Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-25 / 277. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. november 25., kedd sz Tatai látogatás A tatai öreg.vár 2 •<? * - Kuny Domokos Múzeum az öreg-várban Képírás kamasznyetven „Azt hiszem, mi nagyon régen ismer­jük egymást, de talán mégis tudunk újat mondani egymásnak. Ha kell komolyan, s ha a dolog úgy kívánja, hát humorban alaposan pácolva ... lapunk azt szeretné, ha a benne megjelenő képek és rajzok szavak hélkül is beszélnének, illetve a benne közölt Írott szó, irodalmi alkotás és mindenféle érdekes olvasnivaló is olyan képszerű lenne, hogy rögtön elénk varázsolja a fantáziánk”. ituxmx Tata megkapó termé­szeti adottságokkal, szép­ségekkel megáldott fürdő- és üdülőváros. A magyar történelem régi városa, többnyire a magyar ki­rályok birtokolták. Saj­nos, a török hódoltság másfél évszázada alatt — hol török, hol magyar kézen lévén — nagyrészt elpusztult, és a török ki­űzése után — az 1700-as években — barokk kön­tösben újult meg. Tata újjáépítését megköny- nyítette, hogy Fellner Jakab személyében tehetséges és szorgos építészt kapott a vá­ros. Több kiváló alkotás jel­zi 1 nevét a városban. Így a JVepomucenus-malom (ezt Fellner magának építette, s a homlokzat fülkéjében álló Nepomuki Szent János szo­borról kapta nevét), az egy­kori Esterházy-palota. (Ma városi kórház, a történetéhez tartozik, hogy I. Ferenc oszt­rák császár Napóleon elöl menekülőben hárem hóna­pot e kastélyban töltött, s 1809. október 14-én e kas­tély toronyszobájában írta alá a schönbrunni békét.) Jórészt Fellner alkotása a szép későbarokk Nagy­templom is. Előtte áll Fell­ner Jakab 1940-ben felállí­tott szobra. Fellner (1722— 1780) Morvaországból került Tatára, itteni építkezésein kí­vül más magyar városok — így Eger, Veszprém, Pápa — sok szép barokk épülete is az ő fantáziáját és tervezői munkáját dicséri. A város a Nagy- vagy öreg-tó mentén terül el. a nyugati és az északi oldalon ToUl, a keletin pedig Tóvá­TOS. A két legnagyobb tavon — öreg-tó, Cseke-tó — kívül még több kisebb állóvíz van Tatán, melyeket száznál is több forrás vize táplál. A tórendszer a 18. század kö­zepén keletkezett, amikor is Mikoviny Sámuel — a kor neves magyar mérnöke — le­csapolta Tata környékének kiterjedt mocsarait. Egy má­sik mérnök — Böhm Ferenc — hozta létre 1873-ban az Esterházy család 46 hektá­ros angolkertjét, a mai Nép- parkot. A változatos faállo­mányú parkban, ideális kör­nyezetben készülnek a ma­gyar élsportolók nagy ver­senyeikre. Itt van az Orszá­gos Testnevelési és Sport- szövetség Olimpiai Edzőtábo­ra. a Féllner építette késő- barokk kerti lak ma az él­sportolók lakásául szolgál. Kissé távolabb a barokk korban divatos műrom áll, a francia Charles< Moreau építette 1901-ben. (Háromha­jós templomromot utánoz eredeti román kori művészi faragványok, s két dember­H eti umor ét elején — Mondja, Claudia kis­asszony, van programja va­sárnapra? — kérdi az igaz­gató a titkárnőjét. — Nincs, igazgató úr. — Nagyon jó. akkor hét­fő reggel pontosan jöhet dolgozni. műves római sírkő van be­leépítve.) A tatai öreg-vár az 1950- es évek közepe óta a Kuny Domokos Múzeum otthona. A kiállítás Tata város és Ko­márom megye történeti em­lékeit mutatja be, az őskor­tól napjainkig. Igen gazdag a múzeum fajanszgyűjtemé­nye. Tata a magyarországi kerámiakészítés egyik