizonyos mértékig esetleges emlékképeket, valahogy visszavetíti lelki mozijában a műterme falai között és akkor megfesti azt az erdő övezte tájat, ami ugyan a maga valóságában sehol fel nem kereshető, de mégis „a táj”. Ilyen is lehet, ilyen is lehetne. Senki sem berzenkedik a festői alkotás ilyen szabadsága ellen a kíváncsiskodók és a vevők körében. Elfogadják ezeket a képeket Hajósi-tájaknak. amelyek megnyerik a tetszésüket annyira. hogy a vételárat is szívesen leszámolják értük ezekért a képekért. Ha úgy tetszik, a föld fodrai, az erdő zöldje, a folyóvizek piszkos-kékje, mind az alkotó érzéseit, hangulatait tükrözik. Szélsőségesen kitágítva a lehetőséget ennek' alapján: ezek mind valamiféle önarcképek. Mintha azt mondanák, ilyen vagyok, Ilyen meleg érzésű, ilyen álmodozó, ilyen tele- szívű, gyertek tehát, emberek. szeressetek engem. Mintha erre éreztek volna rá a gyöngyösiek is. G. Molnár Ferenc Tanyamúzeum a Jászságban... A Szolnok megyei Jászapáti nagyközség Velemi Endre Termelőszövetkezetének támogatásával, s helyi honismereti mozgalom aktivistáinak gyűjtéséből tanyamúzeum létesült. Az egykori közép- paraszti „kisgazdaságban” kaptak helyet azok az egykor használatos eszközök, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a század eleji hétöznapokon (Fotó: Szabó Sándor) HEIL BUSSE: Mennyit érnek az elveim? Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Schulze mérnök vagyok, a helvi gyárban dolgozom. Keresetem 800 márka, s ehhez jön még a negyedéves prémium. A szabadságomat mindig augusztusban veszem ki. A nyári termelési tanácskozáson élesen megbíráltam az igazgató elvtársat a gyárban tapasztalható hiányosságok miatt. Erre az ez évi szabadságomat csak decemberre adták ki. — Nem kellene annyit jártatni a szádat — mondta a szakszervezeti bizalmi, amikor átadta a tengerhez szóló beutalót. — Semmi baj — válaszoltam —. még jobb is, hogy télen utazhatok üdülni. Egyrészt olcsóbb, másrészt nincs akkora tömeg. A lényeg: nekem az elv fontosabb, mint az üdülés! Egy idő múlva sajnos, megint összetűzésbe kerültem az igazgatómmal. Szemére vetettem ugyanis, hogy milyen rosszul szervezik meg nálunk az anyag- ellátást. Erre egy másik osztályra helyeztek. A fizetésemet 600 márkára csökkentették, s a prémiumokat természetesen megvonták, — Miért kell neked mindennel foglalkozni ? — kérdezték sokan. — Nem baj — válaszoltam —, legalább kevesebb nyugdijjárulékot kell fizetnem. A prémiumnál pedig többet érnek az elveim! A gyárban minden visz- szásságra felfigyeltem, ami persze azzal járt, hogy újból többször megbíráltam „szeretett” igazgatóm vezetési stílusát. A vállalati ranglétrán egyre lejjebb kerültem, fizetésemet most már a minimumra csökkentették. Az utolsó bírálatom után éjszakai portás lettem. — Most megnézheted magad — korholtak ismerőseim. — Ha ezt akartad, hát megkaptad. — Nem baj — válaszoltam nekik —, most legalább éjszaka kipihenhetem magam. nappal lesz elég időm; moziba járhatok s azt csinálok, ami nekem tetszik. Nekem mindennél fontosabbak az elveim! De még ebben a beosztásban sem tudtam nyugton maradni. Már odáig jutottam, hogy a helyi lapnak is megírtam észrevételeimet. Beszámolómban az igazgató elvtárs természetesen központi helyet kapott. Ezek után más beosztásba már nem helyezhettek, s elbocsátani sem tudtak, mert nem járult hozzá a szak- szervezet. Egy szép napon hívatott az igazgató. — Tulajdonképpen miért bírálsz engem mindig? — kérdezte. Mit akarsz tőlem? Mi hasznod van ezekből az állandó összetűzésekből? — Itt az elveimről van szó — mondtam —, azokból sajnos senki és semmi kedvéért nem engedek Nem hagyhatom csak úgy. szó nélkül, mindazokat a hiányosságokat, amiket észreveszek a gyárban. — És mégis, mennyit érnek meg neked az elveid? — kérdezte kicsit hunyorogva az igazgató. — Hát; 1000 márkát biztosan — válaszoltam szemrebbenés nélkül. Azóta kineveztek igazgatóhelyettessé. A fizetésem 1200 márka, természetesen a prémiumok nélkül. A fontos az, hogy az ember a végsőkig ragaszkodjon az elveihez. (Fordította: Szabó Béla) A telefonnal Szenthelyi Miklós Testvérpár a pódiumon