köz­pontja volt, a múzeum név­adója Kufty Domokos is e szakma híres művelője volt. Igen érdekes a török kori anyag, és a római kőtár; a római emlékek Szőnyböl, a hajdani Brigetió légiós tá­borából kerültek Tatára. Az országban egyedülálló kiállítás a tatai Antik1 Má­solatok Múzeuma, a helyre­állított hajdani tatai zsina­gógában. Görög és római szobrok eredeti méretű má­solatai láthatók itt. A vá­roska harmadik múzeuma a Nemzetiségi Néprajzi Mú­zeum. A Tatára és környéké­re a 18. századiban betelepe­dett németség tárgyi emlé­keit — népi kerámiákat, fes­tett német koporsókat, a szőlőkultúra kellékeit — őr­zik itt a tárlók. Tatai nevezetesség az- Ed er József ácsmester által 1763- ban készített óratorony. Ér­dekessége, hogy a torony fel­ső, fából készült részében egyetlen vasszög sincs. Ha­sonlóképpen figyelmet érde­— Miért nem iszik? — kérdezi az egyik vendég a másiktól. — Többnyire orrvérzést kapok, ha iszom. — Ezt ismerem. Nálam is gyakran végződik vereke­déssel. •ér Az esküvői fényképész a templom előtt kijelentette: — Most szeretnék még egy képet csinálni a boldog pár­ról: a menyasszonyról és édesanyjáról. mel a Cifra-malom, a vá­roska legrégebbi műemléke, 1587-ből. A Kálvária-dombon sza­badtéri geológia; múzeum van. A domb két kőfejtőjé­ben szinte az egész földtör­téneti középkor, a triász, a júra és a kréta valamennyi rétegét megszemlélhetjük. Itt emelkedik a Fellner Ja- kab-kilátó is, a teraszáról igen szép panorámában gyö­nyörködhetünk. Tata nagy vonzereje a lo­vassport. A Tatai Lovasisko­la létesítményei az öreg-tó partján állnak. Szállásul kínálkozik a Kristály Szálló (Fellner épí­tette 1766—1769. között, ere­deti neve „Szarka Fogadó” volt); a Diana kastélyszálló a közeli Remeteségpusztán; ugyanitt a Hotel Diana Tou­ring, a Pálma Szálló a Nép­pártiban és a Malom turis­taszálló (Szabadság tér 8.). Az idegenforgalmi szezon­ban az öreg-tó partján I. osztályú, nemzetközi autós­kemping várja a vendége­ket. Tatáról kellemes kirándu­lás tehető a két és fél kilo­méterre fekvő Fényes fürdő­telepre, ahol úszómedence, szauna és jó kemping is van, valamint Remeteségpusztá­ra, megtekinteni az 1971-es Vadászati Világkiállítás al­kalmából létesített vadasker­tet. B. J. — Hainz dicsekszik a törzsasztalnál: — Az én ereimben fran­cia, spanyol, orosz és angol vér folyik. — Hű. akkor az anyád jó sokat szórakozhatott. •ér — Azelőtt a nők százai futottak utánam — dicsek­szik Fred a kocsmában. — És ma? — Áfa már nem lopok női táskákat. Somos Ágnes, a nemrég megjelent KÉPÍRÁS című kiadvány felelős szerkesztő­je a lap első számában szel ilyen közvetlen, baráti han­gon az olvasóhoz, beavatva őt a műhelytitkokba. A 12— 16 évesek számára havonta megjelenő hatvannégy olda­las színes folyóiratot a Ma­gyar Üttörők Szövetsége és az Ifjúsági Lapkiadó Válla­lat hívta életre azzal a cél­lal, hogy ennek a korosz­tálynak is legyen egy olyan színvonalas, érdekes, szóra­koztató lapja, amely a ka­maszok nyelvén íródik, és az ő gondolatvilágukat foglal­koztató témákat, ismereteket közvetíti. A lap 50 ezer példányban megjelent első számát szin­te szétkapkodták, rengeteg levél érkezett a szerkesztő­ségbe az ifjú olvasóktól. Van, akinek KarinQiy Frigyes Ta­nár úr kiérem!-jének folyta­tásos közlése tetszik, máso­kat gróf Marslgli Alajos cso­dálatos életét, Buda ostro­C: MINT CITROM A citrom hazája Délkelet- Ázsia. Az irodalomban elő­ször a régi Kínában, Kon- fucius történelemkönyvében egy botanikai felsorolásban említik. Az időszámítás előt­ti utolsó évszázadban a kí­naiak többfajta citromot fejlesztettek ki. Volt külön étkezési és külön gyógyásza­ti célra termelt citromfajta. De több mint 2000 év kel­lett ahhoz, hogy a gazdag vitamintartalmú citromot a skorbut ellen eredményei gyógyszerként alkalmazzák. (A skorbut étkezési hiány­betegség.) Már i. e. 2300-ban az in­dus kultúrákon termesztet­tek citromfát. A vastag, hú­sos levelű fa nagyméretű termésével i. e. 1500 körül a Nílus deltavidékén is meg­jelent. Még a botanikusok sem tudják, hegy vajon a ma ismeretes citromot ter­melték-e abban az időben. Szinte követni sem lehet azt a kalandos utat, melyet a citrom bejárt. E savanyú gyömölccsel való ismeretsé­güket a görögök Nagy Sán­dornak köszönhetik, aki Per­zsiából hozta magával. A zöldessárga növényt, amely a cédrushoz hasonló * illatú volt, „kedron”-nak (cédrus­nak) nevezték el. Ebből lett a rómaiak elnevezése sze­rint citrus, és így az egész növényfaj elnevezése is eb­ből származik. A cédrusolaj­hoz hasonlóan a mérgezé­sek gyógyítója és ellenszere mát bemutató képregény fo­gott meg. A számítástechni­ka iránt érdeklődők Petőfi Sándornak Arany Lacihoz írt verséről készült komputer­folyamatábrát tartják nagy­szerűnek. iMár készülnek a követke­ző lapok tervei, amelyekből egy kis ízelítő: Kálti Márk Képes Krónikájából régi mondákat elevenít meg a magyarok történetéről egy képregény. Irodalmi cseme­gének ígérkezik Ács Gedeon naplórészlete a 150 évvel ez­előtti kollégiumi diákéletről. Betekinthetünk majd a bú­várok víz alatti világába és „olvashatunk" humoros ten­gerésztörténeteket is. Bizo­nyára szenzációs, izgalmas lesz az egyik téli számban a sokáig Brazíliában élt író­Nálunk is megterem — per­sze védett körülmények kö­zött — a citrom volt. A csodaszép fát, mely­nek fényes levelei, üde vi­rágai kellemes látványt nyújtottak, mágikus erővel is felruházták, és mítoszok­kal övezték. A zsidók azt tartották, hogy Ádám nem almába ha­rapott a bűnbeeséskor, ha­nem egy citromba. E sava­nyú élvezetért aztán kese­rűen kellett megfizetnie. Manapság a zsidóknál sáto­ros ünnepeken a citrom je­lentős helyet foglal el. „Adam”-nak vagy „paradi­csomi almának” nevezik. Kellemes illata miatt szí­vesen szagolgatták a görö­gök. Limonádé helyett ezért parfümöt készítettek belőle. nak, Kutasi Kovács Lajosnak novellája a zanzáról. (A zan- za. pontosabban tszantsza összezsugorított emberfej, a dél-amerikai indiánoknál.) Ugyancsak ekkor kap helyet a lapban egy néprajzi tanul­mány a skalpokról. Minden szám közepén más­más, kivehető poszter talál­ható. Az első alkalommal a Forma—1-ről készült, a kö­vetkezőkben pedig LEGO- netptár és C. C. Catch pop­sztár portréja lesz óriásposz­teren. A KÉPÍRÁS szerkesztői figyelembe veszik az olvasók kívánságait, éhhez azonban — mint mondják —, az kell, hogy minél többen írjanak, mert „néma gyereknek lap­ja se érti a szavát!” A citromolaj a régi görög felső tízezer kedvelt illato­sítószere volt, A limonádé „felfedezőjének” az arabo­kat tartjuk, majd az itáliai- kat. akik körében szintén kedvelt ez az ital. A citrom lassan elterjedt az egész világon, s India, Perzsia után meghódította az arab országokat is. Az arabok az előkelőségektől megkívánták, hogy a kony­haművészetben is megfelelő jártassággal rendelkezze­nek. Szakácskönyveket szer­kesztettek, amelyekben a cit­rom fontos szerepet kapott. Az arab hódítók mindenho­vá magukkal vitték a citro­mot, így Egyiptom, Észak- Afrika, Spanyolország és Szi­cília az éppen kellemesnek nem mondható látogatók­nak köszönheti a citrom megismerését. Bár a XI. században már ismerték és rendszeresen ter­melték a citromot Itáliában. Spanyolországban és a Fran­cia Riviérán, nagymértékű elterjedése csak a középkor­ban következett be. Ma a citrom nagy szere­pet kap étkezési kultúránk­ban. Használjuk kellemes íze. illata és magas vita­mintartalma miatt, ételeket ízesítünk vele, héjával süte­ményeket illatosítunk és ilyen náthás időben különö­sen szívesen isszuk édesített és natúr levét is. K. E. Vitamin és illatszer EGER VÁROS TANÁCSA V. B. MUNKAERŐ- SZOLGÁLATI IRODA ÁLLÁSAJÁNLATAI: HM-i Állami Építőipari Vállalat: Eger, Lenin út 140/b. Felsőfokú rendszerszervezői szakon végzett szakembert keres felvételre. Borsod Megyei Tejipari V., Egri üzeme: Eger, Sas út 60. Felvesz középfokú végzettséggel raktárost; jó kereseti lehetőséggel targoncavezetőt váltott műszakba; B-, C-, E- kategóriás jogosítvánnyal gépkocsivezetőt; takarítónőt reggel 5 órai munkakezdéssel. VILATI Egri Gyára: Eger, Faiskola u. 9. Alkalmaz főiskolát végzett számítástechnikai szakembert SZM—4-es számítógép üzemeltetéséhez; szerkesztőmérnö­köt és bemérő-élesztő mérnököt; szakirányú középfokú végzettséggel normatechnológust; festő, lakatos, villany- szerelő szakmunkásokat; kazánfűtőt: takarítónőt. Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvételre keres gépíró-adminisztrátort; géplakatos és karosszérialakatos szakmunkásokat. Ho Si Minh Tanárképző Főiskola: Eger, Szabadság tér 2. Felvételt hirdet gyakorlattal rendelkező számviteli előadó és gyors- és gépíró adminisztrátorok részére. Révai Nyomda Egri Gyáregysége: Eger, Vincellériskola u. 3. Alkalmaz érettségizett munkaerőket linó-, monószedő munkakörbe; géplakatost; kötészeti segédmunkást. Heves Megyei Tanács iSzakositott Szociális Otthon: Bélapátfalva, Petőfi út 25. Felvételre keres ideg-elme, általános ápolókat, képesítés nélküli segédápolókat. Szállást nővérszálláson biztosít. Bérezés a 14/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelet szerint. Jelentkezés dr. Sass Miklós igazgatónál. KAEV 10. Sz. Gyára: Eger, Kistályai út 6. Felvesz targoncavezetőt; női munkaerőt gépi munkára; jó kereseti lehetőséggel őr-portást. A munkakör betöltésé­hez erkölcsi bizonyítvány szükséges. Heves Megyei ZÖLDÉRT Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Szeszfőzdéjébe szakirányú szakmunkásvizsgával rendel­kező munkaerőt kére» felvételre. Jelentkezés Eger, Vécsey-völgy, szeszfőzde, Papp Gábor. Egri Házépítők Boltjába felvesz építőanyag, vasipari termékek, szerelvény és villamos­ipari szakmában képzett eladókat. Jelentkezés a boltveze­tőnél, Eger, iKülsősor u. Egri és Gyöngyösi Hűtőházhoz jó kereseti lehetőséggel alkalmi munkásokat keres felvételre (kálisó vagonból történő kirakásához). Jelentkezés Egerben a 11-322, Gyöngyösön a 11-083-as telefonszámon. Heves Megyei Sütőipari Vállalat: Eger, Sas út 60 a. Felvételt hirdet szakirányú felsőfokú végzettséggel rendel­kező építőmérnök és épületgépész-tervező részére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom